Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
KÖK A KÖZÉLETBEN I. a ruhagyári miiÉásnők így látják A közelmúltban Salgótarjánban, a Hazafias Népfront mellett működő nőbizottság közvélemény-kutatást rendezett. Azt vizsgálva, miképpen kapcsolódnak be a nők a közéletbe. A tanácskozáson, illetve az azt követő beszélgetésen részt vettek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa munkatársai is. A Salgótariáni Ruhagyárban munkásnőkkel beszélgettünk a közéletiségről. Valamennyien végeznek társadalmi munkát. Brigádvállal ások) párt-, szakszervezeti, KISZ- és egyéb feladatok egyformán, hozzátartoznak napi teendőnkhöz. Valamennyiü- ket érdekli a közélet, életkoruk különböző, gondolkodás- módiukban azonban sok a hasonló vonás. ök azok, akiknek nem mindegy. milyen munkát végeznek, és hogyan érintkeznek egymással az emberek. Számon tartják azt is, kinek van szüksége a közösség, támogatására. Felfigyelnek a bejárók utazási gondjaira, az üzletek nyitva tartására, az árukészlet alakulására, de megvitatják a családi élet, a gyermek- nevelés problémáit is. Mindig szívesen vállalnak munkát a közösségért és egymásért. Miért teszik? Azt mondják, hozzátartozik az életükhöz, nem tudnak meglenni a „megjegyzések”, hozzászólások nélkül. Ök igazán tudják, hogy nem könnyű helytállni a munkahelyen, a gép mellett, a családban és a közéletben. Ráadásul gyakran meg nem értéssel, sőt közönnyel is találkoznak. Mégis vállalják ezt a feladatot. Pedig ezért nem jár ellenszolgáltatás. De manapság a munkások életéhez hozzátartozik a beleszólási jog közös dolgainkba, a felelősség vállalása egymásért. Sajnos, többségüknek arra már nincs ideje, hogy a ruhagyárból hazatérve, lakókörzetük közéletébe is bekapcsolódjanak. Pedig segítségük mindenként hasznos lenne. Látókörük szélesedett, látják a közélet gondjait, tisztában vannak a problémákkal. Mindent összevetve, jelenleg egyáltalán nem irigylésre méltó a közéleti szerepet vállaló munkásnők élete. A tanulságok levonása után úgy tűnik, van még tennivalónk ezen a területen. Már csak azért is, hogy a munkásnők szívesen és örömmel vállalják a közéleti tennivalókat. Czégény Sándorné a II zafias Népfront megyei alelnöke STEFI NÉNI TORTÁJA Környezetvédelem Bulgáriában 1975-ben, 1 215 000 gépjárművet — autót és motorkerékpárt — tartottak nyilván. 1980-ig számuk meghaladja a másfél milliót. A motorizáció növekedésével együtt járó környezeti ártalmak ellen országos programot hirdettek. A mérgező hatású kipufogógázok ellen küzdenek elsősorban: 1976. és 1980. között a burgaszi és a pleveni olajfeldolgozókban 100 millió levát költenek olyan új berendezések üzembe állítására, amelyek javítják a gépkocsik üzemanyagának minőségét. Kísérleteznek Bulgáriában propán-bután gázzal üzemeltetett járművekkel is. Az ilyen üzemanyagú járművek száma a következő 1—2 év alatt már 20 ezerre növekszik. Nagy gondot fordítanak a gépjárművek műszaki ellenőrzésénél a környezetvédelmi szabályok betartására. Az új városépítészeti tervek megvalósításánál is fontos szempont, hogy a gépjármű- osálopok ne a lakónegyedekben közlekedjenek, hanem a részükre fenntartott főútvonalakon, így a zaj- és levegőszennyezési ártalmak nem érik a lakóházak, zöldterületek vidékét. Kidolgozzák az ún. „zajtérképet”, úgyszintén a kötelező ipari levegő- és víztisztítási rendszabályokat. Mert fontos ugyan a motorizáció — az életszínvonal emelkedését jelzi —, de az ember egészségének, a természeti környezet szépségének megvédése még fontosabb. Ha a szokás szerint annyi gyertya kerül a születésnapi tortára, amennyi az ünnepelt éveinek a száma, malomkeréknyit süthettek volta a cukrászok. így csak az fért az aranyosan barnálló dobostorta közepére, „Stefi néni 95 éves.’’ — Jaj, én már azt hittem, hogy el is felejtkeztek rólam. Csak ülök itt egyedül, magamban, szomorkodom, hogy olyan régen voltak nálam. Van annak már két hete is/ — mondta az ünnepelt, pergő nyelvvel, egy szuszra. Lienert Rudolfné, született Probst Stefánia Salgótarjánban, a Damjanich út 22. számú ház szu- terénjában lakik, öt híján, 100 éves, s ötven éve salgótarjáni. Férjével jött a városba, aki a bányánál dolgozott. — Alig néhány évet éltünk együtt, s meghalt. Azóta egyedül vagyok — komo- rodik el egy pillanatra, de ahogy végigszemléli azokat, akik körül ülik, újra pajkosan csillog a szeme. — Kinder, Kinder, jaj de örülök, hogy itt vannak, eny- nyi szép fiatal asszonyka, meg még a fiatalember is, aki felvágta a fát... Az asszonyok és a fiatalember a BRG Semmelweis Szocialista Brigádjának tagjai, akik megalakulásuk óta támogatják Stefi nénit. Takarítanak nála, felvágják a tüzelőjét, ezt-azt bevásárolnak, ki is festették egy helyiségből álló lakását. Csak hát a fal vizes. .. Ök köszöntötték még tortával, egy cserép virággal, a picivé öregedett Dienert nénit, aki fiatal leány korában megjárta Bukarestet, Bécset, és Berlint. Ma is folyékonyan beszél németül s ha a rádió polkát, vagy valcert játszik, legszívesebben táncra perdülne. A köszöntő után szinte fürdött az örömben, hogy nincs egyedül. Tréfálkozott — vág az esze, mint a beretva, bár arról panaszkodik, hogy mindent elfelejt. Észrevétlenül múlt az idő. — Öh, hát már is mennek? Aztán mikor látom magukat? Jöjjenek el minél hamarabb, hozzanak valami szép fiatalembert — mondta huncut - kodva — majd hozzátette — látják, hogy elrontanak engem, milyen rossz kislány vagyok? Pedig fiatal koromban nagyon jó kislány voltam. A brigád tagjai ezután is felváltva látogatják majd Stefi nénit, aki9szombaton betöltötte 95. életévét, amihez mi is jó egészséget, és továbbra is jó kedélyt kívánunk! — g. — Mozgalmas hét vége Bánkon Riasztás 0 ór, 0 perckor Fegyelmezett mozdulatokkal készítik elő a tűzoltást. A futárokat ágyukból verte ki a parancs: értesíteni a szakszolgálatok parancsnokait és az alakulatok tagjait. Az indok: hogy az „ellenség” várhatóan támadást indít a terület ellen és fel kell készülni a megelőző védekezésre, majd a mentésre. A gépezet szervezetten és olajozottan működött, mindenki időben a helyére érkezett. Az utasítások röviden és határozottan hangzottak. A rétsági járásban összetett polgári védelmi gyakorlatot hajtottak végre. Helyileg Rétságon és Bánkon, ahol részt vettek a műszaki mentőszakszolgálat, a tűzvédelmi, az élelmezési, az egészségügyi alakulatok egységei és gépi felszerelései, melyet az Ipoly menti Vízgazdálkodási Társulatra, az Építőipari Szövetkezeti Vállalatra, a Börzsöny és Vidéke Fogyasztási Szövetkezetre és a Glóbusz Nyomdára szerveztek. Az éjféli riasztás után elrendelték a fokozott alkalmazási készenlétet. Az egységek tagjai beöltözve, egyéni gázvédelmi felszereléssel felszerelve, ebben az időszakban végrehajtották a készenlét feladatait. Reggel hét óra: teljes harc- készültség! Majd újabb parancs, hét óra harmincöt perckor: légi riadó! Az alakulatok személyi állománya fegyelmezetten az óvóhelyekre vonult. A repülők támadása nyolc óra tíz perckor elmúlt. Ezután az egységeket felkészítették az indulásra és a bevetésre. Korántsem új keletű megállapítás: egy polgári védelmi gyakorlat sikere legalább olyan mértékben függ annak politikai előkészítésétől, mint amennyire szakmai szervezettségétől. Most mind a kettőből kapott ezen a gyakorlaton egy kis ízelítőt a helybeli lakosság, a községi és üzemi szak- szolgálati parancsnokok. A gyakorlat „látványosabb” része ezután kezdődött. Kilenc óra előtt pár perccel minden egyes alakulat elfoglalta megindulási körletét, Rétság északi részén, a Mező Imre úton. Hosszú sorban várakoztak a további parancsra a „csapat- szállító” autóbuszok, munkagépek, tűzoltóautó és a parancsnoki kocsi. Bánk községből „tüzet” jelentettek, ahol egy feltételezett objektumot bombatámadás ért. A próbatételre itt került sor. A tűzoltást begyakorlott mozdulatokkal végezték Bánk község önkéntes tűzoltói, akikhez csatlakozott később a helyszínre érkezett tűzvédelmi szakszolgálat egyik alegysége. A tűz lokalizálása közben már mentették az épületben és környékén található sérülteket, akiknek a legfontosabb és nélkülözhetetlen elsősegélynyújtást a helyszínre, rádióval vezényelt Glóbusz Nyomda egészségügyi szak- szolgálat tagjai adták. Hordágyra rakták az első „sebesülteket”, hogy osztályozás után a közelben települt orvosi segélyhelyre szállítsák őket. A gyakorlat során az alakulatok élelmezéséről a Börzsönyvidéki ÁFÉSZ élelmezési és ellátó rajai gondoskodtak. A bombatámadást ért épület szanálásra várt, így elsőként a Rétsági Építőipari Szövetkezeti Vállalat műszaki mentőszakasza kezdte meg a kézi bontást, majd az Ipoly i menti Vízgazdálkodási Társulat műszakijai gépeikkel döntötték le a támadás során fennmaradt, de életveszélyes épületrészeket. A bemutatón és az azt követő szemlén megjelent Her- czeg Béla őrnagy, a megyei parancsnokság tisztje, Varga József, az MSZMP Rétsági járási Bizottságának titkára és Gresina István, a járási hivatal elnöke, polgári védelmi parancsnok és értékelték a gyakorlatot. Megállapították, hogy az egységek hibátlanul, helytálltak. A kiképzések során elsajátították a polgári védelmi alakulatok önálló tevékenységéhez szükséges is- méreteket. Kő-Szabó Imre Fotó: Várszegi István Balatoni József, a KISZ Nógrád megyei bizottságának gazdasági osztályvezetője bíz. vást elmondhatja magáról, hogy világéletében a „pénz körül forgott", hiszen még alig lépte túl az első évtizedet, amikor a Litkei Általános Iskola úttörőcsapata már őt bíz. ta meg a gazdasági ügyek intézésével. Aztán szinte természetszerűleg következett a budapesti közgazdasági technikum pénzügyi tagozata, majd néhány év kihagyásával a Pénzügyi és Számviteli Főiskola. Időközben dolgozott a Magyar Nemzeti Bank devizaosztályán, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pénzügyi osztályán, s innen került, 1970. március elsején jelenlegi munkahelyére; nem sokkal később pedig tagja lett a KISZ központi bizottsága mellett működő Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak. Röviden és tömören ezek a munkát érintő lényege, sebb életrajzi adatok. — Ennyi „pénz" szócska után, az a benyomásom támadt, hogy e területen dolgozók valamiféle sajátos gazdag. Sággal is rendelkeznek — jegyeztem meg Balatoni Józsefnek. — Ami a számokat illeti, valóban lehet gazdagságról be. szélni — válaszolta —, hiszen százezrek, milliók sorsáról, fel. használásáról határozunk. Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy az én kezembe, a scó legszorosabb értelmeken, egyetlen fillér nem ke„...tchcletlenscg van, azt pedig le lehet győzni!” Különös gazdagság Beszélgetés a műn káról, a pénzről és a családról rül; csekkekkel, utalványokkal vásárolunk, illetve utalunk át. Visszatérve a kérdéshez: a „gazdagsághoz” rendkívül nagy felelősség is párosul. Mindig szerettem a precíz, lényegretörő munkát, s szerencsébe ez idáig olyan környezetben dolgozhattam, ahol mind a tárgyi, mind a személyi feltételek is adottak voltaic ehhez. Ennek is köszönhetem, hogy például a KISZ-en töltött nyolc évem alatt semmiféle pénzügyi kifo. gás nem történt. — Vannak-e bevált módszerei a költségvetés elkészítésében, a pénzügyi lehetőségek kihasználásában? Voltaképpen minek tudható be, hogy a megyei KlSZ-bizott- ság pénzügyei országos szinten is, mondhatni példamutató? — Semmi ördöngösség nincs ebben. A tervszerű munka mindenütt eredményes. Mi például nem költségvetési tér. vezet elkészítése előtt töprengünk azon; hogy mire költsünk 13,7 millió forintot, ennyi volt ez évben a költségvetésünk, haném már hónapokkal előtte, folyamatosan jegyeztük mire kell majd többet-kevesebbet fordítanunk, mi az, ami kimaradt és a többi, így aztán a tervezet elkészítésekor csupán ezeket kell formába önteni, úgy, hogy hosszában-szél. tében egyezzenek a számoszlopok. — Közgazdász körökben be. vált módszer, hogy a szükségesnél néhány millióval többet kémek, így az eredetileg betervezett összeg elnyerése valószínűbb... — Soha nem éltem ezzel a módszerrel, ha egyáltalán an. nak nevezhető. Gyakorlatom és elvem az, hogy azt kérem, amire reális igény és indok van. Többször megesett, hogy nem használtuk fel a keretet, a kapott pénzösszeget, s úgy érzem ezzel nemcsak a hitelünket, a személyi tekintélyűn, két is sikerült növelni adott helyeken. — A KISZ-alapszervezetek pénzügyi irányítása-ellenőrzé. se is ezen osztályhoz tartozik. Hogyan ítéli meg gazdálkodásukat? — Több mint hatszáz alapszervezetet közvetlenül ellenőrizni képtelenség, de ez nem is feladatunk. Annál inkább kötelességünk a városi, járási bizottságok ügyintézői, vei tartani a kapcsolatot, illetve tevékenységükről meggyőződni. Igyekszünk minél nagyobb önállóságot adni, természetesen a felelősség arányában. Gondunk inkább az alapszervezetek tevékenységé, nél van, itt nincsenek meg teljes mértékben a személyi feltételek. — Gyakoriak a KlSZ-szerve- zet pénzével történő visszaélések? — Előfordul, de sohasem azért, mert az illető fiatalnak szüksége van a pénzre és kiveszi a közösből... Nem ez a probléma, hanem a hozzá nem értés, a gondatlanság. Több éves ilyen jellegű tapasztalataimat gyűjtöttem össze, s javasoltam a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságban néhány újítást, módosítást a KISZ-alapszervezetek gazdái, kodásának ellenőrzésére, irányítására vonatkozóan. Remélhetőleg hasznát veszik. — Még nem esett szó a KISZ-beruházásokról, ami Nógrád megyében jelentős feladat. Fáradozásai a salgó- bányai KISZ-iskola létrehozásában közismertek, s ritka az az eredmény is, hogy e beruházásoknál még soha nem volt határidőcsúszás. — Talán ez munkám legnagyobb területe, pedig jó néhány megyei KISZ-bizottság egyáltalán nem is foglalkozik efféle ügyekkel. A beruházások között említeném a kápta. lanfüredi, a nyírjesi, a rárósi táborokat, valamint a salgóbá. nyai iskolát is. Ezek voltak a legnagyobb volumenűek. Hogy nem volt határidőcsúszás, az a sok szaladgálásomon, intézkedésemen kívül a tervezők és a kivitelezők jó együttműködésének is köszönhető. Elvem, hogy nem ismerek lehetetlent; tehetetlenség van,, azt pedig le lehet győzni! — A családban ki a gazdasági felelős? — Nem szeretem a pénzt, így ezt a tisztséget átengedem a ] NÓGRÁD - 1978. d feleségemnek, aki egyébként a megyei KÖJÁL-nál dolgozik, mint könyvelő. Van egy 11 éves kislányom is, Tündének hívják, remélem mozgalmi ember lesz belőle. — Szabad idő, hobbi? — Ez évben a családdal egy nyugat-európai autókiránduláson vettünk részt, először.' Egyébként sokat olvasom, lé. vézem és néha sportolok. Balatoni József munkája elismeréseképnen az elmúlt években dicsérő oklevelet, aranykoszorús jelvényt, KISZ. érdemérmet, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata, valamint Kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetést vehetett ót. Tanka László 13., szerda 5
