Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-18 / 90. szám

✓ Látogatás a óvodában Az apró emberpalánták tágra nyitott szemmel figye­lik az óvó néni minden moz­dulatát, gondolatát, s a kö­vetkező percben minden ideg­szálukkal arra koncentrálnak, hogy a feladatot jól elvégez­zék. A passzív szemlélő csu­pán azt látja, hogy a gyere­kek elmélyülten játszanak, de ez a játék komoly szellemi munka; képek, játékok, mun­kaeszközök. Telek Andrea. Nagy Csaba, Csókási Beáta és a többi apróság szeme csillog a boldogságtól, örömmel új­ságolják: „övó néni tessék megnézni, én kész vagyok!” A munka, a felfedezés sikere ott üf a piciny arcokon. Nem marad el az elismerés: „Ügyes vagy Andi”, és egy simogatás, amelynek igazán szívből lehet örülni. Aztán egyre többen mondják; Én is kész vagyok, az enyém is kész. És az óvó néni ellenőriz, dicsér, szükség esetén egy-egy tanácsot ad a gyermekeknek. — A mai foglalkozásnak mi volt a témája? — Két és három egynemű halmazok egyesítése egy hal­mazzá; az új halmaz elemei­nek összeszámlálása — mond­ja Tőzsér Józsefné, a szécsé- nyi I. számú óvoda vezetője. Miután látja arcomon az ér- tetetlenséget, hozzáteszi: — Csak szakmai megfogal­mazásban hangzik ilyen fur­csán. Röviden arról van szó, hogy különböző mennyisége­ket hasonlítottunk össze, majd egyszerű matematikai mű­veletet végeztünk, összevon­tunk. — Röviden arról van ^zó.... ismételtem magamban az óvó­nő szavait és közben eszem­be jutott, hogy hány és hány ember tudatában él még az óvo­dának a gyermekmegőrző funk­ciója. Röviden, nagyon sok mindenről van szó! A sze­mélyiség formálásáról, a szo- cializálódás folyamatának fel- gyorsításáról ; megalapozni mindazokat az értelmi, ér­zelmi, közösségi ismereteket, amelyre az általános iskola építhet. Még az óvónővel beszélge­tünk, Máté Péter, Ludányi Betti, Csörgő Tímea és a töb­biek összeszedik a feladatla­pokat: a játékok és a külön­böző szemléltetőeszközök a helyükre kerülnek. — Óvodás korban lényeges a szoktatás, amelyből aztán kinőnek a szokások. így pél­dául a saját környezet, fel­szerelés rendben tartása — magyarázza az óvónő. Érdemes volt belenézni a gyermekek munkájába; ar­ról tanúskodik, hogy ismerik a több-kevesebb fogalmát; az összetartozó fogalmakat, mennyiségeket. Ezt mutatják a falon levő gyermekrajzok, az agyagból, gyurmából ké­szült különböző figurák is. — Milyen foglalkozásokat tartanak az óvodában? — Környezetismeret, ének, irodalom, matematika, ábrá­zolás és testnevelés. A kis- és középső csoportban napi egy, a nagycsoportban napi két alkalommal. A tanmenetben szereplő kötelező foglalkozások mel­lett sokféle tevékenységi for­ma alakítja a gyermekek sze­mélyiségét. Színházi előadás, mesemozi, múzeum- és könyv­tárlátogatás, a sétákon tör­ténő megfigyelések, közös já­ték, mind-mind szélesíti lá­tókörüket, formálja személyi­ségüket. — Az óvoda egyik fontos feladata az iskolára történő előkészítés. Milyen a kapcso­lat az óvoda és az iskola kö­zött? — Kapcsolatunk bizonyos mértékig meghatározója a gyermekek jó iskolai előké­szítésének. Az iskolának is­mernie kell, hogy nálunk mit kap a gyermek, milyen mód­szereket használunk, milyen körülmények között dolgo­zunk, hogyan sikerült a szü­lőkkel a kapcsolatot kiépíte­ni. Nekünk tisztában kell len­ni azzal, hogy mit vár az is­kola a hatéves gyermekektől. Kölcsönösen részt veszünk egymás foglalkozásain. Deák Imréné, a Mikszáth iskola ne­velője, aki jövőre az első osz­tályt fogja tanítani, több al­kalommal járt nálunk. Szülői értekezletet tartott, megnézte a nagycsoportosok foglalkozá­sát. Az iskola igazgatója, Ju­hász Lajos meghívott a neve­lési értekezletükre. Ügy ér­zem, hogy jó az együttműkö­désünk. Szécsényben a nevelés köz­ügy. Az ÉPSZÖV, a bútor­ipari üzem, a termelőszövet­kezet, az ipari szövetkezet többrétű segítséget ad az óvo­da részére. Szemléltetőesz­közök, játékok készítése bi­zonyítja a kisgyermekkel való törődést. — Sajnos, a körülményeink nem a legjobbak: a foglalko­zási termek kicsik, szűk az öltöző és a folyosó, a kony­ha felett is eljárt az idő. A zsúfoltságot csak növeli, hogy 75 férőhelyen 98 gyermeket helyezünk el. Az új iskola átadásával a mi helyzetünk is javul. Az óvónők — Tőzsér Jó­zsefné, Mayer Istvánná, Ora- vecz Istvánná, Öze Józsefné, Liptai Magdolna és dr. Hüt- ter Csabáné — addig is azon fáradoznak, hogy a rájuk bí­zott emberpalánták elindulja­nak a tudás, az ismeretszer­zés útján. Rácsodálkozzanak a világra, arra a világra, amely­nek holnap alkotói, építői lesznek. sz. f. Mai iávcajánlatunk 20.00: Kisfilmek a nagyvi­lágból. — A ma este bemutatásra kerülő kisfilmek közül kettő­ről számolhatok be, amelyek bizonyára felkeltik a rézők érdeklődését — mondja Po­gány Éva szerkesztő. — Az egyik „A tenger titkainak” egy epizódfilmje; az Élet a világ végén Cousteau kapi­tány, az ismert és hírneves tengerkutató tizenkét részes filmsorozatának első kisfilm­je. A kutatócsoport ezúttal valóban elmegy a „világ végé­re”, oda, ahol annak idején a hírneves nagy utazó, Ma­gdién, megkerülte a földet. A mélytengerek tudósa nép­rajzossal együtt utazik, hogy felkutasson egy Dél-Amerika nyugati partvidékén élő, már kihalóban levő törzset. A ten­gerkutatók hajóútjuk során megfigyelik a kacsa alakú rákokait, a dél-sarki kékbál­nákat és az oroszlánfókákat is. A másik ismeretterjesztő vagy inkább szórakoztató szándékú filmet a magyar Bodrossy Félix rendezte „3— D” címmd. A rejtélyesnek hangzó cím mögött a három- dimenziós, azaz a térbeli lá­tás problematikája rejtőzik. Hogyan lehet három dimenzi­ót térben elképzelni? Erre a kérdésre igyekszik humorosan válaszolni a film. A felso­roltakon kívül még több kis- filmet (a Paliot, a Monitort) is láthatnak. Színjátszók a ZIM-ben Hosszú évek álma vált va­lóra az elmúlt hetekben: a Lampart Zománcipari Mű­vek salgótarjáni gyárában megszületett egy amatőr szín­játszó társulat. Beszélgetésünk­kor már túl vannak az első fellépésen, a bemutatkozáson. — Az Ady Endre Művelő­dési Otthon igazgatójával, Il­lés Pállal sokáig latolgattuk, tervezgettük, hogyan lássunk hozzá a művészeti csoport ki­alakításához — kezdi elbeszé­lését Pampurik György, a gyár oktatási előadója, aki a társulat vezetői és a darabok rendezői posztját látja el. — Bevallom kétségek közt tettük meg az első lépést, amikor le- vdet küldtünk gyárunk fia­taljainak. Kellemesen csalód­tam, mert a megalakulási ta­lálkozón mindenki ott volt. A kis csoport tagjai moz­galmi tevékenységükben ki- emelkedőek, .az ifjúsági klub aktív tagjai. Azon emberek, akik tettre készségükkel ered­ményt akarnak elérni és mun­kájuk során minél több fiatalt mozgósítanak. — Véleményem szerint utunk első állomása a legfontosabb. hogy kialakult a 15 fős gár­da. Gyárunk dolgozóival köz­vetlen kapcsolatot szeretnénk teremteni a munkaidőn túl. Megpróbáljuk őket bevonni az irodalom válfajaiba. Ügy ér­zem, sikerül a napi 8 órás , többé-kevésbé nehéz munka után szórakoztató kikapcsoló­dást nyújtani. A „hazai ber­kekben” való szereplést meg­előzte az ingatlankezelő vál­lalati fellépésünk. Érdekes módon izgatottságunk, a szín­padi drukk hatványozottabb volt akkor, március 8-án, ahogy kiálltunk gyárunk női dolgozói elé és tiszteletükre előadtuk kabaré-összeállítá­sunkat. A fel-felzúgó nyíltszí­ni taps és az előadás végét követő vastaps jó érzése pá­rosult azzal a tudattal, hogy egyetlen szék sem üresedett meg, egyetlen dolgozó sem állt fel, hogy hazasiessen. r — Mik a további tervek? — Széles skálájú programot tervezünk: a nevettetéstől a másik végletig, a sírásig. Ka­baréműsorunkat kiegészítjük és legkésőbb őszre megpróbál­kozunk egy politikai kabaré betanulásával is. Nagyon sze­retnénk a nemzetközi gyer­mekév alkalmából a kicsiknek is nyújtani valamit, ezért ter­vezzük egy háromfelvonásos mesejáték összeállítását. Színpadi játékukkal a test­vérgyárakat, a vidéki kultúr- házakat is szívesen szórakoz­tatják. Elsőként a bonyhádi fiatalokhoz vezet az út. A jövő tervei közé tartozik még a KISZ és a csehszlovák if­júsági szervezet kapcsolatának erősítése egy füleki fellépés a Kovosmalt Műveknél. — Dicséretre méltó, hogy fiataljaink szabad idejüket feláldozva, sokszor az esti órákba húzódó próbákon lel­kiismeretesen és szorgalmasan tanulták a darabokat, igyekez­tek a képzelt alakokat életre kelteni — mond köszönetét Pampurik György, a csoport vezetője. — Szerintem így ők is közelebb kefülnek az iro­dalom világához és a színpad birodalmában elért kezdeti eredmények kamatozni fog­nak. , A gyakorlat remélhetőleg ezt bizonyítja. t. zs. /eiira/i / Í A KÉjMFEJEDELEM] tündöklése és bukás: Massino úr a Balkov Kávé­házban, a szovjetellenes ele­mek egyik kedvenc helyén ütötte fel sátorfáját. Szergej Balkov, a tulajdonos külön tisztelettel üdvözölte. Később a kávéház belső termeiben titokzatos idegenekkel ‘tanács­kozott. Volt, akivel oroszul suttogott, mással angol, fran­cia nyelven. Massino úr (ter­mészetesen Reilly kapitány) jól kihasználta egykori kapcsola­tait, hogy mint maga fino­man írta: „közvetítse őfelsé­ge kormányának segítségét az alkotmányos rend híveinek”. 2. Jó ló Amikor -1917-ben Oroszor­szágban győzött a szocialista forradalom, Reillyt az Intelli­gence Service főnöke magához kérette. — Sidney, lenne kedve va­lami újfajta munkához? — kérdezte. — Csak az értelmes dolgo­kat szeretem — válaszolta a mesterkém. — Nos, amit magára aka­runk bízni, nagyon érdekes dolog. Ott Oroszországban kell valaki, aki kézbe veszi a dol­gokat. Lockhart van ott, de úgy látszik, egy kicsit meg­zavarodott. Olyan táviratokat küldözget, hogy őfelsége kor­4 NÓGRÁD = 1979. tellek mánya ismerje el a bolsevi- kokat... Kívülről ellenség ostromol­ta, belülről ellenforradalmi összeesküvések, s éhség, fa­gyoskodás veszélyeztette. Az új szovjet rend nagy erőfeszí­téseket tett, hogy ura legyen a helyzetnek, de egyszerre nem lehetett mindent megol­dani. A szovjetellenes szervez­kedések fontos fészkei vol­tak a még nyitva tartó bárok, éttermek, ahol volt cári tisz­tek, félprostituált balett-tán­cosnők, hírhedt feketézők és más sötét elemek szőtték al­jas terveiket. ilis 19., csütörtök Pétervárott a szovjet rend­szer iránti gyűlölete még to­vább fokozódott, s ilyen jelen­téseket írt haza: „Ezt az ocsmány fajzatot, amely most Oroszországban megszületett, mindenáron meg kell semmisíteni. Békét Németországgal! Igen, békét Németországgal, békét min­denkivel! Csupán egy ellen­ség van; az emberiségnek szent* szövetségbe kell tömö­rülnie az éjszaka lidércnyomá­sa ellen”. Minden arra vallott tehát, hogy az Intelligence Service — s urai, az angol tőkések — jó lóra tettek, amikor éppen Reillyre bízták ezt a felada­tot. A mesterkém először a Szo- ciálforradalmárok Pártjának embereivel próbálkozott, akik ekkor — Borisz Szavinkov- nak, az elbukott Kornyilov­\ puccsban részt vett egykori hadügyminiszter-helyettesnek vezetésével — az antibolsevis- ta harc vezető erejét képezték. A ízociálforradalmárok az­előtt a cár elleni terror hívei voltak, s a kommunisták győ­zelme után ezt a fegyvert Lenin forradalma ellen akar­ták fordítani. Reilly mint a cárizmus hí­ve, nem nagyon bízott bennük, különösen egy új kormány ala­kítását illetően. Terve az volt, hogy segítségükkel megbuk­tatja a szovjethatalmat, majd katonai diktatúrát vezet be, s ez lesz az első lépés a cáriz­mus visszaállításához. Ilyen meggondolások alapján szer­vezte meg az összeesküvő cso­portokat. Mint erről emlék­irataiban írja: „Fontos volt, hogy az általam felépített orosz szervezet ne tudjon túlságo­san sokat, és hogy egyetlen része se lehessen abban a hely­zetben, hogy a másikat el­árulhassa. Ennek megfelelően az apparátus az „ötös” rend­szer alapján dolgozott, és min­den részvevő csupán négy másik személyt ismert. Jóma­gam, aki az egészet összefog­tam és a piramis tetején he­lyezkedtem el, valamennyit is­mertem; nem személyesen, de név és cím szerint. Ez később nagyon hasznosnak bizonyult. Ily képpen, ha bárki bármit elárult, nem mindenkit fedez­tek fel, és a leleplezést loka­lizálni lehetett”. (Folytatjuk) Gondoskodás o gyermekekről Bulgáriában ma ezer élve’ született csecsemőre 23,1 ha­láleset jut, szemben az 1944. évi 120,6 ezrelékes csecsemő­halandósági arányszámmal. Az eredményben része van a szülőotthon-hálózatnak is. Ma — szemben az 1947. évi 25 százalékkal -r- a nők 99,1 szá­zaléka nem otthon, hanem kórházban, klinikán szüli meg a gyermekét. A gyermekin­tézmények is gyorsan gyarap- szanak: az elmútt években megduplázódott a férőhelyek száma a bölcsődékben, óvo­dákban. Valaha csak kevés gyermek nyaralhatott. 1939-ben példá­ul mindössze 16 000 iskolás­gyermek nyaraltatására ke­rült sor. Az utóbbi években 333 000 általános iskolás gyermek töltött rövidebb- hosszabb időt az ország 1100 nyári táborában, főként a tengerparton. Mivel a gyermekek nagy része a napközikben étkezik; különös gondot fordítanak a szakemberek a kalóriadús gyermekétrendek összeállítá­sára. 1976-ban például 14 770 tonna súlyú, kalóriában gaz­dag, választékos ételsor ke­rült a napközi otthonokba. Kiterjedt Bulgáriában á Eyermekgyógvász-hálózat : 2103 iskolaorvos vigyáz a gyermekek egészségére.

Next

/
Thumbnails
Contents