Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

Csehszlovák mezőgazdaság Életkörülmények az építőiparban (1.) Munkásszállók — munkásszállodák Munkásszállás. A szocio- zük: Budafokon 1000, Ka- lógusok, a társadalom „mély- posvárott 400 építőnek adtak rétegeiben” előszeretettel bú- át „hétközi otthont”; mun- várkodók kedvelt kutatóié- kásszálloda épült Tatabá- rülete. A munkásszállással nyán, Szolnokon, Nagyatá- kapcsolatos előítéletek ma dón, Kecskeméten és másutt, már jórészt idejét múlták. A holnapról pedig: az idén Tűnőben a tömegszállásjel- Békásmegyeren felavatják a leg, jobbára száműzetett az budafoki épület 1000 ágyas emeletes ágy; egyik-másik új ikertestvérét, jövőre a Fe- —, vagy korszerűsített — lé- hérvári úton egy 500 ágyas tesítményhez méltóbb a szál- női szállót, s előkészületben loda név. (Bizonyság erre, van — remélhetőleg 1981-re hogy idegenforgalmi fősze- el is készül — Angyalföld zonban, hétvégeken olykor 1600 személyes szállodaóriása, turistacsoportokat szállásol- Óhatatlanul felvetődik a nak el a 3—4 ágyas, korsze- kérdés: mi okozza Budapest rűen berendezett szobákban.) — talán aránytalannak tűnő Ha azt boncolgatjuk, mi- — elsőbbségét. Mindenek­ként élnek ma Magyarorszá- előtt az, hogy a fővárosban gon az építőiparban dolgozók, lényegesen kedvezőtlenebb a élre kívánkozik a munkás- szálláshelyzet, mint más vá- szállások jelene-holnapja. A rosokban-településeken, tó­mű nka jellegéből, s a városok vábbá mert itt működnek az — kiváltképp Budapest — országos hatáskörű, nagy nagymérvű iparosodásából építővállalatok. Kézenfekvő: adódik, hogy az új lakások, az új szállodák átadása teszi üzemek, kommunális intéz- lehetővé az elavultak korsze- mények kivitelezői elsősor- rűsítését. Például tavaly, ban faluhelyen laknak, s ott- amikor a budafoki épületet hónuktól távol vállalnak felavatták, több százan oda- munkát. Hy módon két lehe- költözhettek a Bartók Béla tőségük van: vagy a szállót útról, ahol is ily módon az választják, vagy nap nap után emeletes ágyak többségét ki­ingáznak. S, hogy mily sokan, rostálhatták. A régiek moder- arra utaljanak a számok! Az nizálására évente körülbelül országos építőiparban hozzá- 100 millió forintot költ az vetőleg félmillióan dolgoz- „ÉVM-szállodák” kezelője, az nak, közülük 430 ezer a fi- Építőipari , Szolgáltató Válla- zikai dolgozó — az építkező- lat. sek színhelyein — fizikai Legtöbb okuk a somogyi és munkát 360 ezren végeznek, a hajdúsági építőknek van, Jelenleg mintegy 100 ezren hogy szálláskörülmónyeikkel élnek munkásszálláson és elégedettek legyenek. Kapos- csaknem 120 ezren ingáznak várott — elsőként az építők- naponta. S bár —, ha mód- nél — minden két szobához jukban áll — mind többen az egy fürdőszoba járul, zuhany­ingázást részesítik előnyben, nyal; a debreceni munkás- a szállásokra még sokáig szállodának pedig fedett uszo- igény lesz, alapvető követel- dája is van. De az új — és meny tehát, hogy az elhelye- részben a felújított — épüle- zés körülményei javuljanak, teket is az jellemzi, hogy szo­A vállalatok évente 600 báik 3—4 ágyasak (az új szál- millió forintot fordítanak a lodákban minden szobában munkásszállások fenntartá- van mosdó), emeletenként tár­sára, ami pedig az előbbre lé- salgók, főzőkonyhák, a föld- pést illeti: csupán az ÉVM szinten közös helyiségek, klub, vállalatai félmilliárd forint- könyvtár, tévészoba (néhol nál is többet költöttek-költe- színeskészülékkel) teszik nek új szállodákra az ötödik otthonosabbá a környezetet, ötéves terv időszakában. Ez S nem hiányzik az étterem idő alatt több mint hatezer sem, amely mind több helyen új helyet létesítenek — ebből meleg vacsorával várja az négyezret a fővárosban —, s építömunkásokat. ha csupán a közelmúltat idéz- t. t. Sikerek és gondok Észak-Csehország két leg- nyiségű gyümölcsöt lehet tér- gi szakemberek ehhez ennyit szimpatikusabb embere Müller meszteni. Az Elba völgyének tesznek hozzá, hogy a fogyasz- és Thurgau — mondta valaki ezt a részét „Csehország kert- tás növekedésével együtt, tréfásan, amikor a kerület jének” is nevezik — innen akár az importot is csökken- mezőgazdaságáról beszélt. Nos, kerül ki az alma, a körte és teni lehetne. Igen, lehetne, ha a két említett úriember már az őszibarack zöme. Persze az az állami gazdaságok és ter- régen halott, nevükhöz fűző- itteni termelés távolról sem melőszövetkezetek nagyobb fi- dik viszont a szőlő elterjesz- képes kielégíteni az igénye- gyeimet fordítanának erre a tése ezen a meglehetősen észa- két, inkább csak helyi jelen- nagyon mijnkaigényes ágazat­ki vidéken. Utódaik aztán a tősége van. ra. Munkaerő pedig nincs, kertépítő és borászkodó Mül- Csehszlovákia jelentős gyű- Vagy ha van, akkor a gazda- lerről és Thurgauról nevezték mölcs- és zöldségimportőr, ságok a jobban fizető ágaza­el a környék legjobb fehér- évente csaknem 1 milliárd ko- tokban foglalkoztatják őket. A borát. rónát szán ilyen célra. Né- látszólag megoldatlan kérdés A helyi szőlősgazdák azért hány körzetben, mindenekelőtt áthidalására már eddig is szü- is nagyon büszkék boraikra, Dél-Szlovákiában a termelés letett néhány eredeti megol- mert állítólag az észak-cseh- sem megvetendő, mégis az dás. A Prága környéki terme- országi szőlővidék Közép- egészségügyi szakemberek sze- lőszövetkezetek például a cse- Európában a legészakibb olyan rint a fogyasztás a kívánatos- resznyeérés idején megnyitják terület, ahol jelentősebb meny- nál alacsonyabb. A gazdasá- kertjeiket a nagyközönség _________________________________________________________________előtt. Mindenki annyit szed m agának, amennyit csak akar, méghozzá ingyen. Annak, hogy a csehszlovák gyümölcs- és zöldségellátásban továbbra is vannak kisebb, na­gyobb zökkenők, talán az az oka, hogy a mezőgazdaságnak erre az ágára korábban keve­sebb figyelmet fordítottak. Csehszlovákia ezekben az években hajtja végre törté­nelmének talán legnagyobb mezőgazdaság-fejlesztési prog­ramját. Az ország búzatermesztő körzeteiben, a Csallóközben, Dél-Csehországban és Dél- Morvaországban néhány év alatt szinte teljesen megújult minden falu. Az emberek va­lóságos palotákat építenek. Alig lehet olyan új épületet látni, amely ne lenne leg­alább kétszintes. Valóban, a búza jól fizet, és talán emiatt is néhány gazdaság lassúbb ütemben fejlesztette a többi ágazatot. A Csehszlovák Kom­munista Párt vezetői ezért is hangsúlyozzák valamennyi me­zőgazdasággal foglalkozó be­szédjükben, hogy a gabona- termesztési eredményeket a jövőben is erősíteni kell, ugyanakkor a korábbinál na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a más mezőgazdasági kul­túrák hozamainak javítására. Ide tartozik a gyümölcs- és zöldségtermesztés is, amely a jövőben feltehetően gyorsab­ban fejlődik. Az észak-csehországi Trav- cice faluban láttam már azt az üzemet, amelyet vezetői szerint, mintának szántak a többi gyümölcsössel és zöld­séggel foglalkozó gazdaság szá­mára. Tudatosan írtam a „Se- verofrukt” vállalatról azt, hogy üzem, hiszen dolgozói jóval túllépték a hagyományos me­zőgazdasági termelés kereteit. A gyümölcseikből és melegház­telepeikből kikerülő terméke­ket is saját maguk dolgozzák fel. A legbüszkébbek mégis csak arra, hogy a csehszlovák Hi- malája-expedíciók étlapján előkelő helyen szerepelnek a náluk készített szárított zöld­ségek. Persze a helyiek büsz­keségénél talán többet számít az, hogy termékeik iránt kül­földön is érdeklődnek, és a csehszlovák mezőgazdasági szakemberek közül is egyre többen látogatnak Travcicebe, hogy ötleteket szerezzenek, vagy egyszerűen arról tájéko­zódjanak, van-e lehetőség ná­luk is hasonló fejlesztésre. Hibrid dokumentumok ? Az f íj vállalások néhány tapasztalata K Kprf 32 ®vtize<ies beidegződés, visz­J.V15C1 l szaköszönnek a szépen fo­galmazott sablonok, pontokba szedve sora­koznak az általánosságok. Első benyomásul ezt kaptam a ZIM salgótarjáni gyárában az idei brigádvállalásokat lapozgatva. Igaz, ké­sőbb sokszínűbbé vált a kép. Az első benyo­más igazsága azonban mindvégig megmaradt. Pedig a felajánlások alapos előkészítése más eredményt is hozhatott volna. Vala­mennyi brigád jókor ajánlásokat kapott hoz­zá. Az idei feladatokat brigádvezetői tanács­kozásokon is feldolgozták, segítvén azok ér­telmezését, aprópénzre váltását. A kezdemé­nyezőkedv serkentésébe feloldották a köte­lezően teljesítendő elemeket, hogy minden közösség maga dönthesse el erejét, képessé­ge, kedve szerint a feladatokat. De a gyári ajánlások is mintha visszafelé sültek volna el: sok brigád ugyanis szinte szó szerint ki­másolta azokat saját vállalásába — ahelyett, hogy igyekezett volna kiokoskodni, mi tar­tozik abból reá. Megritkultak a közös mozilátogatásra tett ajánlkozások, várható hát, hogy az idei naplókat nem innen-onnan összeszedétt mo­zijegyekkel bélelik ki. Erősen tartják ma­gukat viszont az egyéb általánosságok. Pél­dául: vállalom, hogy esetleges észrevétele­immel segítem az anyagokkal és energiával való takarékoskodást. Ebből bizony nem sok derül ki. Mint ahogyan ebből sem: segítjük a pá­lyakezdő fiatalokat a billeszkedésben. Ki­ket? Hogyan? Mi okból? A kommunista műszakon teljes létszámban részt veszünk — ez sem éppen brigádvállalásba kívánko­zik. A szalagról nyolc óra alatt lekerült ter­méket ugyanabban a nyolc órában át is vesszük — ígéri a meósbrigád. Végül is nem ez a dolguk, kötelességük? A műhely dol­gozói a fenntartási, karbantartási tervben szereplő feladatokat határidőre elvégzik — olvasható a villanyszerelő szocialista brigád felajánlásában. Hiszen ezért kapják a fize­tésüket! Kialakítjuk a jó közösségi légkört — ez is lehetne az általánosság iskolapéldája. Mint ahogyan a sablonosságé a következő: politi­kai rendezvényeken, nagygyűléseken, koszo­rúzásokon, felvonulásokon részt veszünk. Igazságtalanok lennénk azonban akkor, ha csupán e minden esztendőben visszatérő megszokottságokon élcelődnénk. Mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gyári komplex intézkedési tervhez kapcsolódó bri­gádvállalások pontosak, konkrétak. Darabra, fillérre azok. Idén a 60 brigád 3 millió fo­rint gazdasági megtakarítást vállal, s ezt csupa olyan feladatokkal teljesítheti, melyek meghaladják a munkaköri kötelességet. A hidegüzemi gyárrészleg több mint 20 brigád­ja a jobb minőségű munka felajánlásával 600 ezer forintos megtakarítást célzott meg. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ed­dig elkészült vállalások valamiféle hibrid I dokumentumok. Egy részükben szépen, oko­san illeszkednek a gyár nagy tennivalóihoz, más pontjaik azonban — mit sem változtat­va az eddigi gyakorlaton — megfoghatatla- nok. Lógnak a levegőben. Azt mondják a gyárban, ha még ettől is alaposabban készítették volna elő a vállalá­sokat, az a vád érhette volna a verseny szervezőit, hogy szájbarágják a teendőket. S talán a nagy múltú brigádok is megsértőd­tek volna, úgy érezvén esetleg, hogy nem bíznak eléggé a közösségi bölcsesség sikeré­ben. Nem is az előkészítés alapossága az, aminek hiányát mutatják e doku­mentumok, sokkal inkább annak teljeskörű­sége. Amilyen gonddal és megfontoltan a gazdasági tennivalók felé irányították a bri­gádokat —. hiszen végül is ez a lényeg — legalább fele olyan gonddal lehetett volna az általánosság és a sablonosság veszélyére is felhívni a’figyelmet. Erre azonban — minden jel szerint — nem jutott elég idő és energia. — szendi — Napjaink témái Eredményesen zárták az elmúlt esztendőt a Balassagyarmati Fémipari Vállalat dolgozói. Az előirányzott 250 millió forint árbevételi tervüket 22 százalékkal teljesítették túl. Ebben az évben már 350 millió forint értékű áru gyártá­sát tervezik. Az alumínium szerkezeteken, hidraulikus bányatámokon kívül jelentős mennyiségű {kábeldobokat is gyár­tottak tav?’~ 4 kéDen Vraskó István hegesztő a kábeldob „küllőjét” hegeszti. Ágazati kapcsolatok TÁRSADALMI-GAZDASÁ- urán legyen. Az már nem melyike azonban — gazdasá- GI fejlődésünk diktálta alap- annyira nyilvánvaló. hogy gosan — csak szórással hasz- követelmény: legyen elveiben milyen többletfeladatokat . ró nálható. Azaz a gépiparban is szilárd ágazati gazdaságpoli- egy 800, vagy kétezer mega- lépni kellett: megfelelő fes­tika, mert csakis így alakul- wattos hőerőmű megteremtő- tőberendezések, szóróaggregá- hatnak ki a céloknak megfe- se például a kábelgyártásra, tok gyártását megszervezni, lelő ágazati kapcsolatok. A Folytatva a példák nem Ami — licencvásárlással — hivatalosan szakszerű fogai- egészen él nélküli említését: végül is megoldódott, de a mazás lényegében azt is ki- ha bőtermő burgonyafajtákat kapcsolatokban támadt átme­mondja, hogy a gazdasági, vásárolunk külföldön termesz- neti zavar, s következménye, társadalmi folyamatok lezaj- tésre, s ha ezeket — a ter- a cselekvési késedelem, jó lása erőteljesen támaszkodik melési rendszerek segítségé- ideig hátráltatta az új, hosz­a különféle ágazatok kapcso- vei ,— rövid idő alatt nagy szabb élettartamú bevonatok latára, illetve e kapcsolatok területeken vetjük, akkor alkalmazását, rendszerére. Még az elvek óhatatlanul arra is gondolni síkján maradva: a jelenleg kell: a korábbiakhoz képest érvényes osztályozási rendszer megugró árumennyiséget hol szerint kilenc népgazdasági helyezzük el, miféle tárolók­ágon belül harmincegy ága- ban, milyen bel- és külföldi zatot különböztetünk meg, s felhasználóknál, fogyasztók­ezek további alágazatokra, nál. Azaz: a mezőgépipartól azok pedig szakágazatokra a szállításon át a hűtőiparig, bomlanak. a tartósítóiparig, a vendéglá­Az ipar kilenc ágazatra ta- tárig és a kereskedelemig nyúl­golódik: logikus, hogy első- n^k a kapcsolatok ágai, s két­sorban ezek egymás közötti ségtelen, ezek még az egysze­kapcsolatának kell rendezett- rűbb ágak közé tartoznak, nek lennie. Az kézenfekvő, _ A hetvenes években rend- hogyha fölépül egy nagy erő- kívül^ gyorsan tért hódított mű, akkor oda tüzelőanyag Nógrádban is a földgáztüze-. érkezzék folyamatosan, s az lés. Ebben a hazai termelés erőmű típusának megfelelően nagyarányú bővítése mellett ez a tüzelőanyag szén, olaj, ~ a hatvanas évek végéhez földgáz vagy éppen dúsított képest a termelés a kétszere­sére, a behozatal a hatszoro­sára nőtt —, az import foko­zódása is szerepet játszott. A földgázbányászat fejlesztésé­re kiadott milliárdok mellett szükség volt gerincvezetékek­re, a városi elosztóhálózatok felújítására, illetve megte­remtésére. új tüzelőberende­zések, gázégők megtervezésé- re és sorozatgyártásá­ra: korábban nem ismert tá­rolási szisztémák alkalmazá­sára és semmiség, ám ha lek, tárolóterek szerepelnek, nincs, akkor nagy a baj — olyan hanem az áru-előállítás, az szagositoanyagra,^ mely a értékképzés, a végső felhasz- szagtalan földgázt ..büdössé” nálás sokszorosan egymásba teszi, az esetleges szivárgást, fonódott jellemzői. A gazda- omlest azonnal észrevéteti. sági fejlődés magasabb foka Armt vázlatosan elsoroltunk, elválaszthatatlan az ágazati az mind-mind egy-egy ágazat, kapcsolatok folyamatos töké- alagazat, szakágazat ügye, létesítésétől, mind a terve- gondja, s kapcsolataik rend- zés, mind a végrehajtás to- szerenek, rendezettségének vábbá az utólagos elemzés eredmenye — sok más, ha- alkalmával. Ugyanis: minél sonlo jellegű eredmény mel- bonyolultabb feladatokat kell lett a földgáztüzelés nagy- megoldani a termelőfolyama- íramu elterjedése, elsőáorban tokban, annál nagfobb a je- a kommunális ágaztokban. lentősége az összehangoltság- VAGY EGY MÄSIK PÉL- n,ak’ „a különböző ágazatok sa- DA: a vegyipar új, műanyag- •*at mások céljaihoz ido- bázisú festékek termékcsalád- mu^ kapcsolatának, jaival rukkolt elő. Ezek né- m. o. Sorolhatnánk a tények, esetek regimentjét, ám talán az eddigiekből is kiviláglik: már a tervezés szakaszában alapvető az ágazati kapcsola­tok mérlegelése, csakhogy egé­szen pontosan, részletekbe- menően nem lehet mindent előre számításba venni, prog­ramba foglalni. Éopen ezért a kapcsolatok gyakorlati ér­vényesítésénél némi rátartást kell hagyni; beleférjen az, ami a tervezéskor még nem volt ismert, de a megvalósí­táskor szükségszerűvé lépett elő. Ami nemcsak az úgyne­vezett termelő (anyagi) ágak­ra, hanem a termelő (nem anyagi) ágakra is igaz, illetve e két nagy terület kapcsola­taira úgyszintén. HAZÄNKBAN — TUDO­MÁNYOS alapossággal és rendszeresen (— 1957 óta fog­lalkoznak az ágazati kapcso­latokkal, s készítik el azok terv-, illetve ténymérlegét. Természetesen a nagyösszesí­tésekben — cikkünkben sze­replő példáinkkal ellentétben — nem gáztűzhelyek, kábe­NÓGRÁD — 1979. február 15., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents