Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
Teremtik az otthont Az utolsó mészégető Kopogtunk az ajtón... Kemence a szorosban SZEMRE IS LEGSZEBBEK 8 tízemeletesek. Karcsún magasodnak az ég felé. Az ablakokon hófehér vagy színes függönyök. A függönyparádé bizonyítja, hogy a lakók nemrégi költözködők. Az első darabok között veszik meg az ablakra valót. Nem mindegy, hogy kívülről mit lát a szem. Ne mondja senki, ezek nem adnak a lakásra, lám az üveg is csupasz...” Járkálunk Salgótarján ;,Benjáminjának”, a Beszter- ce-lakótelep egyelőre még formálódó, változó utcáin. Homokbuckák, építési anyagok, mozgó daruk mutatják, napról napra épül a városrész. Amíg nagy testű munkagépek döcögnek, alapozni kell, betongerendákat hordani, nem érdemes aszfaltozni az utat, járdákat. Kidobott pénz lenne. Majd ha már az utolsó házakat is felhúzták, nagyjából megépítették a köz- intézményeket. Járkálunk hát a házak között. Gyönyörködünk a nyüzsgő gyerekhadban, aztán találomra kiválasztjuk az Ybl Miklós utca 47. számot viselő toronyházgt. A földszintjén élelmiszer- bolt. A házban vagy a környéken levő asszonyok csak úgy, pongyolára kapják rá a kabátot, amíg leszaladnak vásárolni. A lift felvisz a hetedik emeletre. A sarokban az ajtó előtt gyerekkocsi, benne hófehér prémtakaró. Ahol kocsiba való kisbaba van, ott az anyuka bizonyára gyerek- gondozásin. Szerencsét próbálunk. Kopogunk az ajtón. Bentről szöszmötölés hangzik. Nyílik az ajtó, megjelenik egy karcsú, szőke fiatalasszony. Mögötte csúszkáló kisgyerek nvitja tágra a szemét az idegenek láttán. NEMES BÉLANÉ CSÖPPET csodálkozik. Aztán kedvesen invitál be. — Jöjjenek, jöjjenek. Éppen most készülök letenni a gyereket- Rögtön elalszik, aztán beszélgethetünk. Európa legnagyobb alumínium- kohója az Energoinveszt Társasághoz tartozó zvomikl „Birac” gyár, amelynek a termelési kapacitása évente 600 ezer tonna. Termelésének nagy részét a Szovjetunióba szállítja. * A rljekal „Május S-a” hajógyárban 40 000 tonna teljes terhelésű tankhajót bocsátottak vízre nemrég. Ez már a hatodik ilyen modern vízijármű, amelyet a moszkvai Szudoimport megrendeAz egyéves Krisztián mintha tudná, róla van szó, gagyogni kezd. A fiatalasszony felkapja, aztán viszi a gyerekszobába. A lakás, amit kaptak, egy nagy szoba, két félszobás hivatalosan. Az egyik kisszobát rendezték be a gyereknek. Kiságy, járóka, szekrényke. A falon vidámszínű tapéta. Krisztián bekerül a járókába. Hasrafordul, szájába kapja az ujját, aztán már csukódik is le a szeme. Édesanyja csendesen húzza be az ajtót. Fiatal házaspár, új lakásban. Ismerős a képlet. Egy esztendeje költözködtek. Azóta az otthonteremtés, ren- dezkedés, szépítés lázában élnek. A férj a kohászati üzemek mérnöke. Miskolcon végzett, ott ismerkedett meg a feleségével. Nemes Bélát szerződés kötötte a gyárhoz, így mindketten jöttek Salgótarjánba. Először albérletbe. Több mint egy évet húztak ki ily módon. Végül rájuk mosolygott a szerencse. Helyesebben. Bélésére készítettek. A tankhajó, amelynek utolsó példánya a „Szuhe Bator” nevet viseli. 19S méter hosszú, motorja 17 400 lóerős. * A szerbiai Zajecar üveggyár kristályüveg készítményei messze földön híresek. Tavaly 70 millió dollár értékben exportáltak belőlük. A gyár legfontosabb vevői közé tartozik a Szovjetunió. de szívesen vásárolják a szén kristályüvegeket az NSZK-ban és az Egyesült Államokban is. gített a kohászati üzemek. A fiatal szakember kamatmentes kölcsönnel kapott szövetkezeti lakást. — A szomszéd házban sok acélgyári család lakik. Itt, a miénkben főként üveggyáriak. A beköltözködők kilencven százaléka munkáscsalád, vagy fiatal szakember — mondja Nemesné. Az persze csöppet sem csodálatos, hogy nagyon örültek a lakásnak. Szép nagy az előszoba, tágas a konyha, ami külön jónak mondható. A három szoba módot ad az okos és jó elrendezésre. A fiatalasszony mutatja a lakást, közben mentegetőzik. A nagyszobát berendeztük. A gyerekszoba is, úgy- ahogy megvan. A harmadikba csak a két heverő jutott egyelőre. Közbejött Krisztián, én is gyesen vagyok. Majd a többibe is kerül bútor. A hetedik emeleti otthon valódi otthon képiét mutatja. A fiatalasszony és a férje saját kezűleg tapétázott. Nagyon. jó ízléssel válogatták meg a színeket, mintákat. Színes, szép minden helyiség, emellett arra is törekedtek, hogy kevésbé koszolódjon. — Krisztián időnként kikeni a konyhát. Még jó, hogy nem látszik rajta a főzelék... NEMESNÉ A SZÖVTERV műszaki rajzolója úgy tervezi, igénybe veszi a gyerek- gondozásit, amíg Krisztián óvodába kerül. Addig is kihasználja az időt, tanul, sokat olvas, rádiózik. Emellett arra is futja, hogy szépítse, csinosítsa, — piers ze férjével együtt — azt a jó néhány négyzetmétert, amely a Nemes család otthona.Csatai Erzsébet Érsekvadkert és Patak között húzódó kanyargós út mentén, a természetadta szorosban, egy közepes nagyságú dombba vájva áll a kemence. Nemrég ünnepelte volna másfél évtizedes működését — ha egy mészégető kemence ünnepelni tudna. De itt még a mészégető is munkával ünnepel. Dolgozni kell, a megrendelők nem várhatnak. Az útról Idelátni, s a környékbeli, meg a vadkerti, pataki, dejtári gépkocsivezetők dehogy húznának el anélkül, hogy egy-egy rövid dudaszóval ne köszöntsék száguldás közben Sörös József mészégetőt és feleségét. A mészégetőre azért, is érvényes a megállapítás, hogy munka közben ünnepel, mert bár éppen ott- jártunkkor töltötte be ötven- kettedik évét — hiába a „maga ura”, ahogy mondani szokás a kisiparosokra — a munkát egyetlen percre sem hagyta abba. Születésnap ide, újságírók oda: rakni kell a kövfet, a fát, be kell gyújtani a kemencét. A gáz- és olajtüzelésű kemencék korában ezt a tizenöt éve művészien felépített téglafalú kemencét nézve, s a belsejében körkörösen, nagy gonddal válogatott, elhelyezett mészkőrétegeket tekintve — az ember sok évszázaddal, -ezreddel ezelőtt meglevő, vagy inkább így: fokozatosan megszerzett tudása, a begyakorlottság kőkemény törvénye jut eszembe- És a hagyomány, amelynek talán utolsó megyei képviselőjével találkozunk. „Nagy ember volt, aki a kemencét, a mészégetést kitalálta” — mondja munka közben, a kemence mélyéből Sörös József. De, hogy ki volt, azt közösen sem tudjuk kideríteni. Az igazán nagyszerű dolgokat aligha egyetlen ember leleményének köszönhetjük. De sok kemencének kellett rendre beomlani, amíg az ember kidolgozta az egyetlen lehetséges építési módot. De sok mészkősomak kellett idő előtt a hasáfofatáplálta tűzre omlani, amíg az ember odáig tökéletesítette a mészkő berakásának művészetét, hogy valóságos kupolát tud építeni mindenféle kötőanyag alkalmazása nélkül a kemence mélyében, oldalában. „Az apámtól tanultam ezt is, meg még sok mást is. Pilisszántón égetett meszet még nemrég is- Pilisszántó szlovák nemzetiségi község, a feleségem Szlovákiában született, ide éppen tizenöt esztendeje telepedtünk. Akkor építettem a kemencét, azóta kitart. A környéken csak úgy ismernek, hogy a vadkerti mészégető”. Egy kemence megrakásához száz mázsa keszegi mészkövet Rendeltetési hely: a Szovjetunió Bensőséges ünnepséget rendeztek a minap a salgótarjáni öblösüveggyárban, több fiatalnak jutalmat, díjat, kitüntetést adtak át. Közülük kettővel váltottunk néhány szót. * — Áz előbb egy József At- tila-verset mondtál, majd néhány perc múlva az Alkotó ifjúság pályázat országos második díját, valamint gyári jutalmakat vettél át. — Az üvegfúvó szakmám mellett igen kedvelem az iroKctten az öblösüveggyárból Lehetőségek tálcán ? dalmat is — válaszol megjegyzésemre Horváth Ferenc, aki éppen tíz évvel ezelőtt állt munkába az öblösüveggyárban, mint szakmunkástanuló. Jelenleg kemencén dolgozik, végzi a hathetes KlSZ-vezető- képzőt, vezetője a Ságvári Endre alapszervezetnek, valamint egy szocialista brigádnak. Kiváló dolgozó, pályamunkáival többször nyert dijai. És ami még a leltárhoz tartozik: alig múlt 23 éves, s két gyermek édesapja. — Gyakran küszködöm az idővel — mondja —, a munka, a mozgalom, a család egyenkint is teljes embert kíván. S hogy mégis lehet csinálni, annak a „titka” az, hogy a lehetséges szabad időt a legtökéletesebben kell beosztani. — Nem szokás díjkiosztás után megkérdezni, mégis: mi a legnagyobb gondod most? Némi töprengés. ..hangos” gondolkodás után válaszol. — A lakásgondomon kívül, talán az, hogy néhány pályamunka szinte elvész, jüig-alig találkozom vele, nincs megfelelő propagandája. Bár az utóbbi időkben történtek változások, tudomásom szerint az új mintateremben külön részt kapnak majd az Alkotó ifjúság pályázat sikeres termékei. t— Véleményed szerint, a mostani lehetőségek elegendő- ek-e szakmai tudásod és tehetséged kibontakoztatására? — Ügy érzem, sokan elvetik a súlykot, mikor ölbe tett kézzel arra várnak, hogy a lehetőségeket tálcán kínálják fel. Ez tévedés! Mindennapi munkánkkal, szorgalmunkkal, eredményeinkkel bizonyítanunk kell, hogy a lehetőségek, úgymond’ megillessenek. * Oláh Márta a festő I. részleg KISZ-alapszervezetének a titkára. A 18 fős kollektíva a múlt évi munkájával a KISZ központi bizottságának dicsérő oklevelét érdemelte ki. Oláh Márta pedig jutalmat kapott mozgalmi tevékenységéért. — Éppen munkakezdés előtt tudtam meg a hírt — mondja leplezetlen örömmel —, hogy a gyárban egyedül a mi alapszervezetünk nyerte el az oklevelet és a vele járó 2500 forintot. Közösségünkban üvegfestők, csomagolók és törül getők dolgoznak. — A körülbel negyven KISZ-korú fiatal közül azonban a 18 fős létszám nem valami hízelgő... — Véleményem szerint, előbb a legmozgékonyabbakból kell összeverbuválnunk egy olyan társaságot, akik munkájukkal,' mozgalmi életükkel vonzóvá teszik a KISZ-t. Ha ezt sikerült elérni, akkor bővíthetjük a kört, Pel-sze, ez nem jelenti, azt hogy zárva lenne a kapunk, bárkit felveszünk, aki munKulcsár József felvétele hasznáteek fel SSrősék. Itt az asszony olyan kemény munkát végez, hogy akármelyik férfinak Is becsületére válna. A követ, nagyobb darabokból, szó szerint profilra törik, alakítják kalapáccsal, s egyáltalán nem mindegy, milyen alakúra, s mekkorára. A téglafal mentén, közvetlenül az „apró kerül, s aztán fokozatosan beljebb haladva (és természetesen feljebb) egyre nagyobb mészköveket kell elhelyezni. Legtöbbje szabályos halformát mutat, ezek jól illeszkednek egymáshoz. De a száz mázsát darabonként kell megfarag- ni(!). Aztán amikor már csak kájával, magatartásával kiérdemli azt. — Hogyan fogadta az alap- szervezet a hírt? — Még csak hallomásból tudják, de minden bizonnyal nagy az öröm, valószínű, megtoldva néhány forinttal, egy kirándulásra fordítjuk. S ez a kitüntetés kötelez bennünket az elkövetkező időszak még jobb, színvonalasabb munkájára is. kibújni alkalmas nyílás marad a kőkupolán — azon nagy óvatosan keresztülpréseli magát a mészégető és felülről a nyílásra helyezi a zárókövet, a kalapot. „A süvegcukorra hasonlít, s a hegye befelé néz, a kemence tüzébe”. Hatalmas rakás hasábfa kell a fűtéshez, tüzeléshez — s mire a száz mázsa mészkőből ötven mázsa mész kiég — elfogy egy kisebb erdőnyi farakás. „Hát ezzel van mostanában a legnagyobb baj! Fa mégcsaklenne, de nincs, aki kivágja. Nincs ember erre a munkára. Amikor tehetem, magam is beállók fát kitermelni” — mondja a mészégető mester. Aki lehetne aranykezű kőműves is, hiszen a kemenceépítés és a -javítás a legnehezebb kőművesmunkával vetekszik. Nagy tudás szükségeltetik ehhez, hiába magyarázná a kőművesnek, hogyan kell csinálni. „Ezt a munkát elmondani nem lehet, csak csinálni lehet” — vélekedik Sörös mester. S ha már begyújtott, két-három napig táplálja is a tüzet, amíg a kő kiég. Egy-egy kemence meg- rakása, kiégetése beletellik majd két hétbe is- „Azt mondják drága a mész — ítélje meg maga, hogy drága-e?” Követője még családon belül sincs az utolsó mészégetőnek. Két fia közül az egyik a jövedelmezőbb, könnyebb műköves szakmát, a másik a pincérkedést választotta. Pedig egyre nehezebben ha}-: lanak a kő hidegével, súlyával koptatott Ízületek, fájnak a csontok. „Nincs esztéká, ha beteg vagyok, nincs táppénz. Ezen kellene változtatni akisiparban is! Talán most már történik valami ebben az ügyben”. Beszél, de a munkában egyetlen pillanatra nem áll meg a mester. Ml hajtja? Kő kövön, tizenöt éve. (t) (T. Pataki) ! | NÓGRAD — 1979. március 25., vasárnap 5~
