Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

Évi hőromezer tonna EGY KISMAMA PORTRÉJA — NÉHA ÚGY ÉRZEM, nem vagyok képes arra, hogy összeegyeztessem a hivatásom­mal járó teendőimet és ott­hon, a családban rám háru­ló feladatok elvégzését... fé­lek a kudarctól. De az igaz­sághoz tartozik az is: eddig még mindenütt sikerült helyt- állnom — vallja meg gondjait Novák Tiborné Bódi Irén, akivel a Magyarnándori Álta­lános Iskola igazgatói irodá­jában beszélgetünk. A bemutatkozása utáni per­cekben önkéntelenül adódik az első kérdés: — A lány- és asszonyneve közül melyiket használja? — Mind a kettőt, egyszer­re. Néha bizony bajba is va­gyok, mert a hivatalos papí­rokon, ellenőrzőkben nagyon apró betűkkel kell aláírnom a nevemet, mivel a szűk he­lyen csak így fér el. A fér­jemmel úgy ismerkedtem meg... No, de hadd kezdjem el történetemet az elején. Én sosem akartam tanár lenni, de a nyelvekhez mindig von­zódtam. Ezért jelentkeztem a Budapesten működő külkeres­kedelmi főiskolára, ahová csak azért nem kerültem be, mert a fővárosban sehogy sem találtam megfelelő albérletet, így hát jelentkeztem a tanár­képző főiskolára. Nem vettek fel. Elmentem képesítés nél­kül tanítani Herencsénybe, ahol egy évig foglalkoztam az alsósokkal. Másodszor már si­került a felvételim és 1975- ben végeztem a szegedi ta­nárképző főiskolán. Ide jöttem tanítani magyar—orosz sza­kos tanárként és 1976-ban férjhez mentem. — Hogyan ismerkedtek meg egymással? — Nem volt klubvezetője a művelődési háznak, s ezért behívattak a tanácsra és megkérdezték tőlem: elvállal- nám-e? Elvállaltam. Nem is sejtettem akkor, milyen nagy fába vágtam a fejszémet, he­tente ötször kellett programot csinálnom a fiataloknak, s mindig igyekeztem színvona­las szórakozást biztosítani a számukra. Kezdetben nagyon sok segítséget kaptam a taná­csi dolgozóktól... különösen a vb-titkártól. ö lett a férjem. Asszonyként már nem tudtam rendszeresen ott lenni min­den klubfoglalkozáson, me­lyek hattól kilencig vagy még tovább is tartottak. Ezért nem vállaltam tovább a megbíza­tást. És 1977. szeptember 27- én megszületett a kislányom. Edina. — Meddig maradt otthon ve­le? — CSAK EGY ÉVIG, de a „kiesett” időszak rövidsége ellenére is nagyon sok a pó­tolnivalóm... Igaz, a gyes ide­je alatt is tanultam, elvégez­tem az osztályfőnöki szemi­náriumot és a tanulóim is rendszeresen meglátogattak fordításra váró, orosz nyelven írt leveleikkel. Nehéz volt a négy fal közé beszorítva élni, s ezért, ha tehettem feljöt­tem az iskolába, elbeszélget­tem a kollégákkal. A munka­társaim nagy többsége fiatal, így hasonló a gondolkodá­sunk, mentalitásunk, megért­jük egymást. Amíg otthon voltam természtesen minden tőlem telhetőt megtettem, el­végeztem a házi munkák nagy részét, de mégis a férjem vál­lalta a többet: hétvégeken együtt mostunk, takarítot­tunk, főztünk. — Most, hogy visszajött dol­gozni, ki .vigyáz a kicsire? — Áldott jó anyósom van — Novák Józsefnénak hívják —, ő gondoskodik a lányom­ról, így én nyugodtan dol­gozhatom, mert tudom a gyer­mekemnek nem történhet semmi baja. — Jövőre vonatkozó tervei, vágyai ? — NINCSENEK NAGY el­képzeléseim. Szeretném a to­vábbiakban is lelkismeretesen elvégezni a munkámat és ha a későbbiekben lesz még egy gyermekünk, akkor őt Ediná­val együtt boldog, kiegyensú­lyozott emberré fogom felne­velni, s elindítani az életbe. Tőcsér Julianna Döntött a Legfelsőbb Bíróság Családi ház kisajátítása Családi házat sajátítottak ki egy vállalat részére. A bennlakó tulajdonosok csere­lakást kértek, de eddig nem kapták meg. A fölajánlott kártérítést kevesellték, ezért pert indítottak a többletkár­talanításért. A járásbíróság hatvanezer forintot ítélt meg nekik. Fellebbezésre a megyei bíróság az összeget húszezer forintra csökkentette. Ezt az­zal indokolta, hogy ha kü­lönleges körülmények nem állnak fenn, a lakott ház for­galmi értéke a beköltözhető- nek 50 százalékára tehető. A kisajátított ház forgalmi érté­ke 155 ezer forintot tesz ki. Minthogy ezúttal különleges ok nincs, s a vállalat 135 ezer forintot felajánlott, a tu­lajdonosoknak a különbözetet képező húszezer forintra le­het igényük. A bíróság fi­gyelembe vette azt is, hogy a bentlakó tulajdonosok mo­dernebb és legalább olyan komfortfokozatú házhoz fog­nak jutni, mint amilyen a ki­sajátított házuk volt. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül he­lyezte. — Az ügyben csak akkor lehetett volna a jogszabályok­nak megfelelő döntést hozni, ha az ingatlan forgalmi érté­ke megbízható szakvélemény alapján rendelkezésre állott volna. Ez azonban hiányzik — hangzik a határozat. La­kott házak forgalmi értéké­nek megállapításánál annak is jelentősége van, hogy hány család lakik bennük, és ré­szükre milyen nagyságú, s minőségű cserelakást kell ad­ni. Az ilyen ingatlanok érté­ke ugyanis — a beköltözhe- tőéhez viszonyítva — annyi­val csökken, amennyi anyagi áldozattal beköltözhetővé te­hetők. Ez az összeg természe­tesen nem azonos a cserela­kás előállítási költségével és az úgynevezett használatba­vételi díjjal. Ezért azt mindig az eset körülményeihez és a cserelakások számához mér­ten kell megállapítani. Ehhez támpontot nyújthat, hogy la­kottan eladott ingatlanoknál a vevő adott-e a bentlakók; nak cserelakást. Amennyiben igen, milyen minőségűt és mennyivel fizetett kevesebbet' a beköltözhető ház értékénél. Mindezek tisztázása nélkül megalapozatlan az az általá­nosságban mozgó megállapí­tás, hogy ha különleges kö­rülményekre nem kell tekin­tettel lenni, akkor az ingat­lan értéke 50 százalékkal csökken. Jó, ha tudjuk! A minőség­tanúsításról A könnyűipari és a belkeres­kedelmi miniszter rendelete értel­mében az ipar és a kerskedelem a termékek használati tulajdonsá­gairól, használatuk, illetőles: ke­zelésük módjáról a terméken, vagy annak csomagolásán magyar nyelven köteles tájékoztatást adni a fogyasztó részére. Lényeges tulajdonságnak kell tekinteni a tájékoztatás szempont­jából a termék rendeltetését, kész­méretét, anyagösszetételét, tartós­ságát s esetleges különleges tu­lajdonságát. Ha az áru nem első osztályú, akkor a leosztályozás okát is közölni kell és ennek közérthetőnek kell lenni. A kötelező tájékoztatás kiterjed a bútoripari termékekre, a tás­kákra, a lábbelikre, a hangszerek­re, a műanyag Játékokra, a füg­gönyökre, a méterárura, az alsó­felsőruházati termékekre, a kon­fekcionált ágyneműre, a kötött és hurkolt kelmére, a sport- és lakó- sátorra. Olyan árut, melyről hi­ányzik a tanúsítás, forgalomba hozni nem lehet. Ugyanilyen értelmű rendelet vonatkozik a tartós fogyasztási cikkek minőségtanúsítására is. A gyártó, illetve az importáló vál­lalat a használati-kezelési utasí­tása, a garanciajegy mellett a termékhez olyan tanúsítást köte­les csatolni, melyben közli a mű­szaki jellemzők értékeit és azt a nyilatkozatot, hogy ezeknek az ér­tékeknek a termék megfelel. Éneikül a tartós fogyasztási cik­ket nem lehet forgalmazni. Bébiételgyártás Magyarországon Az élelmiszerboltokban és áruházakban tizenhárom év­vel ezelőtt jelentek meg az első magyar gyártmányú bé­biételek. Hosszas kísérletezés után, nemzetközi tapasztala­tok alapján kezdte gyártani a Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár kettes számú üzem­egysége. Ezekre az időkre Miklovicz András gyárrész­legvezető így emlékszik visz- sza: — Az első években csupán évi 800 tonna bébiételre fu­totta erőnkből. 1969-től azon­ban már 1200 tonnát készí­tettünk. Jelenleg pedig évi 3000 tonnát hozunk forgalom­ba. S hogy ez kevés, vagy sok? A bébiétel keresett cikk az országban. Ügy vélem, időnként azért nem kapható az üzletekben, mert a kiske­reskedelem nem folyamato­san, az igényekhez mérten rendel. Állításomat igazolja az is, hogy a nagykereskede­lem raktárai tele vannak bé­biételekkel. Három év óta a nyíregyházi konzervgyár is „besegít” nekünk. Évente 800—1000 tonna bébiétel ke­rül le a gépsoraikról, de csak a natúr ételek készítésére vál­lalkozhatnak, mivel a hús, és máj hűtött tárolására nincs lehetőségük. — Hol fogy a legtöbb bébi­étel? — Budapesten értékesítjük termékeink huszonöt százalé­kát, a többit vidéken, legin­kább az ipari megyékben, Borsodban, Győr-Sopronban, Baranyában és "Nógrádban. — Ennek a speciális kon- zervfajtának mi a készítési módja? — Jelenleg tizennyolcféle készítményünk között lehet válogatni. Többi között van zöldborsó, vegyeszöldség, pa­raj, natúr, marhahússal, vagy marhamájjal, valamint natúr és tejes sütőtök. Ezt a válasz­tékot szeretnénk még sárga­borsóval bővíteni. A munkafolyamat első fá­zisa a friss nyersanyag előké­szítése, mely már tisztítottan, tehát minden fertőzésveszély kizárásával érkezik a gyárba. További válogatás és mosás után 400 literes edényekbe kerül, főzik, majd paszírozás- sal távolítják el a felesleges cellulózt és rostanyagokat. A lisztet, vajat, a főtt és darált húst, vagy májat ezután ad­ják hozzá. Amikor összeállt a készítmény, kolloid malmon engedik át, mely finom péppé keveri. Közben a készítményt gyártási fázisonként ellenőrzi a laboratórium. Első a gyár­tásközi ellenőrzés, mely a Tizennyolcféle készítményt gyárt az üzem. Mikrobiológiai ellenőrzés a laboratóriumban. technológia betartását, a ső- és zsírtartalmat vizsgálja, a másik a készáru ellenőrzése, mely analitikai és mikrobio­lógiai vizsgálatokon alapul. Közben termosztátpróbát is végeznek, ez' azt jelenti, hogy a harminchét fokos hőmér­sékleten tartják a készítmé­nyeket, hogy a mikrobiológiai folyamatokat jobban megfi­gyelhessék. Huszonegy napig tárolják az árut, mely alatt figyelik, hogy valóban meg­felel-e a követelményeknek. — Három műszakban dol­gozunk — folytatja a tájékoz­tatót a gyár vezetője —, két műszakban történik az étel­készítés, majd a ’ harmadik­ban a takarítás és fertőtlení­tés következik, hiszen patika tisztaságú körülményeket kell teremtenünk. Ez utóbbiakat is szigorúan ellenőrizzük, a gépekről például minden esetben felületmintát veszünk, így kizárjuk a fertőzésveszély lehetőségét. Termékeink ál­lami dotációsak, ezért juthat­nak . olcsó áron 3,50—4,00 fo­rintért a fogyasztóhoz. A bol­gár import bébiétel 7—8, ai olasz, a francia és a svéd pe­dig 10.00—13.00 forint. — További tervek? — A bébiételgyártás nö­velése mellett a választékot is bővíteni szeretnénk. Ezt a gyáregységet, azonban kinőt­tük, s további fejlesztésre, terjeszkedésre nincs lehetősé­günk. A megoldás: még eb­ben az ötéves tervben a kecs­keméti konzervgyár „átvállal­ja” a bébiételek gyártását. Persze a „hírős városban” meg kell teremteni a megfe­lelő technológiai adottságokat. A beruházások már megkez­dődtek. Kezdetben, előrelát­hatóan hatezer tonna bébi­ételt készítenek évente, de ez a mennyiség később meg is duplázódhat, s így nem lesz majd hiánycikk a közkedvelt bébiétel. a. t. Halálos karambol esetén A múlt év nyarán két köz- biztosítás alapján, az Állami ség közti útszakaszon, a jobb- Biztosító ellen hetvenezer fo­ra ívelő kanyarba egy tiszt- rint megfizetéséért pert indí- viselő autóján 100 kilométeres tott. A városi bíróság a kere- sebességgel hajtott be. A ko- setet azzal az indoklással uta- csi előbb balra sodródott, sította el, hogy a két hátsó majd átvágott a jobb oldalra, gumiabroncs futófelülete nem egy ideig jobb oldali kerekei- felelt meg a KRESZ követei­vel az útpadkán futott, aztán ményeinek, márpedig a bizto- a vizes úttesten megcsúszott, sítási feltételek szerint a biz­áttért a menetirány szerinti tosító nem felel, ha a kár az- bal oldalra és összeütközött ért keletkezett, mert az autó egy vele szemben szabályosan nem volt üzemeltethető álla­közlekedő pótkocsis teherau- pótban. A jogerős ítélet ellen tóval. A karambol következté- emelt törvényességi óvásra a ben a tisztviselő és a kocsi- Legfelsőbb Bíróság ezt az ité- ban ülő felesége, valamint letet hatályon kívül helyezte anyósa a helyszínen meghalt, és a városi bíróságot új eljá- az autó javíthatatlanul tönk- rásra kötelezte, rement. Szakértői vizsgálat — A biztosító csak akkor megállapította: a kocsi két mentesül a kár megtérítése hátsó gumiabroncsa olyan ko- alól, ha a gumiabroncs el- pott volt, ami a KRESZ elő- használódottsága és a bekö- írásainak nem felelt meg, sőt vetkezett esemény között ha- a közlekedésben sem vehetett tósági megállapítás szerint is volna részt, s hozzájárult a fennáll a kapcsolat — hang­tragikus eset bekövetkezéséhez, zik a határozat. A szakértők De ebben közrehatott a rossz szerint azonban a baleset oka vezetés és a nem megfelelő már nem tisztázható. Ugyan­fékezés is. Tehát a halálos erre az álláspontra helyezke- karambol oka ma már egy- dett a nyomozási határozat is. értelműén nem tisztázható. Mindezek alapján a biztosító Ezt a véleményt egy másik teljes mértékben nem mente­szakértő is magáévá tette. sülhet fizetési kötelezettsége Az elhunyt házaspár kis- alól és a kár ötven százalékát' korú gyermeke, a CASCO- megtéríteni tartozik. H. E. A dicséret — szép szó... Így hangzik a régi közmondás: „az ígéret szép szó...” Ámde joggal Írhatnék így is: a dicséret — szép szó... Igen, arról van szó, hogy az elismerő bátorításra, az erkölcsi ösz­tönzésre ma mindenki szomjas. A jó szó hiányában bizony, sokkal nehezebben végezhetnénk napi munkánkat, nehezeb­ben teljesíthetnénk feladatainkat... És hogy mennyire fontos az a bizoeyos dicséret, igazolják azok a munkahelyi légkört kutató, vallató felmérések, vizs­gálatok, amelyek tanúsága szerint a munkások, munkásaink „kívánságlistáján” a teljesítményt, teljesítményüket elisme­rő dicséret az első helyen áll. Az a helyzet, hogy ma már a dolgozók zöme nem elégszik meg csupán az anyagi megbecsüléssel, a jó munkát hono­ráló, különféle — az alapbéren, a havi fizetésen felüli — pénzjuttatásokkal. Hiszen — végső soron — egy nagyon fon­tos dologról van szó, amit így határozhatunk meg: a dolgo­zók munkahelyi közérzete. Mit jelent, mit takar, takarhat a dicséiet? Könnyű a vá­lasz: bátorítja a kezdő dolgozókat, ösztönzi, serkenti az ügyetlenebbeket, jobb munkára készteti a lustábbját... És még nagyobb erőfeszítésre sarkallja az egyébként is ügy­buzgókat. Nem egy munkástól hallottam az utóbbi időben: az el­marasztalást, a szidást, bírálatot nagyon gyorsan megkap­ják. Annál nehezebben, lassabban nyílik a főnökök szája el­ismerő, szép szórá, dicséretre ... Elég sok olyan vezetővel találkoztam, válthattam szót a különféle vállalatoknál, akik imígy vélekedtek: a hibátlan, selejtmentes, precíz munka követelmény, azért nem jár, jár­hat semminemű dicséret! Ugyanakkor azt fejtegették, hogy a legkisebb, legjelentéktelenebbnek tűnő hibák elkövetőit azonnal felelősségre keil vonni, mert ha nem így járnának el, a szóban forgó hibák tovább terebélyesedhetnek, s tá­pot jelenthetnek nagyobb tévedésekre, melléfogásokra is... Igen ám, csakhogy ennek a dolognak is két, vagy — ha úgy tetszik — több oldala van. Mert nem csupán a rosszról, te­hát a hibák halmozásáról, halmozódásáról lehet szó, de — vegyük végre tudomásul! — a lelkes, gondos, pontos mun­ka is halmozódhat; szükséges is, hogy halmozódjon... Ám­de ez csakis egy módon valósulhat meg: átgondolt, az adott teljesítményeket reálisan értékelő és mérlegelő dicséretek­kel, ^elismerésekkel! A minap egyik üzemvezető ismerősöm panaszkodott: az üzem dolgozói a konkrét teljesítményen alapuló dicsérő sza­vakat nem fogadják valami szívesen. Megtudtam tőle: az ott dolgozó munkások attól tartanak, hegy az elismerő sza­vak után, a kivételesen jó munkateljesítményt honoráló di­cséretek után állandóan elvárják tőlük — netán meg is kö­vetelik — az átlagon felüli teljesítményt... Üzemvezető is­merősöm elmondta azt is: „csapatában” meglehetősen nagy a szerény, zárkózott, mondhatni begubózó emberek száma, akik azzal a ki nem mondott jelszóval élnek, hogy „elvég­zem a munkám, s hagyjanak békén ...!” Persze, a dolog en­nek ellenére úgy áll, hogy — bár nem mutatják — mégis örülnek a dicséretnek, elismerésnek ... Dicséret. A munkahelyek légköre, a munkások közérzete. A vezetők jó, elfogadható, rossz, nem megfelelő bánásmód­ja a dolgozókkal, beosztottjaikkal. Látszólag egyszerű dol­gok ezek. Valójában, közelebbről megvizsgálva, lényegüket feltárva, alapvetően fontos dolgokról van szó. Hiszen a kri- „tika, bírálat, elmarasztalás, büntetés, felelősségre vonás, s az elismerés, a jó szó, a dicséretek, tehát az erkölcsi ösztönzés meghatározói a sokat emlegetett munkahelyi légkörnek és közérzetnek. És — mindazt tágabban értelmezve — egyre inkább befolyásolói a napi, folyamatos termelőmunkának is. Molnár Lóránt NÓGRÁD - 1979. január 16., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents