Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

Műemlék könyvtáraink Három—c$y = Nőgrád megye A pannonhalmi monostor könyvtára Falusi filmnapok Dr. Veress József az eddigi tapasztalatokról A pannonhalmi könyvtár, hivatalos nevén a Szent Bene- dekrend Központi Könyvtára — a Könyvtári Minerva sze­rint — egyházi szakkönyvtár. Maga a nagy méretű, ion stí­lusú faoszlopokkal, erkély fo­lyosókkal körülvett, úgyneve­zett díszkönyvtár is látvá­nyosságnak számít. Az érté­kes könyvanyag, a ritka, sőt egyedi példányok, az állo­mányhoz csatlakozó múzeális gyűjtemény pedig a műem­lék könyvtárak rangjára emeli a pannonhalmi könyvtárat. A fentiekből arra következ­tethetünk, hogy a könyvtár nevével, méltatásával úton- útfélen találkozhatunk, de legalábbis az ide látogató tu­risták rövid tájékoztatóval a kezükben ismerkedhetnek a könyvtárral, az értékes gyűj­teménnyel. Bármennyire meg­lepően hangzik is — nem így van. (A Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal Pan­nonhalma útikalauza az egyetlen kiadvány, amelyben az érdeklődők rövid ismerte­tést találnak a könyvtárról, kiemelve a gyűjtemény né­hány érdekes darabját. Sőt, a Magyarország útikönyv ide vonatkozó fejezete is helyes­bítésre szorul. Az 1516-ból származó Tihanyi Kódex ugyanis nincs a könyvtár tu­lajdonában. A XV. századi Pannonhalmi Kódex és a ve­le egybekötött 1516-os kelte­zésű Forgács Kódex az Egye­temi Könyvtárban található, a XII. századi, királyi és pá­pai okleveleket tartalmazó kódexet, a Liber Ruber-t pedig nem a könytár, hanem a külön intézményként műkö­dő levéltár őrzi csakúgy, mint a Tihanyi Alapítólevelet. Anonymus a* iskola vesetője A kolostort I. István 1001- ben alapította. Ezzel megve­tette az első hazai könyvtár alapját is, amely ma a világ 1 -----^•-w’és könyvtára. k or több mint hetven könyv volt a kolostor tulajdonában. Szertartáskönyveken kívül bibliát, legendáskönyveket, a szentatyák írásait, sőt klasszi­kus auktorok (Cicero, Luca-» nus, Cato) műveit is megta­lálhatjuk a felsorolásban. A jmagyar történetírás kez­detei a könyvmásoló műhely- lyel is rendelkező Pannonhal­mán fedezhetők fel. Ezt az Anonymus-kutatások újabb eredménye is alátámasztja, amely szerint P. mester a pannonhalmi iskola vezetője volt. A névtelen szerző érte­sülései ugyanis általában olyan helyről származnak, ahol bencés kolostor műkö­dött. De miért éppen Pannon­halmára esett a választás a középkori bencés iskolák közül? Egyrészt azért, mert a legtöbb középkori krónikánk­ról bebizonyosodott, hogy itt íródott. De a legfőbb bizonyí­tékok azok a hasonlóságok, amelyek a Gesta szövege és a Pannonhalmán írt oklevelek között kimutathatók. Pannonhalma tehát valami­lyen irodalmi központ szere­pét töltötte be, alapja a kor viszonyaihoz képest gazdag könyvtára volt. Erinek a könyvtárnak felbecsülhetet­len kultúrtörténeti értékű do­kumentumai azonban elkal­lódtak az évszázadok során. A bencéseknek ugyanis 1787- ben, II. József utasítására el kellett hagyniuk Pannon­halmát. A kolostor épületei csaknem 15 évig üresen áll­tak. Az 1786-ban 4249 kötetet számláló, jogi, történelmi, bölcseleti, matematikai és nyelvészeti könyveket is tar­talmazó gyűjtemény nagyobb része a budapesti Egyetemi Könyvtárba került, de sokat elkótyavetyéltek a kolostor ingóságainak értékesítésekor. (Az 1802-ben visszaállított bencés rend 757 kötettel kezd­te a könyvgyűjtést. Amikor az új könyvtárépület elké­szült, már 36 ezer kötetet ka­talogizált a könyvtár buzgó őre, Szeder Fábián, aki mel­vek száma 170 ezerre növeke­dett, ma pedig több mint 300 ezer kötetet őriznek itt.) A betiltott müveket senki sem kereste A könyvtár jelenlegi anya­gából tárlókban látható né­hány kódex. Ezek 1802 után, vásárlás útján kerültek a gyűjteménybe. A könyvtár 230 ősnyomtatványa közül az egyik a kézifestésű. 1499-ben Velencében nyomtatott pécsi misekönyv már 1506 táján Pannonhalmán volt. (Neveze­tesebb ősnyomtatványok még: a Thuróczy Krónika 1488-as festetlen brünni és festett augsburgi kiadása, a Manlius nyomdájából 1585-ben kike­rült Ö és új kalendárium, va­lamint egy díszes Dante-kia- dás 1491-ből. Szintén figye­lemre méltó Heltai Krónikája (1575) és Luther röpiratainak első kiadása. Az 1655-ben Nagyszombat­ban megjelent Által — plán­tált rosa az Ócskái temetésén mondott beszéd szövegét tar­talmazza. Egyetlen példánya nemrégiben került elő.) A történelem viharos kor­szakaiban betiltott dokumen­tumok megőrzésében fontos szerepe volt a könyvtárnak. Mivel senki sem gondolt ar­ra, hogy a pannonhalmi mo­nostorban keresse a cenzúra által üldözött műveket, a könyvtárnak szinte teljes az 1848—49-es és 1919-es gyűjte­ménye. Az előbbi anyagból válogatták a díszteremben ki­állított, Egy forradalom hét­köznapjai című kiállítást, és ugyancsak így maradhatott ránk a Szamuely szerkesztet­te kézzel írott katonai úiság, a Lövészárok és Vidéke 1915. április 15. száma is. A nem könyvjellegű doku­mentumok közül meg kell em! énünk két korai Magyar- ország-térkénet is. Az egyiket — valószínűleg hadászati cél­ból — Wolfgang Lazicius ké­szítette 1556-ban a királv uta­sítására. A másik, a Zsámbo- ky János által szerkesztett gazdasági térkép érdeme, hogy a külföldi szerzők által eltor­zított helyneveket ismét he­lyes magyarsággal írja le. A Duna vonalát azonban mind­két tétkép torzan ábrázolja, mivel nem ismerték fel a forrásként használt munkák tájolási eltéréseit. A könyvtárhoz csatlakozó muzeális gyűjtemény sokat vitatott értéke a festett bisz- szus, amelyet korábban a ko­ronázási palást előmintájának tartottak, az újabb kutatás azonban XVII. századi máso­latnak ítéli. Mire emlékezik az idősebb nemzedékhez tartozó olvasó, ha Kiss József nevét hallja? Ha másra nem, az Ö mért oly későn... című sóhajos vers pár sorára bizonyára: „Ómért oly későn, levelek hullása. Daru távozása idején: Mért nem találkoztam rózsanyílás­kor, Hajnalhasadáskor veled én?” A később születettek emlékezetében pedig talán a Knyáz Potemkin dereng. A magyar zsidó sorsot éneklő balladáit dicséri az irodalom- történet. Legjobb kisepikái kö­zé tartozó Dal a szegény Ár- jeról című versének hőse Pásztöhára — a mai Pásztora — igyekszik péntek esti gyer­tyagyújtásra, de nem ér oda. Kiss József, korának legna­gyobb hatású újságszerkesztő­je ismertebb a költőnél. Szerb Antal szerint: „A polgári iro­dalom történetében talán az első dátum 1890. A Hét meg­jelenése.” Irodalomtörténeti jelentősége önmagában is óri­ási. elég, ha csak arra gondo­lunk, hogy ez a szépirodalmi és társasági szemle hosszú időn át egyesíti magába a századvég irodalmi atmoszfé­ráját.-Szilárd vártája volt mindazon művészeti áramla­toknak. ameivek célja a kon­zervatív irodalom hadállásai­nak gyengítése. A polgárosu- ló, modern társadalom kérdé­I. László 1083-ban összeíratta a v,ua'.or birtokait, egyházi lett másod könyvtároskén i kincseit, könyveit. Az összeí-. Czuczor Gergely dolgozott. A rás tanúsága szerint már ek- XIX. század végére a köny­8 NÖGRÁD - 1979. február 11., vasárnap A pannonhalmi főapátság könyvtárterme, amely 1824—1832 között épült; Engel József és Pákh János műve. I XVI. századbeli kézzel festett kódex a főapátság könyv­tárából. A kolostor képtárát a könyvtár két földszinti termé­ben helyezték el. A cellákat díszítő képek, metszetek vá­sárlásakor csupán vallási szempontokat • igyekeztek szem előtt tartani és a rend tagjai között jóformán egy sem akadt, aki a XIX. század harmincas éveiben meginduló gyűjtést igazi műértőként irá­nyította volna. A képtár anya­ga ezért kevésbé figyelemre méltó. A helyhiány ellen A díszterem a XIX. század óta őrzi a kolostor könyveit. A bencések megbízása alap­ján Engel Ferenc 1824-ben kezdte el építeni az impozáns könyvtárépületet. Engel halá­la után Páckh János folytat­ta a megkezdett munkát. . A galériás díszteremhez kétol­dalt kisebb termek csatlakoz­nak, részben a könyvtár, rész­ben a képtár és az éremtár elhelvezésére. Az- épület sze­rencsére mindkét világhábo­rút sérülés nélkül vészelte át, így eredeti pompájában lát­hatják az érdeklődők. A pannonhalmi könyvtár nemcsak idegenforgalmi lát­ványosság. Működő intéz­ményként is várja a látogató­kat. 1977-ben 151 olvasója 1500 kötetet kölcsönzött. Az évi gyarapodás eredménye­ként tavaly 3500 kötet köny­vet és 140 folyóiratot vettek állományba. Ilyen gyarapodás mellett természetesen a helyhiány megszüntetésére — jelen eset­ben megelőzésére — is gon­dolni kell. A könyvek roha­mos gyarapodása íáttán, még a »helyhiány létrejötte előtt elkezdték a raktárnak hasz­nált alsó rész átépítését, az állványok emeletesítését. Az olvasóknak a gyűjte­ményben való eligazodását szerzői és helyrajzi katalógus segíti. A legközelebbi tervhez, a szakkatalógus kialakításá­hoz már készen vannak a cé­dulák. Szintén a közeljövőben vár­ható egy, a könyvtárat és állományát bemutató tájékoz­tató. Ez a várva várt kiad­vány lehetővé teszi, majd, hogy mind többen szerezzenek tudomást a könyvtárról, és forgathassák haszonnal a gaz­dag gyűjtemény anyagát. De ennek megjelenéséig is figyel­mébe ajánlhatjuk a humán tárgyak, főként a magyar iro­dalom és nyelvészet, a klasz- szikus filológia és a teológia iránt érdeklődőknek a könyv­tár értékes állományát. Mátraházi Zsuzsa A MOKÉP az idei télen, ja­nuár és február hónapban harmadik alkalommal rendezi meg a falusi filmnapok elne­vezésű egyhónapos akcióját. Megyénk első alkalommal vett részt a rendezvénysorozatok megszervezésében, így nálunk most második , ízben találkoz­hatnak a községekben lakók azokkal a magyar produkci­ókkal, amelyek lényegében a mai falusi életformát vizsgál­ják, annak egy-egy történelmi szeletét mutatják be. A ren-’ dezvénysorozatot az idén 12 megyében szervezte meg a MOKÉP a helyi moziüzemi vállalatok tevékeny közremű­ködésével, s törekvéseihez tá­mogatást kapott a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csától és a Hazafias Népfront­tól, e szervek helybeli oszta­gaitól. A falusi filmnapok ren­dezvénysorozatának céljairól,' hároméves tapasztalatairól be­szélgettünk dr. Veress József filmesztétával, a MOKÉP fő­osztályivezető j ével. — Az országos filmforgal­mazási vállalat milyen elkép­zelésekkel indította útjára e falusi filmrendezvény-soroza­tot? — Hármas céllal. Az egyik, kiindulva abból a közismert tapasztalatból, mely szerint a magyar filmek és a közönség kapcsolata nem a legideáli­sabb, a két fél közötti kapcso­lat erősítése; ezért minden esztendőben csak magyar fil­meket játszunk — akár felújí­tásban, akár ősbemutatóként — a rendezvénysorozat ideje alatt. Ugyanakkor szeretnénk a falusi tematikájú filmek iránt felkelteni az érdeklő­dést, nem kizárólag a közön­ségben, hanem az alkotókban is. Aki végignézi a három év alatt bemutatott filmek címét, tematikáját, ezt láthatja iga­zolva. Korábbi években mu­tattuk be az Árvácskát, a Kö­zös bűnt, idén a Kinek a tör­vénye? című produkciót, az Áramütést, a Ménesgazdát, a Nem élhetek muzsikaszó nél­kül. Végül: szeretnénk olyan kulturális fórumot, eseményt biztosítani a községekben, amelyek a nyílt, őszinte véle­ménycseréken keresztül előse­gítenék a szemlélet formálá­sát, serkentenék a közéleti aktivitást. — Ezek szerint fontos köz- művelődési jelentősége is van a falusi filmnapoknak? — A fórumok, a művész­közönség találkozók és az an­kétok kétségtelenül ezt szol­gálják. A rendezvénysoroza­tunk tehát nem szűkíthető le pusztán művészeti, művelődé­si akcióra, hiszen nagyon ko­molyan politikai jellegű. Az emberek a látott filmek kap­csán a találkozókon számos olyan kérdésről mondhatnak véleményt, melyről más fóru­mokon ritkán, alig, vagy egy­általán nem szólhatnak, mert nincs alkalmuk rá. Ügy érez­zük, hogy a rendezvénysoro­zatunk hozzájárul a szocialis­ta demokrácia erősítéséhez, ösztönzi az életforma-válto­zást, szocialista tartalmának erősödését. — A közreműködő szervek milyen partnereknek bizo­nyulnak? — Anyagilag és erkölcsileg rendkívül nagy segítséget ka­punk a TOT-tól, a Szabad Föld című laptól, a helybeli tanácsi • és pártvezetőségi szervektől. Örömünkre nem maradunk magunkra ebben a fontos munkában. Bizonyára ennek következményeként .is egyre több helyen tudjuk meg­rendezni a sorozatot. Persze, nem a mennyiségi növelés az elsődleges célunk, inkább ren­dezvényeink minőségi fejlesz­tése. Minél jobban szeretnénk a látott filmek befogadását elősegíteni, a nézőket aktivi­zálni. — Általában új filmeket mutattak be — híven az ere­deti elképzelésekhez — a film- napok falun sorozatban. Va­jon, filmgyártásunk bírja-e ezt' a „tempót”, tud-e mindig elégséges számban új alkotá­sokkal színre lépni? — A rendezvénysorozat egyik ’legfőbb gondja ez. Ke­vés a falusi élettel, a mai ma­gyar falu valóságával foglal­kozó alkotásunk. A MOKÉP arra ösztönzi a filmgyárat, hogy minél több ilyen művet produkáljon, de —, ahogyan ismerem az idei filmgyártási tervet — kevés eredménnyel. Jövőre már nehezebb lesz a dolgunk, egyre kevesebb új falusi témájú film áll a ren­delkezésünkre, s a hiányt csak felújításokkal tudjuk ellensú­lyozni. — A sorozat sikerét —, mint a beszélgetés során is ki­derült —, több tényező befő- ly ásol ja. Többek között jó fil­mek kellenek, alkotói aktivi­tás és helybeli kezdeménye­zés. Nógrád megyében — a központban tevékenykedő em­ber szemével milyenek az eredmények? — Nem szánom' hízelgésnek, de az itteni moziüzemi válla­lat és partnerszervei a leg­többet teszik annak érdeké­ben, hogy sikeresen záruljon a rendezvénysorozat. Velünk együtt őrködnek azon, hogy ne szabványszerű rendezvény le­gyen ez a sorozat, hanem tényleges szellemi hasznot ho­zó esemény. Nyilván sok min­denben — például módszerek­ben — lehet, sőt kell változ­tatni a jövőben, s ezt igyek­szünk közösen meg is tenni. Közművelődési céljainkat így tudjuk a leghatékonyabban megvalósítani. Sulyok László sei töltötték meg A Hét min- új megvilágítást kap A Hét den egyes számát, élvezetes és hasábjain folyamatosan zaj­magas színvonalú olvasmányt ló polémiákban, ily módon nyújtva a kor olvasójának, is joggal tekinthetjük a lapot Nem meglepő, hogy a 90-es a Nyugat értékes elődjének, években a legnagyobb hatású a hazai polgári irodalmi kul- irodalmi folyóirat volt a ha- túra nagy befolyású előrelen- zában. Érdemeit nem csők- dítőjének. kenti, hogy tükröződnek ben- A folyóirat alapítása és ma­ne azok az ellentmondások is, gas színvonalú szerkesztése amelyek a magyarországi pol- Kiss József érdeme. Az első gárosodás jellemzői voltak, s bemutató szám 1889-ben lá- amely ellentmondások kifej- ,tott napvilágot, 1890 január- lődése • a későbbiekben oly jától jelennek meg A Hét gyászos következményekkel rendes számai. Az alapító járt. Ekkor azonban még in- Kiss József Ambrus Zoltánt, kább csak az új születésének Justh Zsigmondot veszi maga’ szellempezsdítő öröme, fáj- mellé főmunkatársnak, de-Ig- dalma vibrált a levegőben, a nótus, Heltai Jenő, Bródv szabadabb szellem a művésze- Sándor, Kóbor Tamás s még tekben is a tartalmi és for- annyian mások — a felsorolás mai kötöttségek ■ örömöt adó szinte lehetetlen — ugyancsak fellazulását eredményezte, s a munkatársak közé számítot- erőteljes nyitást az európai tak. Kezdetben Jókai és Mik- áramlatok felé. Sok minden száth is munkatársa A Hét­nek, de az alaphangot minde­nekelőtt az előbb említettek adták meg. Ady Endre szin­tén közöl A Hétben verseket. Egyébként, a Nyugat írógár­dája korábban csaknem kivé­tel nélkül dolgozott A Hét­nek. Rövid időn belül kézbe ad­ta a magyar könyvkiadás a Nyugat néhány folyamának hasonmás kiadását (sajnos, igen borsos áron) s egy anto­lógiát (ez olcsóbb) A Hét 1890 és 1908 közötti évfolyamainak anyagából, ez utóbbit Fábri Anna és Steinert Ágota válo­gatásában. A Hét kétkötetes antológiája a hézagpótló mű­vek közé tartozik, a nagykö­zönségnek először van lehető­sége arra, hogy olvassa és él­vezze is azt a lapot, amely a magyar irodalom és újságírás üdítően forrongó korszakát jelenti, s amelyről eddig jó­formán csak közvetett módon lehetett tudomása. Az antoló­gia olvasása az élmény forró­ságával hat. Hosszan tartó szellemi izgalmat jelent. A Hét bizony ma is izgalmas újság, és nemcsak a nosztal­gia teszi azzá. Akik szerkesz­tették és írták, rendelkeztek mindazokkal a képességekkel, amelyek csalhatatlanul jelzik és jellemzik a tehetséget. (Magvető Könyvkiadó, Buda­pest, 1978.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents