Nógrád. 1979. március (35. évfolyam. 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

A /VllCVÉK ÉLETÉBŐL Látogatás a debreceni Atommagkutató Intézetben Kémiai analízis röntgensugárzással. Bacsó József végez a műszerrel. mérést Az intézet története úgy kezdődik, hogy Szalay Sán­dor — ma Kossuth- és álla­mi díjas tudósunk, a Kossuth Lajos Tudományegyetem né­hány hete avatta díszdoktor­rá — a harmincas évek kö­zepén hazatér Cambridge-ből Rutherford professzor mag­fizikai Iskolájából, s rövide­sen kinevezik professzornak a debreceni egyetemre, ahol nagyon szerény körülmé­nyek között megkezdi a ha­zai magfizikai kutatásokat. Később, a háború után, pon­tosan 1947-ben a geológus Földvári Aladár professzor­ral egy saját készítésű Geiger —Müller számlálóval elin­dulnak uránt kutatni. Elő­ször a Velencei-tó környé­két vizsgálják, 1949. nyarán Pécs környékén kutatnak. Egy napon éppen a hegyol­dalban ebédelnek, amikor Szalay professzor leteszi a számlálót egy szabad szén­kibúvásra, s a műszer „kat­togni” kezd... Ez a hang tör­ténelmi jelentőségű: megdőlt az a nézet, miszerint szénben nem fordulhat elő urán... A debreceni egyetemen közben tanítványok egész serege szegődött Szalay Sán­dor mellé. 1954-ben elérkezett az ideje, hogy a magfizikus- cgoport kiváljon az egyetem kebeléből: az MTA létrehoz­ta debreceni Atommagkuta­tó Intézetét, mely az elmúlt negyedszázadban a magyar tudományos élet egyik felleg­vára lett. ALAPKUTATÁS ÉS GYAKORLAT Berényi Dénes akadémi­kus, az ATOMKI igazgatója nem szereti, ha róluk szólva titokzatosságot emlegetnek. Emlékeztet rossz beidegződé­sekre, például Hatvani pro­fesszor esetére, akiről két­száz évvel ezelőtt sokan azt gondolták, hogy az „ördög­gel cimborái”, holott csak természettudományos kutatá­sokat végzett Ezt teszi az in­tézet gárdája is, — a mai kor színvonalán. Alap kutató- tevékenységük: az atommag jelenségeiről, az anyag leg­alapvetőbb építőköveiről ál­lapítanak meg újabb és újabb törvényszerűségeket. Az itt el­ért eredmények minden mag­fizikai kézikönyvben szere­pelnek. Például az elektron- befogadásos radioaktív bom­lás, vagy a láthatatlan ré­szecske, a neutrino visszalö­kő hatása. Más kérdés, hogy ezek a dolgok csak a szak­ember számára érthetőek és világosak. Ez a berendezés került az elmúlt év novemberében a Csepel Vas- és Fémművek székesfehérvári gyáregységé­be. Képünkön: Kiss Varga Miklós tudományos kutató ellenórzi a berendezés műkö­dését. Az ATOMKI továbbra is elsőrendű feladaténak te­kinti az alapkutatásokat, de nagy figyelmet fordít az al­kalmazott kutatásokra, az ipar- és mezőgazdasági vál­lalatokkal való együttműkö­désre gyakorlati problémák megoldásában. Az együttmű­ködést szerződések szabá­lyozzák. Ennek egyik legfris­sebb példája: az elmúlt év novemberében helyezték üzembe a Csepel Művek szé­kesfehérvári gyáregységében azt a berendezést, amely a fémminta összetételét a ka­rakterisztikus röntgensugarak mérése alapján tíz perc alatt valamennyi összetevőre a kí­vánt pontossággal megállapít­ja. KÉMIAI ANALÍZIS RÖNTGENSUGÁRZÁSSAL Ez a berendezés nem az el­ső, a röntgen emissziós ana­litikai csoport munkája már régebben hasonló feladatok megoldására irányul. Mind az ipar, mind a mezőgazda­ság megköveteli igen nagy számú analízis elvégzését, méghozzá gyorsan és roncso- lásmentesen. Az esetek több­ségében a főelemeken kívül a nyomokban előforduló ele­mek pontos mennyiségi meg­határozása is lényeges. A ha­gyományos kémiai módsze­rek azonban az Ilyen méré­sekre már nem alkalmasak. Bacsó József csoportjára há­rult az a feladat, hogy fej­lessze ki a megfelelő mód­szert, és műszert. Ők a magfi­zika méréselve alapján lát­tak munkához. Minden elem karakterisztikus röntgensu­gárzásának energiája jellem­ző az őt kibocsátó elemre, de csak rá! Az egyszerű elv az­tán bonyolult magfizikai és szilárdtestfizikai törvénysze­rűségek útján végigvezetve egy olyan műszerben öltött testet, amely a mintát sértet­lenül vizsgálja, biológiai kí­sérletekhez használt mintá­kat is analizál. A meghatáro­záshoz szükséges anyagmeny- nyiség a feladattól függően néhány mikrogrammtól egy­két grammig terjedhet, a be­rendezés egyidejűleg 10—15 elemet képes vizsgálni, egyes esetekben másodpercek alatt. A kíváncsiskodóknak egy szempillantás alatt megmu­tatja, hogy aranygyűrűjében mennyi az arany... Ezzel a módszerrel vizsgál­ták például a Telki-bánya II. szerkezetkutató fúrás anya­gát, a mecseki ultrabázikus kőzeteket', az ózdi acél- és vasmintákat. Egy berendezést a Gabona Tröszt használ élel­miszer-alapanyagok meghatá­rozására. A csoport megvizs­gálta a dohány nikotineiem- tartalmát és megállapította benne 28 elem koncentráció­ját. Ezek az elemek többnyi­re a légutakon át bejutnak a dohányos szervezetébe, s kö­zülük nem is egy káros ha­tású! Egy debreceni park pá­zsitjának ólomtartalma a ter­mészetesnek 15—20-azorosa. A tettes: a gépkocsik kipufogó­gáza. A városi emberek haj­zatéban jóval magasabb az ólamtartalom, mint a falusi­akéban! Ezek a megfigyelések hasznos kapcsolatok lehető­ségét hordozzák az ATOMKI és az orvosi kutatóintézetek között. GAZOK A LÉLEGZETBEN Egy levélből idézek. A címzett az ATOMKI igazgató­ja. „Ezúton értesítjük igazga­tó elvtársat, hogy az együtt­működési szerződésünk alap­ján kifejlesztett orvosi tö­megspektrométer magyaror­szági minősítő vizsgálatai be­fejeződtek. A készülék orvo­si célú felhasználásra alkal­mas. Köszönetünket fejezzük ki az ATOMKI munkatársai­nak lelkes és eredményes munkájukért. A respirációs tömegspektrométer a legújabb A Van de Graaf generátor magfizikai és atomfizikai mérésekre képesített mérőcsatornái. technikát jelenti a légzés- funkciós diagnosztikában. Ilyen készülék gyártásával a világon is csak néhány cég foglalkozik. Az, hogy a ME­DICOR Művek ilyen élvonal­beli készülékkel jelenhet meg a piacon, mindenekelőtt annak köszönhető, hogy az ATOMKI munkatársai fel­használták az intézetben évek óta felhalmozott kutatási és technológiai tapasztalatokat.” Mit tud ez a műszer, me­lyet Berecz István kutatócso­portja hozott létre? A tö­megspektrométer a vákuum­fizikán alapul. A vákuumfizi­ka olyan tudományág, mely a jelenségeket légritkított térben vizsgálja. Már az in­tézet ötmillió voltos gyorsító­jának vákuumtechnikai be­rendezését is a csoport ké­szítette. Később eljutottak oda, hogy nemcsak mérni akarták a vákuumot, de azt is tudni kívánták, hogy mi van a vákuumban, másszó­val a maradék gázokat akar­ták analizálni. Erre azért volt szükség, mert a vákuumbe­rendezésekben a szennyezett­ség zavart okoz a magfizikai vizsgálatok során. Amikor a szakirodalomban olvastak a kvadrupol spektrométerről, elhatározták, hogy ők is meg­csinálják, mert ez a készülék alkalmas a maradék gázok mérésére. Az első készüléket 1973-ban szerkesztették, az első orvosi célokat szolgáló berendezést 1974-ben. Nyol­cat gyártottak belőle, aztán a MEDICOR átvette a széria- gyártást. A készülék egyszer­re ötféle gáz mérését végzi, elsősorban a légzési megbe­tegedések diagnosztizálására alkalmas. Az ATOMKI-ban nukleáris elektronikai osztály működik, amely Máthé György vezetésével eddig több mint 30-féle műszert fejlesztett ki, köztük a legmodernebb integrált áramkörös műszereket. Képünkön egy univerzális magfizikai számláló, melyet széles körben alkalmaznak fizikai, kémiai, agrár-, orvosi területeken rádiokaktív izotópok aktivitásá­nak mérésére. Ebből a műszerből 1973 óta több mint 50 darab készült az intézetben, a jövőben a KUTESZ fogja gyártani. A NÖVÉNYEK IS ÉHEZNEK Szalay Sándor akadémikus, aki csak néhány napja jelen­tette be, hogy felfedezett egy újabb izotópot, még az urán­kutatások során tapasztalta, hogy bár a tőzeges talajban van elegendő mlkrotápelem, de annyira kötött állapot­ban, hogy a víz nem oldja őket. Ez a helyzet a hortobá­gyi talajok nagyobb részé­nél is. Ott is megvannak a mikrotápelemek, de a szikes, lúgos közeg kicsapja a rezet, a cinket, így a növények nem tudják felvenni őket. 1975- ben kezdte a kutatócsoport a munkát, s megállapította, hogy a hortobágyi növények is éheznek mikrotápelemek- ben, melyek közül a legfon­tosabbak a vas, a molibdén, bőr, cink, réz, mangán. Ezek­nek a súlya együttesen nem teszi ki a száraz növények súlyának egy ezrelékét sem, de az életfunkcióban katali­zátorszerepet töltenek be, így hiányukat megsínyli a növény, az állat és ember egyaránt.. A kísérlet során levélper­metezés formájában juttat­ták a rizsbe a hiányzó mik- rotápelemeket. Már aratás előtt látni lehetett, hogy a kísérleti táblán a növény szebb kalászokat hoz, a ter­més pedig harminc száza­lékkal magasabb lett. Két juhnyájat Is vizsgáltak. Az állatok vérének és májának analizálása réz- és cinkhi­ányt mutatott A marhasóhoz adagolt mikrotápelemeket az állatok szervezete felvette, s jó hatással volt rájuk. A hor­tobágyi juhok rossz szaporo­dóképességének is valószínű- leg egyik oka a mikrotápele­mek hiányával magyarázha­tó. Ezek a megfigyelések 10 —15 év alatt igazolódhatnak tudományos pontossággal. generator és CIKLOTRON Az atommagkutatáshoz el­engedhetetlenül szükséges a magfizikai gyorsítóberende­zés, mert a stabilis, nem ra­dioaktív atommagok nem adnak önként információt a kutató számára, ezért külső energiaközléssel gerjeszteni kell őket. Az ötmillió volt feszültségű berendezést, az úgynevezett Van de Graaf generátort, az ATOMKI Kol- lay Ede osztályvezető irá­nyításával saját maga építet­te fel, hogy megtakarítson félmillió dollárt. Az 1972-től működő generátor jól szol­gálja a kutatómunkát. Azok­hoz a kísérletekhez, amelyek­hez nagyobb teljesítményű gyorsítóra volt szükség, a dubnai intézetben kaptak le­hetőséget a debreceni kuta­tók, akik rendszeresen vált­ják egymást Dubnában. A ciklotron lényegesen na­gyobb energiájú nukleáris ré­szecskéket tud előállítani, mint az eddigi hazai gyorsí­tók. Berényi akadémikus Örömmel újságolja, hogy hazánk a lenlngrádi Jefremov intézettől egy MGC (U—103) típusú ciklotront rendelt, mely a kisebb berendezések közé számít ugyan, de ha­zánkban a legégetőbb tudo­Az 5 millió voltos Van de Graaf generátor, melyet az intézet munkatársai saját ma­guk építettek. Fotó: Schadek Jánosné mányos és gyakorlati igénye-' két ki tudja elégíteni! Az or­szág első ciklotronja így Deb­recenbe kerül. A program mintegy 200 millió forintot jelent, ez meghaladja az in­tézet eddigi összes beruhá­zását, de a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is komoly hozzájárulást ad. A ciklotron 1984-ben érkezik meg, a következő évtől mű­ködik, egyharmad arányban alapkutatásokat, kérharmad mértékben alkalmazott és gyakorlati célokat szolgál. Fogadására máris megkez­dődtek az előkészületek. Az intézetben minden ku­tatómunka a természet je­lenségeire irányul, de. mint a cikk is bizonyítja, az itt szerzett tapasztalatok elve­zetnek az interdiszciplináris területekre, a magfizikai alap­elvek ipari és mezőgazdasági alkalmazásához. Bakó Endre NÓGRÁD — 1979. március 14., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents