Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

y Yty V egy ti sztí tók A termelési jellegű vállalások teljesítésében kimagasló eredményt ért el a Nográd me­gyei Patyolat és Kelmefestő Vállalatnál a garzonház alatti mosó- és vegytisztítószalon kilencfős József Attila nevét viselő szocialista brigád. A kollektíva a hármas jelszó je­gyében munkálkodott és nagymértékben segítette az 1978. évi vállalati tervfeladatok megvalósítását. Az 1977. évhez viszonyítva árbevételi tervüket az elmúlt évben 118,3 százalékra teljesítették. A képen Mihalik Jánosné vegytisztító munka közben — bábel-felv. — Karbantartás a Szaljuton Jobban viselte el az átál­lást a tartós űrrepülés körül­ményeire Valerij Rjumin, a Szaljut—6 fedélzeti mérnöke, mint Vlagyimir Ljahov, a pa­rancsnok: jó néhány napig tartott, amíg az utóbbi hozzá­szokott a megváltozott körül­ményekhez. Az orvosok úgy vélik, hogy ebben szerepet játszott Rjumin szervezetének „emlékezőképessége” is: a fe­délzeti mérnök korábban már részt vett űrrepülésen és így a súlytalanság szervezete szá­mára nem volt teljesen isme­retlen. Az első hét végére azonban — foként a pénteki orvosi vizsgálatok tanúsága szerint — Ljahov is eljutott ahhoz az adaptációs- szinthez, amelyen munkatársa szerve­zete van. A két űrhajós a vasárnapi rajt óta most első alkalom- ‘ mai jut viszonylagos pihenő­időhöz. Elvben ugyan az ösz- szekapcsolást követő napot a földi irányítóközpont pihenő­időnek szánta, a tervet azon­ban Ljahov és Rjumin kéré­sére módosították: az új sze­mélyzet haladéktalanul mun­kához akart látni az űrállo­máson, hogy ellenőrizze a mű­szereket. berendezéseket. Az űrpárosnak lényegében végre kell hajtani a teljes „szer­vizt” — valahogy úgy kell átvizsgálniok a Szaljutot, mint ahogyan a megfelelő szá­mú kilométer megtétele után a gépkocsikat vizsgálják át. Az űrállomás által megtett kilométereket szinte számon tartani is nehéz, hiszen mint­egy nyolcezer alkalommal ke­rülte már meg a Földet. A vizsgálatok eddigi tanúsága szerint azonban viszonylag kevés alkatrész szorul cseré­Gáspár Sándor Szombaton Prágába utazott Gáspár Sándor, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára. Részt vesz a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának ülésén, amely a főtanács április 10—13 között Szófiában sorra kerülő ülését készíti elő. Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megje­lent Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese. (MTI) Tejipari brigádvezetők tanácskozása Szombaton Sopronban, a Liszt Ferenc Művelődési Köz­pontban tartották meg a tej­ipar szocialista brigádvezetői­nek XII. országos tanácskozá­sát. Ezen a tejipar csaknem 800 szocialista brigádjainak képviselői átfogó képet kap­tak az iparág helyzetéről. A többi között arról, hogy külö­nösen az elmúlt években volt dinamikus a most harminc­esztendős, államosított tejipar fejlődésének üteme. Tavaly 1,8 milliárd liter tejet vásá­roltak és dolgoztak fel ha­zánkban. Az idén ezt további 95 millió literrél növelik. A naponta feldolgozott tej meny- nyisége napjainkban megha­ladta a 6 millió litert. A fel­vásárlás már a múlt évben megközelítette az 1980-ra ter­vezett szintet. Az eredmény alapja, hogy a tejtermelő gaz­daságokban évről évre növek­szik a tejhozam. Örvendetes tény, hogy mennyiségi fejlődés mellett, a termékek minősége is sokat javult. Elsősorban az első osz­tályú tej, valamint a tíz fok alá hűtött tartósított tej ará­nya növekedett. A tartós tej értékesítését 1978. április 1- től valamennyi városra, ipari körzetre, üdülőterületre kiter­jesztették. Sikerült növelni az iskolatej értékesítését is. Ma már az ország valamennyi te­lepülését ellátják pasztőrözött tejjel, több mint 2300 iskola pedig rendszeresen tejet és kakaót kap. Az elmúlt három évben 23 új készítményt hozott a tej­ipar forgalomba. A választé­kot az idén újabb két készít­ménnyel bővítik. Az 1979-es feladatokról szólva a brigádvezetői ta­nácskozáson hangsúlyozták, továbbra is a legfontosabb feladat marad a termékek mi­nőségének javítása, az eltart­hatóság idejének növelése, a csomagolás fejlesztése. (MTI) Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD a?'ms2-a*p nogs a o begyei bizottsága es a M8GYE' TANACS t-AfjA' XXXV. ÉVF., 53. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1979. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP Sikeres könyvek, jó rendezvények Véget ért a mezőgazdasági kÖnyvhénap Nem csak a szakemberek szűk köre és a mezőgazdaság­ban dolgozók számára, de minden érdeklődőnek igény­keltő, tartalmas programokkal szolgált idén a februári me­zőgazdasági könyvhónap —, amely már a 22. volt a sor­ban. Országszerte, így Nógrád megyében is a könyvterjesz­tők a mezőgazdasági szakem­berek, vezetők, a népművelők közös ügye, hogy a könyvek megvásárlásának lehetőségein túl is közelebb hozzák a me­zőgazdasági szakismereteket, a korszerű módszereket a ter­meléssel foglalkozókhoz — akár a mezőgazdasági nagy­üzemekben, akár házuk táján tevékenykednek. A félmillió példányban megjelent negyvenegy könyv mellett a korábbi esztendők népszerű kiadványai is a pul­tokra, kirakatokba, a könyvki­állítások polcaira kerültek. A termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba körleveleket küldtek, amelyben felhívták a figyelmet a nagyüzemi terme­lést segítő, a társtudományok területén megjelent művekre. Több helyről érkezett (ennek nyomán) a könyvesboltokba megrendelés. A megyeszékhely Nógrádi Sándor Könyvesbolt­jában már összegezték az el­ért forgalmat: helyben mint­egy ötvenezer forint értékű könyv talált gazdára. Jól si­került a bizományosok ter­jesztő munkája is, az üzemi, vállalati könyvárusoknál negy­venezer forint forgalom volt Ebben nagy szerepe van a há­rom legkeresettebb könyvnek: a Kertészek kézikönyve, Gon- da Irén: 1000 kérdés, 1000 vá­lasz a háztáji állattartásról és Burits Oktáv—Erdélyi Lajos- né: Miből? Mit? Hogyan? cí­mű munkái voltak legkelen­dőbbek és sokan érdeklődtek az öreg fák, díszfák ápolása című lengyel szakkönyv iránt is- A kihelyezett vásárokon — a Művelt Nép boltjának kör­zetében Cereden, Homoktere- nyén, Ságújfaluban, Kishar- tyánban, Karancslapujtőn árultak könyvet — tízezer fo­rint körül volt a forga­lom. Jó választék, és kereslet volt az ÁFÉSZ könyvesbolt­jaiban is — az összegzést még nem készítették el, de kedve­zőek a jelzések. Ebben nagy szerepet kaptak a kísérőprog­ramok, az üzemi ismeretter­jesztő előadások, a könyvtá­rak, művelődési házak, iskolák programjai. A balassagyarma­ti járásban például mintegy 60 különböző rendezvény zaj­lott az igényekhez, érdeklő­déshez igazodva. Voltak elő­adások (többek között) a fólia alatti zöldségtermesztésről, a kisállattenyésztés számos terü­letéről, a gyümölcstermesztés­ről, a bogyósok termesztésé­ről, a nagyüzemi és háztáji növény- és állatvédelemről. Ta­nulóknak, fiataloknak vetélke­dőket, rendhagyó órákat, me­zőgazdasági témájú könyvtári foglalkozásokat tartottak. Szé- csényben, Pásztón, Palotáson, Magyarnándorban és még több községben rendeztek ankéto- kat, szakíró-olvasó találkozó­kat, kisgépkiállítást. A mező- gazdasági szakemberek dicsé­retesen kivették részüket me- gyeszerte a könyvhónapi prog­ramok gazdagításából. Nagygyüiés Salgótarjánban Szombaton hazánkban ta­nuló latin-amerikai és viet­nami diákok látogattak Salgó­tarjánba. Velük jött Enrique Drattman, a DÍVSZ argentin elnökhelyettese. A küldöttsé­get délelőtt fogadták a KISZ salgótarjáni városi bizottsá­gán. A fogadós után a bolí­viai, venezuelai, argentin és vietnami fiatalok megkoszo­rúzták a tanácsköztársasági emlékművet, tisztelettel adóz­va a magyar nép közelgő ün­nepi évfordulója előtt. A to­vábbiakban városnézésen vet­tek részt vendégeink, majd az öblösüveggyári művelődési ház nagytermében ünnepi szo­lidaritási nagygyűlésre került sor a Bolíviai Kommunista Párt 29., valamint a Bolíviai Kommunista Ifjúsági Szövet­ség 26. „születésnapja” alkal­mából. Ezen felszólalt Márton József, a városi KlSZ-bizott- ság titkára, őt követte Her- nan Serrano, a hazánkban tanuló bolíviai fiatalok kom­munista ifjúsági szervezeté­nek első titkára, aki tájékoz­tatást adott hazája történeté­ről és a haladó bolíviai erők harcáról. Végül megemléke­zett a Vietnam elleni barbár kínai agresszióról. Beszédét e szavakkal zárva: „El a kezek­kel Vietnamtól!” Utána Le Phi Ha vietnami diák emel­kedett szólásra, aki megkö­szönte a hazájával és népével a korábbiakban és “jelenleg is vállalt szolidaritást, méltatva értékét. Javítják a csomagolást Kamilla, hárs, gomba és erdei gyümölcsök Az elmúlt esztendőben az időjárás nem kedvezett a mo- horai Drogunionnak, amely a vadon nőtt és termesztett gyógynövényeket, erdei gyü­mölcsöket, gombákat, famag­vakat vásárolja fel. A csapa­dék miatt a kamilla, bodza, hársvirág gyűjtése nehézkes volt. Igaz, kamillából 173 ezer, harsból 18 ezer kilogram­mot vásároltak fel, de ez a korábbinak mindössze a kétharmada. A termesztett gyógynövényfé­léket viszont terv szerint vet­ték át. A Drogunion, amely január elseje óta vállalatként tevé­kenykedik, az elmúlt eszten­dőben százötven vagon nyers- és szárazárut vásárolt fel, 18 millió forint értékben. Munkájukat könnyítette, hogy tavaly javultak a felté­telek. Egyebek között két, ezer négyzetméteres alapterületű tárolócsarnokot, téemkámű- helyt, gázosítóh^lyi séget, kézi­raktárt építettek. A hét teher­gépkocsival, targoncával és hidraulikus bálázóval megol­dották az üzemen belüli anyagmozgatást. A belföldi értékesítés tete­mesen növekedett, az 1975-i évről 1978-ra négymillió fo­rinttal,5 s meghaladta a 12 mil­liót. Szállítanak többek kö­zött a Fővárosi Tanács Gyógy­szertári Központjának, a dré- gelypalánki termelőszövetke­zet szörpüzemének, a Buda­pesti Konzervgyárnak, s jó né­hány megyei gyógyszertári központnak. Az elmúlt három évben 168 százalékkal emelke­dett a vállalat exportja, elér­te a forgalom kétharmadát, s ez 650 ezer dollárnak felel meg. Termékeik főként a ME- DIMPEX Gyógyszerkülkeres­kedelmi Vállalaton keresztül kerülnek külföldre. A Drogunion tervei között szerepel, hogy 1980-ra el­érik a harmincmilliós termelési értéket. Ezt már az elmúlt esztendő­ben négymillió forinttal túl­szárnyalták, s a több termelés nyereségesebb gazdálkodást eredményezett. A dolgozók jö­vedelme tavaly már megha­ladta a 34 ezer forintot. A vállalat az export-ver­senyképesség javítását tűzte ki egyik legfontosabb feladat­ként az idén. A mennyiségi növekedés mellett sokat ad­nak a minőségre is. A part­nerkapcsolatok és az üzletkö­tések javítása mellett különö­sen a csomagolástechnika szín­vonalának növelésére kon- cetrálnak. Kiemelt tennivaló­ként kezelik a nem rubelel­számolású export fokozását, a munkaidő jobb kihasználását, a takarékos költséggazdálko­dást, a dolgozók szakmai kép­zésének növelését. A vállalat az idén újabb tárolót épít, s bekötő utat létesítenek. Mindenekelőtt a cél: a je­lenlegi piacok megtartása, amelyhez a Gyógynövénykuta­tó Intézettel és a Hungarodrug Vállalattal kialakult együtt­működés is jelentős segítséget nyújt. Gyermekkultusz A világ haladó közvéleményével egyezően éppen húsz eszten­deje fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezete a gyer­mekek jogairól szóló deklarációját. Ebben, első helyen történt említés arról, hogy a világon mindenütt különleges gondosko­dásra és figyelemre van szüksége a gyermekeknek! A világszer­vezet a huszadik évfordulón felhívással fordult a közvélemény­hez, a kormányokhoz, hogy kezdeményezéseikkel járuljanak hoz­zá, a. gyermekek nemzetközi évének nyilvánított 1979-es eszten­dőben, a gyermekek jogainak védelméhez, azok teljes érvényre juttatásához. Nálunk mindenkor a szocialista építés legfontosabb feladatai között szerepelt a legifjabb nemzedék életkörülményeinek javí­tása, testi és szellemi fejlődésének magas színvonalú biztosítása. Erről tanúskodnak, egyebek között, ifjúsági törvényeink, rendele- teink, de erről mondanak sokat szavak nélkül is azok a széles körű országos — és megyei — törekvések, amelyek nyomán újabb gyermek- és oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék, játszóte­rek épülnek — nagyrészt társadalmi összefogás révén. Nógrádi megye, és ezen belül a megyeszékhely, országosan is élen jár például az óvodai elhelyezést illetően. Hiszen Salgó­tarjánban gyakorlatilag — igaz, a férőhelyek száz százalékon felüli kihasználtságával - megoldott az óvodai elhelyezés. Csu­pán ez az eredmény is hatalmas erőfeszítést, állandó és foko­zott figyelmet igényelt a várostól. Egyet lehet érteni azzal a megállapítással, amely a városi ta­nács legutóbbi ülésén, az ifjúságnak épült „fellegvárban", a Pénzügyi és Számviteli' Főiskola salgótarjáni tagozatának új is­kolaépületében elhangzott: a város és tanácsa mindenkor meg­különböztetett figyelmet szentelt a gyermekek, a fiatalok élet- körülményeinek állandó javítására. Erősítsük gyermekeink érdekében a társadalmi összefogást — mondja az a felhívás, amelyet a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottsága adott közre nemrégiben. S az összefogás el­ső szép eredményei között tartjuk számon, hogy például a munkáslakta salgótarjáni járás egyik községe, Nagybárkány, eddigi nagyszerű társadalmi munkamozgalmai nyomán, felhívás­sal fordult a járás valamennyi községéhez a gyermekév küszö­bén: építsenek társadalmi összefogással újabb óvodákat, böl­csődéket! Javítsák az iskolai oktatás tárgyi feltételeit, vállalja­nak részt a korszerűsítési munkákban, a felújításokban. Építse­nek játszóteret, készítsenek játszóeszközöket, ha már a terek is megvannak; tegyenek az idén még többet gyermekeinkért. A felhívás nyomán salgótarjáni szocialista brigádok is jelentkeztek segítségnyújtási szándékkal, a járás községeiben pedig ugyan­csak nagyobb figyelmet szentelnek az idei társadalmi munka­tervekben a gyermekintézmények támogatására. Nem ünneprontás és az egészséges gyermekkultusz része, hogy ismerjük a gondokat is: sokat kéll még tennünk a szülői felelősség erősítésében, a fiatalok családi életre nevelésében, az okos gyermekszeretet elterjesztésében, a szocialista család­eszmény kialakításában és elterjesztésében. A gyermekév ne­mes gondolatai is csak akkor hatnak igazán, ha jövőre és az­után is bennünk munkálnak tovább. (T. Pataki) ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents