Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
1 Érdemes volt Az egyenlőség az, amiért én küzdők ••• A kis ház egészen bekuporodott a régi palahányó tövébe- Itt él lányával, meg az emlékeivel Mikulik Gusztávné. _ Hány éves Mikulik néni 7 — Na, mit gondolsz? — Tanácstalanságom jókedvre deríti. — Bizony, már nyolcvan- kettő . , . — Mikulikékkal mikor Ismerkedett meg? — Mikor is — szalad ráncba homloka. — Van annak már hatvan éve . . vagy talán több is- Szomszédok voltunk Dobsinán. Mikulikéknál öt fiú volt. Jóravaló, rendes ember valamennyi . . , Nekem Guszti tetszett a legjobban. Hozzá mentem feleségül. Mikulik József hengerészmunkás volt, s azt szerette volna, ha a fiai mind szakmát tanulnak. A legidősebb József, Dobsinán végezte a polgári iskolát. Jó eszű fiúnak tartották- Aztán a család Salgótarjánba költözött és a fiatal Mikulik vasesztergályos lett az acélgyárban. Munka után szívesen hegedült, 4 táncolt, játszott a gyár műkedvelő csoportjában. Verset, még színdarabot is írt. * Egészen fiatal volt, de soksok szál kötötte a munkásmozgalomhoz. — Szegény anyósom féltette, sokat sírt miatta — mondja Mikulik Gusztávné. — Belépett a szociáldemokrata pártba ... A gyárban ezt nem nézték jó szemmel. Gyakran volt munka nélkül • . . — Anna néni, milyen ember volt Mikulik József? — Milyen —- élénkül meg az asszony szeme. — Meleg szívű ... A kabátját is odaadta annak, aki nálánál szegényebb, elesettebb volt. Minden érdekelte . . . Szívesen beszélt a politikáról * , . zenéről, az emberekről . . . Emlékszem. egyszer még Dobsinán a Rózsa vendéglőben szónokolt. A szegénység, a nyomor, az úri rend ellen tüzelt minden szava ... A vendéglő tele volt emberekkel. Sokáig nem ült el a taps, ahogy befejezte • . . Máskor meg könyvet küldött nekem, az új Oroszországról . . . Akkor már Baglyason laktunk és én odaadtam a könyvet Sulyok Andornak . . . Alighogy visszahozta, házkutatást tartottak nálunk. Körüljárták a szegényes szobát. Beleszimatoltak minden kis zugba • . , Megijedtem és elégettem a könyvet. * Az első világháborúban megjárta Galíciát, Dalmáciát. Szinte a szeme előtt játszódott le a cattarói matrózok lázadása. A felkelés letörése, a kegyetlenül véres bosszú nyugtalansággal töltötte el. Háborgását nem is próbálta csendesíteni. Vele együtt, mind több katonatársa elégelte meg a háborút, az értelmetlen vérontást, kívánta sóvárogva a békét. Mikulik József Szovjet-Orosz- országról beszélt nekik. A Tükrözik a mai követelményeket A tervek hatos alapot adnak a cselekvéshez Interjú a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével ' Hatvan éve történt A Kommunista Internacfonálé alakuló kongresszusa Az imperialista világháború kitörésekor egyértelműen bebizonyosodott o korabeli munkásmozgalom nemzetközi szervezetének, a II. Internacionálénak a csődje: az orosz bolsevik képviselők kivételével valamennyi ország szociáldemokratái behódoltak nemzeti burzsoáziájuknak és megszavazták a hadihiteleket. A nemzetközi munkásmozgalom, úgy tűnt - végleges vefSséget szenvedett. Egymással torzsalkodó, nemzeti irányzatokra szakadt szót és az ideológiai színskálán is elhatárolódott egymástól a szociálsoviniszta, a centrista és a forradalmi internacionaliita irányzat. A háború folyamán azonban, a szenvedésekkel és nehézségekkel párhuzamosan nőtt o forradalmi irányzat súlya és cselekvési lehetősége. A „saját országban, a saját burzsoázia ellen” jelszó az igazi internacionalizmus kritériumává lett. Ez az internacionalizmus pedig fokozatosan érvényre is jutott. A háborúeilenes centrista és baloldali irányzatok kompromisszumaként 1915-től fellépett az úgynevezett zimmerwald'i mozgalom, amely annak ellenére, hogy vezetésében végig a centrista túlsúly érvényesült, sokat tett a háborúellenes közvélemény kialakításáért. Egymás után következő konferenciái pedig az októberi forradalomig lehetőséget nyújtott a forradalmi (bolsevik) irányzatnak is arra, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet elképzeléseire. Az októberi forradalom minőségileg új helyzetet teremtett. Hatása, majd a központi hatalmak összeomlásának és a német forradalom lehetőségeinek értékelése kibontakoztatta a forradalmi világmozgalmat. Különösen a vesztes országokban vált jelentős erővé a baloldal, Lenin már nevezetes áprilisi téziseiben is sürgette az új, kommunista inlernacionálé megalakítását. Az 1918 folyamán alakuló bolsevik jellegű, kommunista pártok és csoportok elfogadták ezt a lenini igényt és állandóan keresték az alkalmat a közös szervezet és közös irányvonal kialakítására. Különösen jelentős szerepük volt ebben az útkeresésben ez oroszországi bolsevik párt mellett működő külföldi csoportoknak (a volt hadifoglyoknak és a cári birodalom egyes nemzetei, nemzetiségei forradalmárainak). Az oroszországi pórt 1918. december 24-i felhívására tartották meg 1919 januárjában azt oz előkészítő tanácskozást, amelyen a magyar kommunisták képviselői is részt vettek. Ezen úgy döntöttek, hogy az alakuló kongresszusra meghívják a munkásmozgalom baloldalát, tehát a még nem teljesen bolsevizált csoportokat, irányzatokat is. A kongresszus — egyelőre még mint nemzetközi kommunista konferencia — 1919. március 2-án ült össze a Kremlben. 21 ország 35 szervezetének képviseletében 52 küldött volt jelen. A konferencia kidolgozta a közös platlformot a proletárdiktatúra, a szocialista tulajdonviszonyok megteremtésének alapján. Hangsúlyozta a teljes szakítást a szociáldemokráciával, az éppen megalakult berni internacíonáléval. Meghallgatta Lenin előadását a proletár és burzsoá demokráciáról, éles kritikával illette az úgynevezett tiszta demokráciát, s helyébe a szovjethatalom osztálylogikáját állította. Heves és eredményes vita után, amelyen az időszerűség, az elegendő erő és az egység kérdései is felvetődtek, március 4-én a küldöttek 0z internacionálé megalakítása mellett döntöttek. Vagyis a nemzetközi kommunisla konferencia átalakult a Kommunista Internacionálé alapító (I.) kongresszusává. A következő ülések további fontos határozatokat hoztak a szociáldemokráciához való viszonyról, a nemzetközi helyzetről, a munkásnőkérdésről, a fehérterrorról, s kiáltványokat fogalmaztak meg a világ proletárjaihoz, munkásaihoz. Lenin írta a Ili. Kommunista Internacionálé történelmi jelentőségét méltatva: „Az I. Internacionálé lerakta a szocializmusért vívott nemzetközi proletárharc alapját. A II. Internacionálé korszaka előkészítette a talajt a mozgalom széles, tömegméretekben való elterjedésére számos országban. A III. Internacionálé magáévá tette a II. In- ternacionálé munkájának eredményeit, megtisztította az opportunista, szociálsoviniszta polgári és kispolgári salaktól, és megkezdte a proletárdiktatúra megvalósítását.” forradalomról, a születőben levő új világról. * A Margit-körúti fegyházból, 1918- május elején levelet küld Gusztáv öccsének. „ , , .18 hónapi harctéri szolgálat után ins nichtaktive Verhältnis rückerversetzt lettem és kikerültem Csepelre a Weisz Manfréd lőszergyárba. Azóta ott vagyok. Azt is tudod, hogy főbizalmi lettem és a munkásmozgalom vezető emberei között szerepet látszok. Ismersz tán annyira, miszerint, pártatlanul Igazságos ember vagyok, szóval, az egyenlőség fogalmában lelhető föl mindaz, amiért én küzdők . . •” Aztán újabb levél érkezik: „ . . .már itt az ideje, hogy a nép jogot kapjon, ezt mindenki belátja . . ., azonban Tisza választójogával is bekerül jó néhány képviselő, azt hiszem, engem is jelölni fognak majd . • . Nekem most ne írjál, hacsak közömbös dolgokat néni akarsz velem közölni, mert cenzúrán megy keresztül a fogházban . . .” Mikulik József ott volt a Városmajor utcában, amikor 1918 novemberében megalakult a Kommunisták Magyar- országi Pártja. A mátyásföldi repülőgépgyár pártszervezetének küldöttét a Központi Bizottság tagjának választották. Meggyőződéses híve volt a proletariátus diktatúrájának. Szívvel-lélekkel harcolt a győzelemért, fennmaradásáért 1919-ben. Járta az országot- Gyújtó beszédet mondott Öz- don, Salgótarjánban. Az északi hadjárat idején a salgótarjáni járás politikai biztosa volt. Maga ment Pestre, hogy fegyvert, lőszert hozzon a város, a proletárhaza védelmére. Később a gödöllői járás politikai biztosa. Majd Cegléden és környékén szervezte az éledő ellenforradalom elleni harcot. A Tanácsköztársaság megdöntése után itthon maradt. Egy ideig Salgótarjánban látták. A zalaegerszegi lnternáíó- táborból Vácra, majd Szegedre, a Csillag-börtönbe szállították. A legjobb esetben is legalább tízévi börtön, a rosz- szabbikban halál várt ráNem ok nélkül mondják, hogy a reális terv fél sikert jelent a végrehajtásban. Ugyanis olyan alapokra helyezi a cselekvést, amely ha körültekintő, céltudatos, következetes végrehajtással párosul, akkor jelentősen hozzájárul a gazdálkodás mai követelményének teljesítéséhez; a népgazdasági egyensúlyi helyzet javításához. A tervezőmunka tapasztalatait tárgyalta nemrég a párt megyei végrehajtó bizottsága is. Ennek kapcsán arra kértük Húszak Artúrt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseinkre. Levelében, amelyet szüleinek és Gusztáv öccsének írt, tétova remény bujkált, talán meghagyják az életét. — Csomagot küldtünk neki, élelmet, meleg ruhát... Meg jó szót, biztatást . . . Az uram akkor dolgozott, volt egy kevéske pénzünk. Ügyvéd után járt, hivatalokban kilincselt, hogy ne ítéljenek szigorúan a bátyja ügyében — mereng az elmúlt időkön Mikulik Gusztávné. —■ Aztán csak kiszabadult- Értékes ember volt. Szovjet-Oroszország négy magas rangú magyar katonatisztet adott érte 1922-ben . . . Bakuban, az olajfeldolgozó üzemben talált munkát, feleséget is. A börtönéveket azonban soha nem tudta kitörölni életéből. A fullasztó levegő átjárta testét, ott sípolt a lég- utakban, szétroncsolta tüdejét. Még nem volt negyvennégy esztendős, amikor meghalt. * — Mit tudnak a családjáról, Anna néni? — Most már nem sokat — mondja. — Amikor még Jóska élt, levelet váltottunk . • . A felesége és a két fia nem tudott magyarul. Az idősebbik, Jurij küldött egyszer egy lemezt az uram öccsének, Lajosnak Szlovákiába. Múlik az idő • . . Jurij maga is meg lett ember. Díszleteket tervez a bakui nagyszínházban. Felesége tanárnő. Két lányuk, talán már unokájuk is van- Most, hogy Lajos is meghalt, a lemezt, Jurij hangjával, elküldte nekünk . . . őrizzük tovább, ha már nfem találkozhattunk . . . V. G. — A vállalatok tervei menynyiben épülnek a Központi Bizottság december 6-1 határozatára, az 19?9-cs népgazdasági tervre és a megyei pártbizottság cselekvési programjában meghatározott feladatokra? — A tervek komplexen reagálnak ‘ az előbb említett határozatokból adódó mai követelményekre. A benne foglaltakat a párttagság és a megye dolgozóinak döntő többsége megértette, elfogadta és magáévá tette. Vagyis megyénk gyárainak vezetői széles körű támogatást kaptak elképzeléseik megvalósításához. Erről győződtünk meg a különböző pártrendezvényeken, ezt tapasztaltuk az üzemi demokratizmus különböző fórumain, köztük a szocialista brigádvezetői tanácskozásokon, a termelési tanácskozásokon, ahol a konkrét feladatokról folytattak eszmecserét. Az előbbi helyeken tapasztalt ten- nivágyást kell okosan, jól, eredményesen kamatoztatni. a folyamatos termelés feltételeinek megteremtésével. A tervkészítés másik vonása, hogy előtérbe kerül a gazdasági folyamatok komplex elemzése, s ebben a munkába a pártszervezetek, a társadalmi szervezetek aktívan bekapcsolódtak. — A kimutatások szerint megyénk 18 jelentősebb üzemében a termelés üteme az idén 12,3 százalékkal nő, holott közismert, hogy a meny- nyiségl növekedés üteme ma már nem mérvadó. Ml indokolja nálunk az Ilyen ütemet? — Megyénkben a korábbi években megkezdett rekonstrukciók hatása néhány új üzem, többek között az SKÜ kisterenyei csőgyárának, a Romhány in-nak, belépése a termelésbe, Indokolják a nagyobb ütemet. S ami igen fontos: termékeink iránt jelentős a belföldi igény, azaz a tervek alapvetően a megrendelésekre épülnek. — A gyorsabb mennyiségű növekedés nem szorítja háttérbe a minőségi követelmények érvényesülését? — Nem, mert a tőkésexport várhatóan 12,7 százalékkal emelkedik, és ez a minőség további javulását is jelzi. A Salgótarjáni Ruhagyárban 70, a ZIM salgótarjáni gyárában pedig 25 százalékkal nő a tőkésexport. Minden exportra gyártó gazdasági egységben a régi piacok mellett új piacok megszerzésén fáradoznak. Ugyanakkor törekednek az exportárak növelésére, az export gazdaságosságának fokozására. — A minőségi mutatók érvényesülését jelzi továbbá, hogy az anyagmentes termelést, ami a hatékonyság megbízható kifejezője 19,6 százalékkal kívánják emelni megyénk üzemei. Az előbbieken kívül több helyütt erőteljes törekvések tapasztalhatók a tőkés importanyagok és -alkatrészek felhasználásának mérséklésére, illetve hazaival történő helyettesítésére. Szükséges megemlíteni, hogy ez a tevékenység még mindig elég lassú, annak ellenére, hogy a tervek 1979-ben több mint 12 százalékos importmegtakarítással, illetve helyettesítéssel számolnak. — A tervekből kiderül-e, hogy milyen, módon kívánják megváltoztatni a gyártmány- szerkezetet? Milyen törekvések tapasztalhatok e téren? — A termelési szerkezet alakulásának elemzésekor több vállalatnál — ígv a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a salgótarjáni öblösüveggyárban, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében, a ZIP'' salgótarjáni gyárában — kedvező irányű fejlődésről beszélhetünk, aminek előnyös hatása jelentkezik a gazdaságosságban, illetve a nyereségben. Ezzel ellentétes jelenséggel is találkozunk. Egyes termelőegységekben a régi, vagy veszteséget hozó gyártmányokat nehezen akarják kiiktatni a termelési programból. Másutt pedig nagy önbizalommal hangoztatják, hogy a gyártmányok 90—95 százaléka hosz- szabb távon is életképes. Ez a fajta magatartás nem segíti gyártmányfejlesztésben a kezdeményezőkészséget. Ugyanis, ami ma jónak tűnik, nem óiztos, hogy holnap ismét el- /ogadja a piac, ugyanannyira értékeli, mint korábban. — A gazdálkodás eredményessége és a nyereség növelése érdekében? — Ezért is. Egyébként az idei gazdasági szabályozók hatására minden gyárunkban jelentősen csökken az állami támogatás összege. Ezt elsősorban korszerűbb, jól eladható, jól fizető új termékek gyártásával, azok mennyiségének és minőségének növelésével lehet megfelelően ellensúlyozni. A tervekben foglalt elképzelések egyébként alapvetően megfelelnek a mai követelményeknek, mivel mindenütt a nyereség növelésére irányulnak. Ezt csak akkor tudják elérni, ha az állóeszköz- gazdálkodásban mindenütt érvényesül a csak gazdaságosan üzemelő, elsősorban a gazdaságos exportot szolgáló termelőberendezések fokozott kihasználása. Nagyobb gondot szükséges fordítani a készlet- állomány ésszerű csökkentésére, a munkaerő hatékony felszámolására, szükség szerinti átcsoportosításra Különösen azokban a gyárakban, ahol ez év közepén lépnek a termelésbe az új beruházások. Pótolni kell azt az elmaradást, ami megmutatkozik a dolgozók hiányos felkészítésében, az új technika nem kellő ismeretében, az új technológiák alkalmazásával járó követelmények hiányos megismerésében. A hatékonyabb gazdálkodás megkívánja, hogy a rendelkezésre álló bérfejlesztésből differenciáltan azok részesüljenek, akiknek eddigi munkája, ez évi versenyválla-- lása garanciát ad, a központi és helyi feladatok végrehajtását segíti, tevékenysége hozzájárul a nagyobb rend és fegyelem megteremtéséhez, a technológiai előírások maradéktalan betartásához. • — Mondana néhány szót a tervek gyöngéiről is? — Egyik-másik nem volt elég komplex. Nem egyformán érződik belőlük a gazdasági szabályozók követelménye, a gyáregységek és telephelyek vezetőinél pedig nincs elég törekvés ezek megismerésére. Nem mindenütt tapasztalható az összefüggések helyes felismerése a termelés, a munkaerő, a nyereség növekedése és a béremelés között. Néhány helyen az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a rendelések megszerzésére, a kooperációs kapcsolatok, az együttműködés javítására, a termelési költségek, köztük az anyag- és energia- költségek ésszerű mérséklésére. — Végül arra kérem, tájékoztasson az új esztendő indulásának tapasztalatairól! — Az üzemek jó politikai légkörben kezdtek hozzá az ez évi elképzelések megvalósításához. Viszonylag zökkenő- mentesen sikerült az átmenetet biztosítani. Januárban kisebb jelentőségű anyag-, energia- és megrendelési gondok akadályozták a tervszerű, az ütemes termelést. Emiatt nem mindenütt tudták teljesíteni az előirányzott programot. A külső okok mellett belső gondok, üzem-, munkaszervezési,’ valamint írányításbeli hiányosságok is közrejátszottak. Ä folyamatos és eredményes munka megkívánja, hogy a pártszervezetek, pórtalapszer- vezetek rendszeresen kérjék számon a gazdasági vezetőktől a terv időarányos teljesítését.' Hiszen a vállalati tervek teljesítése, a helyi lehetőségek hasznosítása növeli a vezetők felelősségét minden szinten. A közös álláspont kialakítása végett, a munka reális megítélése céljából egyeztessék tapasztalataikat a vállalatok központi és helyi vezetőivel, és ennek alapján követeljék meg az eredményes, célratörő, kezdeményező, fegyelmezett munkát. A folyamatos ellenőrzés során a feltételek megteremtésén keresztül a párt- szervezetek, -alapszervezetek sokat segíthetnek a kedvező politikai közérzet és jő hangulat megtartásában, illetve fokozásában, a kezdeményezőkészség további szításában. A pártszervezetek és pártalap- szervezetek felvilágosító, nevelő tevékenységük tartalmának javításával, a gazdaságpolitikai agitáció konkrétságával,’ alapos meggyőző munkával Járuljanak hozzá a megyét és saját gazdasági egységeiket gyarapító, gazdagító elképzelések jó megvalósításához — fejezte be nyilatkozatát Hu- szák Artúr. Tenesz Károly Műanyag flakonokat, gyógyszertári üvegekbe dugókat, tipliket, mintegy huszonötféle terméket gyártanak a pásztói Béke Termelőszövetkezet mii anyag-fel dolgozó üzemében. Dancz Imrénc dísztctőíogantyúkat készít, melyeket a Zománcipari Műveknek szállítanak Pász- tóról , (bábel-fclv.) f
