Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-29 / 74. szám
Afganisztán megvédi forradalmát Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsa rendkívüli ülésén — a legfelsőbb nemzetvédelmi tanács létrehozásáról szóló törvényjavaslat jóváhagyása után — felszólalt Nur Mohammed Taraki, az újonnan létrehozott testület elnöke, a Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a forradalmi tanács elnöke. Beszédében rámutatott, hogy az imperializmus és a nemzetközi reakció erői a jobboldallal szövetkezve a helyzet élezésére törekszenek és be akarnak avatkozni az ország belli gyeibe. A forradalmi tanács döntése értelmében miniszterelnökké kinevezett Hafizullah Amin a rendkívüli ülés után beszédet mondott a kabuli televízióban. Rámutatott: az egész világon köztudott, hogy az 1978. áprilisi forradalom népi forradalom volt, egyszer, s mindenkorra megszabadította az afganisztáni népet az elnyomástól és kizsákmányolástól. Az országban megvalósított haladó, forradalmi intézkedéseket támogatja az egész afgán nép. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság külpolitikájáról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél a béke biztosítása, amely elengedhetetlenül szükséges az ország kitűzött céljainak megvalósításához. Az afgán nép kész valameny- nyi erő mozgósítására, hogy visszaverje az imperializmus és a reakció támadását. Beszéde további részében a miniszterelnök méltatta ard a segítséget, amelyet a szovjet nép Afganisztánnak nyújt. (MTI) Jordánia visszahívta kairói nagykövetét Jordánia visszahívta kairói nagykövetét. A kormány szerdai ülésén hozott döntést a jordámiai hírügynökség és a kairói nagykövetség szóvivője hozta nyilvánosságra. Hír- ügynökségek emlékeztetnek rá, a nagykövet visszahívására alig 48 órával azután került sor, hogy Washingtonban aláírták Egyiptom és Izrael különbékéjét. Megfigyelők rámutatnak: ez az első határozott intézkedés, miközben Bagdadban az arab országok külügy- és gazdasági miniszterei egyiptom politikai és gazdasági elszigeteléséről tanácskoznak. Az egyiptomi légitársaság felfüggeszti Szíriába, Irakba és Jordániába közlekedő járatait —, jelentették be Kairóban. Az i intézkedést nem indokolták ‘ meg, de nyilvánvaló, hogy az a Washingtonban aláírt külön béke-szerződéssel szemben az arab országokban kibontakozott széles körű tiltakozás következménye. Hozzátették, hogy változatlanul nem indítanak járatokat Líbiába sem — a két ország között több mint egy évvel ezelőtt- beszüntették a, légi összeköttetést. Omán szultánság külügyminisztériumának szóvivője szerdán nyilatkozatban üdvözölte az egyiptomi—izraeli különbékét. (MTI) Űrhajósok A hajtóművet javították Befejezték a fő hajtómű javítását a Szaljut—6 űrállomáson. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin korábban, bravúros munkával már elvégezte a hibás hajtóanyagtartály' kiürítését, ahhoz azonban, hogy a tartály teljesen kiürüljön, több ízben is „kifúvat- ták” azt — megnyitották a világűrbe vezető szelepet, s a vákuum valósággal kihúzta a hajtóanyagcseppeket. A jó néhányszor megismételt manőver után most ismét teljesen lezárták a tartályt, feltöltöttek: gázzal és kiiktatták az üzemanyag-ellátásból. Ljahov és Rjumin most már mind több időt szentelhet a tudományos kísérleteknek. (MTI) KUOVElVIt sg kell őriz berségünket Pietsch Lajos, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Szerdán ismét rádióüzenetben fordult az ország lakosságához Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vezetője- Figyelmeztetett arra, hogy a régi rezsim híveinek szándékában áll megzavarni a március 30-ra kitűzött referendum menetét. A főpap felszólította a lakosságot, hogy védjék meg a mecsetekben, gyárakban, laktanyákban, iskolákban és üzletekben felállítandó szavazóurnákat. Khoemini hangsúlyozta: „még nem értünk el a végső győzelemhez, ezért meg kell őriznünk éberségünket”. Változatlanul feszült a helyzet az ország északi részén fekvő Mazandaran tartományban, ahol az elmúlt két napban öszecsapások voltak az autonómiát követelő szunnita türkmén törzsek, illetve a helyi rendfenntartó erők között. A kormány — akárcsak néhány nappal ezelőtt Kurdisz- tánba — küldöttséget menesztett Mazandaranba is, hogy a lakosságot mérsékletre bírja. * • Teheránban szerdán hivatalosan bejelentették, hogy az elmúlt két napban letartóztatták a császári rezsim csaknem 60 magas rangú (funkcionáriusát. A letartóztatottak között volt politikusok — parlamenti képviselők —, valamint SA- VAK-ügynökök vannakEgyiptomi-izraeli különbeké Ellenlépésekről tanácskozik a bagdadi értekezlet A bagdadi Béke-palotában szerdán 19 arab ország külügy-, gazdasági és pénzügy- miniszterei együttes tanácskozást kezdtek az egyiptomi— izraeli különbéke miatt Egyiptommal és az Egyesült Államokkal szemben érvényesítendő szankciókról. Az értekezleten a Palesztinái Felszabadítás! .Szervezet által előterjesztett követeléseket vitatják meg. Az AFP jelentése szerint a tanácskozás résztvevői elfogadták azt az iraki javaslatot, hogy az arab államfők részvételével rendezzenek gazdasági csúcsértekezletet. Waldheim aggodalommal beszélt a Közel-Keletről Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Bonni tárgyalásainak befejeztével szerdán a nyugatnémet fővárosban sajtóértekezletet tartott Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Rendkívül borúlátóan Ítélte meg a tartós és átfogó közel- keleti béke kilátásait. Mint mondotta az Egyiptom és Izrael által aláírt különbéke érintetlenül hagyja a térség fő problémáját, a palesztinai kérdést és ezért kevés reményt nyújt a helyzet megnyugtató rendezésére- Utalt arra is, hogy a kétoldalú megállapodást számos arab ország elutasítja, ezek részvétele nélkül azonban elképzelhetetlen a válság megoldása, Az ENSZ-főtitkár állást foglalt amellett, hogy a Közel- Keletről egy, a genfi értekezlethez hasonló nemzetközi fórum tanácskozzék, valamennyi érintett fél részvételével. Nem tartotta kizártnak azt sem, hogy a világszervezetnek ha- rfiarosan ismét napirendre kell tűznie a kérdéskört. Waldheim, aki előzőleg Helmut Schmidt kancellárral és Walter Scheel köztársasági elnökkel találkozott, újságíróknak elmondotta: reméli, hogy még az idén ősszel az ENSZ által ellenőrzött választásokat tarthatnak NamíAz NSZK-ban tárgyalt az ENSZ főtitkára. Képünkön: Kurt Waldheim (jobbra) Walter Scheel nyugatnémet köztársasági elnök társaságában. biában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a dél-afrikai kormány két héten belül válaszoljon az ENSZ javaslataira. Csak a válasz birtokában érkezhetnek meg a 7500 fős kéksisakos ellenőrző csapat első egységei a választások körzetébe. A főtitkár érintette az ENSZ és az NSZK kapcsolatait is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetségi köztársaság az utóbbi években csökkentette hozzájárulását a fejlődő és szegény országok támogatásához- Nyugatnémet belügynek minősitette azt a kérdést, hogy a jövőben a Bundeswehr egységei is részt vegyenek-e az ENSZ különböző békefenntartó és ellenőrző erőinek munkájában. Helmut Schmidt kancellár szerdán a hadsereg tiszthelyettesei előtt tartott beszédében állást foglalt a Budeswehr részvétele mellett. A PFSZ küldöttsége műn* kaokmányt terjesztett a külügy- és gazdasági miniszterek értekezlete elé. Ebben követeli az Arab Liga. székhelyének áthelyezését Kairóból, valamint Egyiptom kizárását a szervezetből. A PFSZ sürgeti az egyiptomi diplomáciai, politikai, gazdasági-pénzügyi és kereskedelmi, valamint a légügyi és hajózási szervek teljes bojkottját. A Palesztinái küldöttség munkaokmánya olyan javaslatot is tartalmaz, hogy a különbékét elutasító arab országok egyesített katonai parancsnokságot állítsanak fel, és az Izraellel közvetlenül szembenálló 1 frontországok katonai megerősítésével ellensúlyozzák a különbéke-szerződés miatt megbomlott stratégiai egyensúlyt. A miniszterek elé vitára bocsátott dokumentum szankciókat követel az Egyesült Államokkal szemben is, amiért jelentős szerepet vállalt a különbékében. Egyebek között arra szólítja fel az arab országokat, léptessenek életbe olajembargót Washingtonnal szemben, vegyék ki olajdollárjaikat az amerikai bankokból és sajátítsák ki az arab világban működő amerikai vállalatokat. A konferenciához közel álló források szerint a külügyminiszterek keddi tanácskozásán politikai lépéseket határoztak el Szadat rendszerének elszigetelésére. Hasszán Ali iraki belkereskedelmi miniszter az Izraellel együttműködő egyiptomi szervezetek és személyek ellen gazdasági ellenlépéseket kilátásba helyező dokumentumot terjesztett szerdán az arab országok külügy- és gazdasági minisztereinek együttes ülése elé. Az értekezlet első fordulójának befejeztével Szadun Hammadi iraki külügyminiszter nyilatkozott a tanácskozás menetéről. Elmondta: számos küldöttség terjesztett élő javaslatokat, s ezek megvitatása után Irak, Szíria, Kuvait, Szaúd- Arábáa, Líbia és a PFSZ képviselőiből bizottságot állítottak fél, abból a célból, hogy az elhangzott indítványokat közös munkaokmányba foglalják. FORRADALMI Hazánkban az igazi hazafi- ság egyik kritériuma minden korban a „magyar glóbusz” földhözragadt szemléletének tagadása volt, az hogy menynyire képes igazodni az ország a progresszió nemzetközi áramlatához. Ez ösztönözte a reformkor nagy költőinek, politikusainak tetteit, majd éltette á forradalmiságot 1848— 1349-ben is. A nemzetközi progresszió, a magyarországi társadalmi haladás és a nemzeti érdek ötvöződése, összhangja a modern magyar történelem legfontosabb tanulsága és hagyománya. Ezt a tradíciót a magyar munkásosztály megőrizte és meghaladta 1917—1919 forradalmas éveiben, a hatalom meghódításával és az új társadalom építésének kezdeményezésével. A proletariátus megőrizte a hagyományt, amennyiben igazolta, a kor leghaladóbb társadalmi gondolata és a nemzeti érdek összhangja törvény-, szerű az imperializmus és a proletárforradalmak korában; s meghaladta ezt, amennyiben a proletariátus diktatúrájával olyan hatalmat valósított meg, amelynek végső célja magának a hatalomnak és az fiiamnak.a megszüntetése, a kommunista, osztálynélküli társadalom felépítése volt. Az 1918. október végi őszirózsás forradalom jelentős vívmányaival — a függetlenség, a köztársaság kikiáltása, a demokratikus szabadságjogok biztosítása — a munkás- osztály jelentékeny része már nem érte be többé, hanem a kapitalista magántulajdon megszüntetésével elérhető társadalmi szabadság vágya sodorta előre elementáris erővel. Célkitűzésében a szocialista forradalom természetesen továbblépett a polgári demokráciánál. A proletárdiktatúra megteremtése azonban nem jelentette azt, hogy automatikusan megoldódott, vagy feleslegessé vált volna a polgári demokratikus jellegű feladatok ’ megoldása is. Államosítások A nagybirtok megszüntetésével, a feudális maradványokat őrző államapparátus széttörésével, az állam és egyház elválasztásával, egyházi iskolák államosításával, a haladó polgári kultúra és tudomány favoi izálásával, az előjogok likvidálásával, a kis- parasztság, a városi kispolgárság szociális és jogi védelmével a Tanácsköztársaság folytatta és betetőzte a polgári forradalmat. Szocialista intézkedéseivel viszont egyértelműen meghaladta a polgári forradalmat. így a gyárak, a bányák, a pénzintézetek, a nagykereskedelem stb. államosításával, a polgári forradalom által a nagybirtokosoknak fi'<& NOGRAD - 1979. március 29,, csütörtök ÖRÖKSÉGÜNK zetni kívánt kártérítés megtagadásával, a maradandó jelentőségű szociálpolitikai intézkedéseivel, a szocialista demokrácia, a tervgazdálkodás bevezetésével és számos egyéb intézkedésével. A tanácsállam volt az első olyan hatalom magyar földön, amely a humanizmust, az Ember "felemelését állította egész tevékenysége középpontjába. Csak a forradalom tette lehetővé, hqgy egyáltalán a a kezdeti lépésekre sor kerüljön az elitkultúra és a tömeg- kultúra közötti válaszfalak lebontására, hogy a kultúra legmagasabbrendű termékei, értékei mindenki számára hozzáférhetővé váljanak. S ehhez az első mozzanatot a kulturális igények felkeltése jelentette, amit a történelmünkben első ízben a tanács- állam kezdeményezett. Tehát a Tanácsköztársaság politikai és társadalmi jelentőségének a hangsúlyozásával összhangban kell megismertetni tulajdonképpen a legjellemzőbb vonását és karakterét: <iz emberközpontúságát, tervekben és tettekben egyaránt. Közismert, — bár akadnak akik elfelejtik — „az igazság mindig konkrét” dialektikus elv. Az első magyar szocialista állam teljesítményének és jelentőségének értékelésekor a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom akkori ideológiai-politikai, szervezeti állapotából, az európai és a magyarországi erővonalak figyelembevételéből kell kiindulnunk. Csak a kor valóságos összefüggéseinek az ismerete teszi lehetővé annak megértését, hogy miért nem alakult ki a proletárdiktatúra időszakában „demokratikus nemzeti egység, Károlyi Mihály vezetésével”, a társadalmi feszültségeknek valami „nép- frontképződmény”-féle megoldása, miképpen ezt egyes történészek, írók és publicisták hat évtized múltán „tanácsolják” az első szocialista forradalmunk vezetőinek. Hasonlóan indokolatlan a nemzeti és függetlenségi jelszavak „számonkérése”, amely a harmincas évek végétől kikerülhetetlenül a kommunista politika lényeges eleme volt. 1919-ben az adott objektív és szubjektív tényezők egyaránt a proletárforradalom kikiáltását követelték. A munkásosztály harca ekkor a nép hazájának, az új társadalmi rendnek, a nemzeti függetlenségnek, az oltalmazását jelentette, sőt magában foglalta a világforradalom támogatásának az ügyét is. Kun Béla megfogalmazásában : .... .a burzsoázia hazája, amelyért annyi vér folyt, nincs többé... Attól a pillanattól fogva, hogy diktatúránk megkezdődött, az a mondat, hogyha munkásoknak nincs hazájuk» elvesztette értelmét. Azóta van már a munkásoknak hazájuk ..” A Tanácsköztársaság védelmét a kommunisták a nemzetközi forradalom és nemzetközi ellenforradalom összecsapása egyik területének tekintették. Az antanthatalmak és előretolt segédcsapataik elleni háború — honvédő forradalmi háború volt, amelyben „a szocializmusnak a területi integritásáról, .. .a proletáruralom integritásáról” volt szó. Ebből is következett: mihelyt kiderült, hogy a Tanács- köztársaság nem valamiféle „nacionál-bolsevizmust” jelent, mint azt egyes tekintélyes szociáldemokrata és polgári teoretikusok hangoztatták, — a kispolgári tömegek és egyes értelmiségi elemek eltántorod- tak tőle, régebbi nézeteik rabjai maradtak, és a Tanácsköztársaság szövetségét Szovjet- Oroszországgal csak egy jobb külpolitikai alternatívának tekintették, előnyösebbnek a Károlyi-korszak lejáratott wilsonizmusánál. Nemzeti keretek —T nemzetközi feladatok Az 1848-as polgári forradalom csak részben valósult programjának az őszirózsás forradalom tudatos folytatója volt. A'Tanácsköztársaság szavakban nem nevezte ugyan magát a polgári forradalom vagy általában a nemzeti haladó hagyományok folytatójának, s így kitette' magát a „hazafiatlanság” vádjának. Valójában a forradalom nemzeti forradalom volt, átfogta és átalakította a nemzet egész életét, sajátosan forradalmi osztálycéljai mellett vállalta az aktuális nemzeti problémák megoldását. Ezek különböző jellegűek voltak. Például az oroszországi forradalomban központi helyét foglalt el a harc a háború befejezéséért. Magyarországon ez a polgári forradalom feladata volt, amely ezt a fegyverszünettel teljesítette. A Tanácsköztársaság nemzeti feladata nem any- nyira kétféle forradalomból, hanem elsősorban Magyarország nemzetközi helyzetének- megváltoztatásából fakadt. A Kommunisták Magyarországi Pártja elítélte a polgári demokratikus kormányzat alatt a demokratikus szabadságjogokat kihasználó irredentizmust, nacionalizmust, a hazafiaskodást, amely az uralkodó osztályok érdekeinek megfelelően kívánt a tömegek nemzeti érzésével manipulálni. A hatalom átvétele után azonban vállalta a honvédő háború halaszthatatlan feladatát, ami a kommunista párt vagy a baloldali szociáldemokraták között soha semmiféle vitát nem váltott ki. A ' honvédelem vállalása össznemzeti és forradalmi követelmény volt a függetlenség cs a munkáshatalom védelme szempontjából, de egyúttal súlyos veszélyeket is rejtett magában. Egyrészt azt, amit a lerongyolódott országban önmagában az újabb háború jelentett. Másrészt azt a veszélyt, hogy a honvédelmi szempontból csatlakozott erők, — elsősorban a tisztikar egy része — eltérítik a forradalmat eredeti célkitűzéseitől, internacionalista tartalmától. Holott a nemzetköziség következetes érvényesítése nélkül lehetetlen lett volna a szimpátia kiváltása a szomszéd országok dolgozóiból és katonáiból, a honvédelem leszűkített értelmezése elnyomta volna a forradalom proletár internacionalista jellegét. Nem véletlen, hogy az itt élő szer- \ bek, németek, románok, szlovákok, horvátok, csehek mellett Európa több országából
