Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

Jelentős országos beruházáso! bm vesz részt a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége. A paksi atomerőmű reaktori zimén kívül szállítanak még a Lenin Kohászati Művek, a Dunai Vasmű részére acélszer Kezeteket, készül itt híd a Szamos folyó fölé Tunyogma- tolcsra, valamint gyártanak különböző futódarukat is-. Az idén indították útjára az M3-as autópálya építéséhez a hídfőtartó szerkezeteket, ezen túl a prágai metróhoz el­zárószerkezeteket. így a gyáriak januári, februári összesített termelési tervüket 102,4 százalékra teljesítették. — kép: kulcsár — Gyártmánykor szerűsítés a Híradástechnikában Nyereségesen termel a Widenta Az egyre fokozódó igényét kielégítése és a minél több exportképes termék előállítá­sa érdekében a Váci Híradás- technikai Anyagok Gyára romhányi gyáregysége két éve hat korszerű, nyugatnémet automata tekercselőgépet vá­sárolt. Az új gépek segítsé­gével — a megengedett 240 fős létszámnál kevesebb em­berrel —, 1978-ban 40 száza­lékkal többet tudtak termelni, mint az előző évben. Tavaly a tervezett 112 milliós ter­melés helyett 115 millió fo­rint értékű árut gyártottak és az 1979-es évre a 124 milli­ós érték elérését tűzték ki célul. Ennek az elképzelésnek a valóra váltását nagyban elő­segíti majd azoknak az új típusoknak a készítése is — ilyen például a higanygőzfoj­tó —, melyeket exportra kül­denek. A gyártmánykorszerű­sítés fokozatosan történik, az új és a régi termékeket pár­huzamosan gyártják mintegy fél évig, s csak akkor állnak le a régebbivel. Januárban már előállították az exportál­ni kívánt termék nullszériá­ját — ebből hazai cégekhez is küldtek kisebb mennyiséget ellenőrzésre —, s ezután meg­indul a folyamatos termelés. Az exportszállítás március­ban, áprilisban kezdődik majd. A gyártmánykorszerűsítést megelőzte a normarendezés, a különféle műveletek differen­ciált bérezése, a kategória­béremelés 5—6 százalékos volt a készenléti és a műszaki ál­lomány fizetésemelése 3 szá­zalékos, a fizikai és egyéb dolgozóké pedig 5 százalékos. Az egész gyáregységre kivetí­tett fizetésemelési átlag 6 százalékot tett ki. A dolgozók — amint azt Barti Károly telepvezetőtől megtudtuk —, fokozottabban törődnek az anyagtakarékos­sággal, a minőség javításával és az egyéni felelősség, az ön- meózás előtérbe helyezésével. A romhányi gyáregység janu­árban minden belföldi meg­rendelő igényét kielégítette, és az előirányzott tervet 100 százalékra teljesítette. A FIM Gránit Widenta romhányi telepén, a község másik üzemében a termék- szerkezetben a tavalyi évhez viszonyítva nem történt vál­tozás — jelenleg 8000 fajta gyártmányból választhatunk, — 1978-ban 30,8 százalékos nyereséghányaddal dolgoztak. Ez az összeg 16 millió 400 ezer forintnak felel meg és 1979-ben 17,7 százalékos ter­melésfelfuttatással szeretnék eléri a 19 millió forintnyi nyereséget. Családi statisztika Bulgáriában az átlagcsalád összetétele az elmúlt évtize­dekben jelentősen változott. Manapság már csak elvétve, főleg munkáscsaládoknál lehet beszélni népesebb famíliáról, a legtöbb esetben csak egy­két gyermek van. Statisztikai adatok tanúsá­ga szerint 1965-ben országos átlagban 3,6 volt a családta­gokat jelző mutatószám, ta­valy ez 3,27-re csökkent. A családok jövedelme ugyan­akkor az.elmúlt 12 év alatt megkétszereződött. 1977-ben Bulgáriában a statisztikai át­lagcsalád jövedelme 4300 leva volt. Ha a három fő foglal­kozási csoportot: a munkást, az alkalmazottat és a szövet­kezeti parasztot tekintjük, nagyjából azonos a bevételük, a különbség csupán az, hogy a szövetkezeti parasztnak több a természetbeni, és kevesebb a készpénzjárandósága. A családok jövedelmüknek 39,4 százalékát fordítják élel­mezésre, 11,5 százalékát ru­házatra, cipőre, 8,7 százalékát lakbérre, ugyanennyit lakás- berendezésre, 3 százalékát pe­dig kulturális és társadalmi kiadásokra. Egyre több tartós fogyasztá­si cikket vásárolnak a bolgá­rok. 1977-ben például 100 ház­tartásra 59 televízió, 67 hű­tőszekrény, 65 mosógép és 20 személygépkocsi jutott. A fejlődést jól érzékelteti, ha az 1970 évi adatokat vesszük számba, amikor ugyanerre a körre 42 televízió, 29 hűtő- szekrény. 50 mosógép és mindössze 6 személygépkocsi szerepelt a statisztikában. Hajók — vasbetonból A kolumbiai halipari mi­nisztérium nemrég négy ku­bai gyártmányú hajót vásá­rolt. A Matanzas tartomány Cardenas városában működő hajógyár, ahol ezek a halász­hajók épültek, vasbeton hajókat készít. A hajóépítés­nek ez a technológiája széles körben alkalmazott a carde- nasi hajógyárban. Az ebből az anyagból készült, 40 tonna vízkiszorítású kis vízi jármű­vek jól beváltak a halászat­ban. „A MŰVEZETŐNEK, ugye, nemcsak a termelés szervezé­se lenne a feladata; köteles­ségei közé tartozik az embe­rekkel való törődés, múmiához értésük, emberi jellemük for­málása is. És ez az, amire a legkevesebb időnk jut. Pedig — maga előtt hangosan gon­dolkodom — lehet-e akár a világ legtökéletesebb szervezé­si módszerét is megvalósítani, az ő hozzáállásuk, -értésük nélkül...?! Van egy emberem a szalagon, a százegynéhány között, fiatal még. A lehető legprecízebb munkákat is rá lehet bízni, s ha bent van, négy és fél óra alatt megcsi­nálja azt a normát, amit két ember nagy neliezen kin.yög, ha így is sikerül nekik, egy mű­szak alatt. Csak hát nem le­het rá számítani: februárban hat igazolatlan mulasztása volt. Utána jártam az okának, s kiderítettem: régen meg­halt az apja, édesanyja magá­nál jóval fiatalabb társsal állt össze, aztán eltemették őt is, s maradt a „családi házban” mostohaapjával, s annak a kö­zelmúltban odavitt, a sráctól, tán’ két évvel idősebb „mosto­haanyjával”- Akik még azt a fáradságot sem veszik ma­guknak, hogy ha csörög a gyereknek az óra, felkelt­sék... „Viszont bent, a szala­gon, nem lehet rá számítani. Nélküle újra át kell szervezni a napi munkát, s megérti: jó emberi szándék, megértés ide, oda, búcsúznunk kell egy­mástól.” A ZIM salgótarjáni gyára ..szerelde” I. a. üzemének művezetője Sirkó Róbert, mondja szavait szinte tollba, ám látom, még mindig mor­fondírozva: útilaput kösse­nek-e a gyerek talpa alá, vagy sem. Teljesíthető tervek a termelőszövetkezetekben Beszélgetés A tavasz közeledtével mind­inkább benépesül a határ. A termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban nem tét­lenkedtek a hidegebb hóna­pokban sem. A műhelyekben a gépeket reperálták, az is­tállókban a napi munka nem tűrt halasztást, a pénzügyi és agrárszakemberek pedig elké­szítették idei célkitűzéseiket, amelyeket a szövetkezetek tag­jai a zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűléseken vitattak meg. s fogadtak el. A terme­lőszövetkezeti mozgalom e fon­tos tanácskozásai a közelmúlt­ban zajlottak le. A tapaszta­latokról, s a mezőgazdaság előtt álló feladatokról beszél­gettünk Hajczinger Györggyel, a^Nógrád megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. — A közgyűlések miként tük­rözték a megye mezőgazdasága helyzetét, tennivalóit? — A zárszámadó és tervtár- gvaló közgyűléseket kedvező oolilikai légkörben tarrották meg, amelyhez jó alapot nyúj­tottak a tavalyi eredmények. A nógrádi mezőgazdasági üze­mek összességében sikeres évet záriak, annak ellenére, nogy jó néhány akadállyal is meg kellett küzdeniük, örvendetes hogy tavaly tovább Korszerű­södtek a termelés műszaki- technikai feltételei, emelkedtek a legfontosabb növények hoza­mai, javult a munka szerve­zettsége. Az ötödik ötéves terv harmadik esztendejére elő­író nyzrtt feladatok zömmel teljesüllek, az üzemi termelé­si érté« több mint négy szá­zalékkal emelkedett. Gondot jelentett viszont, hogy a ter­melés költségei ettől nagyobb ütemben növekedtek. — Mi jellemzi a megye me­zőgazdasági üzemeinek idei terveit? — A népgazdaság előtt álló legfontosabb célkitűzés az egyensúlyi helyzet javítása. Eh­hez a megye termelőszövetke­zetei, állami gazdaságai a lehetőségekhez képest minél hathatósabban szeretnének hoz­zájárulni. Az üzemi tervezés már az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban elkezdődött. A brigádgyűiesek, ágazati tanács­kozások, vejfctőségi űlisek és közgyűlések egyaránt jól szol­gálták a célok meghatározását. Sor került az állattenyésztés, növénytermesztés alapvető cél­kitűzéseinek egyeztetésére is. i jezinger Györggyel, a osztályvezetőiével A lervek többnyire reálisak s gendos, körültekintő mun­kával, igaz, hogy nem könnyen, de teljesíthetők. — Mi várható az idén a növénytermesztőktől? — Továbbra is kiemelt fela­dat, hogy a mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetü­ket minél jobban igazítsák adottságaikhoz. Különösen a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok mellett tevékenykedő gazdaságoknál létkérdés ez. Az üzemek e szempontról sem feledkeztek meg a tervek ki­dolgozásakor. A nö\ „nyter- mesztésben a célkitűzések a népgazdaság érdekeihez is igazodnak. így pé’. ’ául a ku­korica és tavaszi árpa ter­vezett vetésterülete körülbelül tíz százalékkal haladja meg az előző évit. Kevesebbet vet­nek viszont cukorrépából, bur­gonyából, s mérséklődik a szán­tóföldi zöldségfélék vetésterü­lete. — Mi indokolja a csökke­nést? — A cukorgyárak kevesebb alapanyagot igényelnek, ezért azokor a helyeken, ahol kis területen és alacsony színvo­nalon termesztették, az idén nem vetnek. A burgonya és zöldségfélék vetésterületének alakulására kihat, hogy a for­galmazó és feldolgozó vállala­tok a korábbinál kevesebb szerződési lehetőséget kínáltak fel. — Az állattenyésztés a me­gyében hosszú évek óta dina­mikusan fejlődik. E folyamat 1979-ben is tart? — Információink szerint a tervezett nagyüzemi tehénállo­mány 3,7, a kocák száma 6,4, az anyajuhlétszám 8,7 szá­zalékkal haladja meg a tava­lyit. Mivel a megye adottságai kedveznek az állattenyésztés­nek, így e területen indokolt a jelentősebb fejlődés. Az egy tehénre jutó tejtermelést pél­dául tíz százalékkal tervezik növelni a gazdaságok. — Az elmúlt évben a ko­rábbihoz képest csökkent a nyereség. A kevesebbét mire tervezik felhasználni a mező- gazdasági üzemek? — Az idén körülbelül há­romszázmillió forint áll ren­delkezésre, fejlesztésre, s ez három százalékkal kevesebb a tavalyitól. Több mint felét gé­pekre fordítják, egyebek kö­zött a beszerzések között száz lóerőn felüli teljesítményű erő­megyei tanács gépek, 32 gabonakombájn 39 iehe-gépkocsi szerepel majd. A megye közös gazdaságai az idén várhatóan hat százalék­kal növelik a műtrágya-fel­használást. Az épületberuhá­zások — főként azok, amelyek az állattenyésztés férőhelyei­nek gyarapítását szolgálják — az eredeti ütemnél lassabban valósulnak meg. — A termelőszövetkezeiek pénzügyi helyzete, gazdálkodása várhatóan hogyan alakul? — A mezőgazdasági üzemek a tavalyihoz képest hét szá­zalékkal kívánják növelni a termelési értéket, ami megfe­lel az előző esztendők ütemé­nek. A számítások szerint a költségek tizenegy százalékkal emelkednek. Ezért különösen nagy a szükség a meglevő bel­ső tartalékok feltárására, hasz­nosítására. A hatékonyságra való törekvést kevésbé " tük­rözik az éves tervek, az idén nagyobb figyelmet kell fordí­tani a munkaerővel, energiá­val, eszközökkel, anyagokkal való takarékosságra, a nagy tel­jesítményű gépek kapacitásá­nak minél teljesebb kihaszná­lására, a munka- és üzem- szervezés javítására, az irányí­tás színvonalának növelésére, amelyek valamilyen formában a ^ takarékos költséggazdálko- dáshc|z segítik hozzá a üze­meket. — összességében miként íté­li meg a mezőgazdasági üze­mek idei terveit? — A tervek általában össz­hangban állnak a népgazda­ságnak, a mezőgazdaság elé állított követelményeivel. Akad azonban egy-két részterület, amely felülvizsgálatra szorul. * esetenként kisebb módosítá­sokra is szükség van. Néhány termelőszövetkezetben túlságo­san is óvatosan mérték fel erőiket, akár a hozamokat, akár az üzemi nyereséget néz­zük. Egyik-másik tervben elő­fordulnak indokolatlanul ma­gas költségek, másutt túlérté­kelik a szabályzók változásá­nak hatását, nem számolnak kellően a munka szervezésé­ben, a szocialista munkaver- seny-mozgalomban rejlő ki­használatlan lehetőségekkel. Ha ezeket a hiányosságokat or­vosolják, s minden erőt a vég­rehajtásra összpontosítanak, a megye mezőgazdasága idei elő­irányzatát teljesítheti, — fe­jezte be a beszélgetést Haj­czinger György. M. Szabó Gyula Művezetők — kulcsemberek (I.) Fáziskésésben Furcsa, de meglepett mon- dókája. Hisz’ régebben lebe­szélve témánkat, nem vár­tam volna ilyen indíttatást. S rájöttem, ő igazán érzi azt, ami a „művezető és a szerve­zés kérdései”, címszóban ben­ne foglaltatik. Stabil, össze­szokott, tettre kész munkás­gárda az alapja bármiféle ilyen intézkedések véghez­vitelének. Amivel nekik ép­pen nagy gondjuk van. — Higgye el, műszak tel­te után otthon, a következő napra öt-hatféle szervezési variációt dolgozok ki magam­ban. Előre beprogramozom magamnak azokat a lehetősé­geket, hogy ha ez vagy az nem jelentkezik munkára, ki­vel tudom helyettesíteni, hogy zökkenőmentesen, legalább, nyolcvanszázalékos teljesí­téssel tudjuk zárni a napot. Igen, ezt előre kell kigondol­ni, hisz reggél hatkor erre már nemigen adatik lehető­ség. Akkor már kapkodni kell, az alkalomszerű átcsoporto­sítások pedig elenyésző siker­rel járnak. Tudja, hogy meg­dobban a szívem örömömben amikor háromnegyed hat­kor, a kapuba kiállván, szin­te lajstromozom az emberei­met: „No, jött ez is, az is, baj ma nem lehet!” Tény: felhígult mostaná­ra a szerelde munkásállo­mánya, s a művezető jószeri­vel többet foglalkozik sze­mélyi gondokkal, mint más­sal- S ez még csak- nehezíti, amúgy sem egyszerű munká­ját. Hiszen — mint hosszan magyarázva elmondja: így is fáziskésésben vannak. Saj­nos, az akadozó anyagellátás, a termelő-, őket kiszolgáló üzemek egynémelyikének szűk kapacitása rákényszerí­ti az üzemvezetőt, hogy mű­vezetői feladatok végrehajtá­sában járjon el, a művezető a brigádvezetők, s néha a diszpécserek tevékenységét látja el, a csoportvezető pe­dig, aki a roppant fluktuáció következményeként kénysze­rül négy, meg öt órára is a frissen jött dolgozó „kezét fogni”, őt betanítani, szinte fizikai munkát végez. Mind­emellett Sirkó művezető gyak­ran odaáll a szerelőszalag mel­lé is, hiszen főleg exportra dolgozva — termékeik java az NSZK-ba kerül — na­gyobb figyelmet kell a minő­ségre fordítani. — S még egy nagy bajunk is van — említi kesernyés szájízzel. — Nálunk lehetet­lenség számba megy a szoci­alista brigádok megszervezé­se. Pedig ők lennének az erő. a szervezetten, odaadó dol­gozók, a társaikat is neve­lők. Hiszen a dolgozók nagy­részének még a nyolc általá­nos iskolai végzettsége sincs meg, a sorozatos igazolatlan hiányzások és egyéb fegyel­mi vétségek pedig alapjában lehetetlenné teszik még csak a cím megpályázását is. Ne­héz ügy ez, hallja. Fáradtan, a műszak vége felé, arcán kiütköző fáradd ság nyomaival, de örömmel mondja a művezető: — Most már lassan egy hónapja, hozzuk azt a terme­lési eredményt, amit tőlünk követelnek­— HOGYAN T.EHETNE EZT folyamatossá tenni? — Hát. . . Megkezdődött nálunk az idén a három M- rendszer bevezetése, mitől sokat várunk. Persze, ennek is alapja a folyamatos anyag- ellátás, amivel mi még nem büszkélkedhetünk. Előfor­dul, néha két-három órákat állunk alkatrészhiány mi­att. A dolgozók ilyenkor en­gem „szorgalmaznak” én meg amit elő tudok keríteni, lá­bamat lejárva is hozom. Amit nem, felíratom a hiánylis­tára a diszpécserrel, aki azonnal intézkedik. Csak hát gyakran hiába, a másik gyár­tórészleg felé kiadott meg­rendelés, ha még tizenegy­kor sincs belőle semmi- S a diszpécsernek is igaza van, amikor felháborodásomra csillapít: „Elvtársam, én má­sok helyeit gyártani nem tu­dok”. Sirkó Róbert, mindennemű segítséget megkap munkájá­hoz az üzemvezetőtől. A mű­vezetőnek „besegítenek”. a brigádvezetők, s érzékeny jel­zéseikkel a dolgozók is. A művezető mindenki munkáját igyekszik hatékonnyá, szervezetté tenni. A körfor­gás teljes. Az eredmény rész­leges. Az igazi gyógyulást hozó orvosság onnan fen- tebbről még várat magára- .. Karácsony György NÓGRÁD — 1979. március 7., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents