Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

környezetuedelem az ember védelme akkoron egy élő fáért városokat lebontanának ...............akkoron egy fűmagért u takat is felszaggatnának. . (Mezei András) Manapság divat . a környe­zetvédelemről beszedni: mond­ják sokan, némi cinizmus­sal. Igazuk van-e? Részben igen, mert ha csak beszédünk róla, valóban ,,divattá” se- kélyesíthetjük. Pedig nem er­ről van szói A környezetvé­delem már a jelenben is lét­kérdés, a jövőben pedig még inkább azzá válik. Az iparo­sodás, a városiasodás az em­ber érdekét szolgálja, a tár­sadalmi fejlődés szükségsze­rű velejárója. Vannak azon­ban ennek a folyamatnak o’van káros —, de elkerülhe­tő — árnyoldalai is, amelye­ket időben észre kell venni ég a lehetőségek szerint visiz- szaszorítani. Minderre az ioarllag legfejlettebb orszá­gok saját keserves tapaszta­lataik alapján jöttek rá, sok­szor már későn ahhoz, hogy ne kelljen TÜL NAGY ARAT fczetniük érte. Nekünk azonban éppen ezekből a példákból már le­het okulnunk. Ügy látszik, el­vi szinten okulunk is. Megért­jük, hogy amit a civilizáció egyik kezével nyújt az embe­riségnek, azt könnyen vissza­veheti a másikkal. Belátjuk, hogy a mesterséges környe­zet nem helyettesítheti a ter­mészetest : a kettőnek harmo­nikus egységben kell lennie ahhoz, hogy kielégítse igénye­inket. Az ökológiai egyen­súly felbomlásának belátha­tatlan következményeit, az élővilág egyes elemeinek egymástól való szükségszerű függését a természettudomá­nyok különböző ágazatai^ és az orvostudomány is szám­talan példával bizonyította. A Kis-Balaton „lecsapolá- sának” alig helyrehozható ká­ros láncreakciói is bizonyít­ják, hogy az ökonómiai szem­lélet önkényes és meggondo­latlan előtérbe helyezése az ökológiaival szemben súlyos gazdasági károkat is okoz. Vác lakosai máir valószínűleg tudják, hogy a jó levegő leg­alább olyan érték, mint a ce­ment, de a Forte gyár anyagi veszteségeit is levonásba kell helyezni a cementművek hasznából A példákat lehetne még sorolni, de már ezek is bizo­nyítják, hogy a környezetvé­delem szükségszerűségének elvi elismerése mellett a gya­korlati megvalósításban bő­ven vannak adósságaink. Va­lami azért történt már eddig is. Országosan és helyileg egy­aránt. A 15—20 éve még in­kább csak egyesek aggályos- kodásának, hobbijának tar­tott felvetések éppen a tapasz­talatok és a , károk halmozó­dása révén — egyre szélesebb körben találtak megértésre. Az egyedi törekvések cso­portérdekekké váltak, majd mindannyiunk közös érdeke testesült meg a környezetvé­delmi törvény megjelenésé­ben. Megalakultak a környe­zetvédelem országos szervei, és kialakulóban vannak a re­gionálisak is. Igaz, hogy ezek a szervek egyelőre még nem működnek kielégítő hatékony­sággal, intézkedési jogkörük és lehetőségük korlátozott, de már léteznek és igyekeznek a környezetvédelmi törvény szellemét és rendelkezéseit ér­vényre juttatni. A lakosság és a vállalatok, intézmények, szövetkezetek felé egyaránt! Egyelőre még több a beszéd, az értekezlet és a különböző programok, mint a cselekvés megvalósult eredménye. Ez egy átmeneti időszak jellem­zőjeként elfogadható, de félő, hogy felhívásaik, figyelmez­tetéseik jámbor óhajként kezelve háttérbe szorulnak vélt gazdasági érdekek mögött. Éppen az elmúlt évek bizo­nyítják, hogy nem minden gazdaságos, ami annak lát­szik. Mindinkább így van ez, ha hosszabb távon gondolko­dunk. Minden generáció FELELŐS A JÖVÖ \ NEMZEDÉKÉÉRT is, nem mindegy,' hogy mit hagyunk magunk után! Ta­nácsi szerveinknek, üzeme­inknek, vállalatainknak eze­ket az eddigieknél komolyab­ban figyelembe kell venniök döntéseik során. Annál is in­kább, mert a törvény min­denkire vonatkozik és an­nak betartása nem szívesség kérdése. Csak így lehet er­kölcsi alapunk a lakosságtól elvárni, hogy minden tagja óvja, védje a természetet, mint létének feltételét! Salgótarján levegőjének szennyezettségét bizonyítják a KÖJÁL mérésed, de bárki láthatja is —, ha felsétál a környező dombokra —, ho­gyan terül el a város felett a por, füst és korom. Mindezért okolhatjuk az ipari üzemeket helytelenül telepítő elődein­ket. De ma betartjuk-e hason­ló esetekben a környezetvé­delmi előírásokat ? A szűk völgybe szorult városnak nincsenek terjedelmes belső parkjai. Ezek hiányáért bő­ven kárpótol az a természeti adottság, hogy az erdős domb­oldalak szinte benyúlnak a házak fölé. Védjük-e ezeket a természeti értékeket ? A Pécsikő-domb 30 éve telepített és azóta szépen felnöveke­dett fenyves-tölgyesét évről évre jobban megcsonkítjuk és a jelenlegi tervek szerint tel­jesen megszüntetjük, kiirt­juk. Az erdőgazdaság évtize­dek óta eredménytelenül kí­sérletezik a város környéki „kopasz” dombok erdősítésé­vel, mert néhány éven belül a fiatal erdők a tűz martalé­kává válnak! A városszéleken gomba módjára szaporodnak a ’ közművesítést és minden rendszerezettséget. esztétiku­mot nélkülöző házcsoportok, egy-egy darabot indokolatla­nul kihasítva a természeti környezetből és további te­rületeket elárasztva a „civi­lizáció” jegyéivel: szeméttel, rozsdás fazekakkal, kidobott tűzhellyel stb. Ezek a „város­részek” messzemenően nem felelnek me? az urbanizált környezet követelményeinek, felszámolásuk az utódoknak legalább olyan gondot jelent majd, mint nemzedékünknek a bányá&zkolóndák megszün­tetése. Ugyanez mondható e] az ún. víkendtelepekről is. Ke­vés kivételtől eltekintve csú­fítják a környezetet, és a vá­rosi lakás felesleges „kacat”- jainak gyűjtőhelyei váltják egymást többszintes, garázsos létesítményekkel. Megyénknek, de legalábbis Salgótarjánnak szinte szim­bóluma a Karancs-hegység, jellegzetes állat- és növény­világával, táji szépségeivel, gyönyörű kirándulóhelyeivel. Utódaink éppen a város felé néző bükkösbe átmenő. üde forrásvizet kínáló, vadkörte­fák virágcsokraival díszített lejtőit nem láthatják már eredeti szépségükben. mert mindezt TÖNKRETETTE a néhány éve megnyitott kő­bánya. Rút sebet ejtettünk a Karancs homlokán, amelyet nem lehet eltűntetni. Megérte vajon? A bánya termelékeny­ségét ismerve és „korszerű­ségét” látva aligha! A városközponttól gyalog- sétával is csak néhány perc­nyire levő természeti ritka­ság Baglyaskővár vulkán­embriója. Természetvédelmi terület. De ezt csak a tábla jelzi. A környék elhanyagolt, a sziklatömb szinte megköze­líthetetlen, a tövébe épült „csökkent értékű” lakások lakóinak szolgál szeméttelep­ként, szabadtéri illemhely­ként. Pedig milyen szép la­kótelepet lehetett volna (vagy még lehetne is?) itt kialakí­tani, melynek parkját szin­te önként kínálja a természet. Salgó vára is egyre kopik, pusztul. Az állagmegóvó ter­vek sehogy sem akarnak va­lóra válni. Csupán társadal­mi munkára várva ez a fel­adat nem oldható meg. Az ál­dozatkész természetbarátok által felhordott kőhaimaz bi­zonyítja a jó szándékot és a lakosság segítőkészségét. Most már HIVATALOS SZERVEKEN a sor, ha azt akarjuk, hogy unokáink is gyönyörködhes­senek benne, falai közt fel­idézhessék a történelmi múlt emlékét­Salgó környéke és a Ka­rancs még el nem pusztított részeinek jóléti erdővé ala­kítása. vagy Balassagyarmat közelében az Ipoly árterüle­tén levő „Egerláp” megmen­tése bizonyíték arra, hogy az ember átalakítótevékenysé­ge nem feltétlenül válik a természeti környezet hátrá­nyára. Dr. Fancsik János a Vöröskereszt megyei elnöke ! KERTBARÁTOKNAK Már a szőlőben sincs pihenés Magántermelők A Dunakeszi Hűtőház továbbra is felvásárol — MÁLNÁT, — SZAMÓCÁT. — EGREST, — FEKETE RIBISZKÉT. — PANDI MEGGYET a hűtőházba beszállítva. i A gyümölcsértékesítési szerződések megköthetők a gyár termelési osztályán — 108-as szoba — szombat kivételével minden munkanapon 3—16 óráig. Cím: 2121 Dunakeszi, Pf.: 37. A kora tavaszi kertészeti vessző van, a legerősebb két- hely alakú tőkeformát jelent, rajta 3—5 arányosan elhelyez­kedő bak vagy szarv, ame- volítari. Az ültetés befejezése lyen a termőcsapok vannak, donósai. Az időben végzett után a vesszők felső részét A kordonművelésben egy füg- munkát — a többi növényhez földdel betakarjuk („csirkéz- gőleges törzs két vízszintes hasonlóan — a szőlő is „meg- zük”) úgy, hogy a rügy felett munkák közül a szőlő ápolá- tőt kell egy-egy rügyre visz sát kezdik legkésőbb a házir szavágni, a többit tőből eltá kertek, hétvégi telkek tulaj­hálálja”, illetve a késedelem 4—6 centiméternyi földtakaró terméscsökkenést okozhat. Ha- legyen. A szőlő évenkénti rendsze­res metszést kíván. Az ültetés re. ladéktalanul fogjunk tehát hozzá a legfontosabb felada­tok elvégzéséhez. ősszel a tőkefejek fedésé­vel fejeztük be az éves mun- metszése a kát. Most első feladat a be- ferntartását szolgálja, fedett szőlők nyitása, a fel- Hegyvidéki viszonyok karban folytatódik. A víz­szintes karokon találhatók a termőfelületet jelentő bakok, egymástól 25—30 centiméter­után 4—5 év a tőkeforma ki­alakítását, a további évek kupacolt föld eredeti helyére z°tt a bakművelés és a kor visszahúzása. Az időben vég zett nyitással megelőzhetjük a rügyek kipállását, ami esetleg diák huzalos támberendezést A szőlő termővesszöi két­éves részen alakulnak ki. Ez termőegyensúly a csercsap. Fajtánként eltérő, hogy melyek a legjobb termő- kö- rügyek. Így a rövid- vagy hosszúcsapos metszést, a fél­dón-, illetve lugasművelés tér- sza£ vesszők és szálvesszök al- jedt el. Előbb karós, az utób- kalmazását a fajta dönti el. súlyos károkat okozhat az ül­tetvényben. Amennyiben szerves trágyá­zást kívánunk végezni, még nyitás előtt a szőlősorok kö­zötti barázdákba terítsük a trágyát, így nyitáskor azt be is takarjuk. A nyitásnál óva­tosan dolgozzunk,' hogy a tő­kefej, a vessző és a rügyek ne sérüljenek meg. A szőlő növekedése során közvetlenül a talajfelszín alatt kialakulnak' az úgyne­vezett harmatgyökerek. Jelen­létükkel elsorvad a növény eredeti gyökérzete. Ez a száraz időjárási perió­dusban rendkívül veszélyes lehet, mert a harmatgyökerek zónájában nincs elegendő ta­lajnedvesség, mélyebben vi­szont a gyökérzet hiányzik. Emiatt hiányos lesz a táp­anyagellátás. Tehát a harmat­gyökerek eltávolítása igen fontos, és — bár az, egész ve­getációs időszakban végezhető — indokolt tavaszi munkának tekinteni. A megerősödött, nagyszámú harmatgyökeret több részlet­ben tanácsos eltávolítani. A kibontást kiskapával vagy ka- parccsal végezzük, majd éles metszőollóval tőből távolítsuk el a Ijarmatgyökeret. Huzalos támberendezést igénylő művelési mód esetén idősebb szőlőkben a karban­tartás, javítás (sérült oszlopok, huzalok cseréje, laza huzalok .kifeszítése stb.) fiatal szőlő­ben a támberendezés megépí­tése a feladat. Az egy-két éves ültetvényben most kell beállítani a törzsneveléshez szükséges karókat. Ezeket a tőkék azonos oldalára, tőlük 5—6 centiméter távolságra és 25—30 centiméter mélyre ver­jük be. A megfelelően előkészített talajba (telepítésnél* forgatás, pótlásnál gödörásás) tavasszal is ültethetünk. A gyökeres vesszőket és oltványokat az ültetés előtt indokolt 1—2 napig vízben áztatni. Ültetés előtt a megmetszett gyökere­ket híg, agyagos pépbe márt­suk, majd a félig visszateme­tett gödörbe 5—10 liter vizet öntsünk. A víz beívódása után lehet a gödröt teljesen bete­metni, majd a talajt ismétel­ten megtaposni. Ültetéskor kell a szaporító­anyagot visszametszeni, egyet­len világos rügyre. Ha több igényelnek. A bakművelés ke­— m. k. — Bély eggy ű j tők n ek NYÍRBÁTOR A Magyar Posta március 31- j én a forgalmi sorozat kiegé­szítésére egy 'forint névértékű bélyeget bocsát ki. (Az új cím­let a 700 éves Nyírbátor vá­rost köszönti- Ez a település volt —, amint nevéből is ki­tűnik — a Báthoriak ősi fész­ke. A bélyeget Vertei József tervrajza alapján az Állami Nyomda állítja elő az igé­nyeknek megfelelő Példány- bé]yeg csak egy darab papír, szambán. Az abra élénk tarja értéke annyi amennyiért el- a XV szazadban, kesogoti- ad Nemrégiben hasonló kus stílusban épült reforma- j találkozhatott a hazai tus templomot. Az epulet tető- közönség is A 2 £orint név- szeke meg az eredeti acsmun- értékű benyomott bélyegű Ma­ka, a szentély csodalatos fara- dách.leVeiezőlapokat 70 fil- gasu padjaiból néhányat a j^rdrt arusították. A lapokat a SÄ“posta úgy kezelte, mintha csak a Ijelföldi szállításhoz elegse- ges 60 filléres bélyeggel vol­ban őriznek. A templom mel­lett áll és a bélyegen is lát­ható a fából épített harangto- n^nak enátva. Az árváltozást rony A belyeg jobb also sár- nem tüntették £el így tehat kan helyezkedik el a varos ak[ korábban az eredeti aron címere, amelyen a hajduvir- vasaro£t> az lényegében káro- tusra emlékeztetnek a szab- sodott lyák a jelen építő munkáiét 1850_60 között is adtak Ma­tof,asíf,rék lelkeP®Z1' gyarországon bélyeget féláron, E bélyeg megjelenesevel is- de csak ketté vágott £élda_ met egy feher folt szűnt meg rabcrt, Az értékcikkhiányt öUe- hazank filatehstaterkepen. A tes postások a nagyobb cím. gyűjtok varjak az ország szép ,etű bélyegek felezésével, har- tajait bemutató bélyegeket es madolásával oldották meg- A örülnek, ha a mindennapi hatkrajcáros bélyeg feléért használatra szolgáló címletek három krajcórt kértek és üyen ábráját megváltoztatják. Ily értékben £ogadták el bérmen- ™do" ugyanis könnyen fel- tésítésre. Ezt a gyakorlatot lelhető bélyeganyaghoz, uj kényszerhelyzetben csak né- kutatási területhez jutnak hí- hány postahivatal folytatta, szén az evekig, több tízmillió ennek következtében felezett darabos mennyiségben eloal- bélyeggel ellátott teljes le- htott forgalmi bélyegek ko- vél igen ritka. A legolcsóbb kisebb-na- változatot 70 ezer forintra ér- gyobb elteres. Célszerű lenne tékeli a Magyar Bélyegek Ár- a sűrűn hasznait 4 forintos jegyzéke címlet megújítása is. FELÁRON ÚJDONSÁGOK A posta történetéből idéz flprAhirileles Jó állapotban levő lü rendszámú Wart­burg Limousine eladó, Érdeklődni Ozénéi, Szalmatercs. 8—11 óráig. RÉTSAG ÉS KÖR­NYÉKE LAKOSOK FIGYELMÉBE! HIR­DETÉSFELVÉTEL A i NÖGRAD C. MEGYEI LAPBA RÉTSAG, DOHÁNYBOLTBAN. UÉPASSY LASZLÓ- NÉNAL. A hamburgi lapok jelentik, az NDK bélyegpárja. A 20 pf hogy Bremenwörde városka névértékű címleten a század- polgárai az egyik napon cső- forduló telefonközpontjában dára ébredtek. A postán 20 kézzel kapcsol a kisasszony, pfenning névértékű bélyeget 10 mellette látjuk a mai autómat pfenning kifizetése ellenében ta központot. A másik érték a felragasztották leveleikre. A táviratok továbbításának egy hivatalban ugyanis elfogyott a évszázadát fogja át, a morze- készlet a kis címletből, mire géptől a telexig. — Mongólia a hivatalvezető utasítást adott különleges macskák képével az értékleszállításra- Intézke- díszített hétértékű sorozatot dését meg is indokolta: „A hozott forgalomba- — Formo­sa a jelenből az ősi kultúrá­hoz menekül. A Sung-dinasz- tia (960—1279 ) idején készült, játszó gyermekeket ábrázoló festménnyel díszítenek blok­kot és négy bélyeget. — A koppenhágai egyetem működé­sének 500 éves jubileumát kétértékű sorozattal köszönti a dán posta. Az 1,30 kr névér­tékű bélyeg az egyetem pe­csétjének lenyomatát mutatja be, az 1,60 kr névértékű cím­let a tudomány egységét, az egyetem öt karának kapcsoló­dását jelképezi. IP-s Skoda S 100-as CD-s 601-es Trabant gépkocsi eladó. Cim a Eladő „ 22-94 telefonon. Sy _________________________mat. Tihanyi utca 4. 240 • négyszögöl 5 Petrovlcsné. éve telepített gyümöl­________________________ e sős eladó. Rokkant felett. Cim: Salgótar- BAGLYASI úteléga­ján, Arany J. út. 8. zásnál. buszmegálló­in. em. Telefon: ban elvesztettem egy 26-64. kék köppenyt. Be csillét es megtalálót KERTES családi kellő jutalomban ré- házrész készpénzért szesítem. Salgótarján, eladó.' „Május 1” Május 1. út. 64. Te- jeligére a kiadóba. lefon: 12-95. lakónegyedben a Centrum Áruház! Árubemutató — lakásvilágítási cikkek, — híradástechnikai cikkek, — lakástextíliák. A lakásvilágítási cikkek a helyszínen megvásárolhatók. A BEMUTATÓ SZÍNHELYE: Beszterce-lakónegyed, Ybl Miklós úti 10 emeletes épület (F—2) földszintjén. Nyitva: 1979. március 29. (csütörtök)—április 5. (csütörtök), naponta 14—18 óra között, szombaton 10—17 óra között. Április 2-án televíziós szaktanácsadás is!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents