Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-19 / 91. szám

Mes fcSztsmerl Jetztfél a Mtezérlvés vires. TSi annytS&i tgaz, hogy időszámításunk kezdetén a rómaiak alapítottak itt várost. De ennek előtte a közeli Jakabhegyen már virágzó kultúra volt, erről tanúskodik az illirpannon nép ma is meg­levő földvára és a korábban itt élt ismeretlen nép háromszáz­nál több halomsírja. A mai Pécs területén azonban a római­ak voltak az elsők. Ismerjük Sopianae jelentős emlékeit, a hajdani nekropoliszt a székesegyház környékén, a polgárvá­ros maradványait a mai postapalota környékén, ahol a tar­tomány távoli vidékeiről ide vezető utak találkoztak. A ró­maiak után, a magyarok előtt sok nép lakta e várost, amely­nek falai között mindig zajlott az élet, sőt a város régi ne­ve, amely a mai német elnevezésben — Fünfkirchen — máig is él, a Quinqüe Ecclesiae is abban az időben keletkezett. Te­hát a honfoglaló magyaroknak nem kellett új várost építe­niük. Megyéink életéből István király 1009-ben ala­pította meg a pécsi püspöksé­get, a település akkor került egyházi főhatóság alá. Sokáig ügy vélték: Pécs egyértelműen csak püspöki város volt. A legújabb régészeti kutatások azonban mind több lelettel igazolták: virágzó polgárváros is volt a középkorban. A vá­rost akkoriban fallal övezték, de ez csaknem három évszá­zadig rejtve volt, s csak a közelmúltban kezdték feltárni. Sok emléket hagyott itt a tö­rök, ezek ma szinte jelképei Pécsnek: Gházi Kászim pasa dzsámija nélkül elképzelhetet­len lenne a Széchenyi tér, Ja- kováli Haszán minaretes dzsá­mija nélkül szegényebb lenne az egykori Szigeti kapu kör­nyéke, a mai Kórház tér. A török »rajom utáni Pécs napjaink Pécse. Ami a XVIII. század eleje óta épült házaiból nagyon sok ma is megvan, s meghatározza a belváros képét. Szolid épület- együttesek és páratlanul szép utcaképek összessége az, amit ma pécsi belvárosnak nevezhe­tünk. De azért oszlassunk el egy félreértést: ne keressünk olyan csodálatosan szép régi házakat, mint amilyeneket Bu­dán, Kőszegen, Egerben, vagy Sopronban találhatunk. Azok, melyek ma ilyenek lehetnének — elpusztultak, amik pedig megmaradtak, többségükben végtelenül szerény küllemű- ek. A régi városháza a maga klasszicista egyszerűségével harmonikus része volt a vá­ros főterének, a századfordu­lón ennek a helyén emelt új városháza hatalmas, túldíszí­tett szürke épülettömegét vi­szont idegennek érezzük. És nem ez az egyetlen! Pécs legfőbb műemléke maga a belváros, ezért is nyil­vánították védetté. A belváros szerkezete az, ami a középkor korai századaitól szinte semmit sem változott. Egy térképsora kétharmad négyzetkilométer­nyi város fejlődésének állo­másait mutatja. Már a XI. századi első a mai Janus Pan­nonius, Sallai, Bem, Megye, Anna és Déryné utcákkal azo­nos vonalvezetésű utcákat áb­rázol. A XV. században a mai­val csaknem azonos szerkezetű volt a belváros, amely a XIX. század elején nyerte el jelen­legi képét. Érthető tehát, hogy ezt a városszerkezetet féltő gonddal kell őrizni. Ezek az utcák többnyire nem egyes épületeikkel hatnak ránk, ha­nem az egész utcakép által sugárzott hangulattal, ami sajátosan csak pécsi. ☆ Ez a páratlanul szép és ér­tékes belváros ma meglehe­tősen lehangoló állapotban van. Hiányos öltözetű házak, szaporodó védőtetők jelzik, hogy tovább már nem lehet várni. A roppant költséges át­fogó rekonstrukció helyett csak az egyes műemléképüle­tek felújítására tellett. Bár ezzel is lényegesen javították a belváros képét. Ilyennek te­kinthetjük a nagy dzsámi ku­polafelújítását, ami teljes egé­szében visszahozta a templom eredeti török jellegét, elvisel­hetőbbé téve az 1939—40-ben készült félkör alaprajzú tér­bővítést. Hasonló jelentősé­gűnek tarthatjuk a püspökvár délnyugati sarokbástyájának, a Barbakánnak kiszabadítását és felújítását. Pincék. A közelmúlt években szinte a katasztrófa szélére sodródott Pécs, a város törté­netével szinte egykorú pincék, pincerendszerek miatt. A 60- as évek végén, a 70-es évek elején egy viharos gyorsaságú folyamat játszódott le: több száz pince szinte egyszerre omlott be a hirtelen megnö­vekedett forgalom terhe alatt. Hozzájárult a közművek ren­dezetlensége is. Még alig egy évtizede megszokott látvány volt felhőszakadások után az utcaszélesen hömpölygő csa­padékvíz, ami a repedéseken beszivárgott a mélybe, s ott végzett pusztítása leszakadó úttestek, összeomlással fenye­gető épületek sokaságával je­lentkezett. Az immár öt éve rendszeresített állami támo­gatás segítségével a közvetlen veszély elhárult, most a széles körű tervszerű megelőző mun­ka folyik, mellyel a csaknem egészében fennmaradt város­falat is kiszabadítják. Valamikor a török utáni év­tizedekben, amikor a városfal végképp elvesztette soha nem volt védelmi jelentőségét, a korabeli pécsiek hihetetlen gyorsasággal kívül-belül há­zakat építettek — egy falat megtakarítva — a városfalhoz. Így maradhatott fenn a XX. század utolsó negyedéig rej­tetten, de nem ismeretlenül, hiszen a bástyák itt-ott a há­zak fölé ágaskodtak. A pincekár-elhárítás két fon­tos feltétele: a .belváros for­galmi tehermentesítése és a közműhálózat rekonstrukciója, ennek részeként a belváros körüli csapadékvíz-elvezetés rendezése. Az előbbi jegyében készül a belvárost övező nagy érintő utak rendszere, s a 80-as évek közepére várhatóan megszüntethető lesz a belvá­roson átmenő forgalom, s bi­zonyos utcák sétálóutcákká válhatnak. A nyugati és az északi érintő út építésével kö­zel másfél kilométernyi város­fal lesz szabaddá, ugyanis a fal külső oldalán levő, az öreg elavult házacskák sokaságát le lehetett bontani. A fal fo­lyamatos helyreállításán az Országos Műemléki Felügyelő­ség munkálkodik. A város föld alatti részének rendbetétele után megkezdőd­het a tömbrekonstrukció is. Egyes épületek helyett egész épülettömbök komplex felújí­tását végzik el, s megszabadít­ják a többnyire zsúfoltan be­épített tömbbelsőket is a fölös­leges toldalékoktól. Ezáltal hatalmas belső toreket nyer­hetnek. Hogy milyen ez a gyakorlatban, arra Eger szol­gáltat jó példát. Pécsett a tömbök nagyságán kívül ne­hezíti a rekonstrukciót az is, hogy rengeteg bennük a lakás, a kereskedelmi raktár, a kis­üzem, amelyek felszámolása nem egyszerű feladat. Ma a belvárosnak csak a legfrekventáltabb részét lehet — kell! — rendbe tenni. A leg­ősibb rész, a Hunyadi út — Déryné utca által határolt északkeleti negyed rekonstruk­ciója nem jöhet számításba, mert ott zömében magántulaj­donú házak vannak. ☆ A belváros rekonstrukciójá­val foglalkozó szakemberek abból indulnak ki, hogy a vá­ros nagy korszerűsítése elma­radt az újonnan épült lakóte­rületektől, a mai nagy ellent­mondást feloldva összhangot kell teremteni a régi és az új között. Arról sem feledkeznek meg, hogy Pécs területén 184 védett objektum (53 műemlék, 103 műemlék-jellegű, 28 vá­rosképi jelentőségű épület) van, amiből 146 a védett bel­városban található. Ezeknek az épületeknek a sorsa — felújí­tása — határozza meg a bel­város jövőjét. Eddigi funkciói­nak legtöbbjét megtartja a belváros: otthont ad bizonyos közintézményeknek, számotte­vő lakóterület marad korunk­nak megfelelő színvonalú la­kásokkal, hangsúlyozottabb lesz a zöldterületi funkciója — a tömbbelsők kiszabadításával visszaadják a belváros hajdani kertes karakterét, — erősíteni kell a kereskedelmi ellátást és bizonyos korlátozott mérték­ben meg kell tartani a tömeg- közlekedést Az ipari üzemek kitelepítése a belvárosból szin­tén a közeljövő 'feladata lesz. A rekonstrukció keretében valósul meg az a sajátosan pé­csi koncepció, amely a belvá­ros északnyugati negyedét — a püspökvárat és környezetét — mint múzeumi negyedet — a közművelődés szolgálatába ál­lítja. Itt van már a Csontváry- múzeum, a Vasarely-gyűjte­Pécsi látkép a Kálváriadombról. Mediterrán hangulat — tavaszi napsütésben fürdik a dóm- tér. Pécs háztetői fölött — egy új jelkép: az ország legmaga­sabb lakóháza. Cseri László (Dunántúli Napló) felvételei mény, az Uitz-múzeum (mely­nek otthont adó épületén lát- hátók az első megtalált kö­zépkori gótikus elemek), s itt lesz a régi barokk megyehá­zában a modern magyar kép­tár. ☆ A tömbrekonstrukció elő­készítése megkezdődött, a munka indítására azonban még egy-két évet várni kell. A közeljövőben legfontosabb pontokon egész utcákra terjed majd ki a homlokzatfelújítás. A Pécsi Tervező Vállalatnál most készülnek a Janus Pan­nonius utca és a Széchenyi tér színtervei, s még az idén hoz­záfognak a sortatarozáshoz. Jövőre a Bem utca és a Kos­suth Lajos utca következik. Ezek a felújítások összhang­ban lesznek a tömbrekonstruk­cióval. . Hársfai István A Széchenyi tér madártávla tból. NÓGRAD - 1979. április 20., péntek 5

Next

/
Thumbnails
Contents