Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

Sikeresen zárta az elmúlt esztendőt az Elektronika Átviteltechnikái Szövetkezet pat- varci üzeme, ahol főként műszerek belső tölteléklemezeit, valamint műszerkocsikat ké­szítenek. A gyártási munkát nagymértékben megkönnyíti az a kombinált szerszám — képünkön Zombori Gyula lemezmechanikus beállítást végez rajta —, amely egy­szerre harminc műveletet készít egyetlen gombnyomásra. — bábéi felv. — A levegő nem hatolhat át Különleges saválló Salgótarjánból az NDK-nak Közreműködve az NDK Nord atomerőművének kivi­telezésében, a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában meg­kezdték harminc nagy mére­tű saválló acéltartály gyár­tását. Az első tartályokat feb­ruárban, az utolsókat legké­sőbb novemberben útnak in­dítják. A gyártást — tekintettel az atomerőmű-építés szigorú elő­írásaira — hosszú és bonyo­lult előkészületek előzték meg. A többi között vala­mennyi résztvevő szakmun­kásnak és műszakinak alkal­massági vizsgán, majd külön­leges tanfolyamon és vizsgán kellett átesnie. A műszaki igényességre jellemző. hogy az atomerőműhöz előállított készülékek számára a gyártó csarnokban elkülönített, steril részleget alakítottak ki. Még a szerszámok és megfogó szerkezetek is saválló acélból vannak, nehogy a tartályok anyagát ferrit szennyeződés érje. A hegesztési varrato­Gyarapszik az NDK könyvtárállománya t250 könyvvel növekszik he­tenként a német állami könyvtárak állománya. Az NDK tudományos univerzális könyvtára, könyvei egymás mellé állítva egy 140 kilomé­teres polcot töltenének meg. Jelenleg 8000 olvasó hasz­nálja a berlini könyvtárat. A könyvek és a 35 000 előfize­tett lap, folyóirat mellett 722 ezer kézirat és atlasz, vala­mint 20 000 lemez, 365 000 kép, grafikai lap, ex libris kö­zött válogathatnak. Az 1661-ben alapított könyvtár különlegességei közé tartozik például a „Kurfürs­tenatlas”, amely 125 kilo­grammos súlyával és 2,2 mé­teres magasságával jelenleg a világ legnagyobb könyvé­nek számít. Az NDK fővárosában je­lenleg hatszáz kölcsönkönyv- tár működik. Az állami köl- csön-könyvtár minden egyes olvasójára a berlini tanács költségvetéséből kb. 47 márka jut. Ezt új könyvek vásárlá­sára fordítják. kát négyszeres próbának ve­tik alá: centiméterről centi­méterre átvizsgálják röntgen­sugaras, majd izotópos mű­szerrel. Az úgynevezett pe- netrálás a varratok esetleges felületi hajszálrepedéseit ha­tárolja körül, a vákuumké­szülék pedig a varrat tömör­ségéről állít ki bizonyítványt. Ezt utóbbi műszer érzékeny­ségére jellemző, hogy az egy­szerű öntöttvas-lemezen vilá­gosan kimutatja a levegő át­hatolását. A jó hegesztés var­rataira tapadó műszer muta­tója mozdulatlan marad. Nem csoda hát, ha e tartályok he­gesztését az atomerőművi szabványoknak megfelelni ké­pes, nem ritkán technikumi végzettségű hegesztőkre bíz­ták, akiknek többsége a pak­si atomerőmű építésén már átesett a tűzkeresztségen; a főmérnöknek pedig a gépész- mérnöki mellett, hegesztő szakmérnöki diplomája is van. Az NDK megrendelés a sal­gótarjáni nagyüzem első idei exportmunkája, de korántsem az egyetlen, hiszen idei négy- százegynéhány-millió forin­tos termelési feladataiból több mint háromszázmillió fo­rint értékű termék készül a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Románia felkérésé­re. Harcba a minőségért Nézsaiak a számvetés idején Messze van a nézsai terme­lőszövetkezet. Nem csak a megyeszékhelytől, hanem a kiugró teljesítményektől is. Utóbbi miatt nem nagyon bánkódanak a közös gazdaság vezetői, mert mostoha körül­ményeik között a jelenlegi eredményekért is alaposan meg kell izzadniuk a tsz-ta- goknak, alkalmazottaknak. S az igazsághoz tartozik, hogy nem is tőlük várják a rekord- terméseket. Viszont azt jog­gal, hogy a rendelkezésre ál­ló adottságokat minél jobban használják ki. Az elmúlt esz­tendő tanulságai azt mutat­ják: ezen az úton elindultak... AMI KELL, S AMI NEM Nézsán tavaly a zárszám­adó és tervtárgyaló közgyűlé­sen egyik legfontosabb fel­adatként határozták meg a növénytermesztés elfogadható hozamainak állandósítását. Holma Miklós, a termelőszö­vetkezet elnöke — fejében az összes, pontos adattal — szí­vesen emlékszik vissza a be­takarítások idejére. Annál is in­kább teszi, mert a búza hek­táronként 33,5 mázsával fi­zetett, a kukoricatermés átla­ga 43 mázsa lett. Nekünk 1978. a jó évek közé tartozik. Üj fajtákkal próbálkoztunk, termelési rendszerhez csatlakoztunk, több műtrágyát használtunk fel. időben és jó minőségben végeztük el a talajmunkát, vetést. A növényvédelemre sem lehet panasz... — sorol­ja. A mustár, a bogyós gyümöl­csnek termelésével szintén elégedettek, s a silókukorica olyannyira beváltotta a szá­mításokat. hogy a tömegtakar­mányokból 25—30 százalékos a tartalék, ami biztonságossá teszi az állattenyésztés fejlesz­tését. Melléje az összes cukor­répafejet betakarították, hogy az se vesszen kárba. A cukor­répából talán ez volt a leg­nagyobb nyeremény! Sajnos e növény ,•— te­hetünk bármit — nem felel meg adottságainknak. A ter­vezett háromszáz mázsa he­lyett hektáronként 223 má­zsát tudtunk betakarítani. Nagyon kevés... így született a döntés, hogy a cukorgyárral egyetértésben, az „édes” növény vetésterüle­tét a tervciklus végéig fokoza­tosan csökkentik. Helyébe repcével próbálkoznak, amely jobban megfelel adottságaik­nak. A termelés szerkezeté­nek korszerűsítése, csiszolása állandó teendőt jelent Né­zsán is. Pontosan mérlegelve, hogy mi az, ami kell. s mi ami nem... Nem bajmolódanak tovább a csirketartással sem. Azt mondják: kicsiben ráfizetéses, W///////////W/ bővíteni nem célszerű. így felszámolják az ágazatot, s helyette minden erőt a szarvasmarha és juhászat fejlesztésére összpontosítanak. KÜLFÖLD HELYETT Azon a bizonyos közgyű­lésen a tehenészek mélyen hallgattak, amikor a tsz-elnök szóba hozta az alacsony tej­termelést. Azóta ugyan neki- durálták magukat — 12 szá­zalékkal emelkedett az érté­kesítés —, de tehenenként még mindig csak 2709 liternél tartanak. Igaz az istállókban 540 tehenet számlálnak. — Itt még jelentősek a tar­talékok. Az idén talán utol­érjük magunkat — kommen­tálja Holma Miklós. Viszont a hízók jó áron keltek el a tőkés- és hazai piacokon. Néha ugyan akad­tak perlekedések, huzavo­nák az alku, adás-vétel körül. Gyarapodott a gazdaság juh­állománya is, a jelek szerint az idén már elérik az 1980- ra tervezettet. — A termelés biztonságá­hoz sokat jelentenek a mel­léküzemágaink : a könyvköté­szet, műanyagipari üzem, la­katos- és építőrészleg — mondja a közös gazdaság el­nöke. Persze az itt dolgozóknak sem fenékig tejfel az élet. Az épületek, gépek régen meg­érettek a cserére. A könyv- kötészetet fejleszteni kíván­ják, a műanyagüzemben pe­dig hamarosan importanyagot megtakarító gép lát majd munkához. Külföld helyett ide járnak majd a cementipa­riak a palagyártásnál nélkü­lözhetetlen segédanyagért. Az építők főként a saját beruházások kivitelezésében jeleskedtek. A 160 férőhelyes, szabadtartásos tehénistálló fa­lainak emelésénél, a 100 va- gonos terménytároló befejező munkálatainál, a legéndi új silótárolónál, szolgálati lakás építésénél... A nézsaiak nem fukarkodtak a feilesztéssel az elmúlt évben. Ezt mutatja, hogy 6,6 millió forint értékű gépeket szereztek be. — Jelenleg rendelkezésre áll minden alapvető eszköz, ami lehetővé teszi, hogy az ága­zatok a feladatokat időben tel­jesítsék — újságolja lelkesen Holma Miklós. Persze azon­nal hozzáteszi: — önmagában kevés a boldoguláshoz... Mi is kell még hozzá az idén a nézsaiak szerint? BŰCSÜ AZ ÜRESJÁRATOKTÓL A kukorica szárításának költsége mázsánként hatvan forint volt. Jobb vetőmagra 600 ezer forinttal költöttek többet az előirányzottnál, nö­vényvédelemre 250, műtrágyá­ra 800 ezerrel. A villamos- energia-költség egy évben már 1,3 millió forint. ,— A ráfordítások alaposan megugrottak, így hiába a 80 millió forintos termelési érték, örülünk, ha hárommilliós nye­reségünk lesz a tavalyi esz­tendő után. Az idén látjuk, még nehezebb feladatok előtt állunk, s persze látjuk, hogy ehhez min kell javítanunk — magyarázza Holma Miklós. Első helyen említi a költse-' gek ésszerű csökkentését. A módszerre, tennivalókra kü­lön tervet dolgoznak ki, hogy mindenki megtudja: kinek, hol, mit kell cselekednie, hogy olcsóbban állítsanak elő egy liter tejet, kiló húst, egy mázsa búzát. A másik a mi­nőség, amiért 1979-ben harc­ba indulnak Nézsán. „Nem elég megtermelni, értékesíte­ni kell!” — hangsúlyozza a tsz-elnök. S legalább ilyen fontosnak tartja a gépek ki­használását. Szándékosan nem nagy értékű gépeket mond: — A kis gép is gép... A traktorosoknak, szerelők­nek muszáj erre legfőképpen vigyázni. Hogy legyen kéznél ekevas, a tábla szélén üzem­anyag. S persze az irányítók­nak is, hogy ne kelljen be- caplatnia az erőgépvezetőnek az irodára megtudakolni: ho­vá induljon délután... Hogy megszűnjenek az üres­járatok. M. Szabó Gyula Jegyzetek, szabad szombatról Fáradt vagyok. Az órámra nézek. Reggel hat. Ügy érzem, mintha ólom folyna az ereimben. Sokszor éreztem ezt már... Látom a kétkedők arcát, hallom a kérdést: fáradtság, hét végén, szabad szombaton? Mindenki megkérdezhetné, aki még nem érezte, hogy belefullad a kimerültség iszapkátyú­jába, de nem hagyja magát, megpróbál kievickélni abból... X Nemrég volt falumban jártam. Szabad szombat volt, ké­ső délután. Az emberek komótosan ballagtak a kisvendéglő felé. Ünneplőben. Párbeszédeket csíptem el. „— Hogy állsz a kerttel? — Fölástam. Minden rendben. Most már jöhet a ziman­kó, fagy ... — Holnap bál lesz a kultúrban. Eljöttök? — Nem tudom... Várandós az asszony. Nemigen vihe- tem el.:. — Hát gyere egyedül. Beszélgetünk, iddogálunk ... Majd danolunk is ...” „— Hajnalban mész hétfőn? — Akkor. És te? — Én is. Nehéz lesz újra kezdeni a melót... — Majd eltelik a jövő hét is, aztán újra itt a szombat. Gyertek el vasárnap ebédre... ” X Szabad szombat. Szabad idő. Együtt a család. Csepered­nek a gyerekek,, gyarapodnak a szülők. Idill, békesség. Az­tán a vasárnap, az igazi szabad idő. A ház körüli munkát, az otthoni dolgot már elvégezték, van hát idő mindenre: gyermeknevelésre, olvasásra, maszek munkára. Sokan áthe­verik a hét végét. Aki meg maszekol, pénzét fiasztatja — nem mérheti fel a szabad idő lehetőségeit. Akad, aki szét­feszíti a lehetőségeket, amire nem futotta hét közben, ezen a két napon szeretné pótolni... X Korán ébredtem most is, akár a munkanapokon. Ez a szombat mégis más. Dolgom nincs, elindulok hát, hadd múl­jék az idő ... Nyakamba veszem a várost. Bolyongok az alig ismert ut­cákon. Számomra itt még minden új. Nézegetem a kirakato­kat, a többemeletes épületeket á kő- és betondzsungelt, s azon tűnődöm, hány, meg hány ember verítéke tapaszt­hatja a betonelemeket, a téglákat... Téli nap süt. Elvelödöm egy parkba is. Leülök a padra. Felnézek az égre. Átlátszó, üvegkék. Messzebb felhők tor­nyosulnak. Talán havazás lesz — tűnődöm. X Azt hiszem, még csak próbálgatjuk a szabad szombat ad­ta lehetőségeket. Hosszú folyamatról van szó. Tavaly már bizonyára több ember fordult meg hét végén a színházak­ban, mozikban, kiállításokon, hangversenyeken, mint azelőtt. Mégis, úgy vélem, ártalmas lenne látvá'nyosítani, hogyan özönlenek az emberek, a dolgozók szabad idejükben a szín­házba, moziba, kulturális rendezvényekre. Csakis lassan szoktathatjuk magunkat az önműveléshez szabad időnkben, hét végén — az igények felkeltésével, a szabad szombat, a vasárnap, egyszóval a sokat emlegetett szabad idő hasznos kihasználásával, programjaink jó megszervezésével... X Zuhog a január délelőtti, hideg napfény. Valahol megkon- dul egy harang, dél van. Szedelőzködöm, indulok. Holnap vasárnap. Molnár Lóránt Magasabb szinten és hatékonyabban A cselekvési programról tárgyaltak a FŰTŐBER nagybátonyi gyárában A FŰTÖBER nagybátonyi gyáregységében pártbizottsági ülésen vitatták meg az 1978. évi cselekvési program végre- ha’tásának tapasztalatait és az 1979. évi feladatokat. A gaz­daságpolitikai tevékenység középpontjában a hatékony­ság és a minőség javítása, a termékszerkezét korszerűsí­tése, a vezetési színvonal to­vábbi emelése, s az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése áll­tak. A pártbizottság, a gyáregy­ség vezetése, az alapszerveze­tek és a társadalmi szervek következetes munkája sikerrel járt: a gyáregység kollektívá­ja éves tervét már december 20-ig túlteljesítette. Az ered­ménynövekedés teljes egészé­ben a termelékenység javulá­sából származik. Jelentős eredmény az is — fogalmazta meg az üzemi pártbizottság, hogy tovább korszerűsödött a termelés szerkezete, az üzem új típusú konvektorok gyár­tására állt át. Megtette az alapozó lépéseket a CTC és a Rohléder gázkazán gyártásá­nak beindításához. Jó eredmények születtek a gazdálkodásban is. Az egy főre eső termelési érték közel tizenkét százalékkal nőtt. Ja­vult az üzemi, a termelési és a technológiai fegyelem, ta­karékosabban bántak az anyaggal, az energiával. Gon­dot jelentett azonban, hogy a termelés feltételeinek vál­tozását nem követte minden esetben a normák karbantar­tása, s ez egy-egy területen esetenként bérfeszültséget okozott. A produktív dolgozók arányának csökkentése és a készletértékek túllépése ugyancsak gondok forrása volt 1978-ban. Az üzemi pártbizottság a Központi Bizottság 1978. de­cember 6-i határozata és az 1978. évi tapasztalatok figye­lembevételével, jelentős poli­tikai és gazdasági feladatokat szabott meg. Mindenfajta tevékenységnek a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának erőteljes fokozását, a termé­kek minőségének lényeges ja­vítását kell szolgálnia. A ter­melési terv 8,9 százalékos nö­vekedését teljes egészében a termelékenység növelésével kell biztosítani. Fontos felté­tele ennek a gazdálkodás ha­tékonyságának további foko­zása, az ösztönzőbb bérezési formák alkalmazása, a veze­tés színvonalának emelése, a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek fejlesztése. A gazdasági célkitűzések megvalósításának feltételeit a pártszervek, a tömegszerveze­tek sajátos politikai eszköze­ikkel segíthetik. A gazdaság­politikai célok helyes értel- meztetése. a mozgósítás, a rendszeres nártellenőrzés és a dolgozók aktivitása, lelkese­dése összességében adja biztos alapját a cselekvési program eredményes végrehajtásának. NÓGRÁD - 1979. január 20., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents