Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-23 / 69. szám

Fosfadóórán kívül Szomszédom öfíí?,, patrióta. Tanácstag. Míg előd­je valóságos elefántcsonttoronyban élt, ad­dig tőle alig jutnak lélegzethez választói. Fá­radtságot nem ismerve szondázza a közvéle­ményt, búvárkodik, kutat, beadványok szá­zait indítja útjukra, három tanácsi bizott­ságban tevékenykedik, a tanácsüléseken meg ő az örökös felszólaló. Mesélik, hogy az elnök egy ízben akkor is megadta neki megszokás­ból a szót, mikor nem is jelentkezett szólás­ra.... A körzetében valahogy megszokták, ta­lán kendőzetlen, szűnni nem akaró segíteni akarása miatt. Ahogy hallani néha: „az em­berek manapság elfoglaltabbak annál, sem­hogy rendre a más dolga után szaladgálja­nak”. A példa persze csak óvatosan általánosít­ható, hiszen ahány körzet, annyiféle tanács­tag, legfeljebb abban rokonítható legtöbb­jük, hogy hűséggel szolgálják azt a tisztet, amelyet választóik bizalmából betöltenek. Vagy közönyéből... mert bizony jó néhány olyan választókörzet akad az országban, ahol tisztújításról tisztújításra a jelölőgyűlésen csak úgy kong a terem az ürességtől. A vá­lasztáson a népfront nyilván bölcsen ki­szemelt jelöltjére látatlanba adják a voksu- kat. Ám erről a megválasztott mit sem tehet. Ahogy arról sem, ha szolgálata alatt egyet­len csoda sem fűződik a nevéhez. Dehát nem is csodatevésre való a tanácstag, hanem arra, hogy talpalja ki, ami a körzetét megilleti. Szem előtt tartva természetesen az egész te­lepülés érdekeit. Így van ez akkor is — kivált év elején a költségvetés és a fejlesztési alap felosztásánál —, ha gyakran olyan érzésünk van, hogy kevesebb jut abból a bizonyos nagykalapból a falu végére, mint mondjuk a korzó környékére... Tehet róla a tanácstag, meg nem is. Azt persze nem vitatom, hogy a fellépés, ma is sokat nyom a latba, s bizony akinek több összeköttetése van — s ezt nem kell feltétle­nül elmarasztalóan értelmezni —, azt a Vá­lasztói jobban értékelik. Mégha azelőtt nem is tudták róla, hogy kiféle-miféle ember. Csalhatatlan recept persze nincs. Leg­feljebb annyi, hogy e megtisztelő hivatal viselőjének benne kell élnie abban a közeg­ben, amelyet képvisel. Folyamatosan és in­tenzíven. Ezért fura az, hogy jó néhány kör­zetben ingázó a tanácstag... Ott kell laknia, ahol a választók, és ha lehet, nem kell me­reven ragaszkodnia a fogadóórákhoz. A kap­csolat afféle jószomszédi legyen, mint ahogy a legtöbb helyen olyan is. Kivált ott, ahol már a sokadik ciklust szolgálják becsülettel a mandátumukat megtartó tanácstagok. Tanácstagbetegség persze akad nem is egy. Van akit például beválasztottak egy vagy több bizottságba, s azután már csak azzal törődik, hogy a körzetében megtartsa a beszámolókat 8 azzal kész. Persze teheti, ha hagyják. Már­pedig hagyják, főleg ott, ahol már a válasz­tásnál érdekeltség mutatkozott. Másik kór­eset a passzivitás: „aki nem kockáztat, az nem hibáz”. Lényegében az ilyen tanácstagok ludasok abban, hogy a testületi ülések sok­helyütt, mint azt nemrég a Minisztertanács is szóvá tette, túlságosan csendesek, mente­sek az éltető vitától. Vannak, akik akkor sem emelkednek szólásra, ha valami nyomja a szívüket, azt gondolván, hogy „akik az anyagot előterjesztették, náluk úgyis oko­sabbak”. Ami persze nem jelentheti azt, hogy akár a legbölcsebb előterjesztés is mellőzni tudná a kollektív bölcsesség értő, újraalkotő visszaigazolását. így aztán — nagy hiba len­ne elhallgatni — még manapság is szület­nek, főleg kisebb településeken, de olykor városban is, mérlegelés nélküli, formális dön­tések. A tfl náhti munkában, csak úgy, mint IX IdiidUl az megannyi terüle­tén, jócskán vannak tartalékok. Ezek feltá­rásából nagyobb részt vállalhatnának maguk­ra a tanácstagok, s ugyanakkor fokozottab­ban lehetne támaszkodni rájuk. Ez markán­sabban minősítené munkájukat, s egy­szersmind megméretésül is szolgálna. Jól­lehet olyat nem hallottam, hogy valakit két választás között alkalmatlannak találtak vol­na e valóban megtisztelő, meglehet nem túlságosan hálás tisztség gyakorlására. Rend­hagyó tisztújításra legfeljebb akkor kerül sor, ha valaki meghal, messzire költözik vagy uram bo-csá’ mindenkinek szemet szúró dol­got követett el. A jónál is keresni kell a jobb megoldást, hát még a felületes, társa­dalmi küldetését csak úgy tessék-lássék elvégző, a választó közösséget ezzel károsí­tó tanácstagnál. Kertész Péter Ha a cipő beszélni tadna... '.Akkor sok mindenről tanúskodna. De a cipő be­szélni nem tud, így beszél helyette a vásárló, az eladó és a krónikás. „Ezt tessék tailán megpró­bálni, ez biztos jó lesz” — mondja Kovács Lászlóné a szécsényi cipőbolt dolgozója udvariasan a vevőnek, mi­közben átnyújtja próbára a cipőt. — Az önök szaküzletében többet kell a vevővel beszél­ni, mint egy más típusú üzletben?... — Igen! A vásárolt láb­beliben színnek, nagyságnak és fazonnak kell találkozni a vevő igényével. Bizony sokszor nyolc-tíz párat is felpróbálnak, míg végül dönteni tudnak. — önök nem mondhat­ják: lehet egy-két dekával több? — Mi nem — mondja mo­solyogva Kovács Lászlóné, vagy ahogyan az üzletben a vásárlók nagy része hívja, Erzsiké. — A vevő viszont annál többször mondja: len­ne egy számmal nagyobb vagy kisebb? A cipők ott sorakoznak a polcokon, hogy a vásárlók szemügyre vegyék, felpró­bálják, majd megvegyék. — Nem szécsénylek va­gyunk — magyarázza egy szőkét hajú fiatalasszony — de gyakran jövünk Ide vá­sárolni, mert eddig mindig megtaláltuk azt a lábbelit, amilyenre a férjemnek, a gyermekeknek vagy nekem szükségem volt. Az eladók türelmesek, udvariasak a vevővel. Ebben az egy vélemény­ben nagyon sok vásárló véleménye fogalmazódott meg. * A cipőbolt 1960-ban nyi­totta meg ajtaját. Vezetője az eltelt 19 év alatt Vladár Lajos. Az első teljes nyitvatartá­si évben, 1961-ben 2,9 mil­lió forint volt a forgalmunk. Az elmúlt évben 7,2 millió forint értékű lábbelit adtunk el. A számok magukért be­szélnek. Az egyre növekvő forgalmat 18 éven át a kez­dő trió, Vladár Lajos, Ko­vács Lászlóné és Bozán Jó- zsefné bonyolították le. Mindhárman kiváló dolgo­zók. — Tavaly létszámbővítést kaptunk és így jelenleg Tóth Zoltánnéval négyen va­gyunk az üzletben. A mun­kát így jobban meg tudjuk egymás között osztani. — A kereskedőszakmá­ban előfordul, hogy a vásá­rolt áruról otthon kiderül: tossz, és erről nem a keres­kedelem, hanem a gyártó vállalat tehet. A vevő ilyen­kor legtöbbször a kereske­delmet szidja... — Valóban így va’n. Hoz­zánk is hoznak vissza ci­pőt, melynek hibás gyártás miatt levált a talpa. Ilyen esetben a reklamáció jogos és az árut kicseréljük. Ha udvariasak vagyunk a vevő­vel,. megérti, hogy ez nem a kereskedelem hibája. Az ilyen jellegű problémákat , jelezzük a gyártó vállalat­nak. — mondja a bolt veze­tője. A pénztárgép mögött Bo­zán Józsefné ül. Ö és az üz­let valamennyi dolgozója ar­ra a legbüszkébb, hogy a 19 év alatt nem volt leltár­hiány. A kis kollektíva két ízben elnyerte az ezüst ko­szorús szocialista brigád cí­met. A társadalmi munkából közösen veszik ki részüket. Ott vannak a közéletben. Bozán Józsefné szakszerve­zeti bizalmi. Tanulnak, ké­pezik magukat: .Vladár La­jos munka mellett végezte el a boltvezetői iskolát. — Mi a jó üzlet titka? — érdeklődőm a bolt veze­tőjétől. — Olyan áru legyen a polcokon, amiért a vevő be­jön, és ha bejön, udvarias el­adókkal találja magát szem­ben. Kereskedelmi szakmá­ban a legfontosabb, hogy ismerjük a vevő igényét. — Szécsényben milyen láb­beli a sláger? — Ami országosan is. Be­szerzéseinket egyrészt a di­vathoz, másrészt a tájjel­leghez igazítjuk. Több vál­lalattal és nagykereskedelmi egységgel állunk kapcsolat­ban, és természetesen tá­mogatjuk a hazai, azaz a nógrádi ipart. Mikor a munkájuk után érdeklődöm, az üzlet veze­tője így válaszol. — Akik itt vagyunk, mind mi választottuk ezt a munkát. Ügy kell dolgozni, hogy elégedettek legyenek azzal, amit csinálunk. Ez­zel tartozunk magunknak, azoknak, akik minket ide­állítottak és a vevők százai­nak, akik az ajtót naponta ránknyitják. — Szcnográdi —­Érdemes tenne változfafni.. Gyerekorvos a rendelőben Komócsi doktor: A rendelő sokkal több gyermeket el tud­na látni.,. . Az épület kívülről új, sze- sí diplomát, jöttek, ahová a met gyönyörködtető. Belülről hivatás szólította mindkettő- ugyancsak- Hófehér függő- jüket. A feleség a MÁV-nál ban°a két" másik gyermekren­Az előzményekhez tudni kell, hogy Balassagyarmaton három gyermekkörzet van. Ko­mócsi doktor mutatja a térké­pet, amelyen vastagon húzták meg a körzethatárokat. Rá­nézésre Is aránytalan' A leg­kisebb körzet a harmadik. A számok is igazolják. A vá­rosban hat gyermekvédőnő van. Három az egyik körzet­ben, kettő a másikban, a Le- nin-telepinek már csak egy jutott. Mindent összevetve nincs megfelelően kihasználva a rendelő. Erre legjobb bizonyí­ték az orvosi napló. Őrjár­tunkkor mindössze hat beteg gyereket fogadtak reggel nyolctól tízig. A nővér mondja: — Nálunk már nagy for­galomnak számít, ha egyszer­re ketten vannak a váróban. Pedig ide tartozik Ipolyszög is. Csakhogy a távolsági bu­szok a rendelő előtt nem áll­nak meg. Csak a húsüzemnél vagy a városközpontban. A Lenin-lakótelepen is aránylag kevés a gyerek. Ez is hozzá­járul az üresjárathoz. Ugyanakkor az egészségház» nyök, csempe, ajtók, ablakok, vállalt üzemorvosi beosztást. Fehérek a vetkőztetőasztalok, a férj Szügyben volt körzeti mellettük a székek virítanak orvos, majd a kórházban dol- pirosan­Kopogtatásunkra kikukkant a fehérköpenyes nővér. — Gyereket hoztak? — Nem. Látogatóba jöttünk. gozott. Megszerették, megismerték delő ajtaja előtt állandó túl­zsúfoltság. — Itt? — Az átlag tizenöt gyerek naponta. Hétfőn előfordul, Megnézni, milyen a Balassa- gyarmaton novemberben át- gyakorlati munkát, adott hármas számú gyermek­szakorvosi rendelő,.. Dr. Komócsi András orvo­si szaklapot olvas. Ráér. Nem­82 'rlrlf1-HtátV° m SÍ™6" hogy húszán-huszonötén jön­gurba Nógrádot. Mar egye­temista korukban is a salgó­tarjáni kórházban végezték a Komócsi doktor elméláz: 1 — A szakirodalomra bőven Mindennek már nyolc esz- iut időm, de ez mégsem az tendeje- Azóta Komócsi dók- 1Sazl­tor, a-felesége is szakvizsgá- Minden bizonnyal igaza van.’ zott és megszületett a házas- Hiába a szép rendelő, a be­csak a rendelőben, a tájékán pár második gyermeke is. A leölt forintok, ha nincs ki- sincs ember. férfi a gyermekgyógyászatot használva. Érdemes lenne választotta. elővenni Balassagyarmat tér­képét még egyszer és megnéz­ni, a való igényekhez alkal­Komócsi doktor és a felesé­ge, aki bőrgyógyász szakor­Amikor az elmúlt év végén vos az Alföldrői érkezett Nóg- megnyílt a Lenin-lakótelepi mazkodva” húzták-e* meg“ko­rádba. A megye ösztöndíjat gyermekszakorvosi rendelő, ^ a körzethatárokat?- mindketten, körzeti gyermekorvosi beosz­tást vállalt. Csata! Erzsébet pályázták meg Debrecenben szereztek Az épület az utcáról nézve. Középpontban a környezetvédelem A _ környezetvédelemről közlekedési és vízügyi osz- esett szó azon a továbbkép- tályt, hogy az országos hosz- zesen, melyet a napokban tar- . ., , , .. tottafc Salgótarjánban, a me- szu távú környezetvédelmi kon­gyei tanács székházéban, a cepció alapján — a társosz- járási, városi, területi és tályok bevonásával — dol- nagyüzemi vöröskeresztes ve- gozza ki megyénk hosszú távú zetőségek környezetvédelmi környezet- és természetvédel- reszortfelelősei számára. mi tervét. A terv még az idén elkészül, s a jövő év- A Nógrád megyei Tanács ben elkezdődik az érdemi nemrég utasította az építési, munka. Az atomenergia-program eredményei A csehszlovák atomerőmű- nyok 1976-ban indultak el a Az atomerőmű-berendezések a gőzgenerátorok és a hőtágu- vek teljesítménye 1985-re el- csehszlovák üzemekből a gyártásának kialakítására, lás-kiegyenlítő berendezések éri a 4000, 1990-re pedig már KGST-örszágokba. Az atom- növelésére Csehszlovákia gyártására. Az Európa egyik meghaladja a 10 000 mega- erőmű-berendezéseket, -felsze- ebben a tervidőszakban legnagyobb kohászati és gép­watt teljesítményt. A nagy- reléseket exportáló csehszdo- több mint 5 milliárd koronát gyártó kombinátjának szá- arányú fejlődést elősegíti, vák vállalat, a Sigma 1980- költ. A legjelentősebb fej- mító üzem, e feladatokra kü­hogy az ország részese a s> a miin- lesztésekre a Plzeni Skoda lönösen korszerű gyártósoro­KGST atomerőmű-program- ° “ ’ Művekben és az Osztravai kát, megmunkáló gépeket ka­jának, az INTERATOMENER- ard cseh korona értékű atom- vítkovice Gyárban kerül sor. pott. Így az elmúlt év júliu- GO-nak. A program első sza- erőmű-felszerelést szállít a A Skoda Művekben készítik sában elkészült az első hőtá- kaszában a szocialista orszá- Szovjetunióba. az atomreaktorokat, amelyek- gulás-kiegyenlítő berendezés, gokat a Szovjetunió látja el bői az elsőt, a WWER—440-es amelyet 1980-ig hét hasonló a szükséges felszereléssel, A berendezések közül kettőt típusút a paksi atomerőmű- követ, valamint újabb soro- mégpedig a WWER típusú, 440 aranyéremmel tüntettek ki a nek szállítják. A számítások zat gyártására is előkészül- megawatt teljesítményű erő- brnói nemzetközi gépvásáron, szerint ebben az üzemben nek. Itt állítják elő az atom- mű-felszereléssel. Természete- Ezek egyike az SPP—220-as' évente 4—5 reaktort készíte- erőművek gőzgenerátorait is. sen a többi szocialista ország szeparátor, más szóval gőz- nek. Egy gőzgenerátor több mint is részt vesz az atomerőmű túlhevítő. Ez a felszerelés fo- A Vítkovice Művekben 2 300 tonna tömegű gépóriás. A felszerelésének készítésében. hozza a turbina hatékonysá- milliárd koronás beruházással kombinát ebből a termékéből Csehszlovákia az úgyneve- £át ®s seShi élettartamának három, egymással összekötött 1980-ig 12 darabot szállít a zett primer áramkörhöz szűk- ?ÖVel®„ét 1980'.ig 9seh?zl<fá- óriási üzemcsarnokot építenek KGST-program céljaira. . , , , , . ,, ., kia 60 szeparátort szállít a seges berendezések gyártását KGST-országok atomerőmű- "T ’ ---------_ • v állalta. Az első szállítmá- veihez, J NÓGRÁD — 1979. március 23., péntek 5

Next

/
Thumbnails
Contents