Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
Az idei esztendőben majdnem negyvenezer sertést vágtak le és dolgoztak fel" a Karancs Húsipari Szövetkezeti Vállalt tiál Salgótarjánban. A vállalat dolgozói már november kö. zepére teljesítették éves tervüket. Idejében elkészülnek Bővültek a szolgáltatás lehetőségei megyénkben ' Erőteljesen fejlesztették te- VeKenységüket idén megyénk szolgáltatással foglalkozó egységei. Rekonstrukcióval, hálózatfejlesztéssel, gépek vásárlásával javították a feltételeket, ilyképp teremtvén lehe-' tőséget a növekvő igények idejében, s jó minőségben történő kielégítésére. Tizenegy hónap alatt 1.6 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el a Nógrád megyei Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat mint tavaly az egész év során. A „hétmérföldes” csizmával való előrelépés természetesen az idén befejeződött rekonstrukció eredményeképp vált lehetségessé. Nőttek az igények, és várhatólag tovább növekednek, ugyanis az új gépek adottságainak kihasználása végett piacfelmérést végeznek a vállalat szakemberei. Kiváltképp a lakossági mosás iránti igények sokasodtak. Az ebből származó idei bevétel már több mint kétszerese az 1975-ös egész esztendeinek, nem kevesebb mint 1 millió 262 ezer forint származott e szolgáltatásból tizenegy hónap alatt. A közületi mosás is csaknem másfélszeresére emelkedett 1975-höz képest, vegytisztí- tásban viszont némi visszaesés tapasztalható. (E visz- szaesésnek az igények megcsappanása az oka). A vállalat a jelenlegi körülmények között — tudtuk meg Tóth István főkönyvelőtől — minden megrendelésnek idejében eleget tud tenni. Hogy e megrendelések vidékről is egyre nagyobb számban érkezzenek be, bővítik a felvevőhálózatot. Mivel az úgynevezett bizományosi felvevőhelyeknél beváltabb a „mozgó”, ezért ez utóbbit kívánják — új gépkocsik használatbavételével — fejleszteni. Idén megint „kijelölt” fogyasztási szolgáltató egység lett a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet. A „kijelölés” mind a szolgáltatás, mind n tagok számára sok előnyt hozott: támogatást, fokozott bérszínvonal-emelést — és így tovább — tett lehetővé. Tizenegy hónap alatt a szövetkezet időarányosan teljesítette a tervét — tudtuk meg dr. Szabó Gyula elnöktől. Lakossági szolgáltatásban valamivel túl is haladták az előirányzatot. Az összes árbevétel november végéig 25 és féí millió forint volt, ezen belül fogyasztási szolgáltatásból 11 millió 250 ezer forint származott. A nyereség meghaladja a kétmilliót, örvendetes, hogy a szövetkezet jól fejlesztette a hatékonyságot: a tervezett árbevételt ugyanis, mintegy húsz dolgozóval keTovább bővül a körzeti népfrontbizottságok hálózata A Hazafias Népfront szervezési közjogi bizottságának ülése vesebb érte el, mint ameny- nyivel az előirányzat számolt. Sok gondot fordított az egység idén is a szolgáltatások színvonalának emelésére. Félmillió forintot költöttek például a fodrászüzletek csinosítására. Szirákon, Kálión és Pásztón új helyre költözködtek a fodrászok. A szövetkezet zabari szerelőüzemében egy üzlethelyiséget nyitottak a napokban, ahol hetenkint egyszer rendbe hozzák a helybeli asszonyok frizuráját. A fejlesztést jövőre folytatják: Alsótoldon és Nagybárkány- ban fodrászfiókot, Kistere- nyén fodrászszalont nyitnak, a tarjáni Kemerovo-lakótele- pen pedig — a „borbélyok” mellett — kozmetikusok is fognak dolgozni. Fogyasztási szolgáltatásban több mint harminc százalékkal növelte árbevételét a tavalyihoz képest a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat. E tevékenységből majdnem 11 millió forint folyt be a vállalat „zsebébe”. Az összes árbevételük 11 hónap alatt több mint 22 millió forint, azaz a tervezett bevételnek megközelítőleg 107 százaléka. Ebből a nyereség több mint 2 százalék, amely a tervnek megfelel. A vállalat sok pénzt fordított fejlesztésre. Három autót vettek, így a gépkocsiállomány 19 darabra egészült ki. Egymillió-kétszázezer forintért műszereket, trnelőszerkezeteket vásároltak. Idén a tarjáni szolgáltatópavilonon kívül — hallottuk Pongrácz András igazgatótól — több fiókszervize és felvevőhelye nyílt meg a vállalatnak szerte a megyében. A népfrontmunka hatékony, ságának növeléséhez — sokrétű tömegpolitikai tevékenységükkel — egyre jelentősebb mértékben járulnak hozzá a városokban működő körzeti népfrontbizottságok. Az általuk szervezett különböző ankétok, vitafórumok, politikai, mozgalmi rendezvények kitűnő alkalmat teremtenek arra, hogy a lakosság szélesebb körei is megismerjék lakóterületük és az ország gondjait, eredményeit, s ezáltal cselekvő részeseivé váljanak közös feladataink megoldásának — állapította meg szerdai ülésén a Népfront Országos Tanácsának szervezési közjogi bizottsága. A vidéki városokban jelenleg már több mint 1100, Budapesten pedig 250 ilyen nép. frontszervezet segíti állampolgáraink részvételét lakóhelyük életének alakításában. Számuk a tervek szerint jövő''? eléri a 2000-ct. s 1079. végére az ország valamennyi városában bevezetik a népfront tevékenységének ezt a formáját. A tanácskozás résztvevői ugyanakkor hangsúlyozták: a jövőben elsősorban az új lakótelepeken és a nagyobb települések központjaitól távolabb eső, külterületi városrészekben kell nagyobb gondot fordítani e népfrontszer - vezelek működési feltételeinek javítására, munkájuk színvonalának emelésére. Emellett meg kell teremteni annak lehetőségét is, hogy a jól működő bizottságok munkája során szerzett hasznos tapasztalatok és a legjobban bevált módszerek széles körben általánossá váljanak. Különösen fontos, hogy a bizottságok — tevékenységükkel — az eddigieknél nagyobb mértékben segítsék a lakótelepi közösségek kialakítását, és azt, hogy a gyermekgondozási segélyen levő anyák, valamint a fiatalok is nagyobb arányba váltanak részeseivé lakóterületük közéletének. (MTI) Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD ■AZ,MSZMP NÓG RÁD, MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA * XXXIV CVF 294. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Alkalmazkodni az új követelményekhez Megkezdődött Salgótarjánban a munkaerőhelyzettel foglalkozó országos elméleti tanácskozás A munkaerőhelyzet alakulása és hatása a termelésre témájú országos elméleti tanácskozás — melyet az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának megbízása alapján a Nógrád megyei pártbizottság oktatási igazgatósága szervezett — szerdán megkezdődött Salgótarjánban. A konferencia első napján jelen volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője, Trethon Fereric munkaügyi miniszter. Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint másfél száz propagandista, elméleti szakember, gazdasági vezető. Az elnöklő Devcsics Miklós, a Nógrád megyei pártbizottság titkára bevezetőként hangsúlyozta, hogy a párt XI. kongresszusa határozatainak gyakorlati megvalósítása a korábbinál nagyobb elméleti felkészültséget, tudást igényel. Ennek elmélyítését szolgálják az országos elméleti tanácskozások, melyek sorában az idén a negyediket rendezik meg Salgótarjánban. Lényeges, hogy a propaganda és agitáció segítse a munkaerő-gazdálkodás kedvező tendenciáinak erősödését és foglalkozzon számos új, felvetődő elméleti kérdéssel. Ezután a munkaerő-gazdálkodás lényege, fő követelményei fejlődésünk jelenlegi szakaszában címmel Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tartott előadást. Bevezetőként kiemelte, hogy célszerű arról a környezetről szólni, amelyben manapság élünk, melyben a munkaerő-gazdálkodás elvi és gyakorlati kérdései érvényesülnek. Az agitációs munkában a lényeges fogalmak tisztázására szükség van. Gazdasági életünkben a növekedési ütem mérséklődéséről és nem visszafejlődéséről van szó. Fontos, hogy az agitáció- ban teret kapjon: nem a fejlődési ütem ’ mérséklődik, hanem az a cél, hogy kisebb arányú növekedési ütemen belül a népgazdaságban a fejlődési ütem fokozódjon. Sok szó esik manapság az anyagi ösztönzés fokozásának szükségességéről. Fokozni kell — hangsúlyozta a miniszter —, de minőség- és teljesítménynövekedés legyen a fedezete, érvényesüljön a helyes elv, hogy ki többet ad, az többet is kapjon. Előadása további részében Trethon Ferenc a rugalmassággal, a gazdaságirányítással, a gazdasági szabályozók kérdésével, a normativitással, az átlagszámítással, a keresetek, jövedelmek alakulásával foglalkozott, majd a teljes foglalkoztatottság kérdéskörét ecsetelte. Fejlett szocialista társadalmunk nagy vívmánya a teljes foglalkoztatottság, melyről a jövőben sem akarunk lemondani. Kialakulásának két szakasza völt. Az első szakaszban elegendő számú munkahelyet kellett létesíteni, hogy az alkotmányban biztosított, munkához való joggal élhessünk. A 60-as évek második felétől következett a második szakasz, melyben már bizonyos szociálpolitikai szempontok módosultak, előtérbe került a gazdasági ésszerűség, hogy mindenki ott dolgozzék, ahol a legcélszerűbb, a leggazdaságosabb. A teljes foglalkoztatottság egyéni biztonságot jelent, ám nem minden esetben a társadalom számára, különösen ha ezzel egyesek visszaélnek. Jogokat és kötelességeket komplex módon kell kezelni; Hangsúlyozta, hogy a teljes foglalkoztatottság nem vállalati, nem ágazati, nem megyei, hanem népgazdasági kategória biztosítása a legfelsőbb párt- és állami vezetés feladata. A továbbiakban a munkaügyi miniszter a munkaerő- helyzet frontján fellelhető feszültségek feloldását szolgáló teendőkkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a meglevő munkaerővel kell növelni népgazdaságunkban a termelékenységet, a hatékonyságot. Ésszerűen kívánatos mérsékelni a munkaerő-keresletet, nem lemondva a munkaerőforrások további felkutatásáról, a nők, a nyugdíjasok, a rehabilitációra szorulók körében. Lényeges kérdés, hogy ne termeljük újjá a munkaerőhelyzetben előállt feszültségeket, közben fokozatosan számoljuk fel a meglevőket. Csak munkaügyi rendelkezésekkel nem lehet a gondokat megoldani. A fejlesztési döntéseknek is jelentős szerepük van ebben. A fejlesztési politika, a struktúrapolitika és a munkaerő-politika kapcsán kiemelte Trethon Ferenc a szelektivitás fontosságát. A népgazdaságban vannak területek, ahol fejlesztünk — különböző mértékben — és van ahol erről nincs szó. Tudni kell a gazdaságtalan termelést abbahagyni. A megoldás egyik útja a felszabaduló munkaerő szervezett, tudatos átirányítása. Hazánkban a szabad munkahelyválasztás joga mindenkinek adott. A munkahely megválasztása során olyan közgazdasági környezetnek kell befolyásolni a döntést, hogy a népgazdaság érdeke egybeessen az egyéni munkavállaló érdekével. A másik járható üt: a korszerű profilt a meglevő munkahelyre vinni, a munkást pedig átképzéssel, továbbképzéssel alkalmassá tenni, hogy régi helyén, megváltozott körülmények között gazdaságosan termelhessen. Az előadó szólott a munkaerő-stabilitás, a törzsgárda megítélésének kérdéséről, a tanácsi munkaerő-közvetités gyakorlati gondjairól. Fontos, hogy az eddigi bevált gyakorlat megmaradjon, de jobban segítse „a vándormadarak” kordában tartását. A vállalatok kategorizálásából eredő tapasztalatok leszűrése után a munkaügyi miniszter a termelékenység további javításának három útját említette meg: 1. Fejleszteni a technikai felszereltséget. 2. Javítani a szervezettséget. 3. Előbbre lépni a humán tényezőkben. Nem mondható kedvező tendenciának, hogy az utóbbi időben népgazdaságunkban az állóeszköz-állomány sokkal jobban bővült, mint a termelési színvonal. A társadalmi termelés növekedése nem valósítható meg bármi áron. A korszerű gépek mellett az élőmunka termelékenységére is nagyobb figyelmet kell fordítani! A drága gépeken képzettebb munkással kell gazdaságos, korszerű, értékes, minden piacon jól eladható terméket előállítani. Ehhez van szükség a termelési szerkezet megváltoztatására. A szervezettségben nem korlátozottak a lehetőségek. Ez a legjobb, de egyúttal a legnehezebb befektetés, mert a fejekben szemléletváltozásnak kell végbemenni. A szervezési feladatokat nem szabad csupán a munka- és üzem- szervezésre leszűkíteni. Számos gondot okoz a vállalatok közötti kapcsolatok szervezettségének alacsony színvonala. (Folytatás a 2. oldalon) Az országos elméleti tanácskozás résztvevőinek egy csoportja —bábel-fölv.—