Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

Irán szombati napja Szombaton reggel szerte Iránban ismét megnyitották a. szavazóhelyiségeket. Akik az elmúlt napon valamilyen ok­ból nem tudtak leszavazni, ezan a napon adhatták le vok- sukat az ország jövőbeni ál­lamformájáról. Bár a szava­zás még nem ért véget, az előzetes adatok alapján a 2500 éves monarchia most jogilag megdöntöttnek te­kinthető. Bár Khomeini ajatollah péntek esti televíziónyilatko- eatában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a szavazást p-, ha szükséges —, meghosz­szabbítanák, feltehetőleg er­re már nem kerül sor. A bel­ügyminisztérium egyik ma­gas rangú funkcionáriusa ugyanis a helyi forradalmi bi­zottságoktól kapott értesülé­sekre hivatkozva úgy nyilat­kozott, hogy a referendum el­ső napján minden előzetes várakozást felülmúlóan ma­gas volt a résztvevők száma, sőt már arra is fény derült, hogy a szavazók — rendkívül kevés „nem”-cédulát dobtak az urnákba. A teheráni rádió szomba­ton közvetve megerősítette, hogy bár a referendum első napját általában rend és nyu­galom jellemezte, egyes helye­ken az ellenforradalmi erők továbbra is aktívak voltak. A kurdok lakta északnyugati tartományban ellenséges ele­mek a rádió híradása szerint ugyancsak megpróbálták a szavazókat megtéveszteni. ☆ Kurdisztánban erőszakos cselekmények és rendbontá­sok sorozata kíséri a referen­dumot, zendülők több szava­zóhelyiséget megtámadtak, egyet Szanandadzsban és több városból jelentettek szórvá­nyos lövöldözéseket. Ä hét 3 kérdése Bagdadi döntés r Á Bagdadban tanácskozó arab külügy- és gazdasági mi­niszterek elhatározták: „egy hónapon belül kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a diplo­máciai kapcsolatok megszakí­tására Egyiptommal” — jelen­tette ki szombaton Bagdad­ban Szabah Al-Ahmad Al- Dzsabir Al-Szabah sejk, ku­vaiti külügyminiszter. Bejelentette azt is. hogy a konferencia „megállapodást hagyott jóvá, amely kimond­ja: haladéktalanul hazarende­lik a Kairóban akkrediktált arab nagyköveteket... Az AP hírügynökség az ér­tekezlethez közelálló forrásra hivatkozva kijelentette: a ta­nácskozáson részt vevő 18 arab ország, valamint a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet megállapodott abban, hogy; — megszüntet minden arab segítségnyújtást Egyiptomnak; — haladéktalanul hazaren­deli az összes arab nagyköve­tet Kairóból; — teljesen megszakítja a kormányközi kapcsolatokat Egyiptommal — minden egyes ország tetszésének megfelelő időpontban. Egy szaúd-arábiai újságíró szerint a Perzsa-öböl menti konzervatív államok képvi­selői ragaszkodtak ahhoz, hogy ők szabhassák meg a diplomáciai kapcsolatok meg­szakításának időpontját. Szí­ria, Líbia, Algéria, Dél-Je- men és a PFSZ e kapcsola­tok azonnali megszakítását szorgalmazta. A UPI úgy tudja, hogy Ku- vait kompromisszumos for­mulát terjesztett elő. Ez ja­vasolja, hogy az értekezlet fo­gadjon el egy, az arab állam­fők: elé terjesztendő határoza­tot, amely indítványozza a diplomáciai kapcsolatok „tel­jes megszakítását” Kairóval. Szaúd-Arábia szemlátomást vonakodik e lépés megtételé­től. Nyugati hírügynökségek ér­telmezése szerint Bagdadban egyetértés jött létre az Egyip- torrimal szembeni „teljes gaz­dasági bojkott, valamint a Szadat-rezsimmel való diplo­máciai kapcsolatok , .esetle­ges” megszakítása kérdésében. A mecseki mentési munkákról ' A komlói Béta-bányaüzem­ben harmadik napja megfe­szített erővel folyik a küzde­lem az omlás alatt rekedt bá­nyászok kiszabadításáért. Gairamvölgyi János, a Me­cseki Szénbánya Vállalat igazgatója szombaton tájé­koztatta az MTI munkatársát • mentés helyzetéről: Elmondotta: a föld színétől ötszáz méter mélyen levő fejtésben huszonöt bányász dolgozott, amikor március 28- án 21 óra 10 perckor váratlan omlás történt és a 80 méter hosszú, meredek dőlésű fej­tésből 30 méter összement Tizenkilenc dolgozó szeren­csésen kimenekült A lezúdult kő és szén azonban a fejtés .alsó két munkahelyén levő három-háirom fős csoport elől elzárta a szabadulás útját. Azok a bányászok, akik meg­menekültek, nyomban társaik mentésére siettek. Még azon az éjszakán a szomszédos zo- báki bányaüzem egy mentőra­ja is csatlakozott a bétái bá­nyamentőkhöz, együtt indul­ták harcba bajba jutott tár­taikért. Az első mentési akció két iránvból. a fejtés alsó és fel­ső részéből, úgynevezett tá­madógurító kihajlásával in­dult, hogy mielőbb megköze­lítsék a bentrekedt embere­ket. A felülről történő men­tést omlás veszélye miatt, s a bányamentők védelme érde­kében le kellett állítani. Ezért pénteken reggeltől a fejtés al­só részén egy második gurító kihajtásán is dolgoznak. A ko­rábban kezdett gu rí tóval 28 métert nyomultak előre, köz­vetlenül a tönkrement fejtés mellett. Ebből várhatóan szombat estig „rályukaszta­nak” a fejtésnek olyan részé­be, ahol már nincs omladék és a bányamentők nagyobb veszélyeztetése nélkül meg­közelíthető az a hely, ahol feltehetőén emberek tartóz­kodnak. Az igazgató elmondta még, hogy a bányamentők nyolc­órás váltással végzik áldoza­tos feladatukat. Két fejtőka- lapáccsal törnek utat megsza­kítás nélkül, s közben fél­óránként váltják egymást. A Nehézipari Minisztérium, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség, valamint a bá­nyaipari dolgozók szakszerve­zete vezetőinek részvételével bizottság vizsgálja: mi okozta az omlást? (MTI) Kezdődik a kedvezményes tüzelőakció Ä szénbányászat folyamátos termelésének elősegítésére, a lakosság téli tüzelőjének biz­tosítására, nem utolsósorban az őszi csúcsforgalom teher­mentesítésére, a kormány költségvetési támogatással az idén is lehetővé tette az en­gedményes tüzelőakció meg­szervezését. Az április 2-án kezdődő ak­cióban az állami és a szövet­kezeti kereskedelem a hazai brikettekre és a hazai szenek többségére — kizárólag a la­kosság részére — engedményt ad, amíg a meghatározott egy­millió 150 ezer tormás kész­let tart. A hazai szeneket — barnaszén, lignit, iszapszén, háztartási kevert szén — má­zsánként egységesen 11 fo­rinttal, a hazai briketteket nyolc forinttal árusítják ol­csóbban. Ugyancsak hétfőn kezdő­dik a dolgozók és a nyugdíja­sok részletvásárlási tüzelőak­ciója is. A nemzetközi élet esemé­nyeinek értékelésében, a bo­nyolult világ új jelenségei közt segít eligazodni az MSZMP Központi Bizottsá­gának március 28-i üléséről ki­adott közlemény, amely össze­gezte a párt álláspontját a legfontosabb nemzetközi kér­désekben is. A hét elején aláírták Wa­shingtonban az egyiptomi—iz. raeli különbéke-megállapo- dást. Vajon ez képes lesz megszüntetni a feszültséget a Közel-Keleten ? Iránban megrendezték a népszavazást az iszlám köz­társaság megteremtéséről. Mi lehet ennek a tartalma? Az angol kormány megbu­kott, az alsóház bizalmatlan­ságot szavazott; az új válasz­tásokat május 3-ra írták ki. Az olasz kormányválság sem ért véget azzal, hogy Andre­otti a képviselőház elé állt bukásra ítélt új kormányával. Mi a közös és mi az eltérő a két ország kormányválságá­ban? Képes-e megszüntetni a feszültséget a Közel-Keleten az egyiptomi—izraeli kü­lönbékc-megállapodás? Nézzük a tényeket : az arab világban és a közel-keleti tér­ségben vajmi kevesen vállal­koztak Szadat védelmére, annál többen bírálták megal­kuvó politikáját. A különbé- kejnegállapodást helyeslők sorát az ománi sejk nyitotta meg, a másik oldalon a pa­lesztinok, az irakiak, a szírek és a líbiaiak foglalnak a leg­keményebben. állást az eluta­sítás frontjában. Persze, s ezt már megszokhattuk, az „arab egységet” mindenáron kere­sők között a nyugattal és az imperializmussal szövetséges reakciós rendszerek képvise­lői is befolyásosak tudnak lenni: a bagdadi Béke-palotá­ban szerdán összeült 19 arab ország többsége csak enyhébb és főként politikai szankci­ók meghozatalára volt haj­landó. Emiatt a PFSZ kül­döttsége, majd Szíria, Líbia és Irak delegációja egy időre ott is hagyta a tanácskozást... Amerikai lap jelentésekben egyre több s®> esik arról, hogy milyen súlyos és kocká­zatos katonai kötelezettsége­ket vállalt az USA Izrael vé­delmére. Egy példa: Washing­ton állítólag hajlandó katonai erővel felszámolni adott eset­ben egy Izrael elleni tengeri blokádot;: Se szeri, se száma a* olyan közléseknek; amelyek az Egye­sült Államok fegyverszállítá­si kötelezettségeirőa szólnak. Az újdonság az, hogy az USA Egyiptomnak is rengeteg fegy­vert ad! Ennek ellensúlyozásá­ra egyrészt Izrael is több fegyverhez jut másrészt kü­lön amerikai—izraeli kiegé­szítő megállapodások Izrael­nek olyan védelmet biztosí­tanak —, hiába tiltakozott ez ellen már az egyiptomi mi­niszterelnök —, hogy az egy Egyiptom elleni amerikai— izraeli katonai szövetséggel egyenértékű. Ilyen körülmények között csak még helytállóbbnak tűnik az MSZMP Központi Bizottsá­gának az az álláspontja, hogy az amerikai közvetítéssel meg­kötött egyiptomi—izraeli kü­lönbéke nem szünteti meg, ellenkezőleg, állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten. Ami pedig a tényleges rende­zés feltételeit illeti, az MSZMP Központi Bizottsága újra ki­fejtette: nélkülözhetetlenül szükséges az izraeli csapatok teljes kivonása a megszállt arab területekről, a Paleszti­nái arab nép törvényes jogai­nak helyreállítása, beleértve az önálló állam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevoná­sával folytatott tárgyaláso­kon teremthető meg, ahol a Palesztinái arab nép egye­düli törvényes képviselője csak a PFSZ lehet. Mi lehet az iráni iszlám köztársaság tartalma? Iránban népszavazást ren­deztek az ország jövőbeni ál­lamformájáról. Az eredmény még nem ismeretes, de való­színű, hogy aZ „igen” elsöprő többségével fogják kikiáltani az iszlám köztársaságot Ez­zel végleg és jogszerűen meg­szűnik a monarchia, a csá­szárság. A Teheránból érke­zett jelentések szerint a nép­szavazás rendben folyt le, an­nak ellenére, hogy korábban a kurd és más nemzeti kisebb­ségek, valamint egyes vallási csoportok, továbbá a fegyve­res fedajinok a referendum boj­kottjára szólítottak fel. Min­den. 16 évesnél időisebb iráni állampolgárt az urnák elé hív­tak, hozzávetőleg 16—20 mil­lió embert.. A politikai megfigyelők véleménye szerint Khomeini győzelmét hozza a népszava­zás. De... sokasodnak a kér­dések, hogy mire és hogyan használja fel az idős főpap újra megerősített politikai hatalmát? Az Iráni Köztársa­ság mohamedán vallási ala­pokra való helyezése a tőkés rendet szilárdítja-e meg? Tudnivaló ugyanis, hogy a Korán a magántulajdon szent­ségét mondja kL Márpedig Irán népéiek földreformra van szüksége, a gazdasági rerr det pedig meg kell szabadí­tani a császár uralma alatt kialakult korrupciótól, bürok­ráciától. Reza Pahlavi sah felülről engedélyezett „lát­szatforradalmi” reformtörek­vései helyett igazi, nagy tár­sadalmi és gazdasági refor. mokra van szükség. Az MSZMP Központi Bi­zottsága megállapította, hogy a magyar nép üdvözli az irá­ni forradalmi változásokat, a monarchia megdöntését. Mély roko őszen v vei kíséri az iráni haladó erők, a nép küzdel­mét a reakció és az imperia­lizmus ellen, a nemzeti füg­getlenségért és a társadalmi felemelkedésért. A lényeg az, hogy az iráni nép külső be­avatkozás nélkül dönthessen saját sorsáról. Mi a közös és mi az el­térő az angol meg az olasz kormányválságban? Eddig Londonban korántsem volt olyan sűrű a kormány- válság, mint Rómában, ahol már a második világháború óta közel 40 kormányt „fo­gyasztottak él”. Viszont a Callaghan-kormány is úgy bu­kott meg, mint áhogyan. az olasz kormányok szoktak. Pe­dig előtte 14 évig tartott a munkáspárt és a liberálisok koalíciójának segítségével a munkáspárti kormányzás, azt megelőzően megint csak 14 évig a konzervatívok voltak kormányon... A kormányválság végső oka mind Rómában, mind London­ban a tőkés gazdasági válság, amelynek súlyos következmé­nyeivel szemben Callaghanék is, Andreottiek is csak kapi­talista módszereket próbáltak alkalmazni. Olaszországban, persze, kínálkoznék más meg­oldás is: a kereszténydemok­raták balszámyának és a kommunistáknak „történelmi kompromisszuma” alapján al­kalmazható új politika. Ang­liában más a helyzet, ott, a politikai „váltógazdálkodás” esetleg újra a konzervatívo­kat segíti kormányra, s akkor csak még feszültebbé válhat a szociális helyzet. Ez termé­szetesen az angol választások kimenetelétől függ, attól,' hogy Thatcher asszony torv- jad győznek-e? Az olasz vá­lasztások már sokkal kevés­bé tisztázhatják a belpolitikai erőviszonyokat. Inkább arra lenne szükség, hogy a keresz­ténydemokraták válasszanak: a válságot akarják-e tartóssá tenni, vagy hajlandóik-e az együttműködésre a kommunis­tákkal a válságból való ki­jutás végett? Pálfy József Pénteken nyílt meg a római sportpalotában az Olasz Kom­munista Párt XV. kongresszusa. Az előzetes tervek szerint a kongresszus kedden fejeződik be. Képünkön: Enrico Bcr- lingucr az OKP főtitkára tartja beszámolóját. 12 NŰCRÁD — 1979. április 1. vasárnap Meglehetősen különös kö­rülmények között várja Spa­nyolország az április 3-án tartandó községtanácsi válasz­tásokat. Könnyen lehet ugyan­is, hogy ebben az ország bel­ső életére és további demok­ratikus fejlődésére nézve oly fontos időpontban Spanyolor­szágnak még nem lesz kor­mánya. A meglehetősen ese­ménytelen, március 1-én tar­tott nemzetgyűlési választás­ból az eddigi kormányzópárt, a Demokratikus Centrum Unió (UCD) győztesen került ki. Sőt, a szocialisták (PSOE) enyhe visszaesése következté­ben némileg még meg is erő­sítette pozícióit. Így nem ve­tődik fel többé a koalíciós kormány megalakítása és nyilvánvaló, hogy az új kor­mányfő (akinek személyét az új parlament megalakulása után a király jelöli ki) ismét Adolfo Suarez, jelenlegi mi­niszterelnök lesz. A TÖBBSÉG SZERVEZÉSE A kormány beiktatásához azonban -abszolút többségre van szükség és ezt Suareznek a kisebb pártokkal folytatott megbeszélései során kell „megszerveznie”. A PSOE el­lenzékbe vonul és természe­tesen az eddigi konstruktív módon. ellenzéki politikát folytat a Spanyol Kommunis­ta Párt is. Az, hogy e három nagy párt között néhány más kisebb formáció bevonásával a gazdaságpolitikai kérdések­ben létrejön-e a korábbi Moncloa-paktumhoz hasonló SPANYOLORSZÁG: A „másik választás1 megegyezés — az nem kis mértékben éppen a községta­nácsi választások eredményei­től függ. (A Moncloa-paktu- mot egyébként a miniszterel­nökségi palotáról nevezték el.) Az abszolút többség meg­szerzésében Suarez miniszter- elnök március 19-ig (amikor a király intézkedett a képvi­selőház összehívásáról) még csak a parlament legkonzer­vatívabb csoportjának, az úgynevezett demokratikus koalíciónak a támogatását tudta megszerezni. A minisz­terelnök azonban sokkal éret­tebb és tapasztaltabb politikus annál, semhogy hajiadó le­gyen ilyen egyértelműen szél­sőjobboldali támogatással kormányozni. Elsősorban a katalán pártcsoport és (ami még nehezebb) a baszk ra- ciaonalista párt képviselőinek támogatását kell megszervez­nie. így elképzelhető, hogy az új kormány megalakítására csak az április 3-rá kitűzött községtanácsi választások után kerülhet sor. DEMOKRÁCIA — „ALSÓ SZINTEN” Nyílt kérdés, hogy ezeknek a választásoknak *jz eredmé­nye mennyiben befolyásolja majd a kormány összetételét. A községtanácsi választások jelentősége elsősorban az, hogy a demokratizálás folya­matát most kell „levinni” a tartományok, városok és fal­vak szintjére. A demokratizá­lás komoly eredményeket ho­zó fejlődése eddig voltakép­pen a politikai csúcsokon zaj­lott le. Ennek az ország éle­tére rendkívül nagy befolyása volt — azon a tényen azon­ban nem változtatott, hogy városi szinten a hatalom praktikus, mindennapi gya­korlása továbbra is a régi re­zsim embereinek kezében maradt Ezt a helyzetet kell most megszüntetni a községtanácsi választásokon. A demokrati­zálás szempontjából kedve­zőbb lett volna, ha ezeket a választásokat a parlamenti választás előtt tartják meg. A jelenlegi helyzetben ugyanis a centrum unió kormánya tartja kézben szervezetileg a községtanácsi választás egész apparátusát. A Franco-rend- szertől örökölt helyi közigaz­gatás képviselői pedig (sze­mélyes érzelmeiktől függetle­nül) taktikai okokból a .cent; rum háza táján kerestek me­nedéket. így a jelenlegi hely­zetben i— a parlamenti vá­lasztások eredményeinek is­meretében — nem sok esély van arra, hogy radikális hely­cserék lesznek községtanácsi szinten. A régi rezsim utódai esetleg átmenthetik legfonto­sabb pozícióikat. FESZÜLTSÉG BASZK FÖLDÖN Ami a várható eredményeket illeti, azok a nagy számoia törvénye alapján országosan aligha térnek majd el lénye­gesen a parlamenti arányok­tól. így várható, hogy orszá­gos szinten a centrum em­berei mellett elsősorban szo­cialisták és kommunisták ke-, rülnek a községtanácsokba. Az igazi, nagy kérdés az; hogy milyen változásokat okozhat a községtanácsi vá­lasztás az egyes tartományok helyzetében. Kiemelkedően fontos szerepet játszanak eb­ből a szempontból a baszk tartományok. Ott ugyanis a parlamenti választásokon az önkormányzat radikális felfo­gását egészen az elszakadásig élező szeparatista áramlatok meglehetősen előretörtek. En­nek következtében a baszk tartományokban növekedett a feszültség. Amennyiben ez a fejlemény köztársasági szinten megismétlődik, a központj kormánynak rendkívül ko­moly gondokkal kell szembe­néznie. . , (-1

Next

/
Thumbnails
Contents