Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-08 / 32. szám
A nevelés „hátországa” Reggel fél hat, hat tájban már a legtöbb iskola, óvoda ablakai megvilágosodnak, élet költözik a termekbe. Dolgoznak a fűtők, a takarítónők, várja az álmos szemű, legkorábban érkező apróságokat a dajka. Hamarosan csörögnek a lábasok a konyhában, készül a tea, tejeskávé. tányérra kerül a reggeli a kollégiumokban. A busszal, vonattal érkező bejáró diákokat frissen feltörölt kő fogadja a folyosón. Hogy az ünnepély, az iskolarádió adása, a fizikai kísérlet, hogyan sikerül, abban nagy szerepe van a műszaki alkalmazottaknak; az ebéd minősége sokszor meghatározza diák és tanár számára egyaránt, hogyan telnek a délutáni órák a napköziben. Az adminisztrátor, az iskolatitkár gyakran a pedagógusnál is hamarabb értesül egy-egy tanuló szociális problémáiról. A nevelés „hátországa”, az oktatásügyi intézményekben dolgozó nem pedagógus alkalmazottak tevékenysége és a pedagógia ezernyi szállal kapcsolódik egymáshoz. Nógrád megyében a pedagógus-szakszervezet tagságának 33 százaléka, 1643 fő nem pedagógus oktatásügyi dolgozó. Az ő helyzetükről, élet. és munkakörülményeikről tárgyalt a közelmúltban a megyebizottság, megjelölve a tennivalókat is. A megyében előforduló minden intézménytípust figyelembe véve széles körű tapasztalatgyűjtést végeztek. Az iskolai végzettségben, a keresetben, a pedagógusokhoz, a gyerekekhez való kötődésben egyaránt széles a skála, sok a- szélsőség. A végzettség az írástudatlanságtól a felsőfokú diplomáig terjed, a kereset a részfoglalkozásúak pár száz forintjától a gazdasági vezetők tisztesebb fizetéséig (megyénkben az átlag adatta marad az országosnak, 2057 forint, az összes bérjellegű kifizetés havi átlaga is csak 2136 forint) — a kötődésben pedig a nevelőotthonok, kollégiumok alkalmazottjainak családtagokat pótló szerepétől, a kedves dadus gondoskodásától a munkájukat szinte láthatatlanul végző technikaiakig. A szétszórtság miatt nagy gond képzésük, továbbképzésük megszervezése. Pedig különösen a dajkák, gondozónők pedagógiai felkészítése, az iskolatitkárok, adminisztratív dolgozók rendszeres képzése és tapasztalatcseréjének biztosítása fontos feladat. Célul tűzték ki a beiskolázható korú technikai dolgozók általános és szakmai képzését biztosító lehetőségek felkutatását. Nem elhanyagolható tényező a munkafeltételek, a szociális ellátás javítása: az intézmény egészének higiéniájával is összefügg. Sokszor beszélünk a jó munkahelyi légkör, a szocialista demokrácia megkötő erejéről — a nem pedagógus oktatásügyi dolgozók esetében is számos példa bizonyítja. A törzsgárdatagok többsége a jó összhangban dolgozó konyhai alkalmazott, . míg legnagyobb a fluktuáció a takarítónők körében, akiknél az egymással és az intézmény- vezetőkkel, pedagógusokkal kialakult munkakapcsolatokon még sok a javítanivaló. Több jó kezdeményezésről, örömről, problémáról lehetne még szólni. Egy dologról azonban semmiképp sem szabad elfeledkezni helyzetükkel kapcsolatban; megbecsülésük a munka tisztelete nélkül nem lehet igazán jó „hátország” a nevelés számára a technikaiak tevékenysége. Mert, hogyan becsülik azok a fiatalok a munkát, akik az iskolai hétköznapok során nem szokták meg, nem érzik természetesnek? G. K. M. Mai févéaián latunk 16.40— 18.20. 21.40— 22.50: Király Kupa teniszmérkőzés. A Király Kupát a Svéd Tenisz Szövetség alapította 1936- ban, célja az volt, hogy az európai nemzetek számára fedettpályás ^csapatversenyeket biztosítson. A kezdeti sikeres és eredményes időszak után a hatvanas évek végén a Király Kupa elvesztette jelentőségét, mert kevés élvonalbeli csapat, kevés élvonalbeli játékos jelentkezett. 1976-ban a Király Kupa patronálását a Saab Autógyár vette át. Az idei versenyre 21 nemzet jelentkezett. A kupa védője, az előző kupagyőztes, Svédország volt. A mérkőzések két csoportban folytak, mindig oda-visz- sza játékkal, tehát a mindkét országban lejátszott mérkőzés végeredményének összege lett a végső eredmény. Idén a két csoportelső Csehszlovákia és Magyarország. A mai mérkőzésre Pécsett kerül sor. A magyar csapat tagjai: Taróczy Balázs, Szőke Péter és Benyik János. A visszavágó vasárnap a csehszlovákiai Chrudimban lesz. A televízióból jelentjük A stúdió „lakosztályának” szárnyajtaja előtt Coliin, a titkár várakozik hűvös eleganciával. Mögötte fehér turbánban Isahan Yez Amur őfőméltósága meghatalmazott teheráni nagykövet. Elhangzik a jel. A stúdió elcsendesedik. A titkár belép a káprázatos előkelőséggel berendezett dolgozóba, ahol az asztal mögött a nagy vállalkozás, a „Saroküzlet” kiagyalója és végrehajtója áll. Miszter Moran, azaz Kern András. A perzsa követ, mármint Bárdy György a lényegre tér. — Az USA-ban képviseltem a hazámat egy évtizeden át, különben is Oxfordban végeztem tanulmányaimat Mr. Moran, szó se essék álmodozásról... ön tönkre akarja tenni a hazámat. A perzsa olajpapírosok voltak a legszilárdabbak évtizedeken át a petróleumpiacon. — A haza pusztulásával kezdi és észre sem veszi az ember, hogy kilyukad holmi züllött olajpapíroknál — mondja gúnyosan Moran. — Rendelje vissza az expedíciót — követeli hidegen a perzsa. — Kürtölje szét a világnak, hogy se szén, se olaj, csak fókák, rozmárok, jegesmedvék és északi fény. Ne küldjön utánpótlást embereinek! Reményik Zsigmondnak a két világháború közötti drámaírás talán kissé elfeledett kitűnő szerzőjének „Saroküzlet” című darabját forgatják a filmgyárban. — Már régen tervbe vettem, hogy Reményik-darabot készítek a televíziónak — mondja a forgatás szünetében a rendezőnő Felvidéki Judit. — A Vén Európa Hotel című drámakötetből választottam ki a Saroküzletet. — Mért éppen erre a műre esett a választás? — Mert a legnagyobb játéklehetőséget kínálja. S nem utolsósorban' a látványosságok és a helyszínek is csábítottak. Képernyőre kívánkozó anyag. A „Saroküzlet” valójában egy ragyogó üzleti vállalkozás ötletének fedőneve. Moran az ötlet kiagyalója, egy állítólagos expedíciót indít az Északisarkra, a börtönből éppen kiszabadult, nyakon csípett geológus vezetésével. Az expedíció azonban egy közeli öbölben rejtőzik el. Eszük ágában sincs az Északi-sarkra eljutni. Onnan küldik rádió segítségével állítólagos felfedezéseiket ásványi kincsekről, olajról stb. A tőzsdén óriási felfordulást okoznak. A végén persze majd el kell szökniük a színtérről, de addig üzleteket kötnek. — Milyen stílusban, vagy felfogásban rendezi képernyőre a darabot? — A színdarab része a Re- ményik-életműnek, az Apoka- lypszis Humana-nak. Mondandója rendkívül mély, komoly írás. Támadás kora kapitalizmusa ellen. Kegyetlen gúnynyal megírt, bizarr humorú darab. Sok lehetőséget és játékosságot kínál számunkra. A költészettől sem mentes. Iro- dalmiságát ezért igyekszünk híven megőrizni. A tv-játék minden figurája —, bár az eredeti művet jócskán megrövidítettük — Reményik szellemét hordozza. A színészek közül Dunai Tamás az „agytröszt” személyi titkára így vall a darabról: — A titkár, akit én játszom ugyanolyan ügyes gazember, mint a többiek. Reményik érdekes világát képviseli ő is, akárcsak maga a szerző, aki annak idején nekivágott a nagyvilágnak, mielőtt még írni kezdett. Ha az ember úgy lehetne színész, mint, ahogy ő lett íróvá . . . Jól megismerte a felső tízezret és a mélyvilágot, a söpredéket is. A színészgárda kitűnő. Tol- nay Klári, Major Tamás, Szegedi Erika, Balázs Péter, Koncz Gábor, Maszkay István játszanak még. Aiigi Vera Gábor Pál filmje a fordulat évéről Pap Veronika élete első főszerepében Hazánk felszabadulás utáni történelmének eseményeiről — kivéve az ellenforradal. mat — meglehetősen kevés film szólt, noha az utóbbi időben ennek törekvése félreérthetetlenül érzékelhető. Si- mó Sándor Apám néhány boldog éve, Rényi Tamás Az idő kezdetén című munkája közvetlenül a felszabadulás utáni években játszódik, s a negyvenes évek második felében igyekszik nyomon követni azokat a társadalmi, gazdasági, politikai változásokat, melyeket az új társadalom építése megkövetelt. E filmek sorába tartozik Gábor Pál legújabb munkája az Angi Vera, melyet a rendeSzakmát A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyára az idei oktatási évben harmadik alkalommal szervezte meg felnőtt női dolgozóinak szakmunkás- képző tanfolyamát. A korábbi években tízhónapos tanfolyamon a kötő-hurkolóipari konfekciós szakmában szereztek bizonyítványt a lányok, asszonyok. Az ősszel a kötöde 23 dolgozója kezdte el három féléves taző Vészi Endre azonos című kisregénye alapján forgatott. 1948-ban, a fordulat évében játszódó film egy alig nagykorúvá cseperedett árvalányról szól, aki a változások közepette igyekszik megtalálni helyéi, társát környezetében. A címszerepet Pap Veronika játsza, a további fontosabb szerepekben Pásztor Erzsi, Dunai Tamás, Szabó Éva, Horváth László, Halász László és Ráday Imre látható. A filmet Koltai Lajos fényképezte. Me. gyénkben a balassagyarmati Madách Imre Filmszínházban ma mutatják be, majd az ezt követő napokban Nagy- bátonyban és a salgótarjáni November 7 Filmszínházban vetítik. tanulnak nulmányait egy újabb, az úgynevezett kötő-hurkoló szakmában. A hallgatók hetente egy alkalommal találkoznak a kihelyezett tanfolyam oktatóival, a nagybátonyi szakmunkásképző intézet és az általános iskola tanáraival, valamint a gyár szakembereivel. Tanulmányi idejük alatt munkaidő-kedvezmény, ben részesülnek. MISTER ÜZLETEI yj CARECKfi Fordította: Bába Mihály 35. r — Bizony, fillérek — egyeztek bele társai. Legnagyobb csodálkozásukra azonban semmiféle perre nem került sor. Két nappal később MacAreck úr igazolta a levél átvételét, a bank átutalását és értesítette a céget, hogy kérésüknek megfelelően járt el, a kereskedelmi ügyletet meg nem történtnek tekinti. Az „Urán Wardcityben” ügy ezzel véget is ért. Egy ideig a sajtó még írogatott róla. Aztán a hatóság hivatalos bizottságot küldött ki az urán kivizsgálására. A bizottság véleménye negatív volt. A szakemberek megállapították, hogy oly kevés mennyiségű, hogy szó sem lehet a kitermelésről.* Megállapították azt is, hogy Marty Brett kijelentése a sajtókonferencián teljes mértékben megfelel az igazságnak, hogy sem a bányában, sem a környékén nincs urán. Nem lehet sem őt, sem a bánya vezetőségét vádolni azzal, hogy félrevezette volna a hatóságot. A barátom befejezte elbeszélését és beszédes mozdulattal mutatott órájára. Valóban, későre járt. Mégis feltettem neki néhány kérdést. — Mondd kedves barátom, mit csinált ezután a híres „Albert Stern, Harry Bracken és James Kane — kereskedelmi képviselet”? Bíróság elé hurcolták? — Milyen okból? Hiszen nem tudtak rám bizonyítani semmit. Állítottam és valamikor is, hogy ott urán van? — A .Geiger-féle műszer akkor miért mutatott nagy radioaktivitást? — A bizottságnak igaza volt, amikor , némi radioaktivitást állapított meg, de ez nem jelent semmit. — Persze a te közreműködéseddel ? — Kedvesem, ne akarj túl sokat tudni. — Az újságíróknak hogyan lehetett átvilágított minden tekercs filmjük? '— Ez egyszerűen jó tréfa volt. Masty Brett, különben nagyszerű bányamérnök, amikor fényképezték, háttal állt a kis épületnek. Emlékezhetsz, hogy ott két helyiség volt. Az elsőben a sajtókonferencia, a másodikban néhány röntgen- készülék. Egyszerűen bekapcsolták, amikor fényképeztek. Nemcsak az urán teszi tönkre a filmet. Kis távolságban megteszik ezt a Gamma-sugarak is. — Nem értem, akkor miért háborodtál fel, hogy az egyik újságírónál leleplezted a Geiger-féle készüléket. — Meg kellett játszanom ezt a jelenetet. Kezdettől az volt a célom, hogy végül se az újságírók, se a cég három főnöke ne higgye el azt, amit mondok. Pedig az őszinte igazságot mondtam. — És ha a „New York Herald Tribune” tudósítója nem veszi elő a Geiger-féle műszert? — Ettől nem féltem. Tudtam, hogy minden újságírónak volt a zsebében és a táskájában. Ha mindez Lengyelországban történik, a mi sajtóképviselőnk sem üres kézzel ment volna el. — Mégis nagy volt a kockázat. A cég három ura egyszerűen eltekinthetett volna a szerződés 15. pontjától és a nyakadban maiad a bánya. Akkor mit csinálsz? — Kockázat minden üzletben van. Kockázatos még az úttesten is átmenni. Elméletileg persze megtehették volna, hogy nem vásárolják vissza. Akkor nehéz, de nem veszélyes helyzetben lettem volna. Egy kis áldozattal és Brett mérnök tanácsára újra meg lehetett volna indítani a termelést, de sok hasznom nem lett volna belőle. Az egész azonban nem volt olyan reménytelen, mint gondolod. Végül is nem vesztettem volna semmit. Sőt, még kerestem volna is rajta. Persze nem olyan gyorsan, mint Bracken, Stern és Kane urak jóvoltából. — Magyarázd meg nekem: a New York Herald Tribune miért közölte azt a cikket az uránról ? — Nem volt nehéz megjátszani egy kis komédiát. Ward- citybe . előbb Brett mérnök utazott, aki pontosan felmért mindent. Ugyanakkor sokat kerengett a környéken, hogy minél több ember lássa. Ezt követően már hárman mentünk oda: én, Brett és egy fiatalember, a segítőnk. Az volt a feladata, hogy minél több emberrel kössön ismeretséget és híresztelje el, hogy milyen drágán vásárolom meg a kimerült bányát. Megismerkedett a helyi lap tudósítójával is. Ekkor a kisegítőm részegen elfecsegte annak az újságírónak, hogy kihallgatta a beszélgetésünket az uránról. — Az újságíró azonnal kapott a szenzációsnak ígérkező híren és a legnagyobb lapnak, a New York Herald Tribünének telefonálta meg a hírt. — Látom, hogy a legrészletesebben kidolgoztál mindent és pontosan végre is hajtottad. — Természetesen. Meglepetés már nem érhetett. Na, de elég erről ennyi. Holnap is nap lesz — nevetett Henio. — Menjünk aludni. Másnap, amikor visszatértem a szállodába, mister Henry MacAreck kékesszürke Mercedese már a parkolóban állt. Ezen a napon barátom kissé kedvetlen volt. Hogy egy kicsit kedvre derítsem, javasoltam, hogy látogassunk el a szczecini teniszklubba. Ez hatott, mert Henio megmozdult és rossz hagulata nyomtalanul eltűnt. Ezt az alkalmat is felhasználtam: megkértem, hogy meséljen tovább kalandos életéről. — Látom, úgy véled, hogy én egy csirkefogó, füllentős ember vagyok — mondta a barátom. — Azt gondolod, hogy soha nem csináltam semmit, csak különféle „vállalkozásokat” szerveztem. Ez nem igaz. Néha szerveztem ilyesmit, de kimondottan csak akkor, amikor üzérkedőkkel volt dolgom és úgy akartak engem is becsapni, mint előttem százakat. Olyan kő voltam, amelyen kicsorbult a legerősebb amerikai üzlet. Ezenkívül összeszedtem néhány fillért, becsületesen kereskedtem, néha játszottam a tőzsdén, és gyakran nem feledkezve meg a magam kere-: setéről sem, megmentettem másokat a csődtől. Ilyen például a„fehér lazac” ügy — nekem köszönhető, hogy sok ember nem vesztette el megtakarított pénzecskéjét, és sok munkás nem maradt munka nélkül. — Akkor hát mesélj a „fehérlazac” ügyről — nógattam. öreg gesztenyefa alatt ültünk, kényelmes fotelban. Előttünk, a hálón túl, fehérbe öltözött fiatal fiúk rohangáltak a labda után. Kellemes, meleg este volt. Ilyen szép nyári esték talán csak Szczecinben vannak. — Micsoda ország! Milyen nagyszerű ország! — ismételte ábrándozva a barátom. — Mennyivel szebb itt, mint Alaszkában. — Alaszkában is jártál? Nem említetted. — Most mesélek a „fehér lazacról” és Alaszkáról. Alaszka folyói halban nagyon gazdagok. A sokféle hal között él ott egy igen népszerű, az ottaniak által „fehér lazacnak” nevezett hal. Jack London hősei a jeges pusztaságban szárított, fagyasztott hallal táplálkoztak. Fehér lazaccal. Változik az idő. Alaszkát keresztül-kasul szántják az autósztrádák és a rengeteg repülőtér. London hőseinek utódai nem használnak „az utakon” korbácsot, hogy kutyáikat hajtsák. Autóval száguldoznak. Ha hóakadály keletkezik, a benzinkutaknál meleg motel várja őket. Az autónak pedig nincs szüksége „fehér lazacra”. Elegendő, ha tele a tartály. (Folytatjuk) 4* NÓGRÁD - 1979. február 3.. csütörtök
