Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
Betétek és célok Takarékoskodni jó fő- közrejátszik az is, hogy az mogatják a lakásépítéseket, a ként, ha van miből. A gazda- OTP ma már sokféle betét- lakásvásárlásokat, s nem kis sági fejlődés, az életszinvonal formát kínál, amelyek közül összeg jut áruvásárlási kölcsö- emelkedése következtében ma mindenki kiválaszthatja a ne- nőkre, a mezőgazdasági és a már a lakosság nagy többsé- ki megfelelőbbet. A legna- kisipari magának, gyo_,j arányban a kamatozó sára. betétek szerepelnek — tavaly Az ge „megengedheti1 hogy ne egyik napról a mátermelés támogatásikra éljen. A magyar csaló- ezek összege 11 milliárd fo- vállal dók valósításábólOTP jelentős szerepet a lakásprogram megAz 1978-ban egyre nagyobb hányada rinttal nőtt — míg mások a nem „éli fel” jövedelmét, ha- nyereménybetétet, vagy a gép- épült 88 ezer lakás 90 százaléka a takarékpénztár közrenem a szó valódi értelmében kocsínyeremény-betétet része- gazdálkodik azzal. Sokan tűz- sítik előnyben. nek maguk elé olyan célokat. mint például a lakás, hétvégi -juya hí., -í-i—i_„r radban ház, gépkocsi vásárlása, leül földi utazások. S ezek az elhatározások csak rendszeres takarékoskodással érhetők el. !"e^e? kölcsönnel a Pályaműkődésével készült el, ezek építésére és vásárlására az OTP több mint 12 milliárd Ugyancsak népszerű Nóg. számára biztosított kedvezTavaly a lakosság takarékbetétei 17 milliárddal nőveAz Idei évben várhatóan újabb 17 milliárd forinttal nő a takarékpénztár betétállonyújt segítséget De ^míithet- má.nya- 8folytak és folynánk ennek kezdéshez, Közművelődés és a KISZ A Magyar betétfoTmának nak ls Viták arró1’ ho8y 3Ó'?> kedtek, ezzel az állomány el- takarékosságra nevelő hatá- összegének ilyen méwű emelérte a 125 milliárd forintot. E sat is, hiszen — éppen jelle- kedése __ a kérdésre a avag yarapodásban jelentős szere- Sénél fogva --az ifjúsági ta- korlat már választ adott s pet játszott az is, hogy a la- karékbetetkönyvnél a rend- n egyúttal feladatainkat is kosság pénzbevételei a múlt s*®r“sf®en yan a han**uly/ mutatja; fejleszteni kell a las^zalékkal Majdnem J00 ^ fiatalnak takarekDetét- tönző, segítő módszereket és formákat, messzemenően fi- A lakosság által befizetett gyelembe véve az ilyen jelle- kamatozó — pénz azonban gű szokásokat, igényeket. Az az egyik oldal. Éppen ésszerűen, hasznosan takaré- összegyűlt koskodó állampolgár érdeke le- ugyanis teljesen egybeesik a la- kisebb és nagyobb közösségek, hiteleket az ország céljaival F. S. P. évben 8,6 ---------------n övekedtek. A 125 mii- '/an ifjúsági liárd forint a jövedelmek könyve, említett alakulása mellett mást is kifejez: azt, hogy a lakosság bízik a párt, a kor* csak mány politikájában — meg- az ily módon takarított pénzének jó részét összegek teremtenek nem szalmazsákokban, hanem hetőséget arra, hogy a takarékpénztárban tartja. A kosság különféle növekedésben kétségkívül kapjon. Ebből az alapból táTanácstag és közélet A tanácsrendszer — rendeltetése, szervezete, kapcsolata a lakossággal — csaknem három évtized után ma már aligha szorul bemutatásra. Még a felületesen tájékozott állampolgárok is tudnak róla annyit, hogy hivatalos ügyeik nagy részét a tanácsházán intézhetik el, s lakóhelyük fejlesztéséről, igényeik kielégítéséről ott gondoskodnak. A legközvetlenebbül azonban mégis a tanácstagját ismeri a lakos, hiszen ő választotta érdekeinek képviseletére, s gyakorta találkozik is vele. A tanácstag tehát egyik központi alakja a helyi közéletnek, aki egyrészt — a törvényben lefektetett jogai és kötelességei keretében — ellátja a lakosságtól kapott megbízatásokat, részt vesz a népképviseleti-önkormányzati tevékenységben, másrészt következetesen őrködik a helyi és a központi érdekek mindenkori harmonikus érvényesülése felett, Szerteágazó és felelősségteljes a tanácstagok munkája, akár a választókerületükben, akár a tanácsi testületekben végzik. Ez a választók bizalmán alapuló, megtisztelő funkció olyan embert kíván, aki munkáját teljes odaadással és kellő felkészültséggel képes ellátni. Általános tapasztalat, hogy a majdnem 70 ezer tanácstag többsége tisztában van ezekkel a követelményekkel. Ezt igazolja mindenekelőtt működésük szemmel látható eredményessége, a lakosság értük érzett bizalma. megbecsülése, S valamiért mégsincs minden rendben. LAZULÓ KAPCSOLATOK Aligha véletlen, hogy az Utóbbi időben egyre több helyen látják szükségesnek a tanácstagi, illetve testületi munka hatékonyságának megvizsgálását. S a vizsgálatok valóban arra utalnak, néhol mintha alábbhagyott volna a tanácstagok lendülete. Egy részük időközben elfáradt, elbizonytalanodott; a testület] ülésekről is elmaradozik, de aki elmegy, az se játszik komoly szerepet a döntések meghozatalában. Ugyanígy egyes választókerületekben is érezhetően lazult a tanácstag és a lakosság kapcsolata. A jelenség annál figyelemre méltóbb, mivel az 1971-ben hozott tanácstörvényt követő években épp a helyi közélet nagyarányú fellendülésének lehettünk tanúi, s most ezt a biztató ívet fenyegeti törés. Igaz, ma már az okokra is következtethetünk. Az 1980-ig meghosszabbított választási ciklus valóban egyfajta fáradtságot idézett elő a tanácstagság körében. Sokan megöregedtek, elhaláloztak, Ez végül is természetes folyamat, s az időközi választásokkal rendezni lehetett a sorokat. Nagyobb probléma ennél, hogy a megtorpanás főleg azoknál mutatkozik, akik tulajdonképpen már a megválasztások idején sem lehettek minden szempontból alkalmasak erre a jelentős társadalmi feladatra. Néhány év múltán ide vezetett a felületes jelölés, a túlzott „statisztikai” szemlélet. Ez a mulasztás, sajnos, már csak a következő választáskor korrigálható, Az okok másik része a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával, illetve a tanácstagok jelzéseinek, javaslatainak további sorsával kapcsolatos. Mindinkább szaporodik az ülések napirendjének a száma. Egyre vaskosabbak a szak- igazgatás által készített előterjesztések, amelyeket elönt a „szakzsargon”, az adathalmaz, S rendszerint valamennyi testületi szervnek foglalkoznia kell velük. A tanácstagok tehát joggal panaszkodnak itt is, ott is arra, hogy ezt a nagy elfoglaltságot — hiszen nemegyszer több társadalmi funkciót is betöltenek — már nem győzik energiával és idővel. Ugyanakkor azokkal a témákkal nem mindig találkoznak, amelyeket korábban a lakosság kérésére ők javasoltak. NE VÁLJÉK FORMÁLISSÁ A vizsgálódások azonban az aktivitás csökkenésének egyéb összetevőit is — a hajszoltabb magánélet, az információáradat befogadásának korlátozottságát stb. — napfényre hozták és ez már önmagában is jelentős lépésnek tekinthető a kibontakozás útján. Persze, azért még számos teendő vár a politikai, állami ée társadalmi szervekre, hogy a tanácsi közélet mindenütt újult erőre kapjon, s a tanácstagi megbízatás ne váljék formálissá. n. g. Kommunista Ifjúsági Szövetség közművelődési feladatai az általános ideológiai, politikai tudatformáló tevékenység szerves részét képezik. A KISZ Nógrád megyei bizottsága 1975. júniusában határozatban fogalmazta meg közművelődés-politikai teendőit, melynek tapasztalatait több ízben — legutóbb az elmúlt év végén — értékelték. Összességében megállapítható, hogy a szemléletformálásban, a közművelődés társadalmi szerepének értékelésében, a munkásművelődésben, a KlSZ-szei-vezetek munkastílusában jelentős fejlődés történt. Viszont e tendencia lassúbb volt a mozgalmi és munkásjelleg erősítésében, a szocialista ember- formálás folyamatában, az életmód általánossá válásában. S mint a felmérésben olvashattuk: „A differenciáltabb minőségi munkára Ösztönzésben, a társadalmi munkamegosztás megvalósításában, a rendelkezésre álló kulturális lehetőségek jobb kihasználásában elért eredményeink szerények.” Legfontosabb feladatuknak tekintették a KISZ-esek a még hiányzó alapműveltség megszerzését, a szakemberképzést. A munkahelyeken igyekeztek kialakítani az alapszervezetek körében a tanulás és a művelődés kedvező légkörét. Ennek eredményeképpen évről évre csökken a nyolc általános Iskolát el nem végzők száma az üzemekben, a termelőszövetkezetekben. A KISZ-tagok egyéni vállalásai között szerepel a végzettség megszerzése, illetve a különböző továbbképző tanfolyamokon való részvétel. A szakmai „továbbképzést” segítik a vetélkedők, a versenyek hosszú sora, például az FMKT, a fiatal újítók hónapja, az ifjúmunkásnapok, az Ifjúkommunisták az V. ötéves terv teljesítéséért elnevezésű akciók. Kihasználatlanok azonban a lehetőségek a szakképzettség szempontjából kedvezőtlen helyzetben levő lányok, nők, ingázó fiatalok esetében. Általános és szakmai műveltségük gyarapításában lényeges helyet foglal el az önképzés, az önművelés. Az alapszervezetek kőnkért feladatokkal, megbízásokkal, sajátos eszközeikkel inspirálják a fiatalokat a rendszeres oktatáson túli önművelés, olvasás, ízlésformálás fejlesztésére. Az olvasási kultúra fejlődését bizonyítja a könyvtárak látogatottsága (az olvasók hetven százaléka fiatal), a könyvet vásárlók létszámának emelkedése, az olvasópályázatok sikere. Évenként mintegy kétszáz KISZ-tag vesz részt olvasótáborozáson, de megnőtt az érdeklődés, a honismereti mozgalom és a kutatás iránt is. A munkásművelődésben meghatározó szerepet töltenek be az ifjúsági brigádok. é mozgalom, a kulturális tevékenységen keresztül is egyre jobban kapcsolódik a KISZ- akcióprogramokhoz, melyek számos lehetőséget nyújtanak a közös munkavégzésre. Külön figyelmet érdemelnek a közösségi, művelődési formák kialakításában főszerepet játszó ifjúsági klubok. A KISZ feladata, a munkamegosztásnak megfelelően, a klubok tartalmi tevékenységének és politikai hatékonyságának erősítése. Jelenleg 115 működési engedéllyel rendelkező ifjúsági klub igyekszik megvalósítani a célkitűzéseket, vagyis az önálló gondolkodásra, véleménynyilvánításra, közösségi munkára történő nevelést, a klubélet színesebbé, gazdagabbá tételét, a KISZ eszmei, politikai befolyásának javítását. Gond, hogy a KISZ-szervezetek nem mindenütt értik és tudják feladataikat a klubok politikai irányításában, ami a klubvezetők és -vezetőségek felkészítésének hiányosságaiból, a magas fluktuációból ered. Ugyanakkor tény az ls, hogy sok helyütt a meglevő lehetőségek kihasználása sem megfelelő. A közművelődés mozgalmi jellegének erősítésében fontos színtér az amatőr művészeti mozgalom, melyben a fiatalok szerepe és aránya Igen figyelemre méltó. Nő a népszerűsége az irodalmi színpadoknak, a színját- szóköröknek, az énekkaroknak. Gyakori lehetőséget kapnak fellépésre, például a forradalmi Ifjúsági napok rendezvénysorozatain, a kulturális bemutatókon, a mozgalmi dal- fesztiválokon, az amatőr művészeti csoportok seregszemléin. A K 07 Nógrád megyei bizottsága a ILuL a közművelődési határozat időarányos értékelése során levonta a szükséges tanulságokat, valamint meghatározta az elkövetkező id őszok teendőit. Ezek között szerepel, hogy a tartalmi kérdések közül nagyobb hangsúly jusson a világnézeti, ideológiai, erkölcsi, politika nevelésre, a permanens művelődési igény kialakítására, a munkára nevelésre. Tervszerűbb munkára kell ösztönözni az ifjúsági klubokat; a mozgalom nevelési lehetőségeit, közösség- és ízlésformáló hatását céltudatosabban kell felhasználni az amatőr művészeti mozgalomban; s törekedni kell a kulturált szórakozás és pihenés iránti Igények cs lehetőségek megteremtésére. T. U , Cserhálsurányi látogatás Együtt dolgozunk 1 együtt örülünk A balassagyarmati járási kánkra odafigyelnek, elisme- saját területükön minden kü- úttörővezetői konferencia be- rik. De higyje el, amit te- lönösebb csapatvezetői kérés számolójában több alkalommal szünk, nem elismerésekért nélkül, önállóan dolgoznak, a is megemlítették a cserhátsurá- tesszük. Azért a 215 gyerme- nyi iskola úttörőcsapatának kért dolgozunk, akiknek neve- sokszínű mozgalmi tevékeny- lését ránk bízták. — Az Úttörőcsapat tevéségét saját területükön végzik alkotó munkájukat. Pozsonyi Anna tanárnő irodalmi csoportja az iskolai ünnepeken lép fel- TT , u. kenységéről többen elismerő- De ott vannak a község tár*” í*™ mnntíP en szóltak. A járási úttörőéi- fadalmi' nemzeti és nemzethogy csapatunk munka- véloménve szerint az kozi ünnepein is. Hrapán Mimegmérjem” — kezdte a egyik lc?jobb5 közösség az ön ^ály az asztaliteniszezőkkel lmre.ne által irányított kollektíva. Mi foglalkozik. Cserhátsurányban arra, hogy csapatunk munká ját beszélgetést Eyssen ;sapátvezető. — Örülök és jóleső érzés tudni, hogy mun. Emelkedett a szolgáltatás színvonala a Nógrád megyei Patyolat Vállalatnál. Az elmúlt esztendőben lezajlott rekonstrukció eredményeként korszerűbb körülmények között végezhetik munkájukat. Árbevételük majdnem elérte a 10 millió forintot. Ebből közel négymillióért a lakosságnak nyújiottak szolgáltatást. Mind többen vették igénybe a mosást: 21 és fél százalékkal növekedett a forgalmuk. A veg.vtisztítás még mindig nem hódított nagy tért, alig másfél százalékkal volt nagyobb e szolgáltatási ágazatban az érdeklődés, mint a korábbi esztendőben. Az elmúlt év végén üzembehelyezett vegytisztító berendezésükkel — képünkön — a vállalási határidőket jelentősen csökkentik. kulcsár — által irányított kollektíva. Mi a titka a jó vezetésnek? — A mozgalmi munka nem akkor jó, vagy rossz, ha a csapatvezető jól, vagy rosszul Vadatokat. tudják, hogy az iskola és az úttörőcsapat önmagában nem tudja megoldani a nevelési dolgozik. A minőség, a neveNagyon jó á kapcsola* lőtestület munkájának a függ- tunk a művelődési házzal, vénye. Kollégáim gyermekek Szervesen kiegészíti progra- szocialista neveléséért érzett munkát, nevelési célkitűzé- felelőssége az, amely az egész selnket- Fotószakkör, két tánccsapat munkáját átfogja- Eb- csoport működik az irányítá- ben a felelősségérzetben és az suk alatt. Hasonlóan jó a ehhez párosuló mozgalom sze- kapcsolat a sportegyesülettel, retetében van valahol az ön A tanulói önkormányzat, az által kérdezett jó munka tit- úttörőélet demokratizmusa, ka. Ehhez még egyet szeret- élő és ismert fogalmak a esetnék hozzátenni: az úttörőcsa- hátsurányi pajtások körében, pat és az iskola egyetértése. Az úttörőtanács jelentős sze- Együtt, egymásért, olvasható repet vállal a házirend kiala- a csapatnaplóban, Ez a gon- kításában. A csapatprogram a dolat Cserhátsurányban nem pajtások véleménye alapján maradt papíron. Ott él eleve- áll össze, amelyben minden nen a nevelők körében és tanuló megtalálja az érdeklő- akarva-akaratlanul is átszi- dési körének, tehetségének várog a gyermekközösségbe, megfelelő tevékenységi for- A cserhátsurányi gyerekek mákat. Minden pajtásnak van nevelőikhez hasonlóan tud- megbízatása, vállalása, amely- nak ürülni és lelkesedni egy. nek végrehajtását a gyermekmás sikerének, önzetlenül se- közösség ellenőrzi. A gyerme- gíteni egymás munkáját. A ki önkormányzat minőségi tudományos-technikai úttörő- szintjét fémjelzi, hogy az út- szemlén a cserhátsurányi paj- törőtanács havonta értékeli a tások szép sikereket értek el. rajok munkáját, megszervezik Mint ismeretes, második az ügyeletesi rendet, a csapatéve különböző tantárgycsoportokban kollektívák versevezetőségeknek javaslattal élnek kitüntetések, jutalomtányeznek. A gyermekek önál- borok odaítélésében. Megválóiban alakítják ki a csapató- sították az önkiszolgálási kát. A háziverseny, győztesei rendszert, vesznek részt a járási dön- A KISZ-életre nevelés át- tőn- Ezeket a pajtásokat a ne- hatja az egész csapat tevé- velők közösen készítik fel. kenységét. Jó kapcsolatot ala- Még nem fordult elő, hogy a kltottak ki a KlSZ-szervezet- sikert valaki magának akarta tel- Hogy az úttörőcsapatban elkönyvelni azzal, hogy az ő a pajtások jól érzik magukat, tárgyából jobb, vagy többet bizonyítja az a tény, hogy a tud a gyermek. Együtt dolgo- nyolcadik osztályból kima- zunk, együtt örülünk és ha radva, szívesen térnek vissza kell, együtt bánkódunk. A közösségi szellem, a gyér. mekek iránt érzett felelősség csapat életéből, bizonyítéka, hogy a nevelők a volt iskolájukba, ahol mint ifivezetők vállalnak munkát a Sz. F. NÓGRÁD — 1979. február 24., szombat
