Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-09 / 33. szám

Kádár János látogatása a bodapesti pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a buda­pesti pártbizottság székházá­ba látogatott, ahol a végre­hajtó bizottság tagjaival, a pártbizottság titkáraival és osztályvezetőivel folytatott megbeszélést.. A Központi Bizottság első titkárát Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára és a pártbizottság titkárai tájékoz­tatták a főváros politikai, gaz­dasági helyzetéről. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke a városfejlesztés aktu­ális kérdéseiről, Budapest VI. ötéves tervének előkészítésé­ről számolt be. A pártbizottság vezetői el­mondották, hogy a budapesti kommunisták egyetértéssel és cselekvő készséggel fogad­ták a Központi Bizottság 1978. december 6-1 határozatát: a fővárosi pártszervezetek és pártszervek munkája fölgyor­sult, kezdeményező szerepük megnövekedett, figyelemmel kísérik a vállalati tervek el­készítését és segítik azok végrehajtását. Hangsúlyoz­ták, hogy nagy erőfeszítésre van szükség minden szinten annak érdekében, hogy javul­jon a népgazdaság egyensú­lya, gyorsabban haladjunk előre a minőség javításában, a termékszerkezet átalakítá­sában, a gazdasági hatékony­ság növelésében, a munka szerinti bérezésben. Kiemel­ték, hogy a főváros dinami­kusabb fejlődésében nagy sze­repe van a Központi Bizott­ság és a kormány politikai, erkölcsi és anyagi támogatá­sának, valamint a pártszerve­zetek tevékenységének, a la­kosság önkéntes társadalmi munkájának. Kádár János, a Központi Bi­zottság nevében elismeréssel szólt a budapesti kommunis­ták munkájáról. Kiemelte, hogy a főváros pártszerveze­tei a mozgalom hagyományai­hoz híven példamutatóan teljesítik kötelességüket és ennek országos jelentősége van. A Központi Bizottság el­ső titkára az elmúlt évről szólva hangsúlyozta, hogy né­pünk munkájának eredmé­nyeképpen. az ismert gondok és nehézségek ellenére, ösz- szességében tavaly Is előbbre jutottunk a szocializmus épí­tésében, a XI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásá­ban. Kádár János rámutatott ar­ra, hogy a múlt év végi és a januári tapasztalatok szerint a központi irányító szervek és a vállalatok körültekintő­en foglalkoztak az 1979. évi népgazdasági terv elkészíté­sével és végrehajtásának meg­szervezésével. Az előttünk ál­ló nagy feladatok megoldásá­ban támaszkodhatunk népünk kezdeményezőkészségére, a kommunisták példamutató munkájára. Biztonságosan építhetünk a magyar népgaz­daság egészséges alapjaira és a szocialista országok erősö­dő gazdasági együttműködé­sére. Jobban ki kell használ­nunk a fejlődő országokhoz és a tőkésországokhoz fű­ződő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolataink lehe­tőségeit is. Kádár János hangsúlyozta: most az a legfontosabb fel­adat, hogy a minőségi és ha­tékonysági tényezők fokozot­tabb előtérbe állításával megszilárdítsuk az anyagi termelésben és az életszínvo­nal emelésében elért eddigi vívmányainkat és ily mó­don megteremtsek a tovább: fejlődés szilárd alapjait. A találkozó végén Kádár János, sok sikert kívánt a bu­dapesti dolgozóknak, a fővá­ros kommunistáinak és a bu- daoesti pártbizottság vezetői­nek. (MTI) Brutalitás Dcl-Libanonban A Szaad Haddad vezette dél-li. bánoni jobboldali milíciák szer. dán megtámadtak egy határ menti települést. A mint­egy hatvanfőnyi , egység harckocsikkal tört be a faluba, átkutatta és kifosztot­ta a lakóházakat. Az agresz- szorok kihallgatták a tele­pülés lakosait és közülük töb­beket megkínoztak. Az ENSZ- csapatok a támadás előtt visz- szahúzódtak a helyszínről, mi­vel Haddad előre fenyegető­zött, hogy egységei tüzet nyit­nak a norvég UNIFIL-kato- nákra. A jobboldali milíciák az izraeli hadsereg elitegysé­geinek támogatásával hozzá­láttak, hogy megerősítsék és páncélos járművek számára járhatóvá tegyék a Litani fo. lyón átvezető Khardali-hidat. A hfd a Haddad által ellen­őrzött területeket a Nabatije körüli vidékkel köti össze, ahol a PFSZ és a libanoni ha­ladó erők egységeinek fontos támaszpontjai vannak. Haddad csütörtökön kül­földi újságírók előtt azzal fenyegetőzött, hogy kikiáltja a csapatai ellenőrzése alatt álló terület függetlenségét, s ezt azzal indokolta, hogy a libanoni állam február 1-én megszüntette az embereinek folyósított fizetést. Valid Dzsumblatt, a Li­banoni Nemzeti Hazafias Mozgalom központi politikai tanácsának elnöke egy lap­nak adott interjújában ele­mezte az országban fennálló helyzetet és ezzel kapcsola­tosan hangsúlyozta: nagyra értékeli a Szovjetuniónak a libanoni haladó erőkkel vál­lalt szolidaritását. (MTI) Algírban bejelentették, hogy Bendzsedid Sadli ezredes, az FLN elnökjelöltje elsöprő többséggel nyerte meg a szerdai szavazást. Képünkön: Algéria új államfője az urnánál. Baktiar ragaszkodik hatalmához Baktíar csütörtök délelőtti sajtóértekezletén „barátjának” nevezte Bazargant, akinek né­zeteivel „nyolcvan százalék­ban” egyetért. Hangsúlyozta azonban, hogy önmagát te­kinti Irán „egyetlen törvé­nyes" miniszterelnökének, és „nem szándékozik behódolni" ellenfelei előtt. * A sah által kinevezett mi­niszterelnök élesen elítélte Khomeinit, aki — szavai sze­rint — „utcára viszi az embe­reket és olyan jelszavakat ad a szájukba, amelyeket meg sem értened”. A hadseregről szólva kije­lentette, hogy az kormánya mögött áll, de nem avatkozik a politikába. Azzal kapcsolatban, hogy Khomeini hívei több vidéki városban átvették a közigaz­gatást, Baktiar azt mond­ta : „hamarosan úgyis kide­rül, hogy képtelenek az ügyek vitelére”. Szerdán bomba robbant Ali Száj ed Dzsavadi író, a „Mozgalom” nevű sahellenes párt vezetőjének lakása előtt. Személyi sérülés nem történt. Avar Szadat egyiptomi el­nök szerdán telefonon ismét meghívta Reza Pahlavi sahot, hogy látogasson Egyiptomba. (MTI) Tömeges visszatelepítés Kambodzsában \ Győri Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Kambodzsa keleti ország­részében megkezdődött a la­kosság tömeges visszatelepí­tése eredeti lakóhelyére. Erről tájékoztatták az MTI tudósí­tóját az úgynevezett Papagáj- csőr térségében fekvő Svay Rieng tartomány vezetői. Elmondották, hogy meg­kezdődött a Kambodzsai Né­pi Forradalmi Tanács nyolc­pontos társadalmi-gazdasági programja egyik legfontosabb pontjának valóra váltása: a bukott Pol Pot-rezsim által elűzött embertömegek foko­zatos visszatelepítése. Chom Seng, Svay Rieng népi bizottságának elnöke kifejtette, hogy a küszöbön- álló két legfontosabb feladat e tartományban is ugyanaz, minit országszerte: a súlyos élelmiszerhiány csökkentése és felszámolása, s a közszük­ségleti cikkek biztosítása. A több mint 300 ezer la­kosú Svay Rieng Pol Pót ural­mának évei alatt több tíz­ezer embert vesztett. Na­gyobb részük a Phnom Penh-i rezsim gyilkosságai­nak esett áldozatául, kisebb részben a szomszédos Viet­namba menekültek. Kettős hatalom Iránban Két kormánya van jelenleg Iránnak: az ország elhagyá­sára kényszerült Reza Pahlavi Sah által kinevezett minisz­terelnök Sapur Baktiar kabinetje, valamint a Khomeini ajatollah megbízása alapján alakult ellenkormány, Mehdi Bazargannal az élen. Az ellenkormány rohamosan teret nyer: hívei békés eszközökkel vették át a közigazgatás irá­nyítását Teheránban, Iszfahanban és több más nagyváros­ban. Megkezdődött tehát a régi hatalmi struktúra lebontá­sa és az „iszlám köztársaság” — akármi is legyen az — alapjainak a lerakása. A magát legálisnak tartó Baktiar-kormány, amely a kez­detben elzárkózott az elől, hogy tárgyaljon az ellenzéki ka­binettel immár utóvédharcra kényszerült. Miközben Teheránban csütörtökön délelőtt milliós töme­gek Vonultak ki az utcára, hogy hitet tegyenek a Bazargan- kormáriy mellett, Sapur Baktiar sajtóértekezleten jelentette be: kész további komoly engedményeket tenni az ellenzék­nek. Közölte, elfogadja a Khomeini követelte népszavazást, s abba is beleegyezik, hogy előbbre hozzák a júniusban ese­dékes választásokat. Kész arra is, hogy tárgyalásokba bo­csátkozzék Bazargannal, de nem ismeri el őt miniszterel­nöknek. A jelek szerint azonban Bakíiarnak sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy elnyerje az ellenzéki többség elis­merését, mint fordítva. Már csak azért is. mert a teheráni kormányszervek több tízezer alkalmazottja megtagadta kor­mánya utasításainak a végrehajtását, s támogatásáról bizto­sította a Khomeini által kinevezett miniszterelnököt. Így hát talán akkor vázoljuk, a valósághoz híven a helyzetet, ha megállapíthatjuk: Iránnak gyakorlatilag nincs semmiféle kormánya, mert a régi már nem, az új pedig még nem tudja gyakorolni a hatalmat. Ugyanakkor változatlanul fenyeget a katonai államcsíny lehetősége. A vezérkar főnö­ke, Kharabaghi tábornok, aki a sah távollétében a hadsereg főparancsnoka, szerdán a teheráni rádióban elmondott be­szédében arra szólította fel a fegyveres erőket, hogy „Tart­sák magukat távol a politikától.” A tanácsot nemigen fo­gadták meg azok a katonák — mintegy kétezren —, akik csütörtökön egyenruhásán csatlakoztak a Bazargan-kor- mányt éltető tüntetőkhöz. • Pálfl Viktor él NÖGRAD — 1979. február 9., péntek A Moro-ügy vizsgálatát sürgeti az OKP Giulio Andreotti kijelölt vezetőségi ülésének a kor­olasz miniszterelnök csütörtö- mányválsággal kapcsolatos kön folytatta kormányalakítá- határozatairól közleményt si konzultációit a pártok ve- hoznak nyilvánosságra, zetőivel. Ezúttal a szociálde- (MTI) mokratákkal, a köztársasági pártiakkal, a független balol­daliakkal, a liberálisokkal és a két szélsőjobboldali párt vezetőivel tanácskozott. Csütörtökön egész napos ülést tartott az Olasz KP ve­zetősége. s a kormányválság­ról és a belpolitikai helyzet­ről tanácskozott. Közlemény­ben jelentették be: felhatal­mazták a párt képviselőházi és szenátusi csoportját arra, hogy törvénytervezetet ter­jesszen elő a Moro-ügy kivizs­gálásával megbízandó par­lamenti bizottság létrehozásá­ról. Az OKP vezetősége azzal összefüggésben hozta határo­zatát, hogy az elmúlt napok­ban a L’Espresso hetilap újabb részleteket közölt a Moro-ügy hátteréről. Az OKP szerint egyre súlyosabb és nyugtalanítóbb jelek vannak arra, hogy kétséges a Moro- üggyel megbízott igazságügyi szervek nyomozásának kor­rektsége, a hatóságok terro­rizmus elleni határozottsága. Az OKP ezért jobbnak látná, ha a parlament átfogó politi­kai és igazságügyi vizsgálat­nak vetné alá Aldo Moro elrablásának és meggyilkolá­sának körülményeit. Az OKP A MAGVAR HIRDETŐ pályázatot hirdet a salgó­tarjáni megyeközpont vezetői munkakörének betöltésére. Pályázati feltételek: — közgazdasági tudomány- egyetem, vagy — kereskedelmi vendéglá­tóipari főiskolai végzett­ség, — reklámszakismcret, — megfelelő gyakorlat. A pályázatokat önéletrajz melléklésével, előző munka, helyek meghatározásával (beosztás Is), a MAHIR. Országos Hálózati Osztály vezetőjének címezve kérjük 1450 Budapest, IX., Üllői út 51.. II. emelet. Horváth Ernő.-----------------------------------­A Minisztertanács tárgyalta: Tovább bővül a szakszervezeti jogsegélyszolgálat Immár több esztendős „múltra” tekinthet vissza a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat. Jelentőségéről, hasz­náról és megtett útjáról már több — különböző időszako­kat átfogó — értékelés szüle­tett. Jelentős horderejű most, a témával kapcsolatos mi­nisztertanácsi előterjesztés is: gyakorlatilag ennek a nagy szakszervezeti hagyományok­ra épülő „jószolgálati” for­mának a hosszabb távra szó­ló fejlődési lehetőségeit, irá­nyait határozta meg a Mi­nisztertanács csütörtöki ülé­se. Előzményként a SZOT kü­lönleges gonddal tekintette át a jogsegélyszolgálat eddigi, több mint háromesztendős „múltjának” főbb állomásait. Néhány sokatmondó szám.- adatot érdemes ismertetni. 1977-ben 1606 helyen — az összes üzem, intézmény mint­egy 23 százalékában — műkö­dött szakszervezeti jogse­gélyszolgálat. Több mint két és fél millió állampolgár vet­te igénybe, s a szolgálat csak­nem 150 ezer üggyel foglalko­zott. Nem mai igazság, hogy az állampolgárok — köztük az üzemek, vállalatok dolgozói, a nyugdíjasok, sőt a szak­munkástanulók is — sokféle, ügyes-bajos gonddal, problé­mával küszködnek, amelyhez a megoldás, a felvilágosító, el­igazító szó nem feltétlenül az igazgatási apparátusból, vagy az igazságszolgáltató szervek­től szükséges. A gyárak, üze­mek munkásainak munkajo­gi, családjogi problémáira gyorsabban, minden bürokrá­cia nélkül válaszolni, a felvi­lágosító szót, a jogi segítsé­get „házhoz Vinni”: a többi között erre vállalkozott an­nak idején a szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Érdekes megoszlást tükröz­nek a jogsegélyszolgálat igénybevételének statisztikai adatai. Eszerint a 150 ezer se­gítséget kérő panaszos, a jog­segélyszolgálat „ügyfeleinek” egyötöde munkajogi ügyek­ben kért tanácsot, Illetve jó­gi segítséget. Körülbelül 60 százalékot tett ki, együttesen az államigazgatási, családjogi és polgári jogi ügyek száma. Ami a fejlődésre, a megtett út sokféle pozitív vonására jellemző: egyre jobb az együttműködés a jogsegély- szolgálat az igazságügyi szer­vek, az ügyvédség között; jó kapcsolatok alakultak ki a ta­nácsok é3 a szolgálat között is; valamelyest —, de még nem eléggé — csökkent az a munkaidőből kieső hányad, amelyet korábban ügyintézés­re fordítottak a vállalatoknál. Az elmúlt esztendő végéig az iparban, az építőiparban és a közlekedésben, a meghatá­rozott kategóriák szerint meg­szervezték a szolgálatot. Mél­tán állapíthatta meg tehát a SZOT elnöksége, majd a kor­mány, hogy a jogsegélyszolgá­lat megfelelt hivatásának, rendeltetésének, eddig is jól szolgálta a dolgozók, az egész társadalom érdekeit. Tíz és tízezer ügyben sikerült gyor­san és hatékonyan segíteni a munkást, a dolgozót; a taná­csi igazgatásban tapasztalha­tó jó kezdeményezések, ötle­tek — például a félfogadási irodák közös használata, a kihelyezett üzemi fogadóórák, meghosszabbított ügyintézé­si idő (amelyet azonban ko­rántsem vesznek igénybe annyian, mint lehetne) — sok területen tette egyszerűbbé az ügyek, gondok intézését. Mindezeket áttekintve a SZOT elnöksége és a kor­mány méltán ítélte meg úgy a jogsegélyszolgálat eddigi te­vékenységét, hogy alapjaiban bevált — további kiterjesz­tésére elérkezett aZ idő. Esze­rint: 1979-től ufilamennyi vál­lalatnál és iy^ézménynél — ahol az igények ezt indokol­ják és a feltételek is biztosít­hatók — a szakszervezeti bi­zottságok mellett fokozato­san megszervezhető a jogse­gélyszolgálat is. Létrehozá­sához szükséges az illetékes szakszervezet elnökségének, illetve az illetékes miniszter­nek az engedélye. A szolgálat bővítéséhez hozzátartozik ér­telemszerűen az is, hogy mű­ködéséhez megfelelő társa­dalmi aktivistákra, illetve kel­lő jogi felkészültséggel ren­delkező munkatársakra van szükség. Célszerű az is, ha a szolgá­lat bővítésének útját úgy vá­lasztják meg a vállalatok, hogy a nagyüzemek vidéki egységei karöltve több helyi termelőszervezettel, . üzem­inél — együttes, közös jog­segélyszolgálatot szerveznek ott, ahol ez kínálkozik a leg­inkább járható útnak. Ilyen esetekben a leginkább jelen­tős üzem, intézmény szak- szervezeti bizottságára hárul a jogsegélyszolgálat működ­tetése. Várkonyi Margit Az özvegy ifoossztifa A trónt egy asszonyért... Még sokan emlékeznek az egy­kori Vili. Edward angol ki­rályra, aki koronáját feláldoz­ta, hogy feleségül vehesse sze­relmesét, egy polgári szárma­zású, elvált asszonyt. Az immáron 82 esztendős özvegy windsori hercegnő már régóta Párizsban él és tele van panasszal Anglia ellen. Nem­régiben például a londoni te­levízió filmsorozatot mutatott be, amely őt, a hercegnőt ka­landorként ábrázolja, aki be­hálózta a szegény uralkodót. Különösen 11. Erzsébet király­nőre haragszik, aki soha nem volt hajlandó befogadni őt a családba. A királynő szerint ráadásul az úgynevezett Ale- xandra-ékszerek, amelyeket Edward nászajándékként adott asszonyának, nem illetik meg az özvegyet, mivel azo­kat csak „kölcsönkapta a ki­rályi családtól”. A matróna most kijelentet­te: az ékszerek soha nem ke­rülnek vissza a Buckingham- palotába, s azokat Párizs vá­rosára hagyományozza, amely 35 éve otthont ad számára. És, hogy a pofon még csat- tanósabb legyen, kijelentette, hogy milliós örökségét a ki­rálynő exsógorára, Margit her­cegnő elvált férjére, Lord Snowdonra hagyja. Az egyko­ri udvari fényképész „polgári származása miatt, hozzám hasonlóan ugyancsak sokat szenvedett a királyi család áskálódásaitól” — indokolja elhatározását a windsori her­cegnő. (gáti) /

Next

/
Thumbnails
Contents