Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

# yilág proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGHÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV CVF., 48. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979. FEBRUAR 27., KEDD Hadár János fogadta az iraki alrlnököt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta a hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Taha Muhied- din Maarufot, az Iraki Köz­társaság alelnökét. A szívé­lyes légkörű találkozón részt vett Gáspár Sándor, áz Elnöki Tanács helyettes elnöke, Pú­ja Frigyes külügyminiszter és dr. Szadun Hammadi iraki külügyminiszter. Jelen volt dr. Gonda Lajos, hazánk bag­dadi és Shurki Sabri Ahmad, slz Iraki Köztársaság buda­pesti nagykövete. Magyarországi látogatását befejezve Taha Muhieddin Maaruf délután elutazott Bu­dapestről. A látogatásról kö­zös közlemény jelent meg. Az üzemi demokrácia a SZOT napirendjén Legyenek közérthetőbbek és tömörebbek az üzemi demok­rácia fórumai elé terjesztett tájékoztatók, javaslataikat pe­dig lehetőleg több változat­ban készítsék el a vállalatok, hogy a dolgozók azokat ala­posabban mérlegelhessék — egyebek között erre hívta fel a gazdasági vezetőket hétfői ülésén a S2X5T elnöksége­Az üzemi demokrácia fóru­mai ma már alkalmasak arra, hogy állásfoglalásaikkal, ja­vaslataikkal segítsék a helyes vállalati döntések kidolgozá­sát és azok végrehajtását. A legkezdeményezőbb fóru­mok a szocialista brigádveze­tők tanácskozásai. Innen in­dultak el a munkaverseny- felajánlások, s egyben azok a javaslatok is, amelyek a válr lalati szervezés javítását, a jó munka feltételeinek megte­remtését szorgalmazzák. Az üzemi demokrácia fejlő­dése tehát jó úton halad, bár még távolról sem zökkenő- mentes. A vállalatok javasla­tai nem mindig áttekinthető­ek, s nem ritka, hogy már el­döntött intézkedésekhez „ké­rik” a dolgozók véleményét. Még mindig gyakoriak a pár­huzamos értekezletek, vagyis ugyanazt a témát — gyakran ugyanazok a dolgozók — több helyen is megvitatják. Fölös­leges, vagy nélkülözhető érte­kezletek jócskán akadnak, pe­dig az üzemi demokrácia ha­tékonyságát nem az értekez­letek száma, hanem a javasla­tok értéke, a jó kezdeménye­zések végrehajtása fejezi ki­elnökségének 1---------------------, T ARTALÉKOK Fiatal volt, teli ambícióval és lelkesedései. Két napra rá, *hogy átvette diplomáját, jelentkezett a munkahelyén. Nem mondhatni, hogy nem fogadták szívesen. Bemutatták, aki­nek kellett, kijelölték az íróasztalát, majd útjára bocsátot­ták. „Holnap reggel nyolckor találkozunk” — figyelmeztet­ték búcsúzóul. Másnap egy köteg sebtében összeválogatott iratot tettek eléje, hogy tanulmányozza őket. Ismerkedjen meg vele, mi­vel is foglalkozik munkahelye. A paksamétával néhány óra alatt végzett. Ült és várt. Munkára, feladatra, arra, hogy ki­próbálják, mit ér ő. Hogy bebizonyíthassa, nem hiába ta­nult tíz féléven át az egyetemen. Napokig nem történt sem­mi. Röstellt volna munkát koldulni, egyrészt mert, a törzs­tagok nyilvánvalóan jobban tudják, mire fel van ő közöt­tük másrészt pedig, mert látta, a többiek se halnak bele a sok munkába. Unatkozott, igaz, nem sokáig. Nyelvet kez­dett tanulni. Már eléggé jól ment neki az angol, amikor végre valahára megbízták egy üggyel. Azüggyel — gondolta ő, hiszen első munkája vojt a cégnél. A feladatot néhány óra alatt megoldotta, ismét a szótár, a könyv következett. Aztán megint egy-két feladat, majd ismét a nyelvtanulás. Nemrégiben múlt két esztendeje, hogy az ismertetett menet- tend szeiint alakulnak napjai. Mint mondta, nincs oka az elkeseredésre. A kollégák se tesznek többet. Tudni éppen tudnának többet teljesíteni, ám egyszerűen nincs rá szükség. Jól elvannak a hivatal­ban naponta nyolc órán át. Csak az a félő — vallotta be halkan —, hogy ilyen munkatempó mellett még azt is el­felejti lassacskán, amit az egyetemen tanult. A parányi részfeladatok megoldása nem kényszeríti tornára az elmé­jét. Rutinból megoldható minden. Szellemi tunyaság. Talán ez lehet az összefoglaló elneve­zése az előbb ismertetett tapasztalatoknak. Légkör, .amely csak arra alkalmas, hogy langyossá váljék a régebben for­rongó tudás, elmúljon a kedv a munkára, a nagy, az egyre nagyobb feladatok megoldására. Hősünk nyelvet tanul, o legalább csinál valamit. És a többiek? Aligha hiszem, hogy tévednék, ha azt mondom: nincs ná­lunk kellőképpen kihasználva a tudás, a felkészültség. Per­sze. ahány ház, annyi szokás, munkahelye válogatja, hol milyen a helyzet. Mondják: a, munkamegosztás manapság tapasztalható magas színvonala az oka, hogy elegendő csu­pán a rájuk eső részt elvégezniük, tudniuk a szellemi dol­gozóknak. Mondják, de nem lehetek köteles hinni benne. Ahol a napi nyolcórai munka nem több két-három órai munkavégzésnél, ott aligha csupán a beszélgetők, a kávéz- gatók, a körmüket festők a hibások. Már csak azért, se, mert a fent nevezettek elvégzik a munkájukat — eredménye­sen. Arról nem tehetnek, hogy a feladatok száma, s nehéz­ségi foka nem illeszkedik felkészültségükhöz, tudásukhoz. Hogy miért kell beérniök ennyivel? Ezernyi lehet az ok. Sok vezető ódzkodik például kipróbálni helyettese tudását. Fél áttol, hogy a másik bizonyít. Lefőzi őt, s akkor elérkez­het a helycsere időpontja. A fiatalok és az idősebbek vi­szonya is sokszor hasonló. A huszonéves még ráér bizonyíta­ni, várja ki hát a sorát — érvelnek —, s mit sem törődnek vele, hova tűnik a kezdeti ambíció, a tudni- és adnivágyás. Aztán „felnőnek a gyerekek”, s szélsőséges esetben kineve­zésükkor már az előttük járók elveit vallják. Várakoztat­ják, tartaléksorba tesáik a náluk fiatalabbakat, ugyanazon érvek alapján, mint amelyeket »korábban (de rég volt az!) könyörtelenül elutasítottak. Újra kezdődik tehát a kör, s marad minden a régiben. Mérnökökkel beszéltem nemrég, akik szenvedéllyel me­séltek róla, mennyi szellemi tartalékuk van. De elképzelé­seikről még azt sem tudhatják meg, hogy helytáilóak-e egyáltalán. Nem ada,tik meg nekik még a kudar,c lehetősé­ge sem. Így aztán bátran hihetik, hogy zseniális az elgon­dolásuk. Honnan tudhatnák az ellenkezőjét? Az elmélet megmarad elméletnek, a gyakorlat próbája nélkül. Mérnökök, jogászok, közgazdászok és a többiek. Fiatalok és idősebbek, akik tudnak, tudtak valamit, csak eleddig senki se vállalta el a próbát. Félszből? Óvatosságból?. Pozí­cióféltésből? Ki tudia?Csak annyi bizonyos, hogy az efféle kihasználatlan szellemi tartalékok előbb-utóbb felemész­tődnek, elvesznek. Jobban kellene vigyázni rájuk! m. p. A gyermekév jegyében Játszóterek — álmok Hétfőn Salgótarjánban az if­júsági művelődési ház szerve­zésében „kétlépcsős” fórumot tartottak Játszóterek — játé­kok címmel. Hídvégi Valéria iparművész tartott saját ké­szítésű játékaival óvodai be­mutató foglalkozást, melynek al kaiméval az Arany János ú i gyermekkert csemetéi „zsűrizték” a mágneses táblás kirakót és a faépítőt. Ezután a meghívott óvónők, akik a foglalkozást is végignézték, fó- lum keretében z'iaít"k .az alkotóval. valamint dr. Huszka Antónia pszichológus­sal, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem, képviselőjével és Bereczky Lóránt művészet- történésszel, az MSZMP KB tudományos és közoktatási osztályának munkatársával. A pszichológusnő a gyermeklé­lektan szakértőjeként a játék szerepével, fontosságával, egyéniségcormáló erejével fog­lalkozott rövid vitaindítójá­ban. A művészettörténész pe­dig a játékszerek esztétikai je­lentőségét és társadalmi hatá­rit erre’e!te. A hozzászólók részben saját gyakorlatukból kiindulva egészítették ki az elhangzottakat, és tetszésüket nyilvánították a maketteken bemutatott szabadtéri, játszó­téri játékokkal kapcsolatban. A fórum válaszadóihoz a ké­sőbbiekben csatlakozott az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviseletében Mészáros Ferenc, a kommuná­lisügyi főosztály munkatársa. Délután ugyanebből a témá­ból, de más résztvevőkkel is­mét beszélgetést rendezett az ifjúsági ház. Ezúttal községi tanácsok elnökei, illetve kén- viselői, mintegy huszpnöten tekintették meg a kiállítást, s N> Szerszámgépek a tengerentúlra A tervezettnél ötmillió fo­rinttal több termelési értéket állítottak elő az elmúlt esz­tendőben Érsekvadkerten, a Szerszámipari Művek gyár­egységében. Gazdálkodásuk eredményesnek mondható az­ért is, mert a várt hétmillió forint helyett 9,5 millió forint nyereséget könyvelhettek el. Termékeik korszerűségében, keresettségében található a jövedelmezőség egyik oka. Pantográf elnevezésű másoló marógépük a kapitalista pia­con, sőt még a tengerentúlon, az USA-ban is exportcikk. Tavaly . 195 darabot készítet­tek belőle, az idén 240 darab a megrendelés. Gyártanak még külöhböző szerszámgé­pekhez részegységeket, alkat­részeket, melyek a fővárosi központ gyáregységében, ke­rülnek összeszerelésre. Ma­napság újabb 1200 négyzetmé- tei^s szerelőcsarnok építésé­hez fogtak, mely további le­hetőségeket nyújt a SZIM gyáregységének. A jó maró­sok, esztergályosok segítségé­vel még messzebb viszik a szerszámgépek az érsekvad­kertiek jó hírét. Képünkön: Készülnek a Pantográf maró­gépek a 'csarnokban­— kulcsár — Pasztán hétfőn végeztek Balassagyarmaton ma kezdik Eseménydús két hónap az építőknél Nehéz telük volt idén az építőknek: sok csapadék, nagy és viszonylag hosszú hideg nyűgözte a külső munkálato­kat. Ennek dacára az év idá­ig eltelt részében nem kelet­kezett behozhatatlannak tet­sző lemaradás — az alább említett egységeknél — sem a folyamatban levő, sem a most indított építéseken. Két jelentékeny munkának látott neki az esztendő első majdnem két hónapjában a Nógrád megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat. A megyeszékhelyen sü­teménygyártó üzemet állí- tanak össze szűkebb pátriánk sütőipari vállalatának. Jelenleg a terű-, let előkészítésén fáradoznak az emberek; március elején jönnek az alvállalkozók cölö- pözni. Erre a beruházásra az illetékes 38 millió forintot szánt. Körülbelül ugyanennyi összegbe kerül a másik idén kezdett munka is: Balassa­gyarmaton kollégiumot és tan­műhelyt húznak föl a leendő szakmát tanulóknak. Az Ipoly- parti építmény helyén jelenleg területfeltöltés zajlik. A folyamatban levő munká­latok közül — alkalmasint — a lakásépítés tart számot a legnagyobb kíváncsiságra. Sal­gótarjánban a Beszterce-lakó- telepen három darab ötszin­tes, egyenként húszlakásos há­zat — G/14, G/15, G/16 jelűe­ket — készítenek. Ezek szer­kezete részint most épül, ré­szint már összeállt. Balassa­gyarmaton — amint Misztrik Imre termelési osztályvezető tájékoztatott — ma kezdődik egy 28 otthonos, négyszintes lakóház blokkszerelése. Pász- tón hétfőn végeztek egy L/3—4 jelű, 22 lakásos épület szerkezetének összerakásával. Ugyancsak a nagyközségben vakolják az L/l—2 jelű házfa­lait. Utóbbi építményt — vár­hatólag — április végén, május elején adja át a NOTÉV. Haladtak januárban, febru­árban a közintézmények épü­leteinek megformálásával is a vállalat emberei. Franki-cölö­pöket vertek le a megyeszék­hely kijelölt területén, a gyer­mek- és ifjúságvédelmi inté­zet székházának fundamentu­mául. Március ötödikén az utolsó betonkaró is helyére kerül. Balassagyarmaton a Salgótarjáni Ruhagyár üzemé­nek belső építésén és tetőzárá­sán tevékenykednek a munká­sok. A kisterenyei 12 tanter­mes — borsodi vázpanelből álló — iskolában úgyszintén a tető és a szakipari munkák el­készítése van hátra. Am itt baj támadt: csak októberben jön a kazán. Holott az isko­Tnnindns Dé lát augusztus 10-én kellene át­adni. Mindent egybevetve a termelési osztályvezető úgy ítéli meg a helyzetet, hogy eredményes március várható, és így nem keletkezik említés­re érdemes lemaradás az első negyedévben. Csak Salgótarjánban kezdett hozzá új munkához idén az AGROFIL Építőipari Szövet­kezeti Vállalat. A Gorkij-la- kótelepen az A/14 jelű lakó­ház mélyföldszintjének szer­kezetét rakták össze a dolgo­zók. Blokkokból húznak föl rá egy épülettömböt, amely ösz- szesen ötvenhat lakást tartal­maz. Előkészítették a terepet az Arany János utcában egy nyolcegységes pavilonsor szá­mára. Ezek az apró vas-üveg kulipintyók a megyei vegyes­ipari javító vállalat hasonló épületecskéit egészítik ki. A Pécskő utcában tanuszodát épít az egység; jelenleg a föl­vonulási jellegű munkánál tartanak. Ézeken kívül egy szociális épület és egy vízlá­gyító üzem összerakásához lát­tak hozzá az AGROFIL em­berei — tudtuk meg Kelemen János termelési osztályvezető­től. Folyamatban van a TI­GÄZ központi irodájának építése, a Zöldfa és Hárs­fa úti fűtésrendszer kidol­gozása. E munkák régebben kezdőd­tek, éppúgy, mint a kistere­nyei szolgáltatóház összeállí­tása. Mindezekből együttesen áll egybe az első negyedéves 20 millió forint értékű terme­lési terv.-Libanonban utána az ÉVM filmjét, majd meghallgatták Mészáros Fe­renc beszámolóját. A tanácsi vezetők ugyancsak tetszéssel fogadták a játszószereket, töb­ben közülük szívesen látnának hasonlókat településeik közte­rein, azonban egyelőre sehol sem gyártják azokat. A dél-libanoni jobboldali keresztény milíciák és az iz­raeli tüzérség hétfőn -délelőtt heves támadást intézett Naba- tije. városa, a déli országrész­ben levő palesztin—balolda­li erők főhadiszállása ellen —, jelentették a helyszínen levő sajtótudósítók. Áldozatokról és anyagi károkról egyelőre nem érkezett jelentés. - Szintén hétfőn az izraeli lé­gierő vadászgépei Libanon légterét megsértve, a főváros, Bejrút fölött repültek el, és több ízben idéztek elő hang- robbanást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents