Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)
1979-02-16 / 39. szám
A tengeri ílotta Első pillantásra ellentmondásosnak látszik, mégis valóság: Csehszlovákiának tengere nincs, de mélytengeri flottája van, s az évről évre gyarapszik. A tengerhajózás világ- ranglistáján a 65., ugyanakkor a szárazföldi államok közül — Svájc után — pedig a második helyet foglalja el a 14 hajóból álló saját kereskedelmi flottájának 240 ezer bruttó-re- gisztertonnás teljesítményével. A csehszlovák flotta 1950-ben 2.3, 1970-ben 7,1, 1977-ben pedig már 8,0 millió tonna árut szállított. A csehszlovák hajók fő rakodóhelyei a lengyelországi Szczecin, Gdynia és Gdansk, az NDK-beli Rostock és Wismar, az NSZK-beli Hamburg, Bréma és Lübeck, a jugoszláviai Rijeka, a szovjetunióbeli Reni, a romániai Braila és az olaszországi Trieszt. Az elbai vízi út révén a legjelentősebbek ezek között Hamburg, amelynek kikötőjét már az első világháború óta használják a csehszlovák hajók. Az ország mélytengeri árurakodási forgalmának legnagyobb része — 30 százaléka — Is itt bonyolódik le, sorrendben utána, 25 százalékkal a lengyel, 23 százalékkal a jugoszláv kikötők következnek. Jugoszláviával és Kubával egyébként e téren hosszú lejáratú egyezmény segíti a tevékenységet. A csehszlovák tengerhajózás további fejlődését jelenti a szocialista integráció eredményeként megvalósításra váró konténeres szállítási rendszer. Az úszó konténereket, szám szerint 26-ot magában foglaló korszerű haiók első példányát finn hajógyár készíti, Július Fucik nevét viseli majd, és ez évtől kezdve Szovjetunió Csehszlovákia, Magyarország és Bulgária közösen fogják használni. 1979 végére — a tervek szerint — elkészül a szocialista országok közös áruszállítását segítő második konténerhajó. Hatásos gyógyszerek — új Kutatások A bolgár gyógyszervegyészet múltja viszonylag rövid: a húszas években nyílt meg az első gyógyszertani intézet és gyógyászati részlege ahol megkezdték a növényi alapanyagú gyógyszerek előállítását és klinikai kipróbálását. Jelenleg a gyógyszervegyé- szet a népgazdaság fejlődő ágai közé tartozik. Hat tanszék foglalkozik e fontos ismeretanyagok oktatásával a főiskolákon, egyetemeken. Két jelentős kutatóintézet, számos laboratórium munkatársai já rulnak hozzá a gyógyszerkutatás, ezen keresztül pedig a gyógyszerkészítés új meg új eredmén y ei h ez. Peter Nikolov professzor — az első gyógyszertani kutató- intézet hajdani asszisztense — munkatársaival számos új gyógyszer kifejlesztéséhez segített hozzá. Ilyen például a gyermekbénulás szövődményeinek kezelésénél használatos Nivalin, amelyet a vegetatív idegrendszeri zavarok esetén is eredménnyel alkalmaznak, és ilyen a sebészetben nélkülözhetetlen Pimadin; a kitűnő antituberkulotikum, az INHA—1. és a SAM. Bolgár kutatók vizsgálják egyes gyógyszerek hatását az agyi vérkeringésre, s ezzel a gyógyszertan világviszonylatban is új irányát követik. A plovdi- vi gyógyszerkutatók a hazai gyógyvizek, 42 különféle éter- olajfajta és méhészeti termék farmakológiai hatását is vizsgálják. A bolgár gyógyszerek ma a Világ 60 országában ismertek és keresettek. A legtöbbet e Szovjetunióba exportálják. Iá; múzeumok 1985-re Vietnam mind a 35 tartományában tájmúzeumokat létesítenek. A forradalmi hagyományok és a harci dicsőség házainak megnyitását is tervezik, ezenkívül képzőmű- yészeti kiállításokat rendeznek. Az országban jelenleg több központi múzeum van, köztük forradalmi, történelmi és szépművészeti. GALAMBOK Hidg téli nap volt. A teremben négy kályha ontotta a meleget, de így is csak szobahőmérséklet volt. — Itt nem egyszerűen bízottjaként vett részt a tanácskozáson. — Tudtam, hogy nem fogják érteni — mondta Ács Kapocsné, és sejtelmesen mogalambok ügyéről van szó — solygott. Ö már majdnem ér- állt fel Golyós Csapágyné, körzeti galambmegblzott. Bejelentését élénk moraj kísérte. A tanácskozás már ki tudja, mióta tartott, a résztvevők legtöbbjének időközben lejárt a személyi igazolványa, egy véletlenül betévedt tizenkét éves úttörő pedig kinőtte a cipőiét. — Mert a látszat néha csal tette, amit mondott. — Ha a galambok betegek lesznek, akkor vigyázni kell rájuk. És nincs ám minden családban nagymama, vagy szakképzett munkanélküli, aki otthon tudna maradni a galambbal. — A kórházi ágyakról beszéljen — követelték többen is. Ács Kapocsné mereven a — tette még hozzá Golyósné. teremre szögezte tekintetét, — A Deákné vásznáról most majd szoknyája ráncaiból elővette az adu ászt. — Egyszerű az egész, azért nem tudják követni az elvtársak. Arról van szó, hogy amúgy is kevés a kórházi ágy, ha most még néhány ezer galamb is megbetegszik, ők is növelik a feszültséget. Ennek pedig az ÉMÁSZ-on kívül senki sem örülne. Egy kicsit eltértek már a tárgytól — a tizenkét éves úttörő nagykorú lett közben —, de ez senkinek sem tűnt fölnem is beszélve ... — A legfontosabb a termékszerkezet korszerűsítése — szögezte le Ács Kapocsné. Üjabban gyakran hallotta ezt a kifejezést. Mint sokan mások, ő sem tudta, mit jelent pontosan, de valami homályos balsejtelem azt súgta neki, hogy egy kifejezést, ha már úgyis ki van találva, használni kell. — A termékszerkezet nem ?frJ,a “ a galambokat - súg- végül Fésüs Fonóné vette magához a kezdeményezést. — Ügy tűnik, a galambok felbocsátása most nem aktuális — mondta. — Ha ennyi galamb megfázik, az ugyanta búgó hangján a galambmegbízott. — A külkereskedelmi egyensúly javítását sem szabadna figyelmen kívül hagyni — _______ .... c.........; elm ondta Ács Kapocsné, és elé- ennyi dolgozó kiesését jelenti gedetten hátradőlt a székén, a termelésből. A körülötte ülők felsegítették. — Akkor ne bocsássuk fel — Az üzem- és munkaszer- a galambokat — szólalt meg vezésről nem is beszélve. Eredetiné, aki időközben — A galambokról volt szó, nagymama lett. arról, hogy néhány ezer galambot szimbólumként a levegőbe engedünk — mondta Fésüs Fonóné, és az órájára nézett. Most vett hozzá új szíjat a Keletinél, és egy kicsit dörzsölte a csuklóját. — Nem tudom, miért térünk el folyton a tárgytól? — Szokatlanul hideg idő várható — állt fe! Eredeti — Azt nem lehet — mondta Mérlegné. — Szimbólumnak lenni kell. Megint esteledett. Egy közeli épületből a tévétorna hangjait hozta a hideg szél. Fésüs Fonóné az órájára nézett, és szomorúan állapította meg, hogy lejárt a garanciális javítás határideje- Ekkor A választópolgárok véleménye __. „ , ,__. ,, Ács Kapocsnénak mentőötleF armerne, galambmeteoroló- te táma£t. gus. — Na látják — mondta Golyós Csapágyné. — Arra nem gondolnak, hogy a galambok megfázhatnak a hideg téli időben? Esetleg tüdőgyulladást kapnak?‘Ki viseli akkor a gondjukat? Zsebkendőt vett elő, köny- nyeit törölgette. — Csatlakozom az előttem szólóhoz — mondta Ács Kapocsné. — Az előbb már beszéltem a termékszerkezetről nyakkendő. Vagy ha mégis, és a külkereskedelmi egyen- mire katona lesz, megyógyul. súlyról. De a munkafegye- Ez a galambokra nem érvélemmel összefüggésben annyit nyes, mert a galamb nem lesz még hozzátennék, hogy egy katona. A békegalamb pedig kórházi ágy nagyon sokba különösen nem. kerül. Ebben azután mindenki — Ennek mi köze az egyetértett, egészhez? — kérdezte Mérleg Hiányné, aki saját meg- Föld S. Péter — Azt javaslom, hogy szimbólumként küldjünk ki ötszáz úttörőt és háromszáz kisdobost, álljanak ők sorfalat. — S ha megfáznak? — kérdezte a mindig okvetet- lenkedő Golyós Csapágyné. — Nem fáznak meg — zárta le a vitát Fésüsné. — Az igazi úttörő és kisdobos nem fázik meg, mert van rajta Falugyűlések félidőben A KÖZSÉGPOLITIKA ala- jegyzendő, hogy a beszámo- lalkozott. Bírálták a keres- kításában egyre nagyobb sze- lók egy része nem fogíalko- kedelmi ellátást, a köztiszta- rep jut a falugyűléseknek, zott az előző falugyűlésen el- ságot. Szóba került az út-, Egyrészt lehetővé teszi, hogy hangzott javaslatokkal. A vá- járdaépítés, a belvízelvezetés, a választópolgárok elmondják lasztópolgárok nem kaptak a villanyhálózat korszerűsíté- véleményüket, javaslataikat, tájékoztatást az intézkedés se. Mindent összevetve, a ja- másrészt a tanácsok ismerte- módjáról, illetve ezek er-ed- vasiatok híven tükrözték, tik terveiket, a közös elkép- ményeiről. így történt Kál- hogy a hozzászólók törődnek zeléseket. lón, Erdőkürtön, Felsőtoldon. a környezetükkel, szívügyükA falugyűlések jelenleg fél- A falugyűlések rangját mu- nek tekintik a községek időben vannak. A pásztói tatja, hogy évről évre többen gondjainak megoldását, járásban januárban és febru- vesznek részt rajta. Már A tanácsok vezetői számot árban huszonegy községi ta- ahol gondot fordítottak a be- adtak a testületi tervek vég- nács hívta össze a választó- csületes meghívásra és jól rehajtásáról, a tervezett ülé- polgárokat. Négy nemzetiségi szervezték, időzítették a ta- sekről, döntésekről. A taná- lakta társközségben — Bér, nácskozást. Palotáson az új csők kevés kivételtől elte- Bokor, Egyházasdengeleg, Va- művelődési házban sokan vol- kintve, eleget tettek irányí- nyarc ,— az elmúlt év őszén tak, de jó volt a megjelenés tó-ellenőrző tevékenységük- tanácskoztak. Szirákon, Hasznoson és Gará- nek. Különösen ott voltak A pásztói járás falugyűlése- bon is. pezsgőek, élettel teliek a tain átlagosan nyolcvan állam- A PÁSZTÓI JÁRÁS lakos- nácsülések, ahol bátran tá- polgár jelent meg. A lakossá- ságának mintegy tizennyolc maszkodtak a fiatalokra. Kál- got a Hazafias Népfront he- százaléka jelent meg az ősz- lón a megválasztott új ta- lyi bizottsága és a tanácsta- szejöveteleken. Ez a szám nácstagok átlagos életkora gok közösen hívták meg a lehetett volna magasabb is. A harminc év alatt van. rendezvényekre. Sajnálatos, résztvevők döntő többsége A FALUGYŰLÉSEKEN a hogy a helyiségek megfelelő férfi volt. Kevesebb érdeklő- választópolgárok arról is ké- előkészítéséről nem gondos- dést mutattak a nők és a fi- pet kaptak, hogy a tanácsi kodtak mindenütt. Hidegben atalok. Ez figyelmeztető jel, bizottságok mennyiben és miültek az emberek Szirákon, rójuk a jövőben többet keli ként segítik a feladatok el- Mátraszőllősön. gondolni. A választópolgárok végzését. Jónak mondható a A falugyűléseken a taná- nyílt tájékoztatást kaptak az bizottságok működése Pász- csok vezetői mellett ott vol- elmúlt év munkájáról, a tér- tón, Palotáson, Kálión, Job- tak a helyi társadalmi, poli- vekről, lehetőségekről. A hoz- bágyiban, Szurdokpüspöki- tikai, gazdasági szervezetek zászólások közügyben hang- ben, nem kielégítő Alsótoldon, képviselői, hogy a kérdések- zottak el. Javarészt társadal- Bujákon, Taron. Általában a re azonnal válaszoljanak. A mi munkafelajánlással támo- javaslattevő, előkészítő, véle- tapasztalat azt mutatja, hogy gatták a tanács elképzeléseit, ményező szerepüket látják el az elhangzott beszámolók Némelyik tanács — 'Mátra- dinamikusan, összehangoló tealapján az emberek mégis- keresztesen. Erdőkürtön — vékenységük kevésbé érvé- merték községük gondjait, úgy időzített, hogy ezeken a nyesüi. Képet kaptak az eredmé- fórumokon adták át a társa- Ennyit dióhéjban a falu- nyekről és az idei feladatok- dalmi munkában élenjárók- gyűlésekről, amelyek a lakóról. Valóban tartalmas falu- nak az okleveleket. helyi demokrácia egyre fongyűlést tartottak Hasznoson, A javaslatok, bejelentések tosabb tényezői, a közélet Mátrakeresztesen, Mátraszőllő- legnagyobb része kommuna- valódi alakítói, sön, Szirákon, Palotáson. Meg- lis, szociális kérdésekkel fog- Csatai Erzsébet Ősi város A Jugoszlávia déli részén levő Prizrent sokan keresik fel az ország minden részéből és külföldről. A város ügyes kezű mestereiről; fafaragó művészeiről, szőnyegkészítőiről híres. De nemcsak ez vonzza a turistákat. Prizren történelme évszázadokra nyúlik visz- sza. A XII—XIV. században a szerb királyok székhelye, a középkorban pedig fontos kereskedelmi központ volt. Azokról az időkről sok mindent mesélhetnek az építészeti emlékek — a régi templomok és kolostorok, Prizrent nemrég az UNESCO védelme alá helyezték. A nemzetközi szervezet hamaro- I san pénzügyi és technikai se- j gítséget nyújt a város régi emlékeinek restaurálásához. Elhagyott gyermekek Az embernek fáj a szíve értük. #• „Összevont intézetünk Jelentős értékű terméket küldenek a kapitalista országok piacaira a Salgótarjáni Ruhagyárból. Termelési értéküknek majdnem felét konvertibilis valutában szerzik, melynek különösen nagy népgazdasági haszna van. Tavaly 38 forintért „termeltek” egy dollárt, az idén — terveik szerint — már 36 forintért jutnak hozzá. Mindenekelőtt minőségi munka végzésével, igényes termékkészítésse! kívánnak előbbre jutni. Megtartva svéd, NSZK-beli, holland piacaikat, szeretnének iraki vásárlókat is megnyerni a HUNGARO- TEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül, — kj — feladata 120 elhagyott csecsemő és kisded nevelése, valamint 70 képezhetetlen, fogyatékos gyermek gondozásában a családok tehermentesítése. Ezt a munkát a csecsemőotthoni részlegben 90 százalékban, az egészségügyi gyermekotthonban több mint 50 százalékban fiatalok végzik. Lehet gondozattainknak az eddiginél is még vidámabb, még egészségesebb életet biztosítani, de még akkor sem tudjuk pótolni teljesen azt, amit a családtól való elszakadással veszítenek. Leginkább ezért jó, hogy ilyen nagyarányú munkatársaink közül a fiatalok száma, mert ők még biztosan nem fásultak bele a mindennapok egyformaságába, s személyiségük fejlődhet a rájuk bízott gyermekek előnyére és saját javukra egyaránt”. — ezeket a mélyórtelmű sorokat a balassagyarmati csecsemőotthon ifjúsági parlamentjére készült előterjesztésben olvastuk. Az idézett mondatok adták az ötletet: az elhagyott, „senkinek nincs rájuk szüksége” gyermekekről kellene írni... — Tavaly március óta körülbelül négy-öt ilyen emberkével volt dolgunk — kezdi a beszélgetést dr. Duda Csaba, a balassagyarmati kórház gyermek- osztályának egyik orvosa, az újszülöttrészleg vezetője. — Kivétel nélkül a körzeti orvos és a védőnő javaslatára kerültek a csecsemőotthonba. Ök az elvégzett környezettanulmány során nem látták biztosítottnak a gyerkőcök megfelelő nevelését. De bennünk is felmerült az a kérdés: rendben lesz-e minden, ha osztályunkról hazabocsátjuk a kicsit? Amennyiben úgy láttuk, hogy nem, akkor mi kezdeményeztük az ideiglenes otthoni elhelyezést, ami semmiképpen sem jelent állami gondozásba vételt! A kislány, vagy kisfiú rendszeresen látogatható, ha a család körülményei véglegesen megjavultak, úgy hazavihetik a gyereket. — A szülők mit szólnak az ideiglenes otthoni elhelyezéshez? — Erősen tiltakoznak ellene. De ebben a reagálásban nem a szeretet az ami domináló tényező, hanem a családi pótlék elvesztése miatti félelem... A szülők többsége cigány, de van közöttük úgynevezett lumpenelem is, és a szellemileg elmaradott, vagy az alkoholista anya, apa sem ritka. Elmondanék egy esetet: a férj masszív alkoholista, akit alkalmanként be-becsuknak. Az ilyen „viharmentes” időben a feleség rendesen dolgozik, neveli a három gyereket. De, ha kijön az ember a börtönből — és agyba, főbe veri a családját — akkor az asszony gyorsan a csecsemőotthonba viszi a srácokat. Inkább a párját vitetné Nagyfára... — mondja elgondolkozva dr. Duda Csaba. — Olyan is előfordult már, hogy az anya majd halálra éheztette a csecsemőjét. .., de ennek ellenére nagyon szerette őt. Háromnégy napig nem adott enni neki, illetve adott volna, de nem vette észre: hiába szoptat, mikor nincs egy cseppnyi teje sem — veszi át a szót dr. Borszéki Erzsébet a gyermek- osztály megbízott főorvosa. — És egy másik páciensünk történetét is elmesélném: van itt egy gyönyörű csecsemő, aki rü- hös. Hiába gyógyítom meg, mert miután hazakülde- ném, otthon újra fertőződne. .. az anyja debil idióta. .. alig van fogalma a tisztálkodásról. Ezért inkább más megoldást keresek. .. Ma már szerencsére kevesebb az elhagyott gyerek, mint régebben volt; 1971-ben egy egész kórtermet teljesen „megtöltöttek” velük. De még mostanában is akad belőlük éppen elég... s az embernek fáj a szíve értük. Tőcsér Julianna
