Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
Hidegből származó meleg Egy svéd feltaláló „csináld magad” hőszivattyúja, amely 1,65 kilowattóra energiáért 8,79 kWó-t ad cserébe, ami fedezi egy átlagos családi ház melegvíz-szükségletét A hőszivattyú tulajdonképpen nem új találmány, de addig nem tudott elterjedni, amíg olcsó volt az energia. Napiainkban viszont az energiával való takarékosság már az egész világot foglalkoztatja. s így előtérbe került a hőszivattyús fűtés lehetőségének a kérdése is. A szakemberek szerint alkalmazásával az emberiség előtt egy új energiaforrás. a környezeti» energia felhasználásának korlátlan lehetőségei nyílnak meg. A hőszivattyú tulajdonképpen egy olyan hűtőgép, amelynek hideg elpárologtatója egy hőforrásból hőt vesz fel és azt a körfolyamatban ■részt vevő közeg kompressziójával magas hőfokszinten leadja. De úgy is fogalmazhatjuk, hogy a hőszivattyú olyan hűtőberendezés, amelynél nem az elpárologtatóval elvont, hanem a kondenzátorban leadott hőmennyiséget hasznosítják. Vagyis hőszivattyúval alacsony hőfokszintről energiát lehet magas hőfokszintre szállítani, külső munkavégzés fel- használásával. Ez egyben a különbséget is megadja a két berendezés között, mert míg a hűtőgépet valamilyen tér vagy folyamat hűtésére használják, addig a hőszivattyút elsősorban fűtésre alkalmazzák, egyre fokozódó mértékben. A hőszivattyú hőforrása a külső levegő, folyóvíz, mély kutak vize.. alacsony hőmérsékletszintű iparihulladék-hűtő lehet. Ezek olyan szerepet töltenek be, mint például a hűtőszekrénybe helyezett anyagok. A kompresszor által termelt hőenergia, amit hasznosítanak, tulajdonképpen nem nagy, ám arra mégis elég, hogy 25—30 C-fokos, vizet szolgáltasson egy központi fűtőrendszer részére. Ez a vízhőmérséklet természetesen túl alacsony az ablak alá szerelt fűtőtestek üzemeltetéséhez, de padlófűtéshez például teljesen kielégítő. Természetesen nem lehet teljesen ingyen fűteni de az elérhető, hogy egy kilowattóra árammal négy kilowattóra hőenergiát nyerjenek. Alkalmassági vizsgálat a jövő balerináinál Egy kijevi biológus megfigyelte, hogy a balett-táncosnők lábfeje idővel megváltozik és ennek alapján táblázatokat állított össze, melyek segítségével meglehetős biztonsággal előre megállapíthatók a leendő balettművész lehetőségei. A kutató 15 éven át rendszeres vizsgálatnak vetette alá a kijevi koreográfiái' főiskola 126 növendékét. A vizsgálati anyag — több ezer röntgenkép — alapján összeállították a teszttáblázatokat. A táblázatok lehetővé teszik — egyszerű mérések segítségével — a főiskolai hallgatók perspektívájának megjóslását: rendelkeznek-e kellő „alap”- pal tehetségük kibontakoztatásához. A ^mágikus*’ lézer Elég egy gombot megnyomni egy kis méretű készüléken, és elkezdődik a „varázslat". Az adott pillanatban máshol található emberek jelennek meg a helyiségben, egészen közel lehet menni hozzájuk és belátni a hátuk mögé is. Csak éppen megérinteni nem lehet őket, mivel mindössze lézersugár segítségével „rajzolt” térhatású képek ezek. A szokásos holo- iXamon a kép a fotóhoz hasonlóan nyugalmi helyzetben van — a „múltat” ábrázolja. A Belorusz Tudományos Akadémia fizikai intézetében kidolgozott készülék a tárgyak mozgását is rögzíti. Bár az újdonság még nem került ki a laboratóriumból, szakértők nemcsak az iparban jósolnak számára nagy jövőt. A dinamikus holográfia segítségével eljuthatunk a színdai ibor, vagy koncertek térhatású továbbításáig. Tudomány - technika ÜZENET — FÉNNYEL Sűrűn lakott nagyvárosok égető gondja, hogy telefonhálózatuk a már meglevő kábelaknák szűkös méretei miatt csak alig és nehezen bővíthető. A szakembereknek ezért olyan műszaki megoldásokat kellett keresniük, amivel az adott méretek mellett maximális mennyiségű információ továbbítható. Így fordult figyelmük a fény felé. * A fény —, csakúgy, mint a többi elektromágneses hullám —, alkalmas üzenetek továbbítására, Mivel a másodpercenként átvihető jelek száma egyenesen arányos a vivőhullám rezgésszámával, nagyobb rezgésszámon több üzenet továbbítható. A rádió- és mikrohullámokkal szemben tehát a fény előnye az. hogy — lévén rezgésszáma legalább tízezerszerese azokénak — vele legalább tízezerszer annyi információ továbbítható ugyanannyi idő alatt. lőlük több ezer méter vastag tömböt készítenénk, keresztülnézhetnénk rajta, mint a vékony ablaküvegen! Ilyen szupertiszta üveganyagból húzott rendkívül vékony (néhány mikron átmérőjű) optikai szálak kötegéből készülnek azok a fénykábelek, amelyek már alkalmasak fényüzenetek továbbítására. Az első — városi körülmények között működő — telefonfénykábelt nemrég helyezték üzembe Chicagóban. A mindössze 1 centiméter átmérőjű (144 üvegszálat tartalmazó) kábelen egyidejűleg több mint 8000 telefon-összeköttetés létesíthető. Ma még e megoldás meglehetősen drága, de a gyártási technológia fejlődésével az ár várhatóan csökkenni fog, s akkor városi méretekben is megvalósulhat a telefon „fényes” jövője! Képünkön: Fényvezető kábelek. Óriási miniprés / A tudósok véleménye szerint egy új találmány valóságos forradalmat jelent - a préselőbemdezések történetében. Az új présgép működési elve roppant egyszerű. Ha egy bélyegzőt ráütünk egy papírlapra, a lenyomat gyengén látszik, de ha a papírra nyomott bélyegzőt meghintáztatjuk, máris élesen látszik a lenyomat. Hintázó mozdulatokat végző présfej alkalmazása igen nagy dinamikus erőkifejtést tesz lehetővé a présgép viszonylag kis méretei mellett. A gép körkörös hintáró mozgás segítségével adja meg a megmunkálandó anyagnak a kívánt formát. A feszült állapotban levő fém a hullámzó nyomás hatására szinte folyékonnyá válik. Így mintegy tizedannyi erőkifejtésre, van csalc szükség, mint a hagyományos prések esetében. Míg a régi rendszerű 35, 50 és 75 ezer tonnás prések, melyeket a Szovjetunióban és az USA-ban állítanak elő gigantikus méretűek, az új elven alapuló hasonló prések jóval kisebbek: például egy 2 ezer tonnás új rendszerű prés mindössze embermagasságú. Hamarosan megindul az új konstrukció szériagyártása, a kísérleti példányok már bekapcsolódtak a termelésbe és igen jól beváltak. Ahhoz persze, hogy a fény, mint üzenetvivő hullám egyáltalában szóba jöhessen, előbb olyan fényforrásokat kellett létrehozni, amelyek kellően nagy intenzitású, egy- ütemben rezgő (koherens) fényhullámokat képesek előállítani. Ilyen fényforrások a lézerek. Az üzenet tehát lézerek fényével továbbítható. De hogyan? A „szabad” lézersugarat a levegő elnyeli, szétszórja; még a szél is elfújja, kitéríti útjából. Ettől csak úgy függetleníthetjük, ha megpróbáljuk a fényt egy zárt csőben, fénykábelben vezetni. Erre a célra azonban nem alkalmas ákármilyéri anyag! Ölyan anyagok gyártását kellett ki- kisérletezni, amelyek csak igen kismértékben nyelik el a fényt. Ez sikerült is. Ezek a „szupertiszta” üveganyagok annyira áttetszőek, hogyha beii.ésik a Föld forgása Mennyi a pontos Több ország tudományos 1 kutatói — egymástól függetlenül — észrevették hogy Földünk az elmúlt nyáron a szokásosnál lassabban forgott a tengelye körül. A késés összesen 0,1—0,2 másodpercet tett ki. Elképzelhető, hogy az ,rabszolút” pontos időt sugárzó rádióállomások óráit — a bázis időt — korrigálják, az órákat előre igazítják. Honnan a késés? Csillagászok, geofizikusok és meteorológusok a késés magyarázatára az alábbi elméletet állí~ tották fel. Képzeljünk el egy gyorsan forgó jégtáncost! Hogyan fékezi le a pörgést? Széttárja karjait és a pörgés lelassul. A Földnek ugyan nincsennek karjai, ám van légköre. Amikor az északi féltekén nyár van,, a légkör megduzzad, kiterjed, mintha bolygónk „kitárná” karjait. A forgás lassul, a napi késés elérheti az egyezred másodpercet, ez három hónap alatt egytized másodpercre növekszik, halmozódik. Néhány évtizeddel ezelőtt a Föld légkörének ,.magasságát” 500 kilométernek gondolták. A nemzetközi geofizikai év (1957— 58) kísérletei, majd az űrkorszak bebizonyították, hogy a légkör határainak a Föld felszínétől mért távolsága időnként elérheti az 50 ezer kilométert is. A nyáron kiterjedő légkör lassítja a Föld forgását. (Persze akad egy komoly rejtély is: a Föld déli féltekéjén most nyár van, sőt hőhullám gyötri Ausztráliát. Vajon délen miért nem terjed ki a Föld légköre. most mjért nem lassul a forgás!) A bázis pontos Időt szolgáltató országokban (Franciaország, Szovjetunió, Egyesült Államok stb.) az atom- és kvarcórákat valószínűleg 0.1—0,2 másodperccel hátrább fogják „igazítani” Erre azért van szükség, mert a csillagászat és az űrtechnika nacv pontosságú kísérleteiben ez a 0.2 másodperces eltérés már zavart okozhat. (Például hold- és napfogyatkozások kezdetének meghatározása, vagy éppen űrhajóindítás.) Gansel Károly Távol-keleti expedíció, gazdagabb rovargyűjtemény A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt a közelmúltban a természettudományi múzeum expedíciója. Mintegy harmincezer állattal, elsősorban rovarral gyarapították a múzeum anyagát Festmények mint technikatörténeti dokumentumok Letűnt korok tudományos ábrázolták a festők. Nemegy jobb kezében „látcsövet” tart. műszerei a műgyűjtők köré- festmény azonban időrend- A látcső külsőié optikai létben igen nagy népszerűség- beli kérdőjeleket állít a ma csőnek néz ki, de belül nyílnék örvendenek. Régi glóbu- emberiének. A könyvtárak ván üres. szók, asztrolábiumok, mértani számos olyan kódexeket, írást ^ kutatók szerint két maműszerek a régi térképek a őriznek, amelyeknek mű- gyarázat van erre a látcső lakásban is dekoratív hatá- vészi kivitelezésű miniatúrái formájú eszközre. Az egyik súak és sajátos hangulatot a X—XV. századok között magyarázat szerint a belül tükröznek. Az ókorban és a készültek, és ennek ellenére üres cső arra volt hivatott, középkorban fényképészek távcsövet ábrázolnak. Tudjuk hogy a csillagász az égbolton helyett a festők igyekeztek viszont, hogy a távcsövet megcélozzon egy-egy csilla- megörökíteni azokat az esz- csak a XVII. században ta- gotj £s közben a^cső meg- közöket, amelyeknek segítsé- lálták fel. Milyen célt szol- akadályozza hogy a szemébe gével a korabeli ember meg- gáltak akkor ezek a távcső esetleg parázítia fények ke- próbálta mérni az időt, a tá- formájú eszközök? rüljenek A másik magyarávolságot, a , csillagok állását Ilyen miniatúra például a zat szerint a cső, ez a ° kissé es a hajózáskor meghatározni Blanche de Castille zsoltár- „titokzatos” eszköz a csillahelyzetet a nyílt tengeren. könyvéből való, amely a XIII. gász tekintélyét támasztotta Napjaink technikai történé- századból származik. A ké- alá. Tehát kellék volt, épp- sze is érdeklődéssel nézi eze- Ptm látható Ptolemaiosz, bal úgy, mint a jövendőmondó két a festményeket, amelye- kezében asztrolábiumot, a számára a varázsgömb. ken a különféle műszereket t------------------------------------------------------------------------:----------------m egdöbbentő pontossággal J NÓGRÁD — 1979. február 11., vasárnap 11
