Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

Társadalmi munkával Ketten ugyanott Litkei eredmények és teruek Nincs kolbászból a kerítés A Litkei községi közös Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga a napokban tárgyalta meg és fogadta el az 1978-as tár­sadalmi munka teljesítéséről, s a tanácsi szervek múlt évi gazdálkodásának értékelésé­ről szóló írásbeli beszámo­lókat. Ezzel egyidejűleg meg­tárgyalták és elfogadták az 1979-es gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtására ké­szített intézkedési tervet is. A múlt évben a tanács 600 ezer forint értékű társadalmi munkát tervezett, ezzel szem­ben a lakosság 160 ezer fo­rinttal túlteljesítette. Ennek alapján az egy főre jutó tár­sadalmi munka értéke 300 forint helyett 450 forint volt. A faluban az egyik legége­tőbb feladat a községi rava­talozó megépítése volt. A la­kosság ehhez — önkéntesen — 115 ezer forintot ajánlott fel, sőt, ezen túlmenően je­lentős mértékű társadalmi munkát végzett az építkezés­nél. Litkén, de társközségében, Ipolytarnócon is már hagyo­mány a parkok társadalmi munkával történő karban­tartása, gondozása. Nagyon sok társadalmi munkát vég­zett például a lakosság a körzeti általános iskola par- kbsításánál. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a litkei természetvédelmi terület tisz­tán tartásáról már hosszú ide­je — társadalmi munkával — a helyi ÁFÉSZ szocialista bri­gádjai gondoskodnak. Eredményesnek mondható a kommunális és egészség- ügyi feladatok valóra váltá­sa. Ipolytarnócon tovább foly­tatódott a határátkelőhely ki­építése. A helyi cigánytelep felszámolása érdekében a ta­nács ingyenes házhelyeket biztosított a cigánylakosság részére. Másképp is segítet­te a tanács a cigánylakos­ságot. Például: az időseknek ruhaneműt, tűzifát vásárolt, a napközis és óvodás cigány- gyerekek étkezési díjait meg­váltotta. A tanács úgy tervezte, hogy az idén épül fel és kez­di meg működését a helyi vízmű. Ehhez állami támoga­tást kért és kapott, mintegy másfél millió forint összeg­ben. Gyermekszínházi előadások JSagybátonyban A gyermekek nemzetközi éve alkalmából érezhetően több gyermekeknek szóló programot szerveznek Nagy- bátonyban is, a Bányász Mű­velődési Házban, ahol eddig a gyermekszínházi rendezvénye­ket jobbára az Állami Báb­színház és esetenként a Nép­színház szolgáltatta. Az idén csatlakozott hozzájuk a Buda­pesti Gyermekszínpad is, amely havonta egy-egy elő­adást tart az óvodásoknak és az általános iskolásoknak. A januári A pórul járt róka Mici című produkció — Kora Ilo­na, a Budapesti Gyermekszín­ház rendezőjének színpadra állításában — zsúfolt házat eredményezett, s összesen 400 gyérek tekintette meg az elő­adást. A következő bemutató február 21-én lesz, s A hop- ponmaradt kandúr című éne­kes, táncos mesejátékot lát­hatják az ifjú színházbarátok. Márciusban a Nyulak lázadá­sa kerül bemutatásra, mind­két produkció Ferenczy Margó rendezésében. Az előadások díszleteit Durmics László, a Budapesti Gyermekszínház színpadmestere tervezte. A mustármag osztályozás utáni, exportra való előkészíté­sét végzi a „DROGUNION” Gyógynövénybegyűjtő és For- ga’ nazó Közös Vállalat mohorai központi telepén Kutersz- ki Fűlne és Szabados Istvánné. ________ T ovábbi fontos községfej­lesztési feladatok: a községi utak közvilágításának kor­szerűsítése, mintegy 100 ezer forint értékben. További 200 ezer forintot fordít az tanács az ipolytarnóci határátkelő- hely építésének folytatására. A fentebb már említett, a ci­gánylakosságnak kiutalt ház­helyek a tanács költségveté­sét 100 ezer forinttal növelik. Szóljunk néhány szót az oktatási intézmények fejlesz­téséről. Az idén az iskola és az óvoda minőségi fejlesz­tésére fordított összeg közel 50 ezer forinttal emelkedik. A cigánytanulók anyagi tá­mogatására fordított összeg az idén 35 ezer forint lesz. A Litkei községi közös Ta­nácsra háruló társadalmi, gazdaságpolitikai, községpo­litikai feladatok továb­bi, eredményes megvaló­sítása érdekében a ta­nácsi szervek az idén még jobban számítanak a két társ­község, Litke és Ipolytarnóc területén működő pártalap- szervezetek, KlSZ-alapszer- vezetek és a helyi HNF tá­mogatására, segítésére. Szabó László Önértékelés után A Nógrád megyei Sütő­ipari Vállalat munkahe­lyein 28 szocialista brigád, 229 taggal tevékenykedik. Közülük közel 150 a fiatal, 64 a nő. A brigádok a na­pokban végezték el az 1978-as vállalások végre­hajtásának önértékelését. A termelésben 802 ezer fo­rint többletet tudtak elér­ni, 629 és fél ezer forint értékben takarítottak meg elektromos energiát, anya­gokat, több mint ötezer társadalmi munkaórát tel­jesítettek, ami 55 ezer 847 forintnak felel meg. A bri­gádok munkájának jó pél­dája a nagybátonyi 14-es számú üzem karácsony előtti esete, amikor a ter­vezettnél nyolcezerrel több süteményt készítettek a szocialista brigád dolgozói. A vállalatnak jó kapcso­lata alakult ki a Beszterce­bányai Sütőipari Vállalat dolgozóival, kölcsönösen látogatják egymást, ta­pasztalatcseréket rendez­nek. A besztercebányaiak a kenyérgyártás iránt érdek­lődnek, a megyeiek pedig a sütemények készítésénél alkalmazható, fejlettebb technikai módszereket ta­nulmányozzák. A két asszony mosolyogva néz össze. A téma mindket­tőjüknek ismerős. Hogyan is volt' három évvel ezelőtt, amikor úgy döntöttek, hogy a Karancshúshoz szegődnek? Pedig akkoriban nemigen mo­solyogtak. Főleg az első na­pokban nem. 1976. nyarán nyitotta meg kapuit a Karancs Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalko­zás Salgótarjánban. A cél az volt, hogy elsősorban a me­gyeszékhely ellátását javít­sák. Üj üzem, új gondokkal, új emberekkel. Amelyekhez a kezdeti nehézségek, a ta­pasztalatok híja, de egyben az igyekezet is járult. Az üzem párttitkára Kro- mai László meséli, hogy volt olyan dolgozójuk akkoriban, aki reggel beállt munkába és este már le is számolt. Sokan hitték ugyanis, hogy itt kol­bászból van a kerítés... Az azóta eltelt hónapok alatt összerázódott a munkás­gárda. Olyannyira, hogy ala­kulóban a ’törzsgárda. Szőke Sándorné a legelső dolgozók egyike volt. Vizslá­son lakik, előtte a síküveg­gyárban dolgozott. (— Két műszakban, nehéz* fizikai munkát végeztem. Cso­magoltuk, emelgettük a táb­laüvegeket. Amikor hallot­tam, hogy itt, a közelben megnyílik a húsüzem, rögvest döntöttem. Ez nekem való, megpróbálom. Aztán... — Aztán? — Reméltem, sokkal köny- nyebb lesz. őszinte legyek? Nagyot csalódtam. A töltő­üzembe kerültem. Kézzel rak­tuk a masszát. Az első mun­kanapomon annyira elfárad­tam, hogy még keseregni sem tudtam. Lefeküdtem, mint egy darab fa és másnap hatkor újra kezdtem. Betanított munkás volt. Nehéz volt' megszokni a sza­gokat, a hús feldolgozását. Mert egészen más a szalámi, a kolbász, a sonka, amikor az üzletek pultjain kínálja ma­gát. — Vigasztalt a fehér szín, az, hogy jó munkatársakra, barátokra leltem. Lassan-las­Szőke Sándorné Szabó Istvánné Bábel László felvételei san hozzászoktam a minden­napi feladatokhoz. Emlékszem olyan év végére, amikor a szilveszteri nagy hajrában túlóráztunk. 'Hazaszóltam a férjemnek, meg a kislányom­nak, ne várjanak. Este olyan későn végeztünk, hogy nem volt értelme hazamennem. Bent aludtam, reggel megint töltöttük a virslit. Szókéné azóta előrelépett. A hivatalos rangja objektív minősítő, a vágócsamokban. — Ez mit jelent? — A levágott félsertéseket minősítem. Megmérjük, hol a legvékonyabb, hol a leg­vastagabb a szalonna. Utána következik a tiszta hús súlya. Fontos, mert eszerint fizetnek a szövetkezeteknek. Naponta százötven-százhatvan disznó megy át a kezünkön. A férje a tűzhelygyárban dolgozik, tizenkét éves kislá­nya iskolás. Tavaly vették fel a párttagok sorába. Vele szinte egyidőben érke­zett a Karancshúshoz Szabó Istvánné. Őt is a közelség hozta elsőként ide. Zagyva- pálfalván, a Hámán Kató-te- lepen laknak. Üzletben volt eladó. Jóformán az első nap­tól a töltőüzem munkásnője. Amikor kérdezem, mikor­tól meddig tart a munkaide­je, természetesen feleli: — Reggel héttől a munka befejezéséig. Ami nem min­dig azonos a munkaidő vé­gével. Előfordul, hogy „rá­verünk”... Szabó Istvánné állítja, hogy ma már nem menne vissza üzletbe. Nemcsak azért, mert itt többet keres. A havi háromezerkettő—háromezer­három mindig benne van a borítékban. Hanem azért sem, mert szeret itt lenne. Fő­ként azóta, hogy gépek segí­tik a megerőltető emelgetést.' Hasonló véleménnyel vannak > munkatársnői is. Szabóné úgy érzi megálla­podott a töltőben. — Sok mindent végigcsi­náltam. Főként az első idő­ben. Sütöttem a zsírt, takarí­tottam, töltöttünk, csomagol­tunk, ami jött. Tudja mi az érdekes? Örömmel jövök mindennap munkába. Számí­tanak rám és én is megtalá­lom a számításomat. Száz szónak is egy a vége.' Igaz, hogy a kerítés nincs kolbászból, de aki becsülete­sen dolgozik, megállja a he­lyét. Ahogyan Szabóné mond­ja, megtalálja a számítását. Csatai Erzsébet Tanfolyam diszkósoknak Az Országos Szórakoztatóze­nei Központ irányításával a Ba­ranya, Csongrád és Hajdú me­gyei kirendeltségek tanfolya­mot szerveznek Budapesten, Pécsett, Szegeden és Debre­cenben a lemezbemutatók to­vábbképzése, illetve vizsgára való felkészítése érdekében. A tanfolyam Budapesten lesz március 19-én és 23-án. Szegeden: március 20-án. Pé­csett: március 21-én. Debre­cenben pedig március 22-én kezdődik. A tanfolyam 8 he­tes, hetenként 1 alkalommal, 4 óra időtartamú, amelyen belül az OSZK igazgatósága által biztosított előadók elő­adásokat és gyakorlati foglal­kozásokat tartanak. A techni­kai berendezéseket az előadók biztosítják. A tanfolyamra kezdők is je­lentkezhetnek, ha középiskolai végzettségük van, vagy jelen­leg legalább a középiskola III. osztályát végzik és 30 évnél nem idősebbek. Várják az ide­iglenes működési engedéllyel rendelkező diszkósokat is. A fent felsorolt tanfolya­mokra Nógrádból is jelentkez­hetnek, ha vállalják az uta­zást. Jelentkezési lapot az OSZK helyi kirendeltségénél lehet kérni. Űttörődolgok A nemrégiben megrendezett salgótarjáni városi úttörőve- zetői konferencia határozat­ban foglalta össze az úttörő- mozgalom főbb teendőit. Meg­állapította, hogy az eddigi irányvonal megváltoztatására nincs szükség, viszont az if­júság nevelésében kialakult munkamegosztás fejlesztése további feladat. A határozat területenként és konkrétan foglalkozik a. gyermekszerve­zeti jeiieg erősítésének, az eszmei-politikai nevelő mun­kának és az úttörőmunka irá­nyításának fontosabb teendői­vel, valamint feladatokat je­löl ki az úttörőház és az Miről ír a Magyar Mezőgazdaság? ifjúsági úttörő- és váltótábor életének mozgalmasabbá, von­zóbbá tételére. Jó úton halad Gödöllő ah­hoz, hogy agrárcentrummá váljon. A minap háromnapos tanácskozásra került sor, ahol a napirenden a mezőgazdasá­gi tudományok legaktuálisabb témái szerepeltek. A Magyar Mezőgazdaság e heti száma jelentős teret szentel a gö­döllői mezőgazdasági tudo­mányos napokon elhangzott előadásoknak. A lap kiemeli ezek közül dr. Dimény Imre referátumát, amely a kertészeti termelési rendszerek ökonómiai kérdé­seivel foglalkozik. A másik részletesen közölt előadás dr. Fekete Lajos, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tan­székvezető tanáráé, aki a ta­karmányozás új irányzataival foglalkozik előadásában. Töb­bek között kitér a mellékter­mék-hasznosítás különböző kérdéseire, a takarmányim­port csökkentésének lehetősé­geire és a kutatómunka cél­irányossá tételének szükséges­ségére. A Bodrog-közi mezőgazdasá- .gi üzemek évek óta küzdenek a makacs belvizekkel. Avar László beszélgetett a megye mezőgazdaságának vezetőivel, annak lehetőségét kutatva: miként lehetne ezen az áldat­lan állapoton gyökeresen vál­toztatni? Az első, s legfonto­sabb megoldandó feladat, a belvízrendezés mind ez idáig késett. Az állattartás gazdaságossá­gának egyik legfontosabb kér­dése megoldásához visz köze­lebb Soltész Jenő, a Biogál Gyógyszergyár tanácsadójának és Békés Ferenc egyetemi ad­junktusnak az írása, amely a takarmányoptimalizálás egy általunk kidolgozott számító- gépes módszerét ismerteti. Az újszerű és jelentős eredmé­nyekkel kecsegtető takar- mánygaz;dálkodási módszer immár a megvalósulás szaka­szába érkezett, a Mezőgazda- sági Minisztérium számítógé­pének segítségével a kész op­timalizálási programok már használhatók is. Hogyan taka­rítható meg 15—20 százalék energia? A kérdés időszerű­ségéhez nem férhet kétség. Aki válaszol rá, dr. Józsa Ár­pád, a karcagi kutatóintézet tudományos osztályvezetője, az energiatakarékos talajmű­velés lehetőségeivel foglalko­zik írásában. Egy másik ak­tuális kérdés, amit az újkí- gyósi Aranykalász Termelő- szövetkezet vezetői tettek fel maguknak, így szól: hogyan lehet olcsón, jó minőségű mar­hahúst termelni? A megoldást a takarmánytermesztés és takarmánygazdálkodás újszerű módját Gádor Iván tárja fel a termelőszövetkezetben történt látogatása után. Mint riportjából kiderül: kilogram­monként egy forint alatti ke­ményítőértéket képesek az újkígyósiak a nagy szemter­mésű silókukoricából és a melléktermékek jól szervezett betakarításával előállítani. Tolvaj szarka A salgótarjáni szimfonikus zenekar soron következő fil­harmóniai bérleti hangverse­nyét február 12-én este hét órakor tartja a József Attila Művelődési Központban. A műsoron a követ­kező darabok szerepelnek — várhatóan maradandó élményt nyújtva a komoly zene kedve­lőinek; Joseph Haydn népsze­rű műve, az Oxford szimfó­nia, Beethoven Esz-dúr zon­goraversenye, s Rossini egyik legismertebb darabja, a Tol­vaj szarka nyitány. Vezényel Róna Frigyes, zongorán közreműködik Kato­na Ágnes. NÓGRÁD — 1979. február 7., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents