Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
Iráni helyzetkép Kötélhúzás Khomeini hazatérése körül Tankok és katonák vették körül szerda reggel a teheráni repülőteret és a belépést mindenkinek megtiltották. Közben Párizsban indulásra készen áll az iráni légitársaság egyik Boeing-gépe, hogy hazaszállítsa az iráni vallási vezetőt, Khomeini ajatollahot. Amikor a Reuter tudósítója Khomeini ajatollah péntekre tervezett hazaérkezéséről kérdezte a repülőteret lezárva tartó alakulatok rend őr őrnagyát, azok nevetve így válaszoltak: „Khomeini nem jön, egyáltalán nem”. Közleményében a teheráni katonai kormányzó az intézkedést a „rossz időjárással” próbálta indokolni, de hivatkozott bizonyos „megalkuvó” csoportok ,,’ázító” terveire is. A külföldi légitársaságok teheráni képviselőit tájékoztatták, hogy a reoülóteret vasárnapig tartják zárva. Khomeini terveire utalva, hogy iszlám köztársasággal váltja fel a monarchiát, illetékes kormányforrásból közöl, ték: a hadsereg nem fog eltűrni semmilyen alkotmányéi’enes akciót. Ha ilyen akcióra kerül sor, nem kizárt a vérontás sem. Az Inter-France Rádiónak adott nyilatkozatában az ajatollah egyik munkatársa kedden kijelentette, hogy Khomeini a törvényes iráni rend megteremtéséért tér haza. „Khomeininek mielőbb haza kell térnie, hogy megakadályozza az összeesküvési kísér, leteket, amelyeket az amerikaiak éppen most készítenek elő — mondotta. Reményét fejezte ki, hogy a pénteki teheráni fogadtatás minden zavargás nélkül zajlik majd le. Az iráni nép fegyelmezett lesz — mondotta —, ha a Baktiar-kormány, vagy a hadsereg nem provokálja. Khomeini ajatollahot éltetve szerdán mintegy ötezren gyűltek össze a tankokkal körülvett teheráni repülőtér előtt, hogy tiltakozzanak a légi kikötő lezárása ellen. A katonák szétoszlatták a tüntetőket. A főváros központjában szintén tüntettek a repülőtér megszállása miatt, amely — mint iráni katonai források is megjegyezték — nyílt kihívás a hazakészülő Khomeini ellen. Az említett források közölték, hogy a repülőtér lezárására személyesen Sapur Baktiar miniszterelnök adott utasítást. Khomeini ennek ellenére ragaszkodik az induláshoz — jelentette be szerdán szóvivője — és csak akkor fordul vissza, ha Teherán összes repülőterét lezárták. Párizsi hírek szerint Khomeini kedden hosszasan tárgyalt Szajed Dzsalal Eddin Tehranival, a régenstanács előző nap lemondott elnökével. Khomeini állítólag megígérte neki, hogy kinevezi ál lamfőnek. Baktiar eközben hosszas huzavonában bonyolódott a sztrájkban álló repülőtéri sze. mélyzettel, akik „forradalmi járatot” akartak indítani Kho- meiniért. A miniszterelnök — nyilván az ajatollah hazaérkezésének késleltetése céljából — ragaszkodik ahhoz, hogy a sztrájkolók vegyék fel a munkát. Állítólag kijelentette, máskülönben a „forradalmi járat” elindítását géprablásnak tekinti és utasítást ad a gép lelő vetésére. Ha a hadsereg rákényszeríti az ajatollah nem riad visz- sza az erőpróbától és számít a tömegek támogatására egész Iránból milliók érkeznek az iszlám vezető fogadására. Ha az AIR Irán gépét megakadályozzák abban, hogy elhagyja Teheránt, Khomei ni ajatollah az AIR France gé- pét veszi igénybe és mindenképpen elindul csütörtökön es. te Teheránba. (MTI) Cuner eiolcr/Vísíése szerint Szovjet—amerikai csuc^ SALT-aláírás várható Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Carter amerikai elnök kedden este terjesztette a törvényhozás elé szokásos évi jelentését az ország helyzetéről, amelyet „egészségesnek” jellemzett. A rádió- és tv-állo- mások által is közvetített beszédben az elnök nagy hangsúlyt adott az új SALT-egyez- ménynek, s az év legfontosabb feladatának ítélte, hogy a kongresszus, a közvélemény elfogadja a jövendő megállapodást. Carter ugyanakkor ismételten aláhúzta az amerikai katonai erő jelentőségét is. A Fehér Ház egy illetékes vezetője mindenesetre azt mondotta a sajtónak: várakozásaik szerint a következő hónapokban aláírják a SALT-szer- ződést, megrendezik a szovjet—amerikai csúcstalálkozót. Üj korszak keződik az amerikai—kínai kapcsolatokban, mondotta azután Carter, az Egyesült Államok általában a korábbinál szélesebb körű együttműködésre törekszik a világ különböző országaival. Az elnöki jelentés hazai vonatkozásban indokolatlanul kedvező képet festett a gazdasági helyzetről, majd az infláció, a munkanélküliség envhítését ígérte. Carter sürgette a törvényhozást; hagyja jóvá a jövőévi (rekordmagasságú, ösz- szesen 138 milliárd dolláros) hadiköltségvetést. Amerika nem kíván a világ rendőre lenni, mondotta az elnök, ugyanakkor arról beszélt: országa „nagy erejével és befolyásával” továbbra is „rendezni kívánja” a nemzetközi válságokat, mielőtt azok kitörnek. „A Szovjetunióval való együttműködés a békét szolgálja, mert a nukleáris korszakban a világbékének magába kell foglalnia a két szuperhatalom közötti békét — s a nukleáris fegyverek ellenőrzését” mondotta. A jelentés külpolitikai vonatkozásban a hadászati fegyverzetkorlátozásnak szentelte a legnagyobb teret. Az elnök hangsúlyozta, hogy a készülő új SALT- egyezmény nem nyújt egyoldalú előnyöket, mindkét nagyhatalomnak egyformán érdeke, s megfelelően ellenőrizhető lesz. „Amennyiben a Szovjetunió továbbra is jóhiszeműen tárgyal” megszülethet a megállapodás, fogalmazott sajátosan Carter. A törvényhozás SALT-ellenes erőinek is szóló kitételekkel szemben egy vezető Fehér Ház-i tisztség- viselő, az elnök beszédét elhangzása előtt „értelmezve” az újságíróknak kijelentette: Washington arra számít, hogy a következő 2—3 hónapon belül megrendezik a szovjet— amerikai csúcstalálkozót, aláírják a SALT-egyezményt Ez alkalmat nyújt majd arra, hogy mindkét fél megerősítse elkötelezettségét az enyhülési politika mellett, széles körben áttekintse a kétoldalú — és a világpolitikai kérdéseket, így csökkenjenek közöttük a súrlódások. Carter, aki hétfőtől vendé-' gül látja Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettest, „reményteljes új korszak” kezdetéről beszélt a két ország kapcsolataiban. Nem szabad elveszíteni az Izrael és Egyiptom közötti különbéke lehetőségét, mondotta az elnök. A Fehér Ház egyúttal célzott rá, hogy Vance amerikai, Dajan izraeli külügyminiszter és Khalil, egyiptomi kormányelnölc-helyettes találkozóján próbálnak megoldást találni a zsákutcából való kikerülésére —, de újabb hármas csúcstalálkozó is lehetséges. Carter takarékosságról, a munkanélküliség elleni harcról beszélt, de indokolatlanul rózsaszínűén ábrázolta a gazdasági helyzetet. Az elnök szerint növekedtek a reáljövedelmek és a profitok — bár a statisztikák szerint az elmúlt években a reáljövedelmek egyre több társadalmi rétegnél változatlanok, vagy csökkennek. Carter négyéves elnöksége „félidejében” terjesztette be második jelentését, amely az elnök általános politikai gyengeségeit is tükrözte — mutatnak rá megfigyelők. A beszéd —, amely közelebbről meg nem fogalmazott — „új alapokat” ígért az országnak, alig tartalmazott új elemeket. Az első tv-kommentárok pedig rámutattak: Carter népszerűsége, bármennyire is törekszik a hazai és a külpolitikai problémák megoldására, korlátozott, s nem kétséges, saját pártjából is lesznek ve- télytársai, amikor egy év múlva újra harcba indul az elnökjelöltség megszerzéséért. Adatok és tények Az enyhülés akadályai Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma minden év végén közzéteszi a külföldön állomásozó amerikai csapatokról szóló jelentését. A jelentés az U. S. News and World Report című hírmagazin 1978- as utolsó számában jelent meg. Az idén ismét létszám- növekedésről számolhatott be áz amerikai hetilap, 11400-zal több amerikai katona szolgál jelenleg az Egyesült Államok határain kívül, közülük a legtöbben Nyugat-Európában. A Pentagon 1978-ban 16 ezer 900 fővel növelte csapatainak létszámát az európai NATO-államok területén. A legtöbben jelenleg is a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodnak. A 234 300 amerikai katona között közel tízezer az elmúlt évben került európai állomáshelyére, 1800 fővel növekedett az angliai és 1900 fővel az olaszországi amerikai helyőrségek létszáma, s kisebb emelkedések voltak több más országban is. A Földközi-tengeren hajózó 6. amerikai flotta állományában 3100 fővel szolgálnak többen. A számok sokat mondanak. Elsősorban arról beszélnek: az USA továbbra sem hajlandó elősegíteni a katonai enyhülést kontinensünkön. Az NSZK-ba vezényelt új amerikai egységek a nyugatnémet állam északi területein helyezkedtek el. Az észak-német síkságon új NATO- páncélosegységek állomásoznak, olyan alakulatok, amelyek a nukleáris hadviselésre készülnek fel, s amelyek a neutronfegyver bevetésére is képesek. A Pentagon növelte az Európában állomásozó légierő létszámát és fegyverzetét is. Elsősorban az NSZK- ban és Nagy-Britanniában helyeztek el újabb típusú, nukleáris harceszközök alkalmazására képes repülőket. Az adatokat és tényeket még hosszasan lehetne sorolni. Aligha kétséges az Egyesült Államok, illetve a NATO-veze- tése arra törekszik, hogy a Varsói Szerződés erejével szemben fölényre tegyen szert. A katonai erőegyensúly megbontása természetesen jelentős veszélyekkel járhat. Erre hívták fel a figyelmet a szocialista országok is védelmi közösségük képességeinek megőrzését szorgalmazva. A szocialista országok az elmúlt évben két fontos javaslatot terjesztettek a bécsi közép-európai csapatcsökkentési tárgyalások résztvevői elé. Ezek egyrészt lehetőséget adnának arra, hogy több, mint öt év után végre valóban megkezdődjön a katonai feszültségcsökkentés Európa szívében. Ennek első lépéseként a csapatlétszámok és fegyverzetek kölcsönös befagyasztását indítványozták. A NATO válasza a szocialista országok konstruktív javaslatára a fegyverkezési verseny fokozása, a hadseregek létszámának növelése volt. Az elmúlt esztendőben hajtotta végre történetének legnagyobb hadgyakorlatait az atlanti paktum katonai szervezete, ami szintén nem járult hozzá a feszültség csökkenéséhez. Az amerikai hetilap ábráján a csillagok az USA külföldi támaszpontjainak hálózatát jelzik. A hidegháború éveiben létrehozott bázisok fenntartása az amerikai katonapolitikának továbbra is fontos — a világbékét veszélyeztető — eleme marad. M. G. Poétikai gyilkosság Olaszországban Súlyos politikai terrorcselekményt követtek el szerdán reggel Genovában. A „Vörös Brigádok” elnevezésű politikai terrorszervezet meggyilkolta Guido 'Rossat, az Italsider Kohászati Kombinát szakszervezeti vezetőjét, aki a baloldali CGIL szakszervezeti szövetség fém- és vasipari tátszervezőnek tagja volt. A 44 éves férfit lakása előtt lőtték agyon, amikor munkahelyére indult. Az újabb politikai gyilkosságot röviddel azelőtt követték el, hogy Rómában összeültek volna a kommunista és a kereszténydemokrata vezetők a belpolitikai helyzet megvitatására és annak tisztázására, hogy milyen jövő vár az Andreotti-kormányt támogató ötpárti parlamenti együttműködésre. Válaszul a terrorakcióra szerdán < általános sztrájkba lépett a nagy olasz kikötőváros valamennyi dolgozója, Olasz, ország tartományában pedig 1—4 órás sztrájkokat tartanak. (MTI) z NÓGRAD - 1979. január 25., csütörtök Összeült a leszerelési bizottság Szerdán, a genfi Nemzetek Palotájának tanácstermében, 39 ország képviselőinek jelenlétében megnyílt a leszerelési bizottság újabb ülésszaka. Az ülésszakon Algéíáa küldöttségének vezetője, Abdel Aziz Buteflika külügyminiszter elnökölt. A négyszögben feállított konferenciaasztalok körül a francia abc sorrendjében foglaltak helyet a tagországok képviselői, közöttük dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Négy nukleáris hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — mellett 35 szocialista, tőkés- illetve harmadik világbeli ország tagja a leszerelési bizottságnak. Kína lenne a 40. tagország, egyben az ötödik nukleáris hatalom, de a számára fenntartott szék, a Kína feliratot viselő tábla mögött, a szerdai megnyitó ülésen üresen maradt. A kínai képviselő jelen volt ugyan a teremben, de egyelőre teljesen bizonytalan, hogy mikor kapcsolódik be a leszerelési tárgyalásokba. A tervek szerint április 27- is tartó tavaszi ülésszak megnövekedett jelentőségére utal az is, hogy számos ország külügyminiszterével képviseltette magát a megnyitó ülésen. Buteflika rövid üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a leszerelési bizottság csakis valamennyi ország aktív közreműködésével képes eleget tenni felelősségteljes kötelezettségének a tartós béke megteremtéséhez szükség van valamennyi ország politikai támogatására —, mondotta, majd megnyitottnak nyilvánította a genfi leszerelési bizottság tavaszi ülésszakát. Ezt követően felolvasták dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárnak a leszerelési bizottság konferenciáiához intézett üdvözletét. Kifejezte reményét, hogy mind az öt nukleáris hatalom képviselője mihamarabb elfoglalja helyét a tárgyalóasztalnál. Beiktatták a megyei bíróság új elnökét (Folytatás az 1. oldalról) ra ott levő tagjait, hogy támogassák dr. Reményi Jenőt a jövőbeni munkásságában. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter ezután átnyújtotta dr. Kovács Lászlónak, a Balassagyarmati megyei Bíróság nyugállományba vonuló elnökének a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének megbízásából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. , Dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke kedves szavakkal búcsúzott a megyei bíróság volt elnökétől és meleg szavakkal köszöntötte az új elnököt. Szót kért dr. Kovács László, aki a bírósági munka fejlődéséről szólt és elbúcsúzott volt munkatársaitól. Gyarmati Jánosné, bírósági főelőadó, a munkatársak nevében köszöntötte az egykori vezetőt. Dr. Reményi Jenő székfoglalójában a többi között ezeket mondotta: — Szeretnénk, ha bíróságaink továbbra is szolgálnák a párt politikáját, dolgozó népünket. Tettekkel, becsületes munkánkkal kívánjuk elősegíteni az előlegezett bizalmat. Ígérjük, hogy ennek a feladatnak eleget is teszünk. Felszólalt az ünnepélyes megyei bírósági összevont kollégiumi ülésen Géczi János, aki a pártbizottságok, a tanácsok, a tömegszervezetek nevében köszöntötte a hivatalából búcsúzó dr. Kovács Lászlót és köszöntötte a megyei bíróság új elnökét, dr. Reményi Jenőt. Délután a balassagyarmati pártbizottság székházában értekezletre került sor, ahol Géczi János megnyitója után dr. Markója Imre „A jogalkotás és igazságszolgáltatás időszerű kérdései” címmel tartott előadást a megyei igazságügyi, rendőri, tanácsi szakigazgatási szervei, dolgozói számára. i
