Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV. ÉVF.. 62. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1979. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Örökségünk: i' Kibúvók után csak a kedvezményekért ? MÁRCIUS 15. Felnőttoktatási A zon az emlékezetes tavaszi napon, amikor negyedik osztályos kisdiákokként, rendezett sorokban vonultunk föl a Várhegyre, tanítónőnk több ízben kénytelen volt dörgedelmes figyelmeztetéseket intézni a renitens- kedőkhöz. A sétányig még úgy-ahogy viselkedett a rakoncátlan csapat, de, amikor megpillantottuk a Hadtörténeti Múzeum eiőtt sorakozó 48-as ágyúkat, hamar megbomlott a rend. A behemót vascsövek kegyes gondolatok helyett inkább lovaglásra csábítottak; még engiem is, a kiválasztottat, akit nem kisebb feladatra jelöltek ki, mint, hogy a múzeum egyik termében rendezendő ünnepélyen elszavaljam Petőfi Sándor versét, A vén zászlótartót. Bent a nagy sárga épület tiszteletet parancsoló csöndjében azonban mi is megszeppentünk egy kicsit, és amig végigballagtunk az egykori lőfegyverek és kardok, tépett zászlók, levelek, képek és a ínagyar szabadságharc más relikviái között, földerengett egy és más, amit apáinktól, nagyapáinktól hallottunk. Voltak közöttünk alaposabban tájékozott fiatalurak is, akik a Tolnai Világtörténelme és Gracza György jóvoltából, még ki is tudták egészíteni a látnivalókat; ezek ott hirtelenjében nem várt tekintélyre tettek szert. Ezen a tavaszon, a mi tavaszunkon, amikor 1848 tavaszát jöttünk ünnepelni, nem jutott —» hogyan is juthatott volna — eszünkbe a többi emlékezetes tavasz. Hogyan is fedezhettük volna föl a mély történelmi összefüggéseket országunk nevezetes dátumai között; honnan tudhattuk volna, hogy nemzeti önismeretünket milyen irányba terelték a nagyanyáink polcain található történelemkönyvek; Gracza György és mások, akik évtizedeken keresztül kormányozták a magyar nép fantáziáját. Persze, mi még csak tízévesek voltunk és ez mindenképpen mentő körülménynek számít. Bár csak néhány év telt el a háború óta és óvóhelyeken töltöttük csecsemőkorunkat, mire értelmünk nyiladozni kezdett szabadok voltunk, s mi sem volt ennél természetesebb. Mit tudhattunk forradalomról és harcról, vérről és könnyekről, hűségről és árulásról? A szabadságharc szép mese volt csak; egy a sok közül. Pedig történelmünk március 15-ével fémjelzett nagy eseményének értékelésére már többször is sor került; a forradalmi munkásosztály ezt a szabadságharcot mindig különös fogékonysággal és érzékenységgel elemezte. Március jelentőségét nem szenvtelenül, a szövegelemző filosz tárgyilagosságával méltatták azok, akik maguk is — más történelmi körülmények között — hasonló célokért küzdöttek. Csak az értheti meg a szabadságért harcolót, aki maga is a szabadságért harcolt, vagy megőrzésén fáradozott. Az objektív történelemszemlélet is megköveteli, hogy nemzetünk történelmének meghatározó eseményeit ne egymástól függetlenül, elszigetelt jelenségként értelmezzük, még akkor se, ha indítékuk, lefolyásuk és eredményük merőben más volt. Mint 1919-ben, a felszabadulás után is előtérbe került az 1848—49-es szabadságharc vizsgálata; akik felismerték a kérdés jelentőségét azt akarták tudatosítani, hogy életünk, politikánk nem független a történelmi fejlődés folyamatától, ezért is kell a marxizmus—leninizmus általánosan érvényes nemzetközi tanításán nevelt gondolkodásunkat a mi történelmünk, a mi népünk különleges problémái felé fordítani. A három tavaszt« ebből a meggondolásból ünnepeljük együtt is: történelemszemléletünk, önismeretünk csak így lehet teljes. Az egykori tízévesek felnőttek, s már tudják, hogy a mese andalít, de nem sokra megy vele az ember. Tudják: a ma ifjúsága a márciusi fiatalok és követőik örököse; történelmünk benne él jelenünkben, hétköznapjainkban és ünnepeinkben; munkánkban és jellemünkben. A mai tízévesek, a mi gyerekeink is szomjazzák, szeretik a mesét —, hiszen gyerekek. Hogy milyen felnőttekké válnak, az mirajtunk múlik: igaz, vagy hamis meséket kapnak-e útravalóúl. Tudatosítjuk-e bennük mindazt, amire mi magunk sem egykönnyen ébredtünk rá; megértetjük-e velük a hazaszeretet, a szocializmus eszméje qz internacionalizmus egymástól el nem választható fo- IWVjnait, elérjük-e, hogy úgy érezzék: az örökséé az övék is. Az az örökség, amellyel mindig úgy kell sáfárkodnunk, hogy méltóak lehessünk azokhoz, akik ránkhagyták. G. A. tapasztalatok Nagy bátony ban A salgótarjáni járás déli nagyközségének, Nagybátony- nak ipari üzemei évek óta jelentős kedvezménnyel járulnak hozzá dolgozók általános iskolai tanulásához. Ennek ellenére fokozatosan csökken a tanulmányokat foly. tató férfiak és nők létszáma. Az 1977—78-as tanévben 24- en kezdték el a tanulást az 5—6., 16-an a 7. osztályban. Az intenzív tanfolyamok januári számvetésén néhányan sikertelen vizsgát tettek, többen . pedig csatlakoztak a már tanulókhoz, így a tanév végén összesen 62 dolgozó fejezte be az általános iskolá felső tagozatának valamelyik osztályában a tanulást. A nyolcadikot 17-en végezték el sikeresen. Az idei tanévkezdéskor 7. és 8. osztály szerveződött, 20; illetve 23 résztvevővel, zömében a FÜTÖBER gyáregysége és a Budapesti Harisnya- gyár gyára dolgozóiból. A Nógrádi Szénbányák nagy- bátonyi gépüzemében 5 személy részvételével analfabéta-tanfolyam kezdődött Jelenleg azonban már csak egyetlen jelentkezőt oktatnak. .. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a tanulásra jelentkezettek számának csők. kenő tendenciája, a lemorzsolódás főként szubjektív okokkal magyarázható. Akik korábban mindenféle kibúvókat kerestek, azok most inkább a kedvezményeket kívánják kihasználni, s vajmi keveset tesznek az eredményes szereplésért Az pedig nem kíván külön bizonyítást, hogy az üzem, a vállalat segítése önmagában kevés, szükséges követelmény az önálló feldolgozómunka, a szorgalom is. A Nagybátonyi nagyközségi Tanács közművelődési bizottságának a napokban tartott ülése elemezte a településen folyó felnőttoktatási tevékenységet, a dolgozók helybeli általános iskolájának munkáját. E testület állapította meg — a fentieken kívül — az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók magas száma miatt az üzemeknek továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a munkások alapműveltségének megszerzésére, továbbra is alkalmazni kell a változatos támogatási eszközöket, a munkaidő-kedvezménytől kezdve a tanszerek megvásárlásán keresztül az egyszeri pénzjutalomig. A pedagógusok eddig is megtették a tőlük telhető legtöbbet a lemorzsolódás csökkentéséért, de a gazdasági egységektől további segítséget igényelnek az eredményesség növeléséért. Az oktatás hatékonyságának emelkedése nemcsak rajtuk múlik. hanem az üzemeken, a vállalatokon is. A harisnyagyárban — érdemes lenne követni máshol is — haladást jelentett, hogy a gyár gazdasági és mozgalmi, politikai vezetése a tanfolyam ideje alatt figyelemmel kísérte a dolgozók tanulását, s ez fokozott szorgalomra serkentette a tanulókat. Múlt és jelen együtt Honismeret és hasznosság Nógrád megyében olyan ha- ről, tervekről, amelyek a hagyományai vannak a történelemnek, a munkásmozgalomnak, a viseletnek, amelyeket megőrizni, ápolni, továbbvinni kötelesség. Ennek a gondolatnak a jegyében vitatta meg szerdai ülésén a honismereti munka eredményeit és a további tennivalókat a Hazafias Népfront Nógrád megyei elnöksége. Dr. Schneider Miklós, a honismereti bizottság elnöke adott számot, és egyúttal beszélt azokról az elképzelésekgyományok, a múlt megismeréséhez segítséget adnak. Külön számítva a KISZ-esekre, a fiatalokra, akik a „Hazai tájakon” akció keretében sokat tehetnek szűkebb környezetük, falujuk, városuk eseményeinek felkutatásában. A honismereti bizottság — hogy teljes képet nyerjen — a községi népfrontbizottságok segítségével felmérést készített, melyik faluban folytatnak honismereti kutatásokat. Sok jót, eredményeket tapasztaltak. De egyúttal kiderült az is, sok a tennivaló' ezen a téren. Megemlékezések Nógrád ban Megyeszerte megemlékeztek az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc magyarországi eseményeiről, a százharmincegy évvel ezelőtti március 15-ről. Ünnepségeket tartottak Nógrád megye, oktatási és művelődési intézményeiben és néhány vállalatnál. A kialakult szokásoknak megfelelően, a megye általános és középiskoláiban már tegnap lezajlottak az iskolai rendezvények. Ma a legtöbb oktatási intézményben tanítási színétét tartanak. A KISZ Nógrád megyei bi zottsága március 15. és március 21. között számos prograközépiskolókban tanítás nélküli munkanapot tartanak. Ezeken politikai vetélkedők, vitafórumok, filmbemutatók és sportrendezvények lesznek. Ugyancsak a délelőtti órákban helyezik el koszorúikat a város úttörői Petőfi Sándor emléktáblájánál. Az ünnepi nagygyűlés színhelye a balassagyarmati Palóc Múzeum kertje. A város középiskolásai és KISZ-es fiataljai délután két órakor sorakoznak fel a Petőfi-szo- bor melletti térségen. Az ünnepi megemlékezést követő kulturális műsorban a mi- hálygergei „Ipoly” néptáncházban a Virágvasárnap című magyar film vetítésével, a városi sportcsarnokban pedig sportdélutánnal folytatódik a program. Este a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ diákbálnak ad otthont. A megyeszékhely általános iskoláiban osztályfőnöki órákon, vagy rajkeretben emlékeztek meg történelmünk jeles napjairól. Néhány iskolában mára emléktúrákat szerveztek. — 1848'49-es forradalom és szabadságharc 131. évforduló- ' jának megünneplésével kezdődik; az iskolanap a salgótarjáni egészségügyi szaklcözép- és szakiskolában. A városi gvermekkönvvtárban ma mot tervez a forradalmi ifjúsági napok keretében. A központi ünn?~'?6gre — a mai nap — Balassagyarmaton kerül sor, ahoi a«c általános «s tes es a megyei napokon eredményesen szerepelt középiskolás tanulók lennek fok A Madách Imre Filmszíndélelőtt versmon'lóversenyt ; tartanak az úttörő kulturális j szemle keretében. Érdemes folytatni a korábbi években megkezdett pályázati rendszert, Sok értékes dolgozat érkezik. Nemcsak mennyiségben. hanem minőségben is számottevő a változás, országosan is kiváló eredményeket mondhatnak magukénak a nógrádiak. Hasznosak a honismereti táborok, sok ismerettel gyarapodnak a résztvevők. A honismereti munkában jó példaként említhetjük a pásztói gimnáziumot, Galgagutát, Szurdokpüspökit. A megyében a kelleténél jobban lemaradtak a földrajzinév-gvűjtés- ben, amit ösztönözni kell. Ami örvendetes elkészült . a Kmetty Kálmán: „Balassagyarmat utcanevei” címet viselő kiadvány. Mintaszerű a megvében a ■'m-”1 isági honismereti tevékenység. Országosan is elis- (Folytatás a 2. oldalon) A napjainkban mindinkább korszerűsödő bányászat korszerű berendezéseket igényel. Ezt szem előtt tartva kezdték, s már javában gyártják a Magyar Alumíniumipari Tröszt Balassagyarmati Fémipari Vállalatánál, az alumínium hidraulikus bányatámokat. A képen: Závorszki Péter, a berendezés csúszószárának méretre esztergálását végzi. Kulcsár József felvétele Javuló minőség, úi gyártmányok a vaskohászatban Eisőosztályú áru Salgótarjánból Az elmúlt évek fejlesztései gálták a selejt csökkentésének nyomán javult a vaskohászati termékek minősége. A magasabb osztályba sorolt anyagokat — a versenyképesebb termékek előállításához — mind nagyobb mennyiségben igényli gépiparunk. Míg a hetvenes évek elején az acél- és a hengereltáru-termelés 3 százaléka selejtes volt, addig ez az arány jelenleg még az 1 százalékot sem éri el. A korszerűsítések, kapacitásbővítések mellett folytatódnak a technológiai rekonstrukciók, amelyek a minőséget tovább javítják. A Dunai Vasműben már az idén üzembe helyezik az úgynevezett üstmetallurgiai berendezést, amely nagy szilárdságú, jobban hegeszthető acélokat állít elő, csökkentve a selejtszintet- Vagyis jobb minőségű lemezekhez jut egyebek közt a hűtőgépgyár, az Ikarus, a győri Rába gyár és a Zománcipari Művek, mint a legnagyobb és legigényesebb ipari felhasználók. Hasonló eljárást honosítanak meg a Lenin Kohászati Művekben is, amely javítja a golyóscsapágyak és a szerkezeti acélok minőségét. Kohászatunk az év végéig összesen 4 millió tonna acélt és 3.2 mrtlió tonna hengerelt árut gvárt, több tízezer tonnával többet, mint a múlt évben. Az év első két hónapjában időarányosan teljesítették a tervet, sőt hengerelt árukból 15 000 tonnával több készült. Mindez jó évkezdetnek minősült. Könnyebben feldolgozható, szívós, jól hegeszthető acélfajták kerülnek ki a diósgyőri LKM-ből. A Csepel Művekben készülő, nagy teljesítményű sebességváltók gyártásához szükséges acélt, mikroöt- vözéssel készítik. Ezzel új acélfajtát nyertek, amelyet már külföldön is minősítettek- j Az elmúlt hónapokban más aft-1 féleségeknél is - — főleg | az ötvözeteknél -— megvizslehetőségét. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideghengerművében a termékeknek mindössze 19 század része selejt. Gyakorlatilag valamennyi megrendelő már eisőosztályú árut kap. Két évvel ezelőtt elsősorban a külföldi megrendelőktől nagyon sok reklamáció érkezett. A felmérések során kiderült, hogy a korszerűtlen csomagolás miatt az egyébként hibátlan áru, szállítás közben is megsérül, rozsdásodik. Elszí- neződik. Egy másik hibaforrás a munkahelyi figyelmetlenség, a beállítási pontatlanság, valamint az anyagselejt. Azóta programot dolgoztak ki a minőség javítására. Ennek érdekében a Dunai Vasmű meleghengerművével — ahonnan az alapanyagot kapják — szocialista szerződést kötöttek- Kifejlesztettek egy korszerű csomagolástechnikát is, ennek külön érdekessége, hogy a csomagoló pántolószalag önmagában is keresett exportcikké vált. Nagy teljesítményű automata gépsorokat helyeztek üzembe a miskolci December 4. Drótművek építőipari acélhálót készítő üzemében, s megkezdték a húzó- és a sodróüzem korszerűsítését is. Ä húzóüzemben például szovjet licenc alapján, úgynevezett hidrodinamikus kenési technológiát honosítanak meg, ezáltal gazdaságosabban, egyenletes minőségben készíthetik termékeiket. Ez a fejlesztés az év végéig megvalósul a korszerűsítések eredményeként már az idén megkétszerezik a különféle hegesztett hálók gyártását- új termékük a Szu- perflex, Sztárflex és a tűzött laposkötél. A Dunai Vasműben, a minőséget egyebek között ron- , csolásmentes anyagvizsgálati eljárással végzik, így itt alakult ki a KGM felkérésére, aa ultrahangos anyagvizsgalO» szakképzés országos báziíffl,
