Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

nwr*!j rung 1 j ■ %>/. : <..* . trwi^fcll ** kr/:<*bf> vo/ m^Hh u b*-» A k»*1ÍH'»W' krifI1l.íin At* tM«i|t, krír ***** ■•» <k«»t<* J«*f*-»r«*. A k.ipíí.iii-i.i HL h«iiáink» tt^lk a nagyl«4»>*«‘k »-* nagybirtok« **»• \Ua.\ A ^ «•miit •■Arwii tammunlzmus I ;ói.<kkt»r kuf »nfm-or ;**(!.»!,íjí »• ú ••'•’.iís),-) < fmrwdMlmí ilSi^wwié hoá L# v: ■> - ' riViH ti! < iis.í^y.ír "}i ‘Í0MK | ,!i !>!!... i: Sí.i' " > • 1 I %téf»ilát» %éi ¥#g »rf^ári tls& Világ proletárjai, egyesüljetek! Fotómontázs: Kulcsár József A Tanácsköztársaság vöröskatonái kiálltak a nemzet igazságos ügye mellett A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulója tiszteletére az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága meghívására tegnap újabb párt- és állami delegáció ér­kezett a megyébe. A Cseh­szlovák Kommunista Párt Kö­zép-szlovákiai Kerületi Bi­zottságának delegációját és a Besztercebányai városi Nem­zeti Bizottság küldöttségét az országhatáron Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Fekete Nándor, a Salgótar­jáni városi Tanács elnöke kö­szöntötte. A besztercebányai pártdele­gációt Anton Podolec, a kö­zép-szlovákiai kerületi párt- bizottság titkára vezeti. Tagja a delegációnak Jaroszlav Pet- rusz, a besztercebányai járási pártbizottság vezető titkára, Gyula Balajthy, a közép-szlo­vákiai kerületi pártbizottság munkatársa, László Dóbisz, a besztercebányai városi pártbi­zottság elnöke, Jozef Bienski, a Besztercebányai városi Nem­zeti Bizottság elnöke és Zde- nek Rohn, a Besztercebányai városi Nemzeti Bizottság al- elnöke. A megyénkben tartózkodó kemerovói, portugál és közép­szlovákiai pártdelegáció tag­jai tegnap reggel a megyei pártbizottság székházában köl­csönös tájékoztatón vettek részt. Ott voltak a tájékozta­tón a megyei pártbizottság titkárai, osztályvezetői, a sal­gótarjáni városi, járási párt- bizottság vezetői, Hoffer Ist­ván, a megyei tanács elnöke, a megye társadalmi és tömeg­szervezeteinek vezetői, az ál­lami élet képviselői. A vendégeket Géczi János, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára köszön­tötte, majd méltatta a Ta­nácsköztársaság történelmi je­lentőségét. Tájékoztatta a de­legáció tagjait a megye poli­tikai, gazdasági, kulturális életéről, a XI. pártkongresz- szus határozatai végrehajtásá­nak tapasztalatairól- Meleg szavakkal emlékezett meg az internacionalistákról, vörös­katonákról, szólt a testvérme­gyei kapcsolatok jelentőségé­ről. Ezt követően a delegációk vezetői; Leonyid Alekszandro- vics Gorskov a kemerovói, An­ton Podolec a közép-szlová­kiai, Jósé Augosto Esteves, a portugál Leiria megyei kül­dött tolmácsolta pártjuk üd­vözletét, majd tájékoztatták a jelenlevőket megyéjük po­litikai, gazdasági, kulturális helyzetéről, a pártjuk előtt álló feladatokról. Délután a portugál párt­delegáció Kazáron, a közép­szlovákiai kerületi pártbizott­ság delegációjának tagjai Kis- terenyén találkoztak a Ta­nácsköztársaság veteránjaival, a párt illegális harcosaival. Testvérmegyénk, Kemerovo küldöttei L. A. Gorskov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a területi pártbizottság első titkára vezetésével, Dev- csics Miklósnak, a megyei pártbizottság titkárának tár­saságában a salgótarjáni vá­rosi pártbizottságra látogat­tak. Szibériai vendégeink ta­NOGRÁO XXXV. ÉVF., 67. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. MÁRCIUS 21., SZERDA Hűek vagyunk a hősi múlthoz Ünnepi ülés a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és ü Hazafias Népfront Or­szágos tanácsa kedden a Parlament Kongresz- szusi termében ünnepi ülésen emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt he­lyet Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Nemes Dezső a Népszabadság főszerkesztője, Sarlós István * a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politiken. Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet több munkás, szo­cialista brigádvezetö. Részt vettek az ünnepségen a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének, az országgyűlés tisz­tikarának, a Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének tagjai, s a padsorokban helyet foglalt a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos más vezető személyisége is. Je­len volt az ünnepi ülésen a magyár forradal­mi munkásmozgalom sok régi harcosa, va­lamint az évforduló alkalmából kitüntetett veteránok népes csoportja. Az ünnepi ülés részvevője volt a Szovjet­unióból érkezett internacionalisták, a hazánk felszabadításában, a magyar—szovjet barát­ság erősítésében kiemelkedő érdemeket szer­zett szovjet emberek küldöttsége, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja Moszkvai városi Bizottságának delegációja. Részt vett az ülésen a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője is. Az ünnepi ülést a Himnusz elhangzása után Losonczi Pál nyitotta m eg, majd Ne­mes Dezső mondott beszédet. Nemes Dezső beszéde lálkoztak a városi pártbizott­ság apparátusának, a KISZ- bizottság, a népfront dolgozói­val, a városi tanács vezetői­vel és Ozsvárt József, a vá­rosi pártbizottság első titkára Salgótarján életéről, a párt­munkáról, a gazdasági építő munkáról adott tájékoztatót. L- A. Gorskov Kemerovo éle­téről számolt be, hangsúlyoz­va a már eddig is gyümölcsö­ző kapcsolat jelentőségét és mint mondotta más szervek­(Folytatás a 2. oldalon) — Alig másfél esztendeje, hogy megünnepeltük a 60. év­fordulóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, amely megnyitotta a szocia­lista világforradalom, a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Négy hónapja volt a 60. évforduló­ja annak, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely az orosz forra­dalom példájából és a lenini tanokból útmutatást merítve, Magyarországon is kibontot­ta a szocialista forradalom harci lobogóját. S négy hó­nappal színre lépése után a proletariátus új, forradalmi pártja, megnyerve a szocialis­ta tanácshatalom ügyének a munkásság döntő többségét, és egyesülve a kommunisták élveit és harci programját el­fogadó szociáldemokrata párt­tal, megszületett hazánkban az első munkáshatalom. ISIS. március 21-ér. Magyar- ország proletariátusa, a falusi szegénység aktív támogatásá­val és más dolgozó rétegek rokonszenvét is megszerezve, az egyesült párt vezetésével meghódította a hatalmat, megteremtette a Magyar Ta­nácsköztársaságot — mondot­ta Nemes Dezső. A továbbiakban visszatekin­tett nemzeti történetünk e nagy eseményének előzmé­nyeire, majd hangoztatta: — A munkásosztály egyön­tetű akaratából, politikai ere­jének túlsúlyra jutása révén létrejött hazánkban az első proletárhatalom, amely hi­vatva volt új korszakot nyitni az ország történetében, a nem­zet fejlődésében. Történelmi példa A Magyar Tanácsköztár- lét re jötte a szocialista forradalom békés győizelmé- nek első történelmi példája, amely mögött ott rejlik a munkásság forradalmi egysé­géért vívott több hónapos küzdelem tanulsága is. A for­radalmi vívmányok megóvá­sáért és továbbfejlesztéséért, a szocialista köztársaságért fo­lyó harcban vált az ország proletariátusa olyan politikai erővé, amely a válságos hely­zetben a nemzet élére állha­tott, vállalva az ország átala­kításának és a haza védelmé­nek nagy és nehéz feladatát. — A Magyar Tanácsköztár­saság létrejötte nagy rokon- szenvet váltott ki a proleta­riátus körében az országok egész sorában. Határtalan lel­kesedéssel. üdvözölték a szov­jet föld népei, amelyek harc­ban álltak forradalmi hatal­muk védelméért. Örök időkre szólóan méltatta Lenin a ma­Fáklyás felvonulás Salgótarjánban. gyár proletárhatalom nem­zetközi jelentőségét, kiemelve sajátos vonásait is, így létre­jöttének békés jellegét. Mély rokonszenvvel fogadták a szomszédos és távolabbi or­szágok proletárjai, a szociál­demokrata pártok ama töme­gei is, amelyek a reformista befolyás következtében a forradalmi példát nem követ­ték ugyan, de mégis nagy tisztelettel és együttérzéssel tekintettek a hatalmat meg­ragadó osiztálytestvéreik küz­delmére. Új világ épült — A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tőkés-földbirtokos rendszer­től, amely rendkívül kimerült országot hagyott maga után. A tanácshataloínnak tehát rendkívüli erőfeszítéseket kel­lett tennie, és tett is a termelés és az elosztás megszervezésé­re. A tanácsrendszer gyors ki­épülése és működése, a pénz­intézetek, az ipari és a ke­reskedelmi vállalatok álla­mosítása s a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehe­tőségek közepette is a dolgo­zók ellátásának bizonyos ja­vítása, jelentős szociálpoliti­kai intézkedések kezdeménye­zése és bevezetése, a munka- és életkörülmények emberib­bé válása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók új világa .épül. Kiemelkedő volt a gyer­mekvédelem, a kulturális for­radalom elindítása és útjának szélesre tárása. Eredményei, amelyeket a tanácshatalom a külső imperialista túlerővel és az alattomos belső ellenséggel küzdve, az ingadozókkal meg a tapasztalatlanságból faka­dó nehézségekkel is birkózva, rövid fennállása idején elért, tanúsították a szocialista mun­káshatalom teremtőképessé­gét — jelentette ki a szónok. Ezután így folytatta: A proletárhaza védelmé­ben létrejött a magyar Vörös Hadsereg. A forradalmi hon­védelemnek alapja mindenek­előtt a munkásság elszántsága, továbbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az antanttal dacoló tanácshata- lomrá, és készek voltak támo­gatni az ország védelmét. Se­gítették azt az itt élő szlovák, német és más ajkú önkéntesek századai és zászlóaljai, az orosz hadifoglyok önkéntes egységei, az Ausztriából érke­zett munkásezred' harcos tT. (Folytatás a 2. otdaloat

Next

/
Thumbnails
Contents