Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
si. L: ... I rta: Cséczi János Február 18-án volt 31 éve, hogy aláírták a Szovjetunió és Magyarország szerződését, a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról. A dokumentumban a két ország népének azon akarata öltött testet, hogy együttműködnek az új társadalom felépítésében, erősítik a szocialista közösség államainak egységét és összeforrottságát, s együttműködnek a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott közös harcban. A kiemelkedő fontosságú okmányban ösz- szegzett elveket és célokat továbbfejlesztették az 1967-ben aláírt új szovjet—magyar szerződésben. Az alábbi cikk a Magyar Népköztársaság kommunistáinak jelentős munkájáról számol be, amelyet a dolgozók internacionalista szellemű neveléséért, s a Szovjetunió iránt érzett testvéri barátság további erősítéséért folytatnak. (A szerkesztőség bevezetője a cikkhez) S ok igaz barátja van a magyar népnek, testvéri kapcsolatok fűznek bennünket a Szovjetunió, és a szocialista közösség más országainak dolgozóihoz, akik őszintén örülnek a fejlett szocialista társadalom építésében elért sikereinknek. Jó politikai légkörben munkálkodunk az MSZMP XI. kongresz- szusa határozatainak végrehajtásán, tudatosítva, hogy. valamennyi eredményünk forrása a hazaszeretet fűtötte alkotó munka — ez a gazdaság, a technika, a tudomány, s a kulturális élet továbbfejlesztésének záloga. A hazaszeretet népünkben elválaszthatatlanul összeforrt a proletár internacionalizmus érzésével, az emberiség békéje és a társadalmi haladás szolgálatával. Pártunk internacionalista politikáját teljes mértékben támogatják a dolgozók, mert ez politikánk alapelveinek, létérdekeinknek megfelel. Internacionalista feladatukat elsősorban abban látják, hogy becsülettel szolgálják a szocializmus ügyét. Meggyőződésünk —• fogalmazta meg Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára —, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünkkel nemcsak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista országok ösz- szefogásának megszilárdításához is. A munkás hétköznapok számos példával bizonyítják a szocialista országok dolgozóit összefűző testvéri érzéseket, a kölcsönös elvtársi segítség megnyilvánulásait. Hogy a gyakorlatban miként öltenek testet a proletár internacionalizmus elvei, arra a Varsói Szerződésben és a KGST-ben tömörült szocialista országok sokoldalú, gyümölcsöző együttműködése a bizonyság. A magyar nép számára felbecsülhetetlen jelentőségű a Szovjetunió dolgozóival a barátság. E barátság szilárd alapjául az MSZMP és az SZKP testvéri viszonya szolgál. A magyar kommunisták pártja, amely a dolgozók jobb jövőjéért vívott hat küzdelmes és győzelmekben gazdag évtizedre tekinthet vissza, munkájában szüntelenül merít az SZKP elméleti és gyakorlati tapasztalatainak tárházából. Az a történelmi út, amelyen a világ első szocialista állama haladt végig — nekünk is lelkesítő példa. A magyar—szovjet barátság ma mélyebb és megbonthatatla- nabb, mint bármikor, évről .évre további fejlődik és erősödik, s ez a két testvérpárt érdeme. Az új társadalom felépítésének gyakorlatától elválaszthatatlan pártszervezeteink internacionalista nevelő munkája. Ez a munka szerves részét képezi az MSZMP széles körű tömegpolitikai tevékenységének. Célunk az, hogy a dolgozók mélyen átérezzék a szocialista hazafiság és az internacionalizmus egységét; ez vezérelje tetteiket. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy állandóan tökéletesítsük az internacionalista nevelés formáit és módszereit; tudományos alapón, differenciálva, figyelembe véve az életkorból és az emberi szükségletekből adódó sajátosságokat. Állandóan figyelemmel kísérjük a fiatal nemzedéket. Az ifjúság a jelenleginél mélyebben akarja megismerni: honnan ered, miből táplálkozik, hogyan fejlődik a magyar—szovjet barátság? Büszkén beszélhetünk fiainknak és lányainknak arról, milyen mélyek a gyökerei ennek a barátságnak. Emlékezünk és emlékeztetünk azokra a magyar internacionalistákra, akik Oroszország dolgozóival együtt védelmezték a Nagy Október ügyét, együtt küzdöttek a polgárháború frontjain az intervenciósok ellen. Nem feledjük azoknak a szovjet katonáknak a hősiességét, akik a fasizmus igája alól szabadították fel hazánkat. A magyar nép előtt — történelmében először —ekkor nyűt lehetőség arra, hogy rátaláljon az igaz barátra, a Szovjetunióra; hogy megvalósíthassa azokat a célokat, amelyek népünk alapvető érdekeinek megfelelnek, hogy Magyarország a társadalmi haladásért és a békéért küzdő erők élvonalában haladhasson. Ifjúságunknak arról a támogatásról is beszélünk, amelyet szovjet testvéreinktől az 1956-os ellenforradalom leveréséhez, a néphatalom védelméből kaptunk. Mindez a fiatalok értelmére és érzelmeire is hat — hozzájárul internacionalista szellemű nevelésükhöz. A szocialista építés három évtizede alatt hatalmas változások mentek végbe Magyarországon. Ez nemcsak városainkon és falvainkon, a munkáskezek emelte új ipari központokon látszik, hanem dolgozóink gondolkodásmódján, viselkedésén, magatartásán, tettein is. A magyar —szovjet együttműködés három évtized alatt felhalmozódott tapasztalatid hozzájárulták ahhoz, hogy milliók szilárd meggyőződéssel vallják a magyar—szovjet barátság szükségességét. Napjainkban csak az szolgálja híven népünket, aki a magyar—szovjet barátság felelősségteljes, következetes erősítésén munkálkodik. Ez a meggyőződés magából az életből táplálkozik. Nógrád megye számos üzemének dolgozói jól tudják, hogy vállalatukat jelentős mértékben a Szovjetunió látja el energiával, nyersanyaggal és gépekkel. Bányászaink is megbecsülik a szovjet technikát, amely megkönnyíti munkájukat, s fokozza a munka termelékenységét. A hosszú távú szovjet megrendelések biztonságot adnak; fontos szerepet játszanak a megye üveg-, kábel- és ruházati iparában. Kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat teremtettünk más testvéri szocialista országokkal is. Mindez szemléletesen bizonyítja a proletár internacionalizmus gyakorlati megvalósulását. A magyar dolgozók arra törekedtek, hogy a barátaiknál vállalt kötelezettségeiket teljesítsék. A szovjet nép történelmi vívmányai iránt érzett mélységes tisztelet különös erővel azokban a napokban nyilvánult meg, amikor a Nagy Október dicső évfordulójának megünneplésére készültünk. A Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának példáján fellelkesülve, megyénk több mint 3300 szocialista brigádja vállalt aktív részt az ünnep tiszteletére meghirdetett munkaversenyben. A versengés politikai és gazdasági szempontból egyaránt jelentős eredményekkel járt, tapasztalatait a későbbiekben is kamatoztatjuk. Propagandistáink elsőrendű kötelességüknek tekintik, hogy világosan, érthetően ismertessék a Szovjetuniónak és a .'szocialista közösség más országainak sikereit, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom 'harcának eredményeit. A szovjet nép nagyszerű vívmányai mély nyomot hagynak a munkásemberekben, erősítik a proletár internacionalizmus erejébe vetett hitüket. Megérdemelt tisztelet övezi a magyar dolgozók körében a Szovjetunió kommunista pártjának következetes békepolitikáját Népünk nagyra becsüli aszókat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió a békéért, az enyhülésért, a leszerelésért tesz. A proletár internacionalizmus ugyanakkor szilárd ideológiai alapot nyújt az imperializmus ideológiai di verzió ja elleni közös harcunkhoz. Propagandánkban élesen elítéljük azokat, akik különböző okokra hivatkozva a szocialista országok bel- ügyeibe próbálnak beavatkozni, s akadályokat gördítenek a béke megszilárdításának és a népek társadalmi haladásának útjába. Pártszervezeteink mindennapi munkájában, ideológiai tevékenységünkben fontos helyet foglal el a nevezetes évfordulók megünneplése, a fesztiválok és barátsági hónapok megszervezése. A Nagy Október évfordulóját ünnepelve a szovjet nép forradalmi vívmányainak történelmi jelentőségét világítjuk meg. Lenin születésnapján legjobb propagandistáinkat jutalmazzuk. Májusban — immár hagyományosan az egész országban — béke- és barátsági hónapot tartunk, amelynek rendezvényein különböző korú és foglalkozású emberek tízezrei vesznek részt. A barátsági hónap kiemelkedő eseménye a fasizmus feletti győzelem ünnepe. Városaink és falvaink lakói ilyenkor a tisztelet és a hála virágaival borítják el a felszabadító szovjet hősök emlékműveit. Az emlékezés perceiben minden résztvevő átérzi felelősségét a béke védelméért. Még inkább tudatosul bennük, hogy szükség van az imperializmussal és a reakciós próbálkozásokkal szembenálló erők egyesítésére. Pártszervezeteinknek az internacionalista nevelésben, a testvéri érzések elmélyítésében végzett céltudatos munkája jelentős eredményeket hozott. Kollektív tagja a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak megyénk 45 nagyvállalata és számos tanintézete. A testvéri szálak további erősítésében aktív munkát végeznek a szocialista brigádok. Védnökséget vállalnak a szovjet megrendelések példás teljesítése fölött, ösztönzik és szervezik a „Ki tud többet a Szc,vj etuni óról ?” címmel rendezett vetélkedőket. Ezek a versengések is tanúsítják, hogy dolgozóink jól ismerik a Szovjetunió történetét, számon tartják eredményeit, sikereit a gazdaságban a tudomásban és a kultúrában egyaránt. Á Szovjetunióban folyó építőmunka eredményeiről a nógrádiak nemcsak a szovjet újságokból és folyóiratokból szerezhetnek tudomást, melyekre az utóbbi időben egyre többen fizetnek elő. Értesülhetnek a Szovjetunió vívmányairól dolgozóink a megyében tartott számos rendezvényen is. Mindig nagy sikerük van a szovjet filmheteknek. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a. klasszikus és a modern szovjet irodalom alkotásai iránt, amelyeket könyvtárainkban megtalálhatnak az olvasók. A könyvállomány egyharmadát orosz és szovjet írók művei alkotják. A proletár internacionalizmus eszméjének, s a magyar—szovjet barátságnak a gyakorlati terjesztésében fontos eszköznek tekintjük kapcsolatunkat, a már egy évtizedes barátságunkat testvérmegyénkkel, Kemerovóval. A nógrádi munkások, parasztok, az értelmiség képviselői, sportolók és iskolások jártak ez idő alatt vendégségben Szibériában. Természetesen a kemerovóiak is eljöttek hozzánk Magyar- országra. Kicseréljük a pártmunka és a gazdasági építés tapasztalatait, de a cserébe bekapcsolódnak ilyenkor az emberi értékek is, jobban megismerjük egymást.' Gazdag tapasztalatok halmozódtak föl,' melyeket nevelő munkánkban is mindinkább felhasználunk. Ez az érték — részben — a testvérmegyénkkel közösen készített könyvekbe is bekerült. Egyiküket magyarul Aranyhíd címmel adtuk ki; az orosz nyelvű változatban ez a kötet a Szívtől a szívnek címet kapta. Megjelent és tetszéssel fogadták az olvasók azt az antológiát, amely nógrádi és kemero- vói költők verseit gyűjtötte egybe. Címe: Találkozás. Ezt a kiadványt a testvérmegyék művészei illusztrálták. Sok ezer kilométer választja el Nógrá- dot Kemerovótól. Régen alig tudtunk valamit Szibériáról. Ha szóba is került, aa emberek inkább csak a kemény télről és az iszonyú távolságokról beszéltek. A testvérmegyék kapcsolatai közelebb hózták ezt a tájat: ma már árnyalt, sokoldalú képünk van Szibériáról, hatalmas szénbányáiról, kohászati és vegyiparáról. A mai Szibéria számunkra a tömegek hősiességének példájává vált, annak eleven bizonyítékává, hogy a szocialista társadalomban élő ember képes megfékezni és szolgálatába állítani a természet hatalmas erőit. apjainkban egyre inkább növekszik a proletár interna- nacionalizmus elveinek jelentősége. A proletár internacionalizmus hatalmas, kipróbált fegyvere a kommunistáknak. A szocialista országok testvéri együttműködésében, a kommunista és munkáspártok akcióegységében óriási erő rejlik. Erre az erőre támaszkodva a magyar nép magabiztosan oldja meg a szocialista építőmunka nagyszabású feladatait. A ctkk a Pravda 1979. február 17-1 számában Jelent meg. A Tanácsköztársasági emlékkiállítás a salgótarjáni megyei művelődési központban látható
