Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

f Tereink l\f»Uiínk nincsenek katedrálisaink” — mondja Sal- ** L ’ ‘-*11 K gótarján újjáépülő főterén a város régi la­kója, a tér nagy barátja és kiegészítés nélkül, is értem, nem az ünnepélyes külsejű templomot hiányolja. Épített „vilá­gunk” hangsúlyos, kiemelt, összegező erejű, és éppen ezért talán ünnepélyes pontjára, a térre gondol. Amin.'állunk. Tal­punk alatt a félig nyers új befon, amelyre rendre felkerül a Karancs Szálló előtt már nagy darabon látható stittői kő. Katedrálist errefelé nem építtet az ember, emberhez méltó házat is vagy másfél évtizede emel magamagának. Ép­pen ezen a ponton, ahol most a tér, a város hangsúlyos, ünnepélyes pontja elterül, állottak a legnyomorúságosabb •viskók, alig két évtizeddel ezelőtt. Salgótarján főterének, a városcentrum ünnepélyes pont­jának kozmetikai műtétjét konokul, nagy szakértelemmel dolgozó építők végzik (a leghidegebb téli napokon műanyag sátor alatt dolgoztak), s hogy mennyire gyümölcsöző ez a konokság, ki-ki lemérheti maga is mindennap. „Jól haladnak, mire megjön a jó idő, készen is lesznek” — vélekedik egv fiatal anya, mialatt kézenfogva vezetve gyerekét, megkeresi a. kerülő utat, amely napjainkban a földre helyezett padülő- kéken át vezet a főúttól a művelődési központ felé. És nem is csak kozmetikai ez a műtét, ami alá kedvelt terünket fogták az építők-tervezők, sokkal inkább plasztikai beavatkozás, hiszen jócskán változtatnak rajta a szeszélyes görbületekkel kacskaringózó padok beépítésével, vízzel, újabb zölddel. A tér épül, és ha az áprilist még nem is, talán a má­just már tükörsima hátán járva köszönthetjük. „Nem lenne elég ide egy sima beton?” — kérdezi másvalaki, aki járda­hiányt, rossz utakat is emleget. Talán elég lenne, talán ol­csóbb lenne, egészen biztosan hamarabb is elkészülne és így tovább. Mi szól mégis — zordabb anyagi lehetőségek közepette — a süttői kőlapok mellett? Nem egy Ciceróvá előlépett városatya, nem is a nagyzolás iránti vágy. A városközpont szólt mellette. Köröskörül az, a nagy igénnyel létrehozott együttes, amelyre méltán büszke ter­vező, építő és a salgótarjáni ember is. Ez az igényes város- környezet szól a tér rangos megformálása mellett. Leron­tani, csupáncsak az olcsó megoldás kedvéért, könnyen le­hetne ezt az emberi léptékű, látványkaleidoszkópot kínáló gyönyörűséges teret. Megtartani, megőrizni — önmagunkért érdemes legelsősorban. Felismert tény: az emberi légkör el­sorvadása valóban elűzheti a városlakót (egyes helyeken ez már érzékelhetően így van) a modern betonvárosokból. Az egészséges urbanitás ilyenféie képlettel szolgál: az em­beri együttélés különféle területeinek tömörülésében egy­ségben kell lenni a lakás, a munka, a szórakozás, bevásárlás es játszás, pihenés tereinek. Salgótarján városcentruma, ezzel a térrel, eppen ezt nyújtja sok ezer embernek. | J „ hát, hogy aki csak teheti itt korzózik, sétálgat, VjSUUa beszélget —, s ilyenformán mérhető-e pusztán anyagiakkal ennek a kétszer épített térnek az értéke? Alig­ha. És ide várjuk a szobrokat is, az időről- időre megrende­zett szabadtéri kiállítás darabjait, ha majd a tér újra mi­énk lesz. Kiállításteremként is megváltozott, gazdagodott életünk egyik valóságos központja. Körülötte, vele együtt a város — szabad létünk kaledrálisa. (T. Pataki) Az első MSZBT-Ialcsoport megyénkben Az Arany János utcán * Uj pavilonok Salgótarján egyik legforgal­masabb pontján, a városi ta­nács épületével . szemben, ütött-kopott , bódéban árul­ták a lapokat. A közelmúlt­ban a posta az elavult bode­ga helyére egy új, korszerű pavilont állított fel, olyant, amilyen már korábban üzem­be állt az OFOTÉRT előtt. Az idei esztendőben a pos­ta még egy pavilont kíván fel­állítani a megyeszékhelyen. Ez várhatóan valamelyik új lakótelepre kerül, hogy csök­kentse az ellátatlanságot. Jobb ügyfélszolgálat mm Üzentekhez kihelyezve • Az Állami Biztositó salgó­tarjáni városi fiókja a közel­múltban újabb intézkedéseket hozott ügyfelei érdekében. En­nek értelmében a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben, va­lamint a Lampart ZIM sal­gótarjáni gyárába kihelyezték a CSÉB 80 biztosítás után já­ró térítések kifizetését. Ezen­túl csak a gyermek születése alkalmával esedékes összeg ki­adását intézik a fióknál, en­nek kihelyezése ugyanis je­lenleg nehézkes volna. A helyszíni ügyintézést ápri­lis közepétől az öblösüveg­gyárban is bevezetik­„A nyelv a barátság hídja" Salgótarján, Lovász József utca. Impozáns épület a sar­kon. A Gagarin Általános Is­kola. Dr. Újlaki Istvánná, a Ga­garin úttörőcsapat vezetője, az iskola MSZBT-tagcsoport- ja ügyvezető elnöke az úttö­rőszobába invitál. Ez a tágas, világos helyiség merőben el­tér a szokott tantermektől. Padok helyett asztalok. Az egyik sarokban, a Lenin-port- ré alatt a jelmondat: „tanu­lásra mindig készen!” A tanárnő elmondja, hogy a terem egyben az MSZBT- klubszoba is, s emellett orosz nyelvi szaktanterem. A fala­kon, a felsoroltakon kívül még elfér az orosz ABC, s a nyelvtani-módszertani táb­lák is. A Gagarin Általános Isko­la MSZBT-tagcsoportja — tudom meg dr. Újlaki Ist- vánnétól — igen nagy létszá­mú: mintegy 900 tagja van, gyakorlatilag az iskola vala­mennyi tanulója, tanárja, s a technikai személyzet is. Ez­előtt nyolc évvel, a megyében elsőként alakult meg a tag­csoport, pontosan április 12- én, az űrhajózás napján. Egyébként az ország első ál­talános* iskolai MSZBT-lag- csoportja az övék. A Gagarin Általános Isko­lában az MSZBT-munka alap­ja a nyelv alapos ismerete. Négy orosz szaktanár dolgo­zik itt. Elsősorban az ő tevé­kenységüknek köszönhető, hogy az iskola 801 tanulója közül ma már minden har­madik levelezést folytat szov­jet gyerekekkel. Igen jó kap­csolat alakult ki a kemero- vói, a podolszki és a borisz- holi pajtásokkal, tanárokkal, pedagógusokkal. Szintén az MSZBT-tevékenységet segí­tendő, az iskolában négy orosz szakkör működik. .Há­rom középiskolai előkészítő jellegű, egy pedig az úgyne­vezett „orosz nyelvbarátok klubja”. Az iskola legjobb oroszos diákjai ma már idegenveze­tésre is vállalkoznak. A me­gyeközpontba látogató szov­jet vendégek gyakran felke­resik az iskolát; a legjobb oroszosok rendszeresen tájé­koztatják őket Salgótarján, az iskola és az úttörőcsapat éle­téről. Úgy is fogalmazhatunk, dr. Ujlaky Istvánné szavait idézve, hogy a Gagarin Álta­lános Iskolában az MSZBT- munka szorosan összefonódik az intézmény és az úttörőcsa­pat mindennapi életevei. Évente három, úgynevezett kiemelt rendezvényt tartanak: november 7-ét, december utol­só tanítási napját és április 4-ét. December utolsó tanítá­si napja azért ünnep az isko­la életében, mert Salgótarján felszabadulása tiszteletére vet­te fel az iskola pugarin ne­vét. A három rendezvényre készülő műsoroknak az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöksége a lelke. Feltétlenül említést érdemel, s. a Gaga­rin úttörőcsapat krónikája meg is emlékezik arról, hogy két éve, tavasszal Komszo­mol-küldöttség járt a me­gyében. A salgótarjáni parti­zánemlékmű közelében fát ültettek, a „barátság fáját”; melyet a Gagarin úttörőcsa­pat ápol, gondoz. A gagari- nos MSZBT-krónikához hoz­zátartozik az is, hogy évente, a tavaszi szünet után megren­dezik a Ki tud többet a Szov­jetunióról? elnevezésű házi vetélkedőt. A Gagarin Általános Iskola MSZBT-tagcsoportja szoros kapcsolatot tart fenn a me­gyeközpont üzemeinek tagcso­portjaival. A legjobb kapcso­latot a VEGYÉPSZER tagcso­portjával alakították ki: köl­csönösen elmennek egymás rendezvényeire. . Dr. Ujlaky Istvánné nem kevés büszkeséggel mutat egy hatalmas, vörös zászlót. a KISZ kb vörös selyemzászla­ját, melyet az iskola elsősor­ban a magyar—szovjet baráti kapcsolatokat áooló. kiemel­kedően jó munkájáért kapott. A falon levő címer is a kö­zös úttörő- és MSZBT-mun- kát jelképezi, háromszögű, pi­ros nyakkendők veszik körbe. A tanulók készítették. Lapozgatok a csapat króni­kájában. , Az egyik oldalon felirat: ..A nyelv a barátság híd­ja!” ' I A salgótarjáni Gngarjn. Ál­talános Iskola úttörőinek, ta­nulóinak. pedagógusainak, az iskola MSZBT-tagcsoportjának eddigi munkájára valóban jól alkalmazható ez az idézet. Molnár Lóránt Mit tervez a város 1979-ben? Egy település életében min­dig izgalmas kérdés a fejlesz­tés, a település lakóinak élet- körülményeiben várható vál­tozás, fejlődés, hiszen minden változás szemünk előtt, ér­tünk és velünk történik. A fejlődés sem nagyság­rendben, sem az ellátottság javításának mértékében egy év alatt nem számottevő, mégis nagy jelentősége van a folyamatok biztosításában vagy egy új folyamat megin­dításában. Különösen akkor, amikor az átalakulás idősza­kát éli, rekonstrukciós folya­mat megy végbe, egy-egy év is látványos ex-edményeket, az ellátottság javításához nélkü­lözhetetlen intézményeket, épületeket produkál. Egy terv sem nélkülözheti az előző évek fejlődésének, tendenciái­nak megítélését. Csak akkor lehet reális, ha az adott gaz­dasági környezet hatásait, a gazdálkodás körülményeit is számításba veszi. fczren új otthonban Salgótarján város Tanácsa 1979 januárjában hagyta jóvá a váx-os fejlesztésének és in­tézményei működtetésének éves tei-vét. A terv szerves része a folyamatban levő kö­zéptávú, V. ötéves tervnek, ennek részleteit és a megvaló­sítás módját tartalmazza. A tanács értékelése alapján megállapítható, hogy Salgótar­ján fejlődése az elmúlt évek­ben is dinamikus volt. A vá-- ros fejlesztése ma már nem­csak a városközpont építését, hanem az egész város építését jelenti, az országhatártól szin­te Kisterenyéig. A tanácsi tervnek nem ré­sze ugyan, mégis jelentős sze­repe van a tanácsi munká­ban is a nagyarányú iparfej­lesztésnek, rekonstrukcióknak és bővítéseknek. Ez biztosítja, . hosszabb távon a város fej­lődését és országos szerepkö­rét is. Salgótarján ipari üze­mei nagyrészt megvalósítot­ták az 1978. évi terveikben foglaltakat, jelentős mérték­ben nőtt termelésük, a nép­gazdaság számára nélkülözhe­tetlen exportarányuk. Ez is hozzájárult,ahhoz, hogy 1978- at az V. ötéves terv sikeres esztendejének mondhatjuk. Az év folyamán 350 db la­kás épült meg, mely több mint ezer ember számára te- lemt korszerű és egészséges otthont. Jó ütemben épülnek a lakások és az intézmények működtetéséhez -nélkülözhe­tetlen közművek. Egyre in­kább megvalósul a komplex városfejlesztés. A város ellá­tása 1978-ban megfelelő szín­vonalú volt. A kereskedelem, a szolgáltatás és a kommuná­lis közüzemi szolgáltatások területén alapvető hiányosság nem volt tapasztalható. Gyermekintézményi hálóza­tunk lehetőséget biztosított arra, hogy a reális bölcsődei és óvodai férőhelyigényeket ki tudtuk elégíteni, általános iskoláinkban nem került sor váltott tanítás bevezetésére. Közművelődési intézménye­ink gazdag pxogi-amjaikkal jól ki tudták elégíteni a város kultui-ális igényeit. Mégis, amikor 1978-x'ól beszélünk, a reális éi'tékeléshez nem nél­külözhetjük azoknak a prob­lémáknak a feltárását, me­lyek városrészenkét külön- külön is és a város egésze szempontjából is gondot je­lentenek. A lakásépítésben lemaradá­sunk sajnos tovább nőtt, a gondos előkészítő és szervező munkával sem tudtuk bizto­sítani, hogy lakásellátásunk jelentősebb mértékben javul­jon, a kolóniái szanálási prog­ram keretében korszerűsöd­jön lakásállományunk össze­tétele. Ugyanakkor a nem kevés lakásépítés ellenére 1978-ban is a korábbi évek tendenciáinak mégfelelően mintegy négyszázzal nőtt a lakásigénylők száma. A keres­kedelem és szolgáltatás terü­letén is voltak kielégítetlen igények, nem javult lényegesen a város ivóvizének minősége, kritikus helyzeteket teremtett a központi melegvíz-ellátás időszakonkénti hiánya és a távfűtés egy-két napos kiesé­se is. Gyermekintézményeink zsú­foltsága, a napköziotthonos konyhák szűk kapacitása és a gyermekintézményi hálózat tossz tei’ületi elhelyezkedése továbbra is gondot jelent. A vái-os egészének ellátását megfelelőnek minősítve is fi­gyelmeztető, hogy egy-egy városrészen alapvető kereske­delmi, kommunális igényeket nem tudtunk kielégíteni. A város mai tömegközleke­dési rendszere és az erre biz­tosított kevés autóbusz-állo­mány nem elégíti ki a város lakosságának igényeit. Bővül a szak bolthálózat Az 1979, évi terv kialakítá­sánál testületeink jól érzékel­ték a város ellátásának prob­lémáit és a terv jóváhagyása során azoknak a területeknek a kiemelt fejlesztését határoz­ták meg, amelyek részben ma is legnagyobb gondot jelen­tenek, másrészt az V. ötéves tervnek is legfőbb célkitűzé­sei voltak. A lakásépítésnél a korábbi évek üteménél jelentősebb, közel 470 db lakás befejezé­sét és mintegy 460 db lakás megkezdését hagyták jóvá. A lakásgazdálkodás keretében biztosítanunk kell az 'építési területek további, tervszerű előkészítését, mintegy 60 db kolóniái jellegű lakás szaná­lását. Lakásgazdálkodási programunk szerint elsősor­ban a fizikai munkáscsalá­dok és fiatal szakemberek lakáshoz juttatását kell biz­tosítanunk. Ez a szerénynek mondható program azt jelen­ti, hogy ebben az évben is legalább 1500 ember fog a városban új lakásba költözni, így az év végére, a város felszabadulásának 35. évfor­dulójára elérjük, hogy lakos­ságunk kétharmada a felsza­badulás után épült korszerű lakásokban lakik. A kereskedelmi és szolgál­tatási hálózat fejlesztése, az ellátás javítása is fontos fel­adatunk, ennek keretében be kell fejezzük a Mérleg úti épület I—II. ütemét, az Arany János úti pavilonokat, ezzel is javítva a város szakboltháló­zatát. . A vonzáskörzet igényei Fontos feladatunkat képe­zi az alapközmű-hálózat fej­lesztése, ezen belül a D-i szennyvízfőgyűjtő első szaka­szának megépítése és a lakó­telepi közműi-endszerek fo­lyamatos biztosítása. A köz­műfejlesztés során gondol­nunk kell már arra. hogy a VI. ötéves terv városfejleszté­sének egyik meghatározója, ezért megkezdjük a Pécskő úti közművek rekonstrukció­ját, a Gorkij-lakótelepi alap- közművek építését. Gyermek- intézményeink kapacitását ugyancsak fejleszteni kell. 50 férőhellyel bővítjük a beszterce-lakólelepi óvodai el­látást, ideiglenes iskolát ho­zunk létre a Kemerovo-lakó- telepen. épületátalakítással növeljük a Május 1. úti óvoda és a Gagax-in Általános Iskola kapacitását. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents