Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-09 / 6. szám

Fegyelmezett, aktív közéleti emberek a munkásörök Ünnepi egységgyűlés IVagybátonyban Világ proletárjai, egyesüljetek! '-'Mm'* Az új munkásörök eskütétele Az év első munkásőr-egy- seggyülésére került sor vasár­nap Nagyba tony ban, a Bá­nyász Művelődési Központban. A nagytermet az acél’.; egyenruhás munkásőrök, ho.<- zátartozók és vendégek töl­tötték meg, akik a salgótarjá­ni járás második zászlóaljá­nak évzáró, illetve évnyitó egységgyűlésére jöttek el. Varga Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára köszön­tötte a megjelenteket, köztük Hoffer Istvánt, a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ját, a megyei tanács elnökét, Pópity Józsefet, a salgótarjáni járási pártbizottság titkárát, Péter Balázst, a munkásőrség megyei parancsnokának he­lyettesét. Erdős Lajost, a mun­kásőrség országos parancsno­kának képviselőjét, a terület üzemeinek, intézményeinek párt- és gazdaságvezetőit, a társfegyveres testületek kép­viselőit. A katonai külsősé­gek, a magyar Himnusz hang­jai után György Gáspár, aKa- kuk József nevét viselő má­sodik zászlóalj parancsnoka értékelte az elmúlt évi mun­kát, határozta meg az idei év feladatait. Mindjárt elöljáró­ban kijelentette: mindazok az eredmények, amit az elmúlt évben elértünk, a párt XI. kongresszusa határozatai fe­gyelmezett végrehajtásának köszönhetők. A bevált irány- mutatás és annak követése a jövőben is várható további előrejutásuk záloga. Majd ki­jelentette: — Parancsnokaink, a párt- bizottságok vezetői elismerés­sel nyilatkoznak, szólnak a munkásőrök sokoldalú helyt­állásáról. Ugyanúgy a szak­mai; gazdasági vezetők, az Spar, a mezőgazdaság helyi irá­nyítói is elismerik, hogy tes­tületünk tagjai az üzemekben, a vállalatoknál. valamennyi munkahelyen élen járnak párt­megbízatásuk teljesítésében, a termelőmunkában és a kü­lönféle társadalmi tevékeny­ségben. A jövőben, az elkö­vetkezendő években erre még nagyobb szükség lesz és mi ezt vállaljuk. Az az egy adat is, hogy egységünk 87 száza­léka szocialista brigádtag, ér­zékelteti munkásőreink köte­lességtudatát. Munkásőreink, parancsnokaink a régi és az új munkásőrök vállt vállhoz vetve vesznek részt a maga­sabb szintű követelmények végrehajtásában. ' A parancsnok ezután beszá­molt arról, hogy a személyi állomány tagjai aktívak a fog­lalkozásokon, szolgálatban fe­gyelmezettek, munkahelyü­kön, lakóhelyükön többségük­ben aktív közéleti emberek, s'ocioüsta módon élnek, dol­goznak. Elmondotta, hogy az állomány 94 százaléka vesz részt különböző pártoktatáso­kon. Az elmúlt évi munkás­őri feladatok kiváló ellátásá­ért öten a Haza Szolgálatáért Érdemérem, öten országos pa­rancsnoki dicséretben, száz­hármán zászlóa’ ioarancsno- ki dicséretben részesültek. Háromszáztizenhat munkásőr alegységparancsnoki dicsére­tet kapott. Szólt a parancsnok a ki­képzési és harckészültségi fel­adatok végrehajtásáról, a szo­cialista versenymozgalomban elért eredményekről. Külön örömmel számolt be arról, hogy az egység ellátó raja el­nyerte A megye legjobb ellá­tó szakalegység kitüntető cí­met. Végül az 1979-es felada­tokról szólt kiemelve: a jobb eredmények elérése érdekében a munkásőröktől megszokott odaadással folytassuk mun­kánkat és fegyelmezetten ve­gyünk részt a szolgálatban, ki­képzésben. az 1979-es évben is hazánkért, népünkért, szo­cialista jövőnkért. Ezután Kovács Károly zász- lóaljparancsnok-helyettes parancsokat ismertetett. Hof­fer István, Péter Balázs, Pó­pity József, Erdős Lajos és György Gáspár hat főnek a kiváló parancsnok, tizennégy főnek a Kiváló munkásőr ki­tüntetést nyújtotta át. A húsz­éves, a Haza fegyveres szolgá­latában kitüntetésben ketten, tizenöt év után hatan, tíz év után huszonketten része­sültek. Ezután a leszerelő és tar­talék állományba menők ne­vében Molnár Pál munkásőr vett búcsút. Mint mondotta: sok szép emlékkel és azzal a tudattal köszönünk el az ak­tív szolgálattól, hogy tudjuk és látjuk, munkánk nem volt hiábavaló. Most, akik a párt­megbízatás, rendszeres ki­képzés és szolgálat alól fel­— fotó: kulcsár — mentést kapunk, ígérjük pár­tunknak, parancsnokaink­nak, hogy ha szükség lesz ránk, újra fegyvert fogunk a munkásosztály hatalmának megvédése érdekében. Ünnepélyes pillanatra is sor került. Elhangzott az új mun- kásőrjelölteknél Én... es­küszöm. .. Majd Katona Imre a leszerelők nevében átadta a fegyvert Kecskés Kálmán új munkásőrnek. Pirosnyakkendős úttörők köszöntötték a zászlóalj sze­mélyi állományát, majd Pó­pity József, a járási pártbi­zottság üdvözletét tolmácsol­ta. Mint mondotta: — Munkásőreink az elmúlt évben is aktív részesei voltak a párt és a kormány politikai, gazdasági céljai megvalósítá­sának. Ezt erősítette meg a járási párt-végrehajtóbizott­ság közelmúltban megtartott ülésének értékelése is, mely szerint a Kakuk József zász­lóalj parancsnokai, munkás­őrei 1978-ban a rájuk bízott feladatokat eredményesen tel­jesítették, munkájukat becsü­letesen végezték. Mindennek legfőbb feltétele — az elvtár­sak elismerésre méltó áldo­zatvállalása mellett — az a nyugodt, kiegyensúlyozott és alkotó politikai légkör, amely egész társadalmunkat jellem­zi. A munkásőrség tagjai sa­játos, magas rendű, szolgálatot teljesítő dolgozó emberek, munkások, parasztok, értel­miségiek, akik az eskühöz hí­ven fegyverrel, munkával, fel- világosító szóval szocialista céljaink megvalósításának élenjáró harcosai, a munkás­paraszt hatalom hívei, a szo­cializmus építői és védelmezői. A nagybátonyi ünnepélyes munkásőr-egységgyűlés az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Ezután a kisterenyei pávakör tagjai gazdag mű­sorral köszöntették a második zászlóalj személyi állományát. NÓGRÁD AZ MSZMP NOCRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF„ 6. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1979. JANUAR 9„ KEDD Fejlődött a közművelődési munka a síküveggyárban Példásau működik a művelődési bizottság A salgótarjáni síküveggyár vezetése nemrégiben a me­gyei tanács közművelődési bi­zottsága előtt számolt be kul­turális tevékenységéről, s a beszámoló egyik mondatát akár mottóként is elfogadhat­juk. A közművelődési célok megfogalmazását a következő­képpen indokolják: „Abból in­dultunk ki, hogy a gazdasági feladatok eredményes megva­lósítása csak a termelőerők emberi oldalának fejlesztésé­vel lehetséges.” S ez a mon­dat pedig már azt bizonyítja, hogy a síküveggyárban nem csak a humánus szemlélet ér­vényesül, hanem az valóban közművelődési tartalmú is. Az ötéves terv idejére ki­dolgozott közművelődési fel­adatterv lényegében a gyár jellegzetességeire, a munka követelményeire, a dolgozók összetételére, a sajátos belső és külső kulturális körülmé­nyek figyelembevételére épül. A gyár dolgozóinak több mint 40 százaléka fiatal, számuk és szerepük évről évre nő. A he­lyi gazdasági vezetésnek, a politikai és társadalmi szer­veknek, a közművelődési bi­zottságnak olyan közművelő­dési követelmény- és feltétel- rendszert kell kialakítania, mely lehetővé teszi a fiatalok, velük együtt a munkások mű­veltségének folyamatos, a sze­mélyes és társadalmi igények­nek egyaránt megfelelő fej­lesztését. Az elmúlt esztendő­ben a kiemelt feladatok — például a dolgozók politikai, szakmai, általános műveltségé­nek emelése, az ifjúság, a nők és a bejárók művelődési hely­zetének javítása — alapjában megvalósultak. Növekedett a szakmunkások, technikusok, műszaki értelmiségiek száma, fejlődött az iskolázottsági színvonal, a fiatalok nagyobb számban veszik ki részüket a közéleti szereplésből. A csak­nem egy évvel ezelőtt meg­nyílt ifjúsági és művelődési házzal a gyár rövid időn be • lül egészséges és gyümölcsözd munkakapcsolatot alakított ki, mellyel sikerült pótolni a gyárfejlesztés következtében lebontott saját művelődési ház hiányát. Az eredményes munka je­lentős mértékben a negyedik esztendeje tevékenykedő gyá­ri közművelődési bizottságnak köszönhető, melynek 13 fős tagsága jól tükrözi az üzemi kollektíva összetételét, fo­lyamatos koordináló és irá­nyító, szervező munkát végez.' Munkatervét — melyet min­taként az Üvegipari Művek is bekért — alapos tájékozódás után, a dolgozók és az üzem igényeinek kölcsönös figye­lembevételével állították ösz- sze. Ez a bizottság egyike a megyénkben működő legjobb munkahelyi közművelődési bi­zottságoknak. A jelentős fejlődés ellenére — a változó élet természetes velejárójaként — egyes kul­turális területeken nem sike­rült a tervezettnek megfelelő­en előbbre lépni. Például az alapfokú végzettség meg­szerzését tovább kell ösztö­nözni, hiszen ez alkotja alap­ját a szakmai tanulásnak, az egyén jövőbeni biztosabb bol­dogulásának. Az eddiginél még nagyobb tervszerűséggel lehetne felhasználni a kultu­rális alapot, s talán érdemes lenne egy függetlenített könyvtáros munkába állítása is (a gyárban öt letéti könyv­tár van, s a nagy számú is-' kolással együtt 1100 olvasó). Mindez csak ízelítő az idei év feladataiból — melyeket remélhetőleg mind eredmé­nyesebben old meg a gyári kollektíva. Púja Frigyes Líbiában Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Abdusszalam Dzsallud, az általános népi kongresszus fő­titkárságának, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam legfel­sőbb politikai irányító testü­letének tagja fogadta Púja Frigyes magyar külügyminisz­tert, aki líbiai kollégája, Ali Abdesszalam Triki meghívá­sára hivatalos látogatáson tartózkodik Líbiában. A szívé­lyes légkörben lezajlott meg­beszélésen jelent volt Szüts Pál líbiai magyar nagykövet is. Vasárnap délelőtti szakér­tők részvételével megkezdőd­tek a magyar—líbiai külügy­miniszteri tárgyalások. Az el­ső ülés napirendjén nemzetkö­zi kérdések szerepeltek: át­tekintették a közel-keleti hely­zetet, az afrikai térség problé­máit és az európai biztonság­gal összefüggő kérdéseket. Púja Frigyes külügyminisz­ter líbiai látogatását követően Dorn Mintoffnak, a Máltai Köztársaság miniszterelnöké­nek és külügyminiszterének a meghívására január 9-e és 11-e között hivatalos látoga­tást tesz a Máltai Köztársa­ságba. (MTI) Élénk szerződési kedv A mezőgazdasági termelők, valamint az élelmiszeripari üzemek és a terményfelvásár­ló vállalatok, szövetkezetek jó ütemben kötik az idei évre szóló termékértékesítési szer­ződéseket. Egész sor cikkből már az utolsó írásos megálla­podások jönnek létre január elején. Ez a „sietség” általá­ban jó jel; arról tanúskodik, hogy a termelők és a felvá­sárlók érdekazonossága meg­teremtődött, nincs különösebb vita a szerződések nyélbeüté­sénél és viszonylag gyorsan sikerül dönteni az áru „sor­sáról” is. Figyelemre méltó, hogy az 1979. évi zöldszükségletet „pa­píron” már csaknem teljes egészében biztosították a ke­reskedelmi vállalatok és a fel­dolgozóüzemek. (Az idei zöldségszükséglet 98 százalé­kára van már szerződéses partner.) A gazdaságok és az ipar leszerződte a cukorrépa­termőterület teljes egészét, és nem sok hiányzik már az ola­jos magvak szerződési elő­irányzatának teljesítéséhez sem. A. tervben előirányzott must és bor 95 százalékát kö­tötték le már január elején. Az állati termékekre vonat­kozó írásos megállapodásnál előbbre tartanak, mint az el­múlt év azonos időszakában. A húsipari vállalatok az idei év sertésfelvásárlási elő­irányzatának 80 százalékát kö­tötték le eddig. Még ennél is jobb az eredmény a baromfi­iparban. Az idei első jelekből arra lehet következtetni, hogy a szerződő partnerek néhány igen jól értékesíthető mező- gazdasági termék előállítását igyekeznek az eddiginél job­ban felkarolni.­Kezdeményezők A kezdeményezés útja eddig sem volt senki elől elzárva,' bár azt is szükséges elismerni, hogy nem mindenütt és min­dig örültek egyes vezetők, dolgozók, ha olyan új megoldá­sokra irányuló elképzelésekkel találták magukat szemben, amelyek a határozott, kitűzött cél elérését ugyan jól szol­gálták, ugyanakkor erősen kritizálták a vezetés korábbi mun­kamódszereit, munkastüusát, esetenként munkástársaik fel­fogását és gyakorlatát. Pedig az újat akaró kezdeményezé­sek nélkül nincs előrelépés. Hiánya visszafogja azokat az alkotó elképzeléseket, amelyek teljessé teszik az embert, hozzásegítik sokoldalú képességeinek a közösség érdekében történő gazdagításához. A szegénység, a színtelenség jegyeit viselte volna magán a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az újítómozgalom, ha a gyár vezetői nem karolták volna fel az Egy újítás, egy bri­gád mozgalmat. A megfontolt és reális alapokra helyezett szocialista szerződésben vállaltak megvalósítása jól tanúsít­ja, hogy a bürokrácia útvesztőinek félreállításával eredmé­nyesen lehet Szolgálni a közös ügyet. A ZIM salgótarjáni gyárában a szocialista brigádveze­tők arra kérték a gyár vezetőit, hogy a kollektív szerződés­ben előírt napi 480 perchez biztosítsák a feltételeket, azaz kötelező legyen a vezetők számára ennek a megvalósítása. A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában azért ível gyors ütemben felfelé a gazdaságos termelés grafikonja, mert az egyedi berendezések állandóan újat kívánó igénye mellett felismerték, hogy talpon maradni csak az eredményes, cél­tudatos gyártmányfejlesztéssel lehetséges. Bármelyik kezdeményezést nézzük, a közös ügy szolgá­lata mellett elsősorban az önmegvalósulás, a továbblépés, a gondolkodásból táplálkozó új élmények és eredmények iránti ' igényt találjuk meg. Azt is mondhatnánk; a kezdeményezők nagy szavak, kijelentések nélkül is rájöttek arra, vagy talán felismerték, hogy a mai világhelyzetben tartósan csak az a kollektíva tud helytállni, életképes maradni, ahol a vezetők és dolgozók, a kis kezdeményezéseknek éppen olyan zöld- utat biztosítanak, mint a milliókat érő okos elképzeléseknek. A jobbra, többre törekvő ember, a benne motoszkáló belső tettvágytól fűtve vállalja, hogy az első időkben értet­lenséggel is meg kell birkóznia. Mert a kezdeményezőkész­ség, az új napvilágra kerülése mindig valaminek a tagadását jelenti a gazdasági életben, bizonyítva azt, hogy másként, jobban, hatékonyabban is el lehet végezni azt, amit eddig többé vagy kevésbé, jól vagy rosszul oldottunk meg. A kezdeményezőktől azok az emberek idegenkednek, hú­zódnak, akik azt vallják: ami az apámnak jó volt, az ne­kem is jó, vagy minek háborgassuk egymást, amikor ed­dig minden olyan szépen ment. Az ilyen gondolkodású em­berek az előbbiektől csak az újjal járó előnyöket; a nagyobb erkölcsi és anyagi elismerést irigylik. Természetesnek tart­ják, úgy is mondhatnánk páholyból szemlélik azt a tevé­kenységet, amit a kezdeményezők új elképzeléseik megérte­tése, elfogadtatása, megvalósítása érdekében végeznek, azo­kat a gondokat, nehézségeket, pluszmunkát, esetleges ösz- szeütközéseket, a szabad idő megrövidítését. Még az a szerencse, hogy az előbbiek száma elenyésző, s egyre nő az a felismerés, hogy kinek-kinek saját munka­helyén, az eddiginél többet kell kezdeményezni, vagy a jó kezdeményezéseket nagyobb odaadással segíteni. Tehát nincs senki előtt tiltó sorompó, ha újat akar a közösség érdekében. Ellenkezőleg: reméljük, hogy a jövőben még jobban megnő azoknak a tekintélye, szava, a jelenle­ginél nagyobb tisztelet övezi, akik a közösség érdekében a kötelezőnél többet adnak. Dolgozzanak bármilyen poszton; vezetőként vagy beosztottként. V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents