Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-07 / 55. szám
Jelentős országos beruházáso! bm vesz részt a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége. A paksi atomerőmű reaktori zimén kívül szállítanak még a Lenin Kohászati Művek, a Dunai Vasmű részére acélszer Kezeteket, készül itt híd a Szamos folyó fölé Tunyogma- tolcsra, valamint gyártanak különböző futódarukat is-. Az idén indították útjára az M3-as autópálya építéséhez a hídfőtartó szerkezeteket, ezen túl a prágai metróhoz elzárószerkezeteket. így a gyáriak januári, februári összesített termelési tervüket 102,4 százalékra teljesítették. — kép: kulcsár — Gyártmánykor szerűsítés a Híradástechnikában Nyereségesen termel a Widenta Az egyre fokozódó igényét kielégítése és a minél több exportképes termék előállítása érdekében a Váci Híradás- technikai Anyagok Gyára romhányi gyáregysége két éve hat korszerű, nyugatnémet automata tekercselőgépet vásárolt. Az új gépek segítségével — a megengedett 240 fős létszámnál kevesebb emberrel —, 1978-ban 40 százalékkal többet tudtak termelni, mint az előző évben. Tavaly a tervezett 112 milliós termelés helyett 115 millió forint értékű árut gyártottak és az 1979-es évre a 124 milliós érték elérését tűzték ki célul. Ennek az elképzelésnek a valóra váltását nagyban elősegíti majd azoknak az új típusoknak a készítése is — ilyen például a higanygőzfojtó —, melyeket exportra küldenek. A gyártmánykorszerűsítés fokozatosan történik, az új és a régi termékeket párhuzamosan gyártják mintegy fél évig, s csak akkor állnak le a régebbivel. Januárban már előállították az exportálni kívánt termék nullszériáját — ebből hazai cégekhez is küldtek kisebb mennyiséget ellenőrzésre —, s ezután megindul a folyamatos termelés. Az exportszállítás márciusban, áprilisban kezdődik majd. A gyártmánykorszerűsítést megelőzte a normarendezés, a különféle műveletek differenciált bérezése, a kategóriabéremelés 5—6 százalékos volt a készenléti és a műszaki állomány fizetésemelése 3 százalékos, a fizikai és egyéb dolgozóké pedig 5 százalékos. Az egész gyáregységre kivetített fizetésemelési átlag 6 százalékot tett ki. A dolgozók — amint azt Barti Károly telepvezetőtől megtudtuk —, fokozottabban törődnek az anyagtakarékossággal, a minőség javításával és az egyéni felelősség, az ön- meózás előtérbe helyezésével. A romhányi gyáregység januárban minden belföldi megrendelő igényét kielégítette, és az előirányzott tervet 100 százalékra teljesítette. A FIM Gránit Widenta romhányi telepén, a község másik üzemében a termék- szerkezetben a tavalyi évhez viszonyítva nem történt változás — jelenleg 8000 fajta gyártmányból választhatunk, — 1978-ban 30,8 százalékos nyereséghányaddal dolgoztak. Ez az összeg 16 millió 400 ezer forintnak felel meg és 1979-ben 17,7 százalékos termelésfelfuttatással szeretnék eléri a 19 millió forintnyi nyereséget. Családi statisztika Bulgáriában az átlagcsalád összetétele az elmúlt évtizedekben jelentősen változott. Manapság már csak elvétve, főleg munkáscsaládoknál lehet beszélni népesebb famíliáról, a legtöbb esetben csak egykét gyermek van. Statisztikai adatok tanúsága szerint 1965-ben országos átlagban 3,6 volt a családtagokat jelző mutatószám, tavaly ez 3,27-re csökkent. A családok jövedelme ugyanakkor az.elmúlt 12 év alatt megkétszereződött. 1977-ben Bulgáriában a statisztikai átlagcsalád jövedelme 4300 leva volt. Ha a három fő foglalkozási csoportot: a munkást, az alkalmazottat és a szövetkezeti parasztot tekintjük, nagyjából azonos a bevételük, a különbség csupán az, hogy a szövetkezeti parasztnak több a természetbeni, és kevesebb a készpénzjárandósága. A családok jövedelmüknek 39,4 százalékát fordítják élelmezésre, 11,5 százalékát ruházatra, cipőre, 8,7 százalékát lakbérre, ugyanennyit lakás- berendezésre, 3 százalékát pedig kulturális és társadalmi kiadásokra. Egyre több tartós fogyasztási cikket vásárolnak a bolgárok. 1977-ben például 100 háztartásra 59 televízió, 67 hűtőszekrény, 65 mosógép és 20 személygépkocsi jutott. A fejlődést jól érzékelteti, ha az 1970 évi adatokat vesszük számba, amikor ugyanerre a körre 42 televízió, 29 hűtő- szekrény. 50 mosógép és mindössze 6 személygépkocsi szerepelt a statisztikában. Hajók — vasbetonból A kolumbiai halipari minisztérium nemrég négy kubai gyártmányú hajót vásárolt. A Matanzas tartomány Cardenas városában működő hajógyár, ahol ezek a halászhajók épültek, vasbeton hajókat készít. A hajóépítésnek ez a technológiája széles körben alkalmazott a carde- nasi hajógyárban. Az ebből az anyagból készült, 40 tonna vízkiszorítású kis vízi járművek jól beváltak a halászatban. „A MŰVEZETŐNEK, ugye, nemcsak a termelés szervezése lenne a feladata; kötelességei közé tartozik az emberekkel való törődés, múmiához értésük, emberi jellemük formálása is. És ez az, amire a legkevesebb időnk jut. Pedig — maga előtt hangosan gondolkodom — lehet-e akár a világ legtökéletesebb szervezési módszerét is megvalósítani, az ő hozzáállásuk, -értésük nélkül...?! Van egy emberem a szalagon, a százegynéhány között, fiatal még. A lehető legprecízebb munkákat is rá lehet bízni, s ha bent van, négy és fél óra alatt megcsinálja azt a normát, amit két ember nagy neliezen kin.yög, ha így is sikerül nekik, egy műszak alatt. Csak hát nem lehet rá számítani: februárban hat igazolatlan mulasztása volt. Utána jártam az okának, s kiderítettem: régen meghalt az apja, édesanyja magánál jóval fiatalabb társsal állt össze, aztán eltemették őt is, s maradt a „családi házban” mostohaapjával, s annak a közelmúltban odavitt, a sráctól, tán’ két évvel idősebb „mostohaanyjával”- Akik még azt a fáradságot sem veszik maguknak, hogy ha csörög a gyereknek az óra, felkeltsék... „Viszont bent, a szalagon, nem lehet rá számítani. Nélküle újra át kell szervezni a napi munkát, s megérti: jó emberi szándék, megértés ide, oda, búcsúznunk kell egymástól.” A ZIM salgótarjáni gyára ..szerelde” I. a. üzemének művezetője Sirkó Róbert, mondja szavait szinte tollba, ám látom, még mindig morfondírozva: útilaput kössenek-e a gyerek talpa alá, vagy sem. Teljesíthető tervek a termelőszövetkezetekben Beszélgetés A tavasz közeledtével mindinkább benépesül a határ. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban nem tétlenkedtek a hidegebb hónapokban sem. A műhelyekben a gépeket reperálták, az istállókban a napi munka nem tűrt halasztást, a pénzügyi és agrárszakemberek pedig elkészítették idei célkitűzéseiket, amelyeket a szövetkezetek tagjai a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken vitattak meg. s fogadtak el. A termelőszövetkezeti mozgalom e fontos tanácskozásai a közelmúltban zajlottak le. A tapasztalatokról, s a mezőgazdaság előtt álló feladatokról beszélgettünk Hajczinger Györggyel, a^Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. — A közgyűlések miként tükrözték a megye mezőgazdasága helyzetét, tennivalóit? — A zárszámadó és tervtár- gvaló közgyűléseket kedvező oolilikai légkörben tarrották meg, amelyhez jó alapot nyújtottak a tavalyi eredmények. A nógrádi mezőgazdasági üzemek összességében sikeres évet záriak, annak ellenére, nogy jó néhány akadállyal is meg kellett küzdeniük, örvendetes hogy tavaly tovább Korszerűsödtek a termelés műszaki- technikai feltételei, emelkedtek a legfontosabb növények hozamai, javult a munka szervezettsége. Az ötödik ötéves terv harmadik esztendejére előíró nyzrtt feladatok zömmel teljesüllek, az üzemi termelési érté« több mint négy százalékkal emelkedett. Gondot jelentett viszont, hogy a termelés költségei ettől nagyobb ütemben növekedtek. — Mi jellemzi a megye mezőgazdasági üzemeinek idei terveit? — A népgazdaság előtt álló legfontosabb célkitűzés az egyensúlyi helyzet javítása. Ehhez a megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai a lehetőségekhez képest minél hathatósabban szeretnének hozzájárulni. Az üzemi tervezés már az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban elkezdődött. A brigádgyűiesek, ágazati tanácskozások, vejfctőségi űlisek és közgyűlések egyaránt jól szolgálták a célok meghatározását. Sor került az állattenyésztés, növénytermesztés alapvető célkitűzéseinek egyeztetésére is. i jezinger Györggyel, a osztályvezetőiével A lervek többnyire reálisak s gendos, körültekintő munkával, igaz, hogy nem könnyen, de teljesíthetők. — Mi várható az idén a növénytermesztőktől? — Továbbra is kiemelt feladat, hogy a mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetüket minél jobban igazítsák adottságaikhoz. Különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságok mellett tevékenykedő gazdaságoknál létkérdés ez. Az üzemek e szempontról sem feledkeztek meg a tervek kidolgozásakor. A nö\ „nyter- mesztésben a célkitűzések a népgazdaság érdekeihez is igazodnak. így pé’. ’ául a kukorica és tavaszi árpa tervezett vetésterülete körülbelül tíz százalékkal haladja meg az előző évit. Kevesebbet vetnek viszont cukorrépából, burgonyából, s mérséklődik a szántóföldi zöldségfélék vetésterülete. — Mi indokolja a csökkenést? — A cukorgyárak kevesebb alapanyagot igényelnek, ezért azokor a helyeken, ahol kis területen és alacsony színvonalon termesztették, az idén nem vetnek. A burgonya és zöldségfélék vetésterületének alakulására kihat, hogy a forgalmazó és feldolgozó vállalatok a korábbinál kevesebb szerződési lehetőséget kínáltak fel. — Az állattenyésztés a megyében hosszú évek óta dinamikusan fejlődik. E folyamat 1979-ben is tart? — Információink szerint a tervezett nagyüzemi tehénállomány 3,7, a kocák száma 6,4, az anyajuhlétszám 8,7 százalékkal haladja meg a tavalyit. Mivel a megye adottságai kedveznek az állattenyésztésnek, így e területen indokolt a jelentősebb fejlődés. Az egy tehénre jutó tejtermelést például tíz százalékkal tervezik növelni a gazdaságok. — Az elmúlt évben a korábbihoz képest csökkent a nyereség. A kevesebbét mire tervezik felhasználni a mező- gazdasági üzemek? — Az idén körülbelül háromszázmillió forint áll rendelkezésre, fejlesztésre, s ez három százalékkal kevesebb a tavalyitól. Több mint felét gépekre fordítják, egyebek között a beszerzések között száz lóerőn felüli teljesítményű erőmegyei tanács gépek, 32 gabonakombájn 39 iehe-gépkocsi szerepel majd. A megye közös gazdaságai az idén várhatóan hat százalékkal növelik a műtrágya-felhasználást. Az épületberuházások — főként azok, amelyek az állattenyésztés férőhelyeinek gyarapítását szolgálják — az eredeti ütemnél lassabban valósulnak meg. — A termelőszövetkezeiek pénzügyi helyzete, gazdálkodása várhatóan hogyan alakul? — A mezőgazdasági üzemek a tavalyihoz képest hét százalékkal kívánják növelni a termelési értéket, ami megfelel az előző esztendők ütemének. A számítások szerint a költségek tizenegy százalékkal emelkednek. Ezért különösen nagy a szükség a meglevő belső tartalékok feltárására, hasznosítására. A hatékonyságra való törekvést kevésbé " tükrözik az éves tervek, az idén nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaerővel, energiával, eszközökkel, anyagokkal való takarékosságra, a nagy teljesítményű gépek kapacitásának minél teljesebb kihasználására, a munka- és üzem- szervezés javítására, az irányítás színvonalának növelésére, amelyek valamilyen formában a ^ takarékos költséggazdálko- dáshc|z segítik hozzá a üzemeket. — összességében miként ítéli meg a mezőgazdasági üzemek idei terveit? — A tervek általában összhangban állnak a népgazdaságnak, a mezőgazdaság elé állított követelményeivel. Akad azonban egy-két részterület, amely felülvizsgálatra szorul. * esetenként kisebb módosításokra is szükség van. Néhány termelőszövetkezetben túlságosan is óvatosan mérték fel erőiket, akár a hozamokat, akár az üzemi nyereséget nézzük. Egyik-másik tervben előfordulnak indokolatlanul magas költségek, másutt túlértékelik a szabályzók változásának hatását, nem számolnak kellően a munka szervezésében, a szocialista munkaver- seny-mozgalomban rejlő kihasználatlan lehetőségekkel. Ha ezeket a hiányosságokat orvosolják, s minden erőt a végrehajtásra összpontosítanak, a megye mezőgazdasága idei előirányzatát teljesítheti, — fejezte be a beszélgetést Hajczinger György. M. Szabó Gyula Művezetők — kulcsemberek (I.) Fáziskésésben Furcsa, de meglepett mon- dókája. Hisz’ régebben lebeszélve témánkat, nem vártam volna ilyen indíttatást. S rájöttem, ő igazán érzi azt, ami a „művezető és a szervezés kérdései”, címszóban benne foglaltatik. Stabil, összeszokott, tettre kész munkásgárda az alapja bármiféle ilyen intézkedések véghezvitelének. Amivel nekik éppen nagy gondjuk van. — Higgye el, műszak telte után otthon, a következő napra öt-hatféle szervezési variációt dolgozok ki magamban. Előre beprogramozom magamnak azokat a lehetőségeket, hogy ha ez vagy az nem jelentkezik munkára, kivel tudom helyettesíteni, hogy zökkenőmentesen, legalább, nyolcvanszázalékos teljesítéssel tudjuk zárni a napot. Igen, ezt előre kell kigondolni, hisz reggél hatkor erre már nemigen adatik lehetőség. Akkor már kapkodni kell, az alkalomszerű átcsoportosítások pedig elenyésző sikerrel járnak. Tudja, hogy megdobban a szívem örömömben amikor háromnegyed hatkor, a kapuba kiállván, szinte lajstromozom az embereimet: „No, jött ez is, az is, baj ma nem lehet!” Tény: felhígult mostanára a szerelde munkásállománya, s a művezető jószerivel többet foglalkozik személyi gondokkal, mint mással- S ez még csak- nehezíti, amúgy sem egyszerű munkáját. Hiszen — mint hosszan magyarázva elmondja: így is fáziskésésben vannak. Sajnos, az akadozó anyagellátás, a termelő-, őket kiszolgáló üzemek egynémelyikének szűk kapacitása rákényszeríti az üzemvezetőt, hogy művezetői feladatok végrehajtásában járjon el, a művezető a brigádvezetők, s néha a diszpécserek tevékenységét látja el, a csoportvezető pedig, aki a roppant fluktuáció következményeként kényszerül négy, meg öt órára is a frissen jött dolgozó „kezét fogni”, őt betanítani, szinte fizikai munkát végez. Mindemellett Sirkó művezető gyakran odaáll a szerelőszalag mellé is, hiszen főleg exportra dolgozva — termékeik java az NSZK-ba kerül — nagyobb figyelmet kell a minőségre fordítani. — S még egy nagy bajunk is van — említi kesernyés szájízzel. — Nálunk lehetetlenség számba megy a szocialista brigádok megszervezése. Pedig ők lennének az erő. a szervezetten, odaadó dolgozók, a társaikat is nevelők. Hiszen a dolgozók nagyrészének még a nyolc általános iskolai végzettsége sincs meg, a sorozatos igazolatlan hiányzások és egyéb fegyelmi vétségek pedig alapjában lehetetlenné teszik még csak a cím megpályázását is. Nehéz ügy ez, hallja. Fáradtan, a műszak vége felé, arcán kiütköző fáradd ság nyomaival, de örömmel mondja a művezető: — Most már lassan egy hónapja, hozzuk azt a termelési eredményt, amit tőlünk követelnek— HOGYAN T.EHETNE EZT folyamatossá tenni? — Hát. . . Megkezdődött nálunk az idén a három M- rendszer bevezetése, mitől sokat várunk. Persze, ennek is alapja a folyamatos anyag- ellátás, amivel mi még nem büszkélkedhetünk. Előfordul, néha két-három órákat állunk alkatrészhiány miatt. A dolgozók ilyenkor engem „szorgalmaznak” én meg amit elő tudok keríteni, lábamat lejárva is hozom. Amit nem, felíratom a hiánylistára a diszpécserrel, aki azonnal intézkedik. Csak hát gyakran hiába, a másik gyártórészleg felé kiadott megrendelés, ha még tizenegykor sincs belőle semmi- S a diszpécsernek is igaza van, amikor felháborodásomra csillapít: „Elvtársam, én mások helyeit gyártani nem tudok”. Sirkó Róbert, mindennemű segítséget megkap munkájához az üzemvezetőtől. A művezetőnek „besegítenek”. a brigádvezetők, s érzékeny jelzéseikkel a dolgozók is. A művezető mindenki munkáját igyekszik hatékonnyá, szervezetté tenni. A körforgás teljes. Az eredmény részleges. Az igazi gyógyulást hozó orvosság onnan fen- tebbről még várat magára- .. Karácsony György NÓGRÁD — 1979. március 7., szerda 3
