Nógrád. 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesületek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI 81 Z OTT S A G A . E S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 38. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. FEBRUAR 15., CSÜTÖRTÖK SZORGOS EMBEREK 1 Nagy lehetőségek rejlenek minden községben a társadal­mi munkával „keletkező” forintokban. Olyan többlet, amely lehetővé teszi a községfejlesztési tervek meggyorsítását, a régen áhított elképzelések megvalósítását. Ez derült ki a pásztói járásban is, amikor a közelmúltban összesítették és értékelték a társadalmi munkát a községed­ben. Van miről számot adni a pásztói járásban. Egyre in­kább közüggyé válik a közért végzett munka, az emberek szívesen dolgoznak falujukért. A szervezettség, a hívó szó eddig még mindig megtette a magáét. A járásban már hagyománnyá vált, hogy minden évben társadalmi munkaversenyt hirdet meg egy-egy tanács, amelyhez a többi község csatlakozik. Az elmúlt évben Pász­tó nagyközség fordult hívó szóval a járás községeihez. Cé­lul tűzték ki, hogy a járásban a társadalmi munka egy fő­re jutó értéke érje el a háromszázötven forintot. A jó ta­pasztalatoknak, a lelkes munkának köszönhető, hogy ezt a tervet túlszárnyalták a járásban. Az egyes falvakban bőven mutatkoznak különbségek. Mert amíg Pásztón a közös munka értéke — egy lakosra számít­va — ötszázkilencvenöt forint, addig Jobbágyiban mindösz- sze ötvenhárom forint, Ecsegen kilencvenöt. Sokat tettek Szirákon, Palotáson, jól dolgoztak Szurdokpüspökiben, Va- nyarcon, Alsótoldon, hogy csak a legjobbakat említsük. Pásztón a meghirdetett versenymozgalom feladatain túl­menően az októbert például társadalmi munkahónappá nyil­vánították. Ekkor végezték el a közterületek, parkok, játszó­terek rendezését, karbantartását. Általános tapasztalat, hogy azokban a községekben van valóban igazi értéke és jelentősége a társadalmi munkának, ahol a községi tanácsok és a népfrontbizottságok megszer­vezik a tennivalókat. Ahol készítettek éves tervet a közös munkára, ott az emberek mindig tudták, mikor milyen fel­adatok következnek. Az elképzeléseket egyeztették a falu­ban levő üzemekkel, termelőszövetkezetekkel, szocialista bri­gádokkal. Sőt, mi több, az elvégzendő feladatokat — a fel­ajánlások alapján — munkaszerződésben rögzítették. A pásztói járásban jelentős szerepet kaptak az utóbbi években a tanácsok által meghirdetett helyi társadalmi mun­kák. Így például Pásztón, a Virágos Pásztóért, Szurdokpüs­pökiben a Három nap az óvodáért. A cél mindkettő nevé­ben benne szerepel. Palotáson a művelődési ház építésében, szépítésében fogták össze az embereket önmagunkért, gyer­mekeinkért elnevezést adva a helyi társadalmi munkának. Ecsegen, a Virágos községért, Szirákon a Szolgáltatóház megépítéséért jelszó jegyében tevékenykedtek. örvendetes, hogy a végzett társadalmi munka jelentős ré- • sze a költségvetést „tolója meg”. Mindezek olyan forinto­kat jelentenek, amelyek hiányában esetleg évekkel kellene elhalasztani egy-egy községi tervet. A járás községeiben 13,3 millió forint az értéke a társadalmi munkának. Ebből hatvanöt százalékot fenntartásra, karbantartásra, szépítésre fordítottak, harmincöt százalékot pedig új építkezésekre. Rendezték a közterületeket, parkokat alakítottak, játszóte­reket, járdákat építettek, megoldották az iskolák, óvodák nagytakarítását, munkát vállaltak az építkezéseknél. A lelkes, és valóban sok munkát magukra vállalóknak az Érdemes társadalmi munkás kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát adományozták a népfrontbizottságok. A kitünte­tés erkölcsi értékét növeli, hogy azokat nyilvánosan falu­gyűléseken, illetve testületi üléseken adták át. Ennek is köszönhető (minden bizonnyal), hogy tavaly a tervezett, közel ötmillió forint társadalmi munka helyett csaknem háromszorosát végezték el a községekben. •I cs. e. Szocialista együttműködés^ a határőrség és a szénbányák között A Nógrádi Szénbányák és a határőrkerület személyi állo­mányának kapcsolata immár csaknem két évtizedes múltra tekint vissza. Ennek részét ké­pezte a mindennapok közös munkáján túl az is, hogy a határőrök és a felfegyverzett bányászok vállvetve védik a munkásosztály hatalmát. E harcban született barátság jel­képe, hogy a kerület csapat- zászlaját a katonai becsület, a hősiesség és a dicsőség jelké­pét, a dolgozó nép és a fegy­veres erők összetartozásának szimbólumát a Nógrádi Szén­bányák adományozta a kerü­letparancsnokságnak. A ha­tárőrök eddig is büszkék vol­tak arra, hogy olyan zászló alatt serénykedhettek, amelyet a nagy munkásmozgalmi ha­gyományokkal rendelkező, a munka legnehezebb frontján harcoló bányászok adományoz­tak. A több mint két évtizedes hagyomány további ápolására került sor tegnap, amikor Sal­gótarjánban, a Nógrádi Szén­bányák és a BM Határőrség balassagyarmati kerületi pa­rancsnoksága között szocialis­ta együttműködési szerződés ünnepélyes aláírására került sor. A szerződésben kimond­ják, hogy kölcsönösen segítik a dolgozók és katonák szocialis­ta szellemű, hazafias, és pro­letár internacionalizmusra ne­velését. Megfogalmazták, hogy ápolják és erősítik a dolgozók és katonák együvé tartozását, helytállnak a közös célok, a fejlett szocializmus építésében- védelmében, hűen a csapat- zászlóhoz. Megismerik egymás munkáját, életét, közös fel­adataikat, kölcsönösen részi vesznek azok megoldásában úgy, hogy a határmenti köz­ségek bányász dolgozói aktí­vabban bekapcsolódnak az ál­lamhatár őrizetébe, az állam­határ rendjének fenntartásába, a határőrök munkájának segí­tésébe, másrészt a határőrség személyi állományával megis­mertetik a bányászmunka tár­sadalmi, népgazdasági jelentő­séget, valamint a nógrádi munkásmozgalom bá­nyászhagyományait. E célok végrehajtása érdekében fel­adatterveket is meghatároztak. A szocialista együttműködé­si szerződés aláírása alkalmá­ból Zsuffa Miklós, a vállalat igazgatója a bánya történeté­ről, jelenlegi feladatairól, Vincze Zoltán alezredes pedig a határőrök tevékenységéről adott, tájékoztatót. A határőr­ség kerületi parancsnokságá­nak szinte teljes vezérkara tegnap Hányáson bányalátoga­táson is részt vett. Á bányá­szokat egy frontfejtésen ke­resték fel. A szocialista együttműködé­si szerződést Vincze Zoltán alezredes, kerületparancsnok és Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szén­bányák igazgatója látta el kéz­jegyével. Az ifjúsági isnteretm terjesztésről tárgyalt a TIT elnöksége A TIT-rendezvények láto­gatóinak fele már fiatal, har­minc éven aluli — nyugtázta örvendetes tényként szerdai ülésén a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat elnök­sége. Kurucz Imre főtitkár az ifjúsági ismeretterjesztés helyzetét vizsgáló beszámo­lójában hangsúlyozta: a tár­sulat fontos feladatának tart­ja fiataloknak szóló ismeret­terjesztő programok szám­beli és színvonalbeli fejlesz­tését. A jövőről szólva a főtit­kár elmondta: a színvonal ja­vítása érdekében ezentúl jobban kell építeni az érdek­lődésre, a művelődési szük­ségletre, az ismeretterjesztés eszközeivel segíteni kell a fiatalok pályaválasztását, a társadalomba való beillesz­kedését, a szakmai ismere­tek elmélyítését — különös tekintettel a közművelődés iskolapótló feladataira, első­sorban az általános iskolát be nem fejezett fiatalok körében. A TIT utánpótlásának egyik legnagyobb területe az egye­temi-főiskolai hallgatóság — foglalkoztatásuk, felkészíté­sük megoldása sürgető fel­adat. A vitában felszólalók közül Barabás János, a KISZ k!b titkára felhívta a figyelmet, hogy a kötetlenebb módsze­rekre, a komplex tematikák­ra, a vitára serkentő rendez­vényekre keld nagy súlyt helyezni. A TIT-nek mind jobban kell épülnie az ifjú­sági klubok, az ifjúsági kö­zösségek tevékenységére. Nádor György, az ÁIB tit­kára hangsúlyozta; olyan fia­talok kerülnék kapcsolatba az ismeretterjesztéssel, akik nem rendelkeznek személyes élménnyel, tapasztalattal a történelem közelmúltjáról. Számukra ezért sok olyan összefüggést kell tisztázni, amely az idősebbek számára tapasztalat. Tanácskozás Genta A nukleáris fegyverkísérle­tek általános és teljes betil­tásáról szóló szerződést előké­szítő tárgyalások keretében Genfben szerdán találkozót tartott a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia küldöttsége. (MTI) Szerdán Salgótarjánban, a kohászati üzemek művelődési házának nagytermében a Nóg- rád megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság, a Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottsága, a KISZ Nógrád megyei bizottsága, a megyei tanács és a társ­fegyveres testületek részvételével ünnepélyes újoncbevonulásra került sor. Képünkön: Ozsvárt József, aki Karancskesziből vonult be a néphadsereg egyik alakulatához, csa­ládja körében. (Beszámolónk az 5. oldalon) Fagykároktól is függ TöisSs mint 180 millió Idén az maiira A közúti igazgatóság terveiről Várják már a jobb időt a KPM megyei közúti igazga­tóságán, hiszen a téli „út­üzemeltetés” és a burkolatká­rok helyreállításának össze­ge egyik meghatározó té­nyezője idei tevékenységük­nek. A múlt esztendőben majdnem húszmillió forint­tal „rövidítették meg” a fel­újításokra, korszerűsítésekre szánt 184 milliót a fentebbi okok. Az összegből bőven ki­telt volna a Salgótarjánt Nád- újfaluva] összekötő út tedjes rekonstrukciója. A néhány nappal ezelőtt történt kár­felmérés egyelőre még csak kilencmilliós értékű helyre- állítást jelez, de a nagyobb űtmeghibásodások tavaly is csak ezt követően „jelentkez­tek”. Pedig roppant szükség len­ne minden forintra, hiszen a közúti igazgatóság felügyele­te alá tartozó, 965 kilométer­nyi úthálózat korszerűsége még mindig alatta van az országos átlagnak. A nagy erőfeszítések, a dolgozók hoz­záértése és kitartása azonban hamarosan meghozza gyü­mölcsét. A múlt esztendőben meg­kezdett és befejezett mun­kák igen jelentősek voltak. Az Egri Közúti Építő Válla­lat segítségével hozzáláttak a 21-es fő közlekedési útvo­nal megyeszékhelyre beveze­tő szakaszának négy sávra kiépítéséhez — ezzel az idén végeznek —, befejezték a Szécsényen átvezető . sza­kasz korszerűsítését, s több mint 31 kilométer hosszon vé­geztek aszfaltszőnyegezést olyan fontosabb utakon, mint a Pásztó—Galyatető— Mátraháza, a Pásztó—Szé- csény, valamint a Galgaguta— Jobbágyi. Az igazgatóság emberei kátyúzásra és bur­kolatjavításra majdnem 24 ezer tonna anyagot használ­tak fel. Itatásos hengerezést 114 ezer, útszélesítést 106 ezer négyzetméter területen végeztek. Külön nagy gondot jelentett a 21-es főközlekedé­si útvonal salgótarjáni, pár­huzamos szakasza mellett történt földcsúszások hely­reállítási munkálata, ennek során több mint 11 ezer köb­méter földét mozgattak meg. Az idei felújítási munkák a múlt héten, a 21-es fő köz­lekedési út kátyúzásával meg­kezdődtek, melyet a 2-es, 22- es és 23-as számú utak tél okozta kárainak kijavítása követ. Mindezek mellett (a többi között) sor kerül a le- géndi, diósjenői és etesi be­kötő utak, valamint a Nagy­oroszit Dejlárral, a Salgótar­jánt Cereddel és Zabarral, és a Szécsényt Ipolytamóccal összekötő utak burkolatának megerősítésére és szélesítésé­re. A pásztóiak örömére kö­zölhetjük: hamarosan meg­kezdik a nagyközségen átve­zető szakasz teljes korszerű­sítését. Ebben az esztendőben a tervek szerint több mint 600 ezer négyzetméter felületen erősítik meg a burkolatot és 122 ezer négyzetméter itatásos hengerlést hajtanak végre. További szakaszok szélessé­gét növelik a megkívánt 6 <■' méterre. A közúti igazgató- “'y ság szakemberei az idén — a költségek csökkentése és a helyben található anyagok nagyobb mennyiségű felhasz­nálása érdekében — új tech­nológiák bevezetésével is kísérleteznek. Az úgynevezett emulziós és a pemyestabili- zációs burkolatzáró, illetve megerősítő módoktól jelentős eredményeket várnak. A forgalom biztonsága, a közlekedők még jobb tájé­koztatása érdekében 460. kilo­méter hosszúságban festenek útburkolati jeleket, sor kerül 800 új KRESZ-tábla beszer­zésére, s a meglevők cseréjé­re, három kilométernyi acél­szalag korlátot építenek és háromezer műanyag „veze­tőoszlopot” helyeznek el az utak merőén. Idén — várhatóan még a fél év előtt — mozgó mérle­gelőkocsi beszerzésével, be- ■ vezetik a közutakon a különö­sen nagy tengelynyomással közlekedő gépjárművek el­lenőrzését. A megengedett ér­téket túllépők, s a KPM közúti igazgatóság engedé­lyével nem rende’kező te­hergépkocsik üzemeltetőit tetemes bírsággal sújtják. Ám erre is szükség van, hogy ne menjeriek tönkre idő előtt nagy fáradsággal — és költ­séggel — épített útjaink. Mérlegen a család• és nőpolitika A Magyar Nők Országos Tanácsa az idén — a gyer­mekek nemzetközi évében — megkülönböztetett figyelem­mel kíséri a családpolitikai feladatok teljesítését, gyer­mekeink helyzetét. Folyama­tosan foglalkozik gazdaság- politikai és nőpolitikái kér­désekkel. Amint Erdei László- né, a MNOT elnöke az elnök­ség szerdai ülésén elmondta, első félévi munkájuk terve­zésekor figyelembe vették a távlati terv előirányzatait, a tervet megbeszélték a tömeg­szervezetek, nőbizottságok vezetőivel. Megvizsgálják többek közt: miként valósul meg a párt nőpolitikái ha­tározata, úgyszintén a MNOT második konferenciájának ajánlása. hetekben, hónapokban több ankétot tartanak. A MNOT tagjai szakemberek részvé­telével elemzik a szociálpoli­tikai tervezés tapasztalatait, a családi gazdálkodást, s a fogyasztási szokásokat — a Békés, Nógrád, Pest és Zala megyei helyzet alapján. A testületi üléseken megvizs­gálják a családok életét se­gítő szolgáltatások fejleszté­sét, a családjogi törvény megvalósulását. Az ülések napirendjén szerepel többek között a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben dolgo­zó nők helyzete a MNOT má­sodik konferenciája óta vég­zett munka. Beszámolnak a MNOT nemzetközi kapcsola­tairól is. A MNOT tevéke­Az ülésen elfogadott mun- nyen elősegíti a nemzet­katerv szerint a következő közi gyermekév országos programjának teljesítését. A nők a világban című kiad­ványukban ismertetik a világ gyermekeinek helyzetét. A magyar gyermekek életéről, a gyermekév jelentős ren­dezvényeiről kiadványaikban tájékoztatják más országok nőszervezeteit. A gyermek itthon és a nagyvilágban cím­mel fotópályázatot hirdetnek, s a pályázatra érkező legsi­kerültebb pályaműveket ki­állítják majd. Az év második felében az UNICEF magyar bizottságával közösen fil­meket mutatnak be a világ gyermekeinek életéről. A tanácskozáson részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, aki tá­jékoztatót tartott időszerű politikai, gazdasági, társa­dalmi feladatokról. (MTI) Leszerelési szümpozlon Moszkvában a világ dolgo­zóihoz intézett egységfelhí­vással befejeződött a lesze­relés szociális vonatkozásai­val foglalkozó nemzetközi szimpozion. A tanácskozáson 15 ország közéleti személyi­ségei, ismert tudósai vettek részt, és képviseltette magát több nemzetközi szervezet is. A tanácskozás résztvevői nyugtalanságukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a nyugati országokban fokozó­dik a fegyverkezés, egyre nő a katonai költségvetés össze­ge. Síkra.száljt.ak a neutron- bomba és más tömegpusztító fegyverek Európában törté­nő elhelyezése ellen. Elítélték a jelenlevők a kínai vezetés­nek az európai biztonság ellen és a fegyverkezési hajsza fo­kozására irányuló politiká­ját (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents