Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

Normalizálódás Kambodzsában Szihanuk fellépése több mint ' Győri Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: A Kambodzsából érkezett legfrissebb jelentéseket ösz- ezegezve megállapítható: az ország felszabadítása telje­sen befejeződött. Az ország új adminisztratív irányító szervének, a népi forradalmi tanácsnak létrejöttével szer­vezetten folyik az élet nor­malizálására, a gazdasági ter­melés helyreállítására irányuló munka. A Kambodzsai Nem­zeti Egységfront katonai és biztonsági egységeinek leg­főbb feladata a bukott re­zsim hadseregének, s a garáz­dálkodó bandáknak felszámo­lása, az ország közbiztonságá­nak mihamarabbi megszilár­dítása. Külpolitikai síkon figyelem­reméltó gyorsasággal szilárdul • forradalmi Kambodzsa hely­zete. Magyarország mellett el­ismerte már a Szovjetunió, Bulgária, az NDK, Vietnam, Laosz, Kuba és Afganisztán a népi forradalmi tanácsot, az ország most létrehozott kor­mányzó testületét és további elismerések várhatók rövid Időn belül. A vietnami és a laoszi el­ismerés, miként erre Hanoi­ban rámutatnak — azt jelen­ti — hogy ismét realitássá vá­lik a három indokínai nép Bzolidaritása, amely az Ame- rika-ellenes függetlenségi harcban kovácsolódott ki. Jól értesült körök a leghatá­rozottabban cáfolták azokat a tendenciózus híreket, ame­lyek szerint Pol Pót és ' leng Bary, illetve a Phnom Penh-i rezsim más vezetői a főváros­ban maradtak volna. A szó­ban forgó személyek, mint az említett források rámutattak, nincsenek Phnom Penhben. Norodom Szihanuk, volt kambodzsai államfő szerdán New Yorkba érkezett. Sziha- puk a jelentések szerint fel A ciprusi görögök tájékoz­tatták Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárt, hogy készek akár azonnal béketárgyalásokat kez7 deni a ciprusi törökökkel — jelentette be szerdán a nico- siai kormányszóvivő. Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő előt­te hivatalába kérette a görög és a török közösségek vezető szervei között „ingázó” Rei- naldo Galindo-Pohl, dél-ame­rikai diplomatát, az ENSZ-fő- titkár ciprusi külön megbízott­ját és közölte vele, hogy a Ciprusi kormány hajlandó a közösségek közti tárgyalások (ölújítására Waldheim ja­vaslatai alapján. akar szólalni a Biztonsági Ta­nács Kambodzsáról folytatan­dó vitájában, amelyet a bu­kott Phnom Penh-i rezsim kormányzata erőszakolt ki. Norodom Szihanuk, aki több évig volt házi őrizetben, a Pol Pot-rezsim küldöttsége veze­tőjeként érkezett az ENSZ székhelyére. A hajdani ál­lamfő megérkezésekor Viet­nammal és a népi Kambodzsa új kormányzó testületével szemben foglalt állást. Az SPK, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront hírügy­nöksége határozott hangú kommentárban utasította visz- sza Szihanuk legutóbbi na­pokban tett kijelentéseit, fel­vetve azt a kérdést: milyen szerepet is akar játszani Szi­hanuk. Az SPK emlékeztette az egykori államfőt, hogy több évig tartó házi őrizetéből an­nak nyomán szabadult meg, hogy Kambodzsa népe meg­döntötte a Pol Pót—leng Sary- klikket. Szihanuk fellépése és meg­nyilatkozása, a január 8-án Pekingben elhangzott beszé­de nem felel meg azonban Kambodzsa helyzetének, s csalódással tölti el az ország népét — állapította meg a front hírügynöksége, hozzá­fűzve: Szihanuk mindössze annyit mondott, hogy a Pol Pót—leng Sary-klikk felszá­molta „az emberi jogokat” Kambodzsában. Ez a megkö­zelítés túlhaladott, — állapí­totta meg az SPK. Nem csak egyszerűen az emberi jogok megszüntetéséről volt j szó ugyanis, hanem népirtásról, a társadalom legszélesebb ré­tegeivel szemben, amit egyéb­ként a világközvélemény egy­behangzóan el is ítélt. A nemzetközi reakció ’ és cinkosai vereségük után is igyekeznek beavatkozni Kam­bodzsa belügyeibe. Nyomást gyakoroltak a Biztonsági Ta­nácsra, hogy sürgős ülésen hallgassa meg a Pol Pót— leng Sary-csoport képviselő­jét, aki egy, a nép által meg­Diplomáciai források sze­rint Waldheim az ő elnökleté­vel tartandó, rögzített na­pirendű, „hosszú tárgyaláso­kat” javasolt a két közösség­nek. Napirenden szerepelne a ciprusi probléma mind alkot­mányjogi, mind pedig terüle­ti vonatkozásaival, valamint a sziget demilitarizálásával kap­csolatos javaslatok is. Jól értesült körök arra szá­mítanak, hogy Waldheim ja­nuár 20. körül Nicosiába lá­togat és jelenlétében találko­zóra kerül sor Kiprianu és Denktas között, az új közös­ségi tárgyalási forduló nyitá­nyaként. (MTI) meglepetés döntött kormány nevében kí­ván szólni. * A Pol Pót—leng Sary-re- zsim totális összeomlásának újabb jeleként a Bangkok Post című thaiföldi lap szer­dán megerősítette, hogy leng Sary volt külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes po­litikai menedékjogért folya­modott a thaiföldi hatóságok­hoz. Kriangszak Csamanand thaiföldi miniszterelnök szer­dán sajtóértekezleten közölte: „az, hogy egy országban mi­lyen fordulat történik, az ille­tő ország belügye. Nem tart­juk szükségesnek a beavatko­zást. Folytatjuk politikánkat, amelynek neve: semlegesség.” Upadit Panc^arijangkhun thaiföldi külügyminiszter új­ságíróknak kijelentette, hogy leng Sary „rövid tartózkodás­ra” kap engedélyt Thaiföldön arra az időre, amíg egy har­madik ország be nem fogadja. Nyugati hírügynökségek Bangkokból keltezett és „thai­földi felderítési adatokra” hi­vatkozó jelentései arról szá­molnak be, hogy a bukott rendszer fegyveres erőinek maradványai, a thaiföldi határ felé menekülve, szórványos és rendszertelen ellenállást ta­núsítanak a forradalmi had­sereggel szemben. A határra érkezve, a Pol Pot-féle kato­nák átadják fegyvereiket a thaiföldi hatóságoknak. (MTI) ♦ Hanoiban szerdán bejelen­tették, hogy a forradalmi Kambodzsa képviselői is részt vesznek az Afroázsiai Szolidaritási Bizottság el­nökségének szombaton meg­nyíló VII. ülésszakán. A Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bi­zottsága kedden létrehozta az afroázsiai népekkel való szo­lidaritás kambodzsai tagoza­tát és úgy határozott: Ros Samaynak, a KNEF KB fő­titkárának vezetésével kül­döttséggel képviselteti majd magát a hanoi tanácskozáson. Lefebvrével Pápai kiegyezés II. János Pál pápai kiegyezést készít elő Marcel Lefebvre francia bíborosérsekkel, akit VI. Pál 1976. júliusában „a divi- nis” felfüggesztett egyházi funkciói alól, mert szembe­szállt a II. vatikáni zsinat ha­tározataival és magának az akkori pápának a politikájá­val. (különösen VI. Pál „ke­leti politikájával”.) Vatikánvárosi megfigyelők felhívják a ínyeimet arra, hogy Marcel Lefebvre a klé­rusnak azt a szárnyát kép­viseli, amely XII. Pius szelle­mében elutasítja a dialógust a kommunistákkal és üldözen­dő bűnnek véli az ateizmust. (MTI) A sah távozását tanácsolják Az Egyesült Államok a tá­vozást tanácsolja az iráni sahnak — közölték kedd es­te magukat megnevezni nem kívánó washingtoni kormány­források, alátámasztva az er­re vonatkozó aznapi sajtó­jelentéseket. Az amerikai ál­láspont módosulásának ma­gyarázata: Washington meg szeretné szilárdítani Sapur Baktiar polgári kormányának helyzetét. Hivatalosan egyelőre nem erősítették meg a washingto­ni fordulatot. Hodding Carter külügyi szóvivő kedden an­nak megismétlésére szorítko­zott, hogy a kormányzat tá­mogatja „a monarchikus tí­pusú iráni alkotmánnyal össz­hangban alakult Baktiar- kormányt”. Hírügynökségek hivatalos bejelentés híján is tudni vélik, hogy Sullivan, te- heráni amerikai nagykövet —, aki naponta találkozik Reza Pahlavi sahhal — utasítást kapott: ha az uralkodó taná­csot kér tőle, javasolia az ideiglenes távozást. A wa­shingtoni kormánvforrások minden esetre valószínűnek tartják, hogy a sah távolléte örökös száműzetéssel fog fel­érni. A legfőbb, eavelőre nyitott kérdés — Washington számá­ra is —, hogy milyen maga­tartást tanúsítana a hadsereg a sah távozása esetén. * Az Egyesült Államok há­rom további hadihajót kül­dött „csendben” az Indiai­óceán térségébe, hogy „meg­nyugtassa” az iráni fejlemé­nyek kiterjedése miatt aggó­dó arab rendszereket — je­lentette szerdán a The Balti­more Sun. A lap Pentagon­tudósítója szerint három, egyenként négyezer tonnás rombolót vezényeltek a tér­ségbe, kettő közülük rakéta­fegyverekkel felszerelt. Amerikai kormánykörök szerint a most küldött hadi­hajók célja, hogy „biztosíté­kokat nyújtsanak” a Perzsa­öböl partján fekvő arab olaj­termelő országoknak, ame­lyek aggódnak az iráni hely­zet alakulása miatt. Csak dollármilliárdokbaii mérhető az iráni császári csa­lád „magán”-vagyona, — kö­zölte nemzetközi felmérései­nek eredményét szerdán a The New York Times. A sah „személyes” vagyonát több, mint egymilliárd dollárra be­csülik. Az elmúlt két év­ben Iránból mintegy 2,-4 mil­liárd dollár áramlott az Egye­sült Államokba, ennek nagy része a császári család tulaj­dona. A családból eddig 64-en tá­voztak külföldre, pénzüket svájci bankokban helyezték el, milliós értékű ingatlanokat vásároltak Londonban, New Yorkban, Kaliforniában, Los Angelesben. A filmsztároknak is otthont nyújtó divatos la­kónegyedben. Beverly Hills- ben iráni diákok ismételten tüntettek a sah egyik ott élő nővére ellen. A hercegnő a kétmillió dollárért vásárolt in­gatlanon 15 millió dolláros költséggel készül palotát épí­teni. (MTI) Ciprus kész a megjegyezésről tárgyalni Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő moszkvai hivatalában fogadta az amerikai szenátus re­publikánus kisebbségének képviselőit, élükön Howard Baker szenátorral. Madarat tolláról.« Ez a hír csakugyan megerősítésre szorult, annyira ne­héz elhinni. Még akkor is, ha a pekingi vendégkönyv, jó- néhány furcsa bejegyzést tartalmaz. Franz-Josef Strauss, a Bajor CSU vezére például kétszer is vendégeskedett Kíná­ban. Mi több, a repülőtéren, és programjai lebonyolítása so­rán államfőnek kijáró ceremóniában részesítették házi­gazdái. Kína szuverén állam, sáp ekingi vezetők azt látnak ven­dégül, akit csak akarnak. Ebbe valóban senkinek nincs bele­szólása. Azt azonban a világ közvéleménye aligha hagyja megjegyzés nélkül, hogy vendéglistájukra most olyan sze­mély neve is fölkerülhet, akit a földkerekség csaknem va­lamennyi államában a nemkívánatos elemek listáján tarta­nak nyílván. Pinochetről, Chile diktátoráról van szó. Mivelhogy a leg­frissebb jelentések szerint a latin-amerikai ország pekingi nagykövete a minap megerősítette: Augusto Pinochet Kínába látogat Hát ez a bejelentés csakugyan megerősítésre szo­rult. Nehéz ugyanis beletörődni, hogy a magukat kommunis­tának valló — valójában soviniszta, hegemonista politikát folytató — pekingi politikusok olyan fasiszta tábornokot, tö­meggyilkosságokért felelős diktátort tüntetnek ki meghí­vásukkal, aki éppen a baloldali ak, a nép legjobb fiai, a chilei kommunisták százainak és ezreinek az életére tört. Nem könnyű magyarázatot találni Kína eljárására, ha azt mér­legeljük, hogy a monoklis tábornokot sehol a világon nem fogadják. Igaz, a meghívás nem nélk ülöz bizonyos előzményeket, Kína és Chile kapcsolatai — mint a már idézett nagykövet kijelentette — minden szempontból kiválóak. Peking az el­sők között egymillió dolláros hitelt nyújtott a juntának, s a gazdasági együttműködés az elmúlt évben lendületesen fej­lődött. A kínai vezetés az idén minden korábbinál több kül­döttséget meneszt Chilébe, pyilván a gazdasági és a politikai kapcsolatok megszilárdítására. Ezt a célt szolgálja majd Pinochet pekingi látogatása is. S nem lehet kétségünk afelől, hogy a diktátor és tárgyaló- partnerei — a hivatalos kommünikék nyelvén szólva — á vi­lágpolitika sok vonatkozásában azonos álláspontra jutnak. Ami a szovjetellenességet, az imperialista politika támoga­tását illeti, bizonyosan, Peking néhány korábbi vendége is megszerezte ezt az örömet házigazdáinak. Miért lenne ép­pen Pinochet a kivétel? A meghívás kapcsán a közmondás jut eszünkbe: madarat tolláról, embert barátjáról lehet fölismerni... Gyapay Dénes Vance beszélgetése Restonnal Semmi sem fontosabb a SALT-nál Cyrus Vance amerikai kül­ügyminisztert aggasztja a szovjet—amerikai viszony alakulása, a SALT-megállapo- dás elhúzódása. Vance sze­rint Washington nem sokat tehet Iránban, a Közel-Kele­ten pedig csökkennek a komp­romisszum esélyei. James Reston, a The New York Times vezető publicis­tája számolt be szerdán a lap­ban az amerikai diplomácia vezetőjével folytatott beszél­getésről. Eszerint Vance-t „aggasztja” az amerikai tör­vényhozásban és a közvéle­ményben kialakuló „szovjet­ellenes hangulat”. Nem azért vállalta el tisztségét, hogy a hidegháború újjáéledésének legyen részese és „már hol­nap lemondana” ha úgy lát­ná, hogy a hidegháború irá­nyába haladnak a dolgok — hangoztatta a külügyminisz­ter. Vance azt mondotta, hogy a Szovjetuniónak ugyanazokat a kereskedelmi kedvezménye­ket kell megadni, amelyeket a törvényhozás — valószínű­leg — Kínának biztosítani fog. A miniszter általában azt tekinti feladatának, hogy áz amerikai politika „egyenlően” kezelje a Szovjetuniót és Kí­nát — bár semmi nem lehet fontosabb, még Kínát is bele­értve, mint hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió át­hidalja ellentéteit. Vance síkraszállt azért, hogy aláírják és törvénybe iktassák az új SALT-szerző- dést. Különösen fontosnak tartja Leonyid Brezsnyev lá­togatását, nem csak a szerző­dés aláírására, hanem azért is, hogy Carter elnökkel meg­tárgyalhassák a vitás kérdé­seket. ' Az amerikai külügyminisz­ter véleménye szerint Iránban olyan társadalmi, vallási prob­lémákról van szó, amelyeket Washington nem oldhat meg. Vance borúlátóan beszélt az izraeli—egyiptomi külön - alkuról, a közel-keleti komp­romisszum távlatairól. Mi­nél tovább vitatkozik Szadat és Begin, a Camp David-i megállapodás részleteiről, an­nál inkább csökken az esély a megállapodásra — hangoz­tatta. Reston egyébként közvetet­ten, szó szerinti idézet nél­kül tolmácsolta a külügymi­niszter gondolatait. Megfi­gyelők feltűnőnek tartják, hogy az egyébként rendkívüli óvatosságáról, mértéktartá­sáról ismert külügyminiszter nyíltan, a legbefolyásosabb lapban fejezte ki kételyeit az amerikai politika bizonyos vonatkozásai miatt. (MTI) Súlyos sztrájk Angliában László Balázs, az MTI tudó­sítója jelenti: James Callaghan brit kor­mányfő a nyugati csúcsérte­kezletről és barbadosi látoga­tásáról szerdán visszaérkezett Londonba, ahol csaknem há­roméves miniszterelnökségé­nek legsúlyosabb válsága fo­gadta. A kormány -csütörtö­kön vizsgálja meg a teher­gépkocsi-vezetők és a vonat­vezetők fenyegető egyidejű országos sztrájkjával előálló helyzetét. Callaghan a lon­doni repülőtéren kijelentet­te, hogy egyelőre nem lát okot a rendkívüli állapot ki­hirdetésére, amit a konzerva­tív ellenzék és a nagytőke egyre erősödő kórusban köve­tel. A helyzet mind jobban ha­sonlít az 1974. téli válságra, amely energiahiányba, há­romnapos munkahétbe és végül a Heat-kormány bukásá­ba torkollott. A munkás­párti kormány készen áll ar­ra, hogy katonákkal biztosít­sa legalább az élelmiszerszál­lítás nagy részét, ha a szállí­tómunkások szakszervezete csütörtökön országossá széle­síti ki a bérkövetelő sztrájkot. Észak-írországban, Skóciá­ban és Észak-Angliában több mint félmillió gyerek nem jár iskolába. mert az olajfűtés még nem állt helyre. A BP, a Shell és az Esso dolgozóival a szállítók több mint a fele kivívta a 15 százalékos bér­emelést, de az ellátás még akadozik. Az északról terjedő és né­hány napja lényegében teljes­sé vált közúti szállítási sztrájk is egyre hatékonyabb. Az ország minden kikötőjét sztrájkőrök vették körül, a raktárak már nem tudják be­fogadni a külföldről érkezett árut. Észak-írországban több mint tízezer gyáripari dol­gozót küldtek háza, az észak- angliai textiliparban 31 ezer munkás nem dolgozhat nyersanyaghiány miatt. A konzervatív ellenzék frontális támadást indított a sztrájkolok és főleg a habo­zó kormány ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents