Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-06 / 54. szám
Biztonságos gépkocsik Március 13.-án fizetik ■ Négy kocsitípus — Zsiguli, Trabant, Wartburg és Skoda — garanciális és jótállási időn túli javítását, karbantartását Kevesebb — kevesebb A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ha nem is kirobbanó sikernek, de általában elfogadhatónak könyvelhetik el az 1978-as gazdasági év eredményeit. Az előző évhez képest, mintegy 218 millió forint többletbevételt értek el, ami további dinamikus fejlődésről ad számot. Csakhogy a gazdálkodás több ösz- szetevőjében a korábbinál jóval szigorúbb előírások voltak és nem mindegyiknek tudtak maradék nélkül megfelelni. Az elmúlt év tanulsága Ügy tervezték, hogy az 1978-as év gazdálkodása alapján 7,9 napi bérnek megfelelő év végi részesedést fizetnek, de ehhez 3 milliárd 290 millió forintos árbevételi tervet és 310 millió forintos nyereséget kellett volna elérni. A gazdálkodás végül is 281,6 millió forint tényleges nyereséget eredményezett, s ennek megfelelően ezúttal a tervezettnél valamivel szerényebb év végi nyereségrészesedést fizethetnek. A vállalat nem tudta teljesíteni a létszámtervet. Gondjai támadtak a szállításnál is, hiszen vagonhiány miatt a második fél év során a kész- árukészlet-növekedésük szinte krónikussá vált. A megengedettnél valamivel magasabb a készletük, s a napokban elkészült mérlegbeszámoló alapján 3 millió 370 ezer forint felosztható év végi részesedés maradt. Igaz, év közben célfeladatokkal alátámasztott jutalmakra, prémiumokra és a szocialista brigádok jutalmazására összesen 9 millió 635 ezer forintot fizettek ki a nyereség terhére, ami 15.7 napi bérnek felel meg. Az év végi nyereségrészesedésük átlagos összege 5,5 napi bért jelent. A kollektív szerződés előírásai szerint ezt az összeget 60 százalékban bérarányosán, 30 százalékban törzsgárdaju- talom címén és 10 százalékban a kiemelkedő munka junyereseg részesedés talmazására használják fel az év végi nyereségrészesedés-elszámolás soránAz elmúlt év fontos tanulsága, hogy minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a készletgazdálkodásra, az ütemes termelésre, a gazdaságos termékszerkezetre, a gyártmányok jó minőségére, de az anyaggal és energiával való takarékosabb bánásmódra is. Arra, hogy minél kisebb ráfordítással az eddiginél nagyobb termelési értéket hozzanak létre, miközben szenvedélyesen keresni kell a külső piacokon is a kedvezőbb árakat. Emellett a termelés költségeit egy százalékkal kell csökkenteniök, amely 35 millió forint megtakarítást eredményez. A vállalat vezetői maguk is arra törekszenek, hogy az 1973-es eredmények alapján kedvezőbb legyen az év végi nyereségrészesedés. ehhez azonban a legteljesebb összefogásra van szükség. Már most a holnapért A * dolgozók életkörülményeinek javítására bizonyos kockázattal ez évre is 5 százalékos béremelést terveznek. Az ilyen arányú bérfejlesztés esetén azonban 938 ézer forintos bérfejlesztési befizetést kiéli eszközölniök a részesedési alap terhére, összefogással mentesíthetik magukat a bérfejlesztési befizetéstől az 5 százalékos béremelés esetében is, de ehhez az év elejétől kezdve fegyelmezetten, tervszerűen, magasabb igények szerint kell gazdálkodni, hogy a 305 millió forintos nyereségterv felett 16—20 millió forintos többletet érjenek el. Ez esetben a 938 ezer forint az év végi Részesedésnél pluszként jelentkezik. A jövő évi kedvező nyereségrészesedést tehát már most kell megalapozni, s egész évben tudatos munkával kell segíteni. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, az 1978- évi munka alapján járó év végi nyereségrészesedést március 13- án fizetik a gyár dolgozóinak. végzik Pasztán, a január 12- én megnyílt AFIT-szervizben. Az eltelt néhány hét alatt bebizonyosodott, hogy régi hiányt pótol a -javítóüzem. Várható, hogy az igények növekedésével a jelenlegi egy műszak helyett két műszakban állnak ügyfeleik rendelkezésére. A jel felszerelt szervizben a hibafelismerést és -javítást gyorsabbá, eredményesebbé tevő berendezések segítik a munkát. A teljes diagnosztikái vizsgálathoz szükséges műszert is használnak. Képünkön: Szilágyi Sándor és Zeke Pál gépkocsi gyújtásbeállítását végzi. — kulcsár- — E szócska hallatán az embernek eszébe jut a mindennapi, a ropogós, az illatos, az ember számára nélkülözhetetlen fogyasztási cikk. Ez jut eszébe, de elsősorban a fiatalabb nemzedéknek, mert az idősebbeknek ennél sokkal többet felidéz a kenyér. Nem felejtette igazi értékét, amire a nélkülözések napjai tanították. Méltán hangzott el egy országos pártértekezleten az a figyelmeztetés, hogy mindenki, aki felelős a kenyérellátásért, végezze munkáját azzal a tudatta], hogy a valamikor sokat nélkülözött dolgozó ember e társadalmi rendszerben soha többé ne nélkülözze a kenyeret. Senki nem panaszkodhat, hogy nincs gondos, nagy választékú, legtöbb esetben jó minőségű ellátás ezen élelmezési cikkből. Sőt, annyira bőséges az ellátás, hogy bizony — az értéke ellenére — úton-útfélen félig fogyasztott kifli, fél szelet kenyér lelhető fel. Pedig mennyi éhes ember él még a világban... A sütőipari vállalatnál fellelhető, hogy Nógrád megyében az elmúlt esztendőben kettőszázhatezer mázsán felüli kenyeret sütöttek, amelynek a fogyasztói ára elérte a hetvennégymillió forintot. Horribilis összeg, de mégsem a teljes, mert ehhez hozzá kell tenni azt a huszonhat- millió forintot is, amit az állam adott, mint dotációt a kenyérhez. Ez az összeg tulajdonképpen azt szolgálja, hogy a kenyér vásárlási ára szilárdan tarthassa magát. A mi államrendszerünk tehát többek között így őrködik, Falugyűlés Szécsényben Dinamikus tovább a városiasodás felé Zsúfolásig megtelt a minap Szécsényben a művelődési ház nagyterme. Fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, értelmiségiek és munkások töltötték meg a széksorokat, hogy élve a törvény által biztosított jogukkal, meghallgassák a tanács előtt álló feladatokat; részt vállaljanak annak végrehajtásából; elmondják véleményüket, javaslatukat, mindazt ami szűkebb hazájuk, Szécsény fejlődését, előbbre- haladását biztosítja. Földi László tanácselnök részletesen szólt az elmúlt év gazdálkodásáról, eredményeiről, gondokról, problémákról. A nagyközségi tanács fenntartási költségvetésében 18,8 millió forint szerepelt. Az elmúlt évben fejlesztésre 16,2 millió forintot fordítottak. A lakosság jelentősen kivette részét a község gazdaságpolitikai célkitűzéseinek a megvalósításából. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 407 forint. Elkészült a Csépe Sándor út, Báthori utca, Temető út, a Battyányi és Avar utca felújítása. Az új kutak üzembe állításával több éves probléma végére tették ki a pontot. Sikerült megnyugtatóan megoldani a lakosság ivóvízellátását. Űj iskola Az ötödik ötéves terv egyik legnagyobb beruházása a 12 tantermes általános iskola építése, amelynek munkálatai jó ütemben haladnak. A kivitelező a szécsényi ÉPSZÖV 1980 második negyedévében átadja rendeltetésének az új létesítményt. Kérte a tanácselnök a vállalatok kollektíváit, az intézmények dolgozóit, a község lakosságát, hogy vállaljanak jelentős társadalmi munkát az iskola építésénél. Az építés mielőbbi befejezése annál inkább is fontos — hangsúlyozta a tanácselnök —, mert az óvodaférőhelyek számát csak úgy tudják emelni, ha a jelenlegi általános iskola Marx Károly úti épületét óvodának alakítják át. Célcsoportos lakások Az elmúlt évben megkezdődött a százférőhelyes középiskolai kollégium építése. Építőanyag hiánya miatt a munkálatok lelassultak. A Kossuth utcában ez év elején elkezdődött a 18 célcsoportos állami lakás építése, melynek földszintjén szolgáltatórészlegek lesznek elhelyezve. A Rákóczi út korszerűsítése miatt a község belterületén több park megrongálódott. Az elmúlt évben jelentős társadalmi összefogással sikerült ezeket helyreállítani. Tovább rendeződött a Várkert területe. A tanács törekvéseinek ellenére sem sikerült megoldani a sportpálya felújítását. Földi László beszámolójában elismerően szólt az oktatási intézmények és az üzemek sokrétű kapcsolatairól. A nem tanácsi szervek lakosságot érintő beruházásai közül kiemelkedik a szövetkezeti áruház építése, melyet ez év november 7-én szeretnének megnyitni. A tanácselnök tájékoztatta a falugyűlés résztvevőit az elmúlt év testületi üléseinek fontosabb határozatairól. Lakosság segítségével Az idei év költségvetésének ismertetése után a község előtt álló legfontosabb feladatokról: az iskolaépítés munkálatairól, utak és járdák építéséről, a sportpálya felújításáról, a gazdasági egységek és művelődési intézmények kapcsolatairól szólt. Kérte a lakosságot, hogy az eddigiekhez hasonlóan segítsék a tanácsot a célkitűzéseinek megvalósításában. A tanácselnöki beszámoló után többen mondták el véleményüket és tettek javaslatokat. Balogh Ferenc, a művelődési ház igazgatója elIdén 10,4 százalékkal növeli áruforgalmát a tavalyihoz képest a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru-nagykereskedelmi Vállalat salgótarjáni nagyfiókja: az év során 632 millió forint értékű áruforgalmat bonyolít le. A nagyobb forgalom együtt jár a termékszerkezet korszemondta, hogy az elmúlt évben 185 000 látogatója volt a közművelődési intézményeknek. Szécsényben a művelődési igények rég túlnőtték a művelődési ház ódon falait. Egy új létesítmény építésének gondolatát vetette fel. Gonda Pál, az ÁFÉSZ főosztályvezetője a lakosság áruellátásával, a társadalmi munkavégzés fontosságával foglalkozott. Sági Jenő a község déli részének lakói nevében gázcseretelep létesítését kérte az illetékesektől. Burda Sándor arról beszélt, hogy soha ilyen erőteljesen nem fejlődött Szécsény, mint az elmúlt három évben. A közös összefogás gondolatával foglalkozott. Galcsik Gyuláné a szülők nevében kérte, hogy a fürdő előtti járdát építsék meg, hogy eső esetén a gyermekeknek iskolába menet ne kelljen tíz-húsz centiméter magas víztócsán átgázolni. Németh Domonkos a szabadtéri sportlétesítmények kialakításával foglalkozott. Petrovics Pál az utcák, parkok tisztaságáról beszélt. Elmondta, hogy a tanács hirdessen ilyen irányú versenyt az utcák lakói között. Varga Zoltán a község tisztaságának megóvására tett hasznos javaslatokat. Dr. Hütter Csaba országgyűlési képviselő tájékoztatta választópolgárait képviselői munkájáról. Földi László tanácselnök négy kollektívának és Antal Károlynak Kiváló társadalmi munkáért elismerést nyújtott át. Az érdemes társadalmi munkáért kitüntetést heten vehették át. A környezetvédelemben nyújtott tevékenységéért tizenegy kollektíva és tizenhat személy részesült elismerésben. — Szenográdi Ferenc — rűsödésével is, a struktúra a magasabb biológiai értékű élelmiszerek, valamint a nők háztartási munkáját megkönnyítő termékek felé tolódik el. Ennek biztosítására 10,8 százalékkal növekszik az alapvető cikkeken kívüli forgalom, 14,9 százalékkal a kon- zerveké, 23 százalékkal a háztartási vegyi áruké. 632 milliós nagyfiók A kenyér hogy a dolgozó ember mindennapi kenyere megfelelő, olcsó áron biztosítva legyen. Ez a helyzet a kenyérellátással és akkor — elsősorban városperemi boltokban — azt tapasztalja az ember, hogy a fogyasztók a legképtelenebb módon pazarlásig vásárolják a kenyeret. Az acélgyár környéki egyik boltban például egy vásárló tizenöt kilogramm kenyeret vett. Ekkora meny- nyiséget képtelen még a legnépesebb család is elfogyasztani. Valóban nem emberi, hanem állati takarmányozásra vásárolta? Mint később kiderült, gyakori dolog, hogy egyes családok kenyéren hizlalják fel a disznót. Az úgynevezett barna, igen alacsony áron értékesített kenyeret használják leginkább erre a célra. Megvizsgáltuk és azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt esztendőben az ilyen minőségű kenyér évi előállítására négymillió forintot fordított a gyártó, amelyhez az államtól pluszként kapott két és fél millió forintot. Már elnézést, de elgondolni is képtelenség, hogy az állam, amely az össztársadalmi érdeket képviseli, azért fizessen esztendőről esztendőre millió forintokat, hogy valakik olcsón jussanak hízott disznóhoz. Megy a pazarlás életünk egyik legfontosabb élelmezési cikkével olyan hányaveti módon, mintha az abból keletkezett kár nem a nép kárát jelentené. Nálunk egy érdek van, a népgazdaság érdeke, amely a dolgozó ember érdeke. Mert nem csupán ott keletkezik herdálás, ahol a drága áron megtermesztett, értékesített búzából a kenyér a disznó vályújába kerül, hanem ott is, ahol nem megfontoltan tervezve, a reális igények ismeretének hiányában sütik a kenyeret. Néhány kereskedelmi szervhez tekintettünk be a kenyér forgalmazását szemlélni. A megyei élelmezési kiskereskedelmi vállalatnál például évi 160 ezer forint veszteség keletkezik abból, hogy nagyobb mennyiségű kenyeret rendelnek a sütőipartól, mint amennyire a vásárlók igényt tartanának. Erre vonatkozólag még egy másik számadat a pásztói ÁFÉSZ-tól. Az elmúlt esztendőben 4—4,5 vagon kenyér maradt meg az üzlethálózatukban. Igaz, ennek egy részét, mint takarmányt értékesítették ugyan, de ennek is a harminc százaléka teljesen hasznavehetetlen lett. megpenészedett és az állat sem fogyasztotta. A salgótarjáni ÁFÉSZ Gyertyános-pusztai sertéstelepén vagonszámra gyűlik az emberi fogyasztásra alkalmatlanná váló kenyér. Sajnos ez a helyzet a megyénk kereskedelmi hálózatában. Millió és millió forint megy így veszendőbe, miközben magyarázunk, magyarázunk, végső soron mindent megmagyarázunk. K étségtelen a kenyérellátás zavartalan egyensúlyát — mint azt a megyei kereskedelmi osztály illetékese is mondta — a kellemes idő, vagy éppen az évszak is befolyásolhatja, hiszen a családok többsége nem feltétlen otthonülő. Az ünnepek is közbeszólnak az ellátás mértékébe. De közbeszólnak — és ez a fogyasztó javát szolgálja — a maszek pékek is. Ha ott jobb a kenyér, akkor ott vásárolnak az emberek és ez mindenkinek szuverén joga. Ez mind igaz, de az is igaz, hogy nálunk a tudatos, tervszerű gazdálkodás a kenyérellátásra is vonatkozik. Következésképpen az a kereskedő, amelyik nem képes felmérni a körzetében élő emberek átlag kenyérfogyasztását, az nem számol a kereskedelemben levő nagyarányú mozgásokkal sem, tehát megmerevedik a tervezésben, azt megmásíthatatlan- nak tekinti. Bizonyos félelem is befolyásolja a boltvezetőket. Történetesen, ha netán a vevő nem kap árut, a panaszáradatot zúdítja egyik szervről a másikra. Ez is felboríthatja a realitást, ahogyan az is, hogy sokan tizenöt-húsz kilogramm kenyeret vásárolnak. De a kereskedőnek számolni kell mindezekkel... Bobál Gyula 1 NÓGRÁD — 1979. március 6., kedd 5
