Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
\ Ami a lakást otthonná varázsolja # Szépet, értékeset — olcsón Habán tál, közepén az egykori meg- Gyömbértartó Sárospatakról rendelő neve és a készítés év száma: 1778 Ahhoz, hogy egy lakás otthonossá váljék, sok minden kell a használati tárgyakon kívül; számos olyasmi is, aminek csak esztétikai szerepe van. Ez a csak szócska ezúttal hangsúlyozottan idézőjeles; mert bármennyire nyilvánvaló. hogy ágy, asztal, szekrény nélkül semmiképpen sem lehet élni — igaz az is, hogy ha minden szükségeset beszereztünk, ismét úgy érezzük, hogy üres a lakás, másképpen üres, mint amikor nem volt benne semmi. Már a történelmi régmúlt alig-embere is azon igyekezett, hogy a keze ügyébe eső tárgyait, ruházatát falait, fegyvereit, eszközeit díszítse, hogy környezetén rajta hagyja a keze és képzelőereje nyomát —, hogy világát széppé varázsolja. Bizony, varázslat volt ez; gondoljuk el, milyen nagy horderejű ötlet volt az első öntevékeny képző-, iparművészé <a szépítő tevékenység csak később vált ketté iparművészetté és képző- művészetté), micsoda világraszóló ötlet volt kezdetleges kődarabokkal megteremteni a szépséget, mindannak kezdeteit, amit ma környezetesztétikának nevezünk! Mostanában egyre többen hangsúlyozzák a glédába állított, telepi lakások egyformaságának lehangoló voltát; azt, hogy milyen nehéz lelket lehelni a gyári sablonlakások falai közé. Hiszen ma is a magunk képére szeretnénk kialakítani közvetlen tárgyi környezetünket, hogy az otthonunk: a létformánk, a lényünk, a kultúránk tükre legyen. De mit tegyen az, aki nem változtathatja meg lakásának ósdi, vagy kaptafa- modernségű jellegét? Űton-útfélen hangoztatják a kulturált kifejezést. Olvassuk, halljuk, hogy kulturáltan közlekedik az, aki nem könyököl a szomszédja veséjébe, hogy kultúrálatlan az olyan mellékhelyiség, amelyben nincs papír, vagy törülköző. Pedig ez esetben legfeljebb a civilizáltság meglétéről, avagy hiányáról beszélhetünk. A megfelelő komfortú, korszerűen fölszerelt és karbantartott lakás még nem kulturált, csak civilizált — viszont a múltból itt maradt, levegőtlen, kom- íorttalan, azaz civilizálatlan lakás is lehet kulturált, ha a benne élők szeretik a könyveket, a képeket. E ponton egy platformra kell kerülnie az igényeknek: mert a kultúra teszi elviselhetőbbé a civilizálatlan körülményeket is, s változtatja meleggé, egyénivé a személytelenül vadonatúj sablonlakásokat is. Régi, vagy új falak között az élet minőségét változtatja meg az esztétikum állandó jelenléte. Igen ám, de ehhez is pénz kell. Aki új lakást kapott, abba öli mindenét, nemritkán évtizedekig tartó OTP-teher- rel tetézve kiadásait, akinek nincs lakása, arra gyűjt, vagy albérletre költi. Vagyis a többség számára elérhetetlen az eredeti alkotások vásárlása. Mit tesz tehát? Gyakran — semmit. Lakása sivár bútorraktár. És kelendők a selejtes ízlésű dísztárgyak is. Pedig az ízlésfejlesztés érdekében giccskiállításon pellen- gérezték ki a silány produktumokat, giccsadó is sújtja az efféle holmit mégis veszik még a kerti törpét, a gombolyaggal játszó cicát, a csábos cigánylányt ábrázoló műalkotásokat. Kevesen tudják, hogy milyen sokféle holmi kapható, aminek esztétikai értéke magas, ára pedig alacsony. Néhányat bemutatunk. A Képzőművészeti Kiadó Vállalat három év óta hozza forgalomba azt a korszerű reprodukciótípust, amelyet kitűnő minőségű papíron, valósághű színnyomásban, 60-szor 80-as, és kisebb méretben is kapni. Eddig harmincféle változat készült, Goya, Chagall, Csontváry, Rippl-Rónai, Toulouse-Lautrec és mások alkotásairól. Ezeket bekeretezve — nyers, vagy pácolt, sima fakeretben — tehetjük a falra; vagy felkasírozzuk, vagyis 3—5 centi mélységű sima dobozt készítünk, amelynek üreges része kerül a fal felé, felszínére pedig keményítővel rásimítjuk a reprót. Ugyanennek a kiadóvállalatnak évente megjelenő szebbnél szebb falinaptárain az ország legszebb tájai, múzeumaink kincsei, fotók, grafikák, festmények reprodukciói láthatók. A naptár önmagában is lakásdíszítő, de lejárta után a benne levő képeket is bekeretezhetjük, vagy felkasírozhatjuk. Drágább, de egész falfelületek, szobák hangulatát megváltoztató jellegű a tapétaszerű, 2-szer 3 méteres, fotó-, festmény- vagy gobelinreprodukció (legutóbb a tévében bemutatott Hajnal Gabriella gobelinművész egyik alkotását tették át tapétára). A Központi Múzeumi Igazgatóság egy évtizedes kezdeményezése — mégis kevesen tudnak róla — a valósághű kópiák forgalomba hozatala. Az ország minden tájának nagyobb múzeumaiban megvásárolhatók — meglepően olcsón — az ötvösművészet remekeinek nagyon szép kópiái amelyek eredetijei a legkülönbözőbb történelmi korokból, az ország és a világ sok tájáról valók. Afrikai, indián, ázsiai, óceániai kultikus tárgyak, maszkok elefántcsont- utánzatú filigrán munkák, kályhacsempe-másolatok, rézmetszetmásolatok, kicsinyített szárnyasoltárok, habán tálak, bokályok, tányérok: mindez a falra való; a' régi patikaedények, fűszertartók, mázas és patinázott edények a polc, asztal díszei. Lelőhelyük a budapesti Vörösmarty téren levő Múzeumi Souvenir bolt, s az ország több helyén levő lerakat. Hasonló mértékű és skálájú effajta tevékenységre külföldön sincs példa: jelenleg 650-féle múzeumi kópia vásárolható Soprontól Székesfehérvárig, a Nemzeti Galériától Egerig, múzeumokban, boltokban. E tevékenységet a Kulturális Minisztérium szigorú, több fázisú zsűrije ellenőrzi; a szép munkák jól képzett szakemberek hozzáértését dicsérik — s a világhírű Hollóházát, Herendet ahol többségük megtanulta a mesterfogásokat. S mert tjem elsősorban az üzlet, hanem az ízlésnevelés a cél: viszonylag kis szériák készülnek, elérhető áron; s az exportnál fontosabb a belföldi — emelkedő — igény kielégítése. Most ünnepli negyedszázados fennállását a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, amelynek tagjai — közöttük sokan kiváló népművészek, és a népművészet ifjú mesterei — azon tevékenykednek, hogy megőrizzék, folytassák, és (ha kell és megengedhető), a kor követelményeihez adaptálják a magyar népművészet legszebb hagyományait. Sok földrajzi és etnikai területről származó holmit — fafaragásokat, szürrátétet, cserép-, bőr-, rézmunkát, népviseleti babákat készítenek. Kiállításaikon és üzleteikben szőnyegtől falvédőig, díszedénytől hamutartóig van miben válogatni. Az itt csak vázlatosan ismertetett forrásokból mindenki meríthet, mindenki megtalálhatja az ízléséhez, lakásához, berendezéséhez illő,- alacsony áru, de vitathatatlan esztétikai értékű holmit. Ne éljünk személytelen, üres falak között, de legyen erőnk’ ahhoz is, hogy megszabaduljunk minden silány darabtól. Péreli Gabriella Kelta kultikus edények Barkácsoljunk fregolit Aki ügyes és szeret barkácsolni, saját kezűleg is elkészítheti a fregolit. Legalkalmasabb hozzá az 1x2 hüvelykes fenyőléc. Méreteit természetesen a helyiség (fürdőszoba, konyha) nagyságához alkalmazva kell leszabni. A gerinclécet általában 200 cm hosszúra vehetjük, s ennek végeire, becsapolva és merevítő kötésekkel rögzítve kerülnek a 80—100 cm hosszú huzaltartó lécek, melyek között 8—10 szál 2 mm-es alumínium vagy horganyzott huzalt — még jobb, ha műanyagbevonatú huzalt — feszítünk ki. (A ábra.) A huzaltartó lécekre a gerinctől egyenlő távolságban rögzíthetjük a kantár két végét, egyszerűen, (B ábra), vagy fémből készített Együtt vállalni a terheket A szocialista társadalom érdeke, hogy minél több fiatal kössön kiegyensúlyozott, anyagi érdektől mentes, szerelmi alapon létrejött házasságot, éljen boldog életet. S kis családi közösségben váljék a feladatokat együtt vállaló szülővé. A házasságkötések száma Magyarországon még soha nem volt ilyen magas, mint napjainkban. A társadalomban végbement változások — a megváltozott munka- és életkörülmények — új helyzet elé állítják a családi közösséget is, s ebben az új helyzetben sok fiatal férj és feleség nem találja fel magát. Kezdjük azzal, hogy megváltozott a nő helyzete is. A feleségek, anyák többségének önálló foglalkozása van, szakmát tanult, dolgozik. így önálló jövedelmével anyagilag is biztosítja a családi otthon megteremtését, bővítését, a család életvitelét. Ugyanakkor a hagyományos női munkákat jelentős részben még továbbra is az anyák végzik, tehát mindenképpen több tevékenység, megterhelés hárul rájuk. időszerűtlen és igazságtalan lenne, ha az apa nem töreked, ne arra, hogy a családon belül a terheket egyenlően osz- szák meg. Sokan úgy vélekednek, hogy éppen ezért ma nehezebb apának lenni, mint hajdanában. Egyrészt igaz, mert mindazoknak a jogoknak, amelyeket a társadalom a feleségnek nyújtott, mintegy ellentéteként a férjnek is számos kötelezettséget kell vállalnia a hagyományos otthoni munkakörökből; szabad idejét tehát össze kellett hangolnia a többnyire ugyancsak dolgozó feleség szabad idejével. Ugyanakkor — és erről feledkeznek meg sokan — könnyebb is ajtónak lenni, elsősorban ott, ahol a család gazdasági alapjainak megteremtése már nem egyedül az ő vállára nehezedik, ahol a család jólétét, biztonságát a férj és feleség együttes keresete biztosítja. Hány családbán fordul elő, hogy az apa a délelőtti műszakban dolgozik, az anya pedig délután. Nyilvánvaló, hogy a délután sem lehet korlátlanul az apáé. Vállalja a bevásárlást, vagy ha azt a feleség reggel már elintézte, ő hozza haza a kicsit a bölcsődéből, a nagyobbat az iskolából. Mint ahogyan számosán már magától értetődően vállalják akár a nagymosást is, amely gépesített háztartásban rövidebb időt igényel. S ott, ahol esetleg az apa is tanul, jó alkalom a nagyobb gyerekkel való törődésre, ha együtt hajolnak a könyvek fölé. B. K. kengyelekre (C ábra.) A kantár közepére — egyensúlyra vigyázva — készített hurokba kötjük a húzókötél végét, amihez legcélszerűbb a vastagabb ruhaszárító nylonkötél. A kötelet ne csomózzuk, hanem vékony zsineggel szorosan összekötve készítsük a rögzítéseket, s a kampóra akasztó rögzítésül bőr- vagy rongydarabkát is csavarjunk a kötélre, hogy a vas ne koptassa el. (D ábra.) A szerkezet felhúzásához egy egyes és egy kettes „fregoli csigakerék” szükséges. Ennek tüskés beütő szárát kell a mennyezet falába, vagy ha a körülmények lehetővé teszik, az oldalfalba beverni (előfúrással, ékeléssel, hogy tartson). (E ábra.) A farészeket okkerfestékkel színezett lenolaj kencével ajánlatos beereszteni, így kevésbé van kitéve a víz, a gőz ártalmainak. BK. j Gyorsan elkészíthető ételek SERTÉSFILÉ RIZZSEL. Hozzávalók 2 személyre: 1 csomag félkész rizs, 4 vékony szelet kolozsvári szalonna, 20 dkg sertéshús (szeletben), bors, só, 2 evőkanál nem túl apróra reszelt sajt. A rizst az előírás szerint megfőzzük és lecsöpögtetjük. A szalonnát egy serpenyőben ropogósra sütjük, majd kivesszük a zsiradékból. A szelet húst apró (fél cm vastag) csíkokra vágjuk, majd a szalonnából kisült zsírba a serpenyőbe tesszük, és mindkét oldalán csak egész rövid ideig, fél percig sütjük. Kevés sóval és borssal ízesítjük. A szalonnát és a húscsíkokat a forró rizsre tálaljuk és a tetejét megszórjuk a reszelt sajttal. CSIRKEMÁJ ÍNYENC MÓDRA Hozzávalók 2 személyre: 1 csomag rizs (félkész). 20 dkg csirkemáj, 2 evőkanál őrölt mandula, 1 evőkanál vaj, só, bors, 2 darab banán, 1 darab mandarin, 2 evőkanálnyi apróra vágott hagyma. A rizst előírás szerint megfőzzük. A csirkemájat 2 ernes darabokra vágjuk és a mandulával összekeverjük. A vajat egy serpenyőben felolvasztjuk, s a májat minden oldalán 2 perc alatt átsütjük. Előmelegített tálba tesszük, sózzuk és borsozzuk. Ugyancsak a vajas serpenyőben a hagymadarabokat üvegesre pároljuk. A hagymát a májhoz keverjük, majd együtt jól összekeverjük a rizzsel. A banánt meghámozzuk, hosszában kettévágjuk és a serpenyőben rövid ideig átsütjük. .A mandarint szintén meghámozzuk és a banán mellett sütjük. Majd a serpenyőből kivévé a rizses máj tetejére tesszük. SERTÉSHÚS BALKÁN MÓDRA Hozzávalók 4 személyre: Fél kiló sertésfiié, 2 evőkanál vaj vagy margarin, 1 kávéskanál só, fél kávéskanál bors, 30 dkg mélyhűtött zöldborsó, 30 dkg dobozos szemelt kukorica, 3 tojás sárgája. A húst éles késsel lehelet- vékony szeletekre vágjuk. A vajat, illetve margarint egy serpenyőben kissé megolvasztjuk, maid a hússzeleteket egymás mellé a serpenyőbe téve mindkét oldalán addig pároljuk, míg világos színű nem lesz. Az így előkészített húst a serpenyőből kivesszük és melegen tartva félretesszük. A mélyhűtött borsót és a kukoricát a serpenyőbe tesszük. Hozzáöntünk 1,5 dl vizet és hozzátesszük a leveskockát. Fedő alatt közepes lángon 10 percig pároljuk. Majd szűrővel kivesszük és a húshoz keverjük. A tojás sárgáját. elkeverjük egy tálban és hozzáöntjük a borsó, illetve kukorica levét, ízesítjük és a húshoz öntjük. Esetleg még sózzuk és borsozzuk. Rizst adunk hozzá körítésnek. SÜLT ZELLER Hozzávalók: 4 vékony szelet főtt zeller, só, bors citromlé, 15 dkg főtt sonka, 4 szelet sajt, vaj. A zellerszeleteket sózzuk,' borsozzuk és leöntjük citromlével. Kivajazott tűzálló tálba tesszük. A sonkát kis kockákra vágjuk és a zeller tetejére rabjuk a sonkadarabokat. Minden szelet zeller tetejére a sonka fölé egy szelet sajtot teszünk. Előmelegített sütőben 8—10 percig átsütjük, közepes lángon. NÓGRÁD — 1979. február 4., vasárnap 11 (
