Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
A savanyú káposzta ’ Ige« ízletes és vtomtadús étel. Elkészítése gyors és egyszerű. Fogyasztható nyersen is. Rendben tartja az emésztést Fogyókúrázóknak is kellemes tápláléka lehet 10 dkg savanyú káposzta 20 mg C-vita mint tartalmaz, emellett ásványi sókban is gazdag. Néhány savanyú káposztás recept: Káposztáiét)** Hozzávalók 4 «»mélynek: fél kg savanyú káposzta, 1 fej vöröshagyma, 8 dkg szalonna, 30 dkg kolbász (főzőkolbász), 1 evőkanál olaj, 1 liter víz, 3 kávéskanál húslevespor, 20 dkg burgonya, 1 db sós-esetes uborka (körülbelül 10 dkg). 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál tejszín, petrezselyem. A szalonnát és a megtisztított hagymát kockákra vágjuk, a kolbászt felkarikázzuk és mindezeket olajban megpirítjuk. Húslével felöntjük. A meghámozott burgonyát és uborkát kockákra vágjuk. A savanyú káposztát feldaraboljuk és a burgonyával, uborkával együtt a levesbe tesszük és körülbelül 15 percig főzzük. A lisztet a tejszínnel elkeverjük és behabarjuk a levest. Ezután 5 percig főzzük. Apróra vágott petrezselymet szórunk bele. Szegedi káposzta Hozzávalók 4 személynek: 1 fej hagyma, 5 dkg szalonna, 6 db virsli, 1 evőkanál olaj, fél liter víz, fél kg savanyú káposzta, 15 dkg paradicsompüré, 1 kávéskanál húslevespor, fokhagymapor, fél kávéskanál piros porpaprika, 1 pohár tejföl. A hagymát megtisztítjuk és kockákra vágjuk. A szalonnát és a virslit szintén feldaraboljuk. Egy lábasban olajat for- rósítunk és a hagymát, a szalonnadarabokat és a felszeletelt virslit ebben megpároljuk. Vízzel felöntjük. A savanyú káposztát, paradicsompürét és húslevesport hozzáadjuk. Ízesítjük és 15 percig pároljuk. Tálalás előtt tejfölt keverünk hozzá. Mellé sósvízben főtt burgonyát adhatunk körítésként. Káposztával töltött burgonya. Hozzávalók 4 személynek: 4 nagy darab burgonya, 4 evőkanál vaj, só, 1 kis fej hagyma, 10 dkg szalonna, negyed kg savanyú káposzta, 4 vékony szelet császárszalonna. A burgonyát megmossuk. Haját rajtahagyjuk. Majd hosszában kettévágjuk. A fél darab burgonyák belsejét kikaparjuk. Majd fél-fél kávéskanálnyi vajat és kevés sót teszünk bele. A hagymát megtisztítjuk és apró kockákra vágjuk. A szalonnát szintén feldaraboljuk. A hagymát és a szalonnát a savanyú káposzta közé keverjük. Ezt a keveréket a fél burgonyadarabokba töltjük. A töltött burgonyákat egyenként alufóliába pakoljuk és sütőbe téve 1 óra hosszat sütjük. Tálaláskor minden darabra 1 kis szelet sült császárszalonnát teszünk díszítésnek. Miért tetszik verni, édesanya? !i: Kérdezte egy riadt tekintetű kislány egy reggel a salgótarjáni hármas buszjáraton, az utasok nem kis megrökönyödésére, miközben a gyerek alig győzte kapkodni a fejét a nyaklevesek elől. A válasz „világos” volt: Ma reggel vetted föl az új kabátodat, és már csupa kosz. Hát lehet ezt bírni idegekkel? ÉS még neki áll feljebb... — mondogatta a harminc-harmincöt év körüli anya a mellété állóknak, akik megvető arckifejezésseí figyelték a jelenetet. Egy idősebb, feltehető«! nyugdíjas korú férfi ízes palócsággal közbeszólt: — Jóasszony, ha magát is így eltángálná néha a kedves férje-ura... nem tudom, hogy viszonyulna a dolgokhoz. S míg ez az egynézetű te- refere folyt, addig a kislány csendesen bőgicsélt (nem törődve a védelmezőkkel, a támadóval, a vitával), kabátját tisztítgatta a verést előidéző sárfoltoktól. De hagyjuk most őt egy pillanatra, had idézzem fel a múlt év őszén lezajlott egyik bírósági tárgyalás előzményének rövid történetét Első olvasásra talán nincs is hasonlóság köztük. .. Z. Gábor és felesége meglehetősen kedvező anyagi körülmények mellett, azon fáradoztak — nem sajnálva pénztárcájuk gyakori csiki- csukuját sem —, hogy a férfi édesanyját szociális otthonba helyezzék el, annal. ellenére, hogy az akkori egészségügyi és szociális körülmények ezt korántsem indokolták. Ment a hercehurca, Vilma n^rri, igy hívták az öreg nénit azonban maradt A háromszobás, összkomfortos, ízlésesen berendezett szép lakásban. Pedig próbálták őt meggyőzni, hogy a Gábor közéleti tevékenysége, az Icu- ka társadalmi elfoglaltsága, mindkettőjük karrierje érdekében, na és persze az anyuka érdekében is jobb lenne, ha „emberek közé” kerülne, mondjuk az egyik otthonban helyet kapna. Hadd ne részletezzem Vilma néni érzelmeinek lefolyását, a lényeg, hogy az egykori „drága anyukából”, „hepa- jos vénasszony lett”, a hajdani édesanya el nem viselhető, fölösleges harmadikká változott. Előbb viták, aztán veszekedések, majd fondorlatok következtek, melyeknek a célja körülbelül ez volt: ha a jelenlegi egészségi körülmények nem megfelelőek, a szociális otthonba történő elhelyezésre, akkor azzá kell őket tenni. Nosza! Azonban a véletlen közbeszólt, egy vita során Gábor „meglökte” az édesanyját, aki oly szerencsétlenül esett el, hogy lábát törte. A kórházban aztán „kipakolt”, végül nyilvánosságra került az ügy, sőt egy szemfüles újságíró még országvilág elé is tárta az esetet. Nem untatom tovább az olvasót a történtekkel, annál is inkább, mivel ismeretlen számomra, például a felpofozott kislány és anyja családi körülményei, valamint Z. Gábor gyermekkora, nevelésének mikéntje stb. Ami viszont közös és ismert: a verés. A gyengébb, • ad, rúgással történő elhallgattatása, elnémitása. Legalábbis, ideig-óráig. Közismertek továbbá a magyarázkodások, az önsajnál- tató, mindent a körülményekre hárító kifogások. Mondják, ezeket a körülményeket ki-ki saját maga teremti meg, legalábbis alakítja-formálja. Csakhogy a négyéves kislány még, a hetvenéves Vilma néni pedig már kevésbé szólhat bele a velük való törődés hogyanjába. És, ha ez így igaz, akkor ezen esetekben meghatározó a szűkebb környezet viszonyulása. Ezt bizonyítják az említetteken kívül a nap mint nap előbukkanó, s gyakran képtelenségeknek tűnő históriák: a szipókás gyerekről, az erőszakoskodó „édes”- apáról, az éheztetett szülőkről, és a négy fal közé szorult veszekedésekről-vere- kedésekről. Amikor sokkszerűen éri a szomszédokat, a közeli ismerősöket az el sem képzelt történet. De talán gyakrabban előfordul az, amikor valamit sejtenek, ám legtöbben „az ő háza, az ő vára” kényelmes álláspontjára helyezkednek- Holott lehetséges hogy tapintatos közeledéssel kezdetét vehetnénk komolyabb fejleményeknek. Például, ha nem a buszon a gyermek, hanem netán otthon az anya trécse- lő szomszédasszonya (rokon, ismerős stb.) időben fölteszi a kérdést: miért tetszik verni a gyereket, édesanya? De sajnos, ez a kérdés gyakran egyáltalán nem hangzik el. T. L. Mennyit „ér* egy mai lány? A mai lányok viselkedésével kapcsolatban gyakran hallani elhamarkodott (vagy nem elhamarkodott) elmarasztaló ítéleteket. Vegyük nagyító ^űá e sokrétű kérdést, tényleg, mennyit „ér” egy mai lány? Ha e témát a lányok-fiúk egymás közötti társalgási formái szemszögéből vizsgáljuk, a válasz egy mondatra leszűrt lényege: amennyire a mai lány önmagát értékeli. Vágyás, amilyen a fiúk magatartásával szembeni igénye. Ha i tovább boncolgatjuk a kérdés lényegét, sokféle megvilágításban tárul elénk ez a téma. A mai lányok-fiúk társadalmi érintkezési normái sokkal szabadabbak, nyíltabbak, őszintébbek, mint nagyanyáink idejében, amikor „virágnyelven”, szemlesütve rebeg- ték el mondanivalójukat. De, ha könnyedebb is ma a közlési mód, ez nem mehet a jó ízlés rovására. A lány, női mivoltából fakadóan, visszafogottabb hangvételű társalgást igényeljen, mintha csak fiúk társalognának egymással. Ne hagyja a lány magát „fiú- eitani”, ez nem növeli egy lány értékét még a fiúk szemében sem. Mások szemében mégkevésbé. Vannak esetek, amikor lányok-fiúk nyilvános helyeken, arcpirító modorban beszélnek egymással, azzal sem törődve, hogy mások hallják és megbotrán- koznak rajta. Talán még szórakoztatja is az ilyen társaságot, ha látják, hogy szabad szájúságukkal milyen kellemetlen hatást váltanak ki másokból. Ez nem jópofaság és nem fiatalos lendület, nem modem érintkezési mód. Ez egészen más. Ez a lányok- fiúk kapcsolatának szomorú leértékelése«. Az egyenjogúság mély, emberi tartalmának szándékos eldeformálása. Legyen tehát a lányokban elég tartás, ne fogadják el az Ilyen társalgási formát, amely nem méltó hozzájuk (de a fiúkhoz sem). Azért még lehet modern felfogású, mai lány valaki. Éppen ezzel a magatartásával húzza erí alá. Egy mai lány értékét az is meghatározza, hogy milyen mércét állít fel saját magával szemben, életvitel, kulturáltság, érdeklődési kör, jövőre vonatkozó tervek síb. vonatkozásában. Tehát milyen színvonalon él. Az értelmes, okos életvitelre ma nagyon sok lehetőség van. A kötetlenebb érintkezési normák értékes baráti kör kialakítását teszik lehetővé, ahol egy lány idejét kellemesen, hasznosan eltöltheti. Csak néhány lehetőség: közös beszélgetések, viták könyvekről, filmekről, politikáról, művészetről, sportról stb. közös társasjátékok. sport, kirándulás, múzeumlátogatás, városnéző séta, mozi, színház stb. Az is fémjelzi egy lány értékét, hogy mennyit olvas. És mit olvas. Ma az információk özöne jut el mindenhová, csak azon múlik, kiben mennyi a tudásszomj, hogy kinyújtsa érte a kezét. Az olvasás nem csak értelmi, hanem érzelmi gazdagságot is nyújt, színes képzetvilágot tár az olvasó elé. Az emberi érték megállapításánál az is meghatározó tényező, mennyi gondot fordít a testápolásra, ruházatának tisztán tartására valaki. A haj úgy szép, ha fényesen csiliig, üde lehelet csak jól ápolt szájból áradhat, s a test tisztaságillata a fiatal lány legnagyobb vonzereje. Ez ma sem ment ki a divatból. De nem ment kJ a divatból a tisztára mosott ruha sem. A farmer is úgy szép, ha tiszta. Lehet látni ugyan lányokon néha olyan farmerokat is, amelyek hónapok óta nem láttak vizet, de ez nem emeli egy lány értékét, még akkor sem, ha ezt tévesen egyesek Így hiszik. Mennyit „ér" tehát egy mai lány? Amennyi embari értéket önmagából kihoz, nem a divathóbortok szolgai utánzásával, hanem az igazi emberi értékek feltárásával. Ez a kis torna senkinek sem árt... és akár napközben is fel- féle segédeszköz nem sztiksé- hajolva ringatózunk, a szálló gyan csak bírjuk, majd fut- frissfthetjük vele magunkat, ges elvégzéséhez, csak egy kis hinta mozgását követve. va folytatjuk, ha például túl sokat ültünk akarat kell hozzá. 2. Először helyben gyakorol- 3. Az aratók kaszálnak így, egyfolytában, vagv egyfajta, juk a magas hóban taposó amilyen mozdulatokkal vémonoton mozdulatokat vég- 1. Karunkat magasra emel- ember járását utánozva, olyan gezzük ezt a gyakorlatot, lá- ziink munkánk során. Semmi- ve, törzsünkkel előre, hátra magasra emelt térddel, aho- bunk a rajzon látható pózban. Gép — barkácsolóknak Egyre többen töltik szabad idejüket barkácsolással. Számukra fejlesztették ki az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyárának konstruktőrei az új barkácsgépcsaládot. Az idén tízezer alapgépet és mintegy tízmillió forint értékű tartozékot szállítanak a kereskedelemnek. A képen: a fúrógépek végszerelését végzi Wolf át Antalné. A kerékpár története Egyes adatok szerint 1813- korszerű kerékrögzító csavart ig nyúlik vissza a kerékpár története, más adatok szerint 1815-ig: állítólag ekkor találta fél K. Drais badeni fürdő- mester. Az ősi kerékpár egy vázon elhelyezett nyeregből, két kerékből állt és lábbal lökték előre. M. Fischer német mechanikus 1850-ben alkalmazta először a lábpedált. A sebesség fokozása érdekében 1880-ban nagy első kereket szereltek a kerékpárra, amelyet lábbal közvetlenül hajtottak. Fontos későbbi dátum a kerékpár történetében a légtömbös abroncs felfedezése 1888-ban, amely Dunlop angol állatorvos nevéhez fűződik. 1896 óta olimpiai versenyszám lett a kerékpársport. A kétkerekű közlekedési eszköz századunkban egyre jobban elterjedt. Számos korszerűsítést végeztek rajta, például az 1903-ban bevezetett kontraféket. Csakhamar mint sporteszköz Is népszerű lett, amely további technikai fejlesztéseket is eredményezett. Véletlen esemény érlelt meg például egy sportszempontból fontos újítást. 1925-ben egy hegyi versenyen az egyik versenyzőnek gumit kellett cserélnie, ám a hidegtől elmerevedett ujjaival nagyon lassan tudta kivenni a rögzítő csavarokat. Ez adta az ötletet, hogy szerkesszen, amely segítségével egyetlen mozdulattal kicserélhető a kerék. Nem sokkal később megszerkesztette az első kerékpárváltót, amely forradalmasította a kerékpár- sportot. De nemcsak a versenyeken tett a kerékpárváltó jó szolgálatot, hanem a hegyes terepen is lehetővé tette a kerékpárközlekedést. A kerékpározás újabb megújhodásának lehetünk ma tanúi. A városi közlekedés zsúfoltsága, a környezetszennyezés elleni propaganda, az egészséges életmóddal járó mozgásigény mind elősegíti a kerékpár további terjedését. A kerékpársport népszerűségére jellemző, hogy Nyugat- Európában még a labdarúgást is megelőzi. Érdekes, hogy bár Amerikában is rendkívül megnövekedett a kerékpáreladások száma, amelyek a mozgásigény kielégítését biztosítják, mint sportág nem nagyon terjedt el. A kerékpárgyártás hatalmas iparággá fejlődött. Híres kerékpárgyár működik például a nyugat-csehszlovákiai Chebben, a Favorit kerékpárgyár, ahol nemrégiben új szerkezetű. 3—5 fokozatú sebességváltót fejlesztették ki. A kerékoárok nagy részét exportálják, egyik felvevőpiaca Kanada. NÖGRÁD — 1979. március 18., vasárnap 11
