Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

Ügyes kezű asszonyok Babák, térítők, párnák Jött az egyik férj, úgy este nyolc óra körül. — Mi a csodát csináltok Ilyen sokáig? A választ meg se várta, is­mét kérdezett. — Mi van itt tulajdonkép­pen? Az asszonyok nagy nevetés közepette körbefogták, muto­gatták az elkészült játékokat, aztán mit ad isten, még ron­gyot vagdosni is befogták a kíváncsiskodót. Gyakran nyílik Szécsény- ben ezekben a napokban a népfrontiroda ajtaja. A nőbi­zottság asszonyai összefogtak és elhatározták, hogy hulla­dékanyagokból játékokat, té­rítőkét, apró ajándéktárgya­kat készítenek. Mindezt a nemzetközi gyermekév jegyé­ben. Mert a játékokból kiál­lítást rendeznek, eladják azo­kat és a pénzt befizetik az Állami Ifjúsági Bizottság szo­lidaritási alapjára. Esténként összejönnek az asszonyok. A népfrontiroda tanácskozóterme jelenleg át­menet egy varroda és egy já­tékkészítő műhely között. Mindenütt minták, ruhadara­bok, fonalak. Nylonzacskók­ban a már elkészült babák, játékállatok, szépen össze­hajtogatva a térítők. Az em­ber nem is gondolná mi min­dent lehet rongyoknak titu­Kilencezer érdeklődő Tanácstagok és választópolgárok Az elmúlt hetekben a ba­lassagyarmati járás több mint hatszázötven tanács­tagja adott számot válasz­tóinak a községi tanácsok munkájáról és saját tevé­kenységéről. A tanácstagi beszámoló­kat jó hangulatban, elég sok hozzászólás közepette tartot­ták meg. Gyakorlattá vált, hogy együtt rendezték két- két tanácstag számadását. Főként ott, ahol egy utcá­ban laknak a tanácstagi körzethez tartozó választó- polgárok. azonosak a prob­lémáik, érdekeik. Iáit maradékokból fantáziá­val és ügyességgel megterem­teni. Galcsik Gyuláné a varró­gépes ... Annyit jelent, hogy amikor megjelenik, hóna alá veszi a villanygépét és hozza magával, ö varrja össze a maradékokat. Fajcsik József - né — egyébként a nőbizott­ság titkára — bedolgozó a háziipari szövetkezetben. Száz terítő előrajzolását vállalta. Nem marad el mögötte Föl­diné dr. Stromp Hedvig — „civilben” közjegyző — a népfront alelnöke sem. Térí­tőkét hímez és ugyancsak az előrajzolásban segítkezik, mellette az egyik főszervező. Igaz, Hogy dr. HÜtter Csabá- né gyesen van, a közös ak­cióból mégsem marad ki. Szép magyaros tányért és fa­lapockákat festett... Említhetnénk Racskó Pál- nét, Buttkai Andrásnét, Ve- lenczei Jánosnét, öze László- nét. Valamennyien szívvel- lélekkel dolgoznak. Vagy az öregek napközije. Bodnár Jó- zsefné vezetésével a fiatalo­kat is megszégyenítő ügyes­séggel és leleményességgel te­vékenykednek. Bőrhulladé­kokból olyan szép öveket csi- "náltak, hogy nyugodtan az üzletek polcaira is kerülhet­nének. A Palóc Népművé­szeti és Háziipari Szövetke­zetből szőttesmaradékokat kaptak. Kirojtozták, legalább ötven kisebb-nagyobb térítőt készítettek. Aki nem ér rá es­ténként a népfrontirodára jönni, az otthon dolgozik. Díszpámát, térítőt hímeznek. De készültek már kocsitaka­rók, tűpárnák, falra akaszt­ható kis kulacsok, aranyos paprikajancsik, díszbabák. Borbás Lászlóné, az egyik óvoda vezetője nagyon szép rátétes mintát csinált. Nyílik az ajtó, egy tanárnő, Lator Istvánná érkezik. — Jöttem megnézni, mit is fabrikáltatok, mert csoda hí­re van — kezdi. Aztán foly­tatja: — Elígérkeztem ma es­te, sajnos nem tudok jönni. De beszerveztem magam he­lyett a kolléganőmet. Vegyé­tek úgy, mintha én is itt len­nék. Tóth Endréné népfronttit­kár nagyon elégedett: — Magam se hittem volna, hogy ilyen sikere lesz a nő­bizottság kezdeményezésének. Ügyesek, leleményesek a mi asszonyaink. Esténként olyan jó hangulatban dolgozunk, mintha legalábbis bálban len­nénk ... Aztán hozzáfűzi, hogy amint elkészülnek, kivasalják, rendbe rakják az elkészült holmit. Remélhetőleg a kiál­lításnak is ugyanolyan sikere lesz, mint a jó kezdeménye­zésnek. Ennek pedig a gyeré- kek látják hasznát... Csatai Erzsébet Paprikanaúzeum íalocsán, a iszerpaprika- utató intézet Fennállásának 9 éves jubile- ma alkalmá­éi emléktáb- át lepleztek le ,z intézet fa­in. A jubile­im alkalmá­éi került sor z országos fűszerpaprika tudományos tanácskozás- a, ahol a lagyüzemi ter- nesztés és fel- lolgozás lehc- őscgelről tar- ottak előadá­sokat. A ké- en: a kalo- ;ai paprikamú­Közhangulat és ügyintézés Vannak íratlan törvények, amelyeket a tapasztalatok formálnak következetesen ér­vényesülő igazsággá. Ilyen törvényszigorú igazság az is, hogy a közhangulat alakítá­sában és alakulásában kulcs, szerepük van a tanácsoknak. Figyelmes törődésüktől a bü­rokráciamentes, érdemi ügy­intézéstől függ a hétköznapi életben iz állampolgárok nyu­galma, kedélyállapota, ki­egyensúlyozottsága. Npm túl. zás így beszélni a tanácsi munkáról. A valamikori köz- igazgatási .„idézést” a nép nyelve „időzésnek” nevezte. Ebben benne foglaltatott az a sok keserű, megalázó ta­pasztalat, amelynek nyomán egyértelmű volt a minősítés: az államigazgatás nem az emberekért, hanem az embe­rek ellen van. Zaklatja az ál­lampolgárokat, rabolja ide­jét, pénzét és nyugalmát. Ez a vélemény nem válto­zott meg máról holnapra. Ma mégis azt mondhatjuk, hogy bár az emberek általában idegenkednek a hivatalos ügy­intézéstől, mégis könnyebb szívvel, nagyobb bizalommal keresik fel a tanácsok dolgo­zóit. ÉVENTE ÖT ÉS FÉLMILLIÓ BEADVÁNY A tanácsok feladatköre a kormányzati intézkedések ha­tására terebélyesedik, így munkájuk növekvő hatással befolyásolja a települések fejlődését, a lakosság ellá­tását. Maradjunk az ügyintézésnél, vagy ahogyan szaknyelven nevezik, a hatósági tevékeny­ségnél. Talán kevesen gon­dolnák, hogy a tanácsi köz. tisztviselők évente ijt és fél millió beadvánnyal foglal­koznak, két és félmillió ügy­ben hoznak határozatot és mintegy 30 millió esetben fog­lalkoznak a hozzájuk fordu­lókkal. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak — beleértve a csecsemőket is — évente legalább három esetben van hivatalos ügye. A tanácsok ál­talában megnyugtatóan in­tézkednek, az ügyöt 95 száza­lékát az előírt határidőn be­lül zárják le. Létrehozták az ügyfélszolgálati irodákat, frá­sos útmutatók, tájékoztatók készülnek, munkaidőn túl is fogadják az ügyfeleket. A bürokrácia azonban ma is kísértő rém. De nem hét­fejű sárkány, amelyet nem lehet legyőzni. Igaz, azt ’sem mondhatjuk, hogy nincs szük­ség állandó küzdelemre. Azt mondtuk az előbb, hpgy a ta­nácsok az ügyek 95 százalékát határidőre intézik el. Ám, akinek az ügye éppen az öt százalékban foglaltatik, azt aligha vigasztalja a 95 szá­zalékos eredmény. A JOGSZABÁLY KERETEI KÖZÖTT A követelmény a százszáza­lékos ügyintézés. Rögtön azt is hozzáfűzhetjük, hogy a mennyiségi formai teljesítés csak alapkövetelmény. Sok­kal fontosabb az ügyek érde­mi intézése, az ügyintézés jogpolitikai elveinek követ­kezetes alkalmazása. A kulturáltság, a gyorsaság, a törvényesség, a . méltányos­ság elválaszthatatlan egy­mástól. Különösen a méltá­nyosság körül vannak zava­rok. Az igaz, hogy ezzel csak a jogszabály keretei között lehet élni, de fontos, hogy a jogszabályok módot adjanak a méltányosságra. Olyan gya­korlatra van szükség az állam- igazgatásban, ami az ügyeket megoldja és nem csupán for­málisan zárja le. Azt porsze figyelembe' kell venni, hogy minden ügy. a magánügy is —, ha például két szomszéd pereskedik egymással — két szemben álló felet jelent. Olyan döntés elképzelhetet­len, hogy az államigazgatás mind a két félnek igazat ad­jon. De megnyugtató, tör­vényes megoldásra mód van és az ilyen következetes dön­tés nemcsak lezárhatja az ügyet, hanem a demokratikus jogérzetet is erősítheti mind a két, ügyfélben. A jó ügyintézéshez hozzá­tartozik az alapos és követke­zetes hatósági ellenőrzés, fő­leg a szövetkezetek törvé. nvességi felügyelete, az ár- ellenőrzés, a munkaerő-gaz­dálkodás és a környezetvéde­lem ellenőrzése. Nem az állampolgárokra - tartozik elsősorban, de meg kell jegyezni, hogy a jobb ügyintézés érdekében javí­tani kell a tanácsi munka tár­gyi adottságait: kisgépek al­kalmazásával. a nyomtatvá­nyok korszerűsítésével, a munkát gyorsító technikai eszközök elterjesztésével. FORMALITÁS ÉS RÁTERMETTSÉG A tanácsok egyre több ál­lampolgárt vonnak be az ügyek intézésébe, mint véle­ményezőket, mint javaslatte­vőket. Hasznosak az úgyneve­zett tanácsi bizottságok; mintegy 16 ezer tagjuk között nemcsak tanácstagok vannak. Ezeket a bizottságokat persze nem lehet a szocialista de­mokrácia egyedüli letétemé­nyeseinek tekinteni. Nem megnyugtató tapasztalat az, hogy az utóbbi időben Nóg- rádban Is túlságosan elszapo­rodtak a különféle szakbi­zottságok. Van néhány me­gyei tanács, ahol a tanácsi bi­zottságok mellett, vagy negy­ven szakbizottság működik. Szinte törvényszerű, hogy ilyen esetben sok a formali­tás és a párhuzamosság. Láb- rakapott például olyan felfo­gás is, hogy több szerv együtt­működését csak társadalmi bizottságok szabályozhatják. Ez így nem igaz! A bizottsá­gok, amelyekben kiváló szak­emberek foglalnak helyet, hasznos tanácsokat adhatnak, jó javaslatokat terjeszthet­nek a hivatásos ügyintézők elé. de semmiféle bizottság nem vállalhatja át az appa­rátus, a kinevezett vezetők, vagy választott tisztségvise­lők feladatát. A bizottságok nem dolgozhatnak a tanácsok helyett. így például különböző intézmények koordinációiét csak a hivatásos vezetők lát­hatják el, akiknek erre hatás­körük, hivatalos befolyásuk van. A bizottsági munka te­hát a demokrácia fontos ele­me, és ha ezt komolyan gon­doljuk, akkor le kell hántanl róla a demokratizmus ellen ható formális elemeket. A legfontosabb feladat a munka minőségének javítá­sa, ehhez kell megteremteni a kedvező feltételeket, s mind­inkább bevonni a lakosságot az élet ezerfajta dolgának Intézésébe. Soltész István A tudományos irodalom népszerűsége Nem csupán a szakkőnyv­kiadók, de a szépirodalmiak is azon fáradoznak a Német Demokratikus Köztársaság­ban, hogy a lakosságnak — főleg a fiatalabb generáció­nak — a népszerű tudomá­nyos kiadványok iránt meg­nyilvánuló, egyre erősebb ér­deklődését kielégítsék. A lipcsei Uránia Kiadó évente több mint 800 000 ilyen kötetet jelentet meg első ki­adásban, illetve utánnyomás­ban. A kiadó egyik zseb­könyvsorozata, harminc kö­tettel egymilliós példányszá­mot ért már el. Az „Uránia Universum” című antológia évről évre megjelenő népsze­rű kiadvány. A tavalyi „Urá­nia Universum”-ban hatvan téma szerepel a tudomány, a technika, a gazdasági élet, a közlekedés, valamint a kultú­ra és a sport világából. A ki­adó életrajzsorozatai is igen keresettek, amelyek olyan személyiségeket hoznak közel a ma nemzedékéhez, mint Ko­pernikusz, Kant, Leibniz, Rousseau, hogy csak néhá­nyat' említsünk a sok közül. Piágai noteszlapok Az összejöveteleken közel kilencezer állampolgár je­lent meg. Az érdeklődés eléggé eltérő volt- Pilinyben az egyik találkozón például hetvenen voltak, Magyar- nándorban ugyanakkor elő­fordult, hogy csak tizenket- ten * voltak kíváncsiak ta­nácstagjuk beszámolójára. A megjelent választópol­gárok közül közel ezerötszá- zan szólaltak fel, mondták el véleményüket. Jellemző, hogy amíg a korábbi évek­ben inkább „panasznapot” tartottak, most a bejelenté­sek döntő hányada közérde­kű volt. Felszólaltak a köz- tisztaság, a környezetvéde­lem ügyében. Majdnem mindenütt szóba került a vízellátás, a vfzműépítés. Ugyanígy az utak, járdák, vízelvezetés megoldására is tettek javaslatokat. Általá­nos az is, hogy a gondok megoldására mindenütt fel­ajánlottak társadalmi mun­kát, vagy önkéntes hozzájá­rulást. Az elhangzott közérdekű javaslatok, bejelentések, pa­naszok nagy részére azon­nal választ adtak a tanács­tagok. Ahol a tanácstag ne­tán nem akart elhamarko­dottan válaszolni, ott — az anyagiak számba vétele és a tanács vezetőivel törtéőt megbeszélés után — rövid időn belül írásban értesítik a javaslattevőt. A Moldván jégtáblák halad­nak északra, az Elba felé. Prága hólepelben. Régen nem esett annyi hó a csehszlovák fővárosban, mint az idei té­len. Az ezeréves várost Goe­the a világ kőkoronájának drá­gaköveként emlegette. Száz- tornyú Prágának, még ismer­tebb nevén Arany Prágának is nevezik- Ma több mint egy­millió lakosú, lüktető tem­pójú világváros, Csehszlovákia politikai, gazdasági, tudomá­nyos, kulturális központja. 1­Prága új büszkesége a met­ró, amely ugyanúgy áthalad a várost átszelő Vltava folyó Kilátás az Óváros térre. alatt, miként Budapesten a Duna alatt. A kelet—nyugati szakasz öt kilométer hosszú, és a szovjet gyártmányú sze­relvények tíz perc alatt teszik meg a távolságot. Hét állo­mást érintenek, amelyek szin- pompásak. A Béke téri pél­dául kék, a Malostranska zöld, a Hradcanska (amelyből a vi­lághírű Hradzsin megközelít­hető) narancssárga színben játszik. A nyugati végállomást — a Leninovát. — kerámia- burkolat díszíti. A prágaiak kedvenc megállója a Vencel tér végén, a Mustek (Hidacska), amely nevét egy középkori kő­híd maradványáról kapta. A le­járati csarnokban látható is egy részlete, a metróépitők akadtak rá. Szeretik a prágai­ak a metrót, mert nélküle a szűk óvárosban szinte lehetet­len lenne a közlekedés- Szov­jet—csehszlovák együttműkö­désben készült és épült to­vább észak—déli irányban. Nem kis büszkeséggel említ­hetjük; hogy a Nógrád megyei Mátranovák dolgozói is közre­működtek a metró sikerében, hiszen a Ganz-MÁVAG gyár­egységben állítják elő a met­róalagút tartóoszlopait. Kifo­gástalanul betöltik feladatu­kat. 2. Ürága világhírű látványos­sága a Laterna Magika Szín­ház, amely az 1924-ben épült Adria palotában található. Egy passzásból közelíthető meg. Bár energiatakarékosság miatt a színház fényreklámjai nem égtek, mégis este 8-ra mind a 300 férőhely gazdára talált. Rendkívül nehéz jegyhez jut­ni, bár eléggé borsos, 35 ko­rona az ára. Akadt egy feles­leges jegyünk. Nem nagyon kínálgattuk, mégis két perc alatt elvitték- Prágaiak ritkán jutnak a nézőtérre. Minden este külföldiekkel van tele. Mostanában a Varázscirkuszt játsza a társulat, már több mint egy esztendeje. Külö­nös színház ez: film, szíHház, balett fekete színház és ze­ne ötvözete. A nézőtér mögött hat vetítő, elöl négy hatal­mas vászon. A színpadon a nyitókép: fekvő gordonka, trombita, kettős létra, porce­lánfej és egy nagydob. Elkez­dődik a Varázscirkusz. A né­ző a cselekmények középpont­jában érzi magát. Mikor mo­rajlik a tenger, szinte fél, hogy átcsapnak feje fölött a hullámok. A történet egysze­rű- A gonosz cirkuszi porond­mester a csinos kötéltáncos­nőt mindenféle rosszra akar­ja rávenni, ám két bohóc eb­ben megakadályozza és végül házasság lesz a dolog vége. Maradandó színházi élményt nyújtó az előadás. Nem hiába volt 1958-ban a brüsszeli vi­rágkiállításon az egyik szen­záció a Laterna Magika sze­replése. Azóta sok víz lefolyt a Vltaván, de varázsa, nép­szerűsége ma is a régi. 3. A Prágában járó külföldiek nem mulasztják el a híres Svejk vendéglő, a Kehely meglátogatását. Világhírét Ja- roslav Hasek regényének kö­szönheti. Az 1910-es években" egy szürke, elhanyagolt kül­városi kiskocsma volt a Hos- tinec U Kalicha az Újváros­ban. Az Újváros megjelölést persze, nem kell szó szerint érteni, mert csak az ezeréves Övároshoz hasonlítva új és már legalább négyszáz éves. A híres regényben Svejk, a derék katona „rögtön a hábo­rú után, este 6-kor” ide várta barátait- A regény példát­lanul népszerűvé tette a Ke­hely vendéglőt. Manapság fő­leg sok német fordul meg a vendéglőben, ahol friss, hideg, remek pilseni sört mérnek. Ma már idegenforgalmi látvá­nyosság. A falakon Ferenc József-i időket idéző képek, falra rajzolt Svejk-karikatú- rák. A vendéglő este 11-ig van nyitva. Zene nincs. A konyhai bejáró fölött ma is ott lóg a nevezetes Ferenc József-kép. A Vltava, háttérben a Hrad­zsin. Légypiszok nélkül, amely mi­att a Pankrác börtönbe dug­ták Palivec kocsmárost, „aki minden második szavával az ember fenekét emlegette”. A bejárat közelében emléktár­gyakat árusítanak. Egy Svej- ket ábrázoló pohárért 15 ko­ronát is elkérnek- Ám a kül­városi kiskocsma hangulata már a múlté. A bejárat előtt tolongó autómárkák. Hiába vannak a pincérek K. u. K.- egyenruhában, a légkör már nem a régi. Ennek ellenére elégedett a főpincér. Nagy a forgalom. Az egyenruhás pin­cérek közül csak neki van rangja . • . Rozgonyi István NÓGRÁD - 1979. február 27., kedd 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents