Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP, N'OG RA D MEGYEI BIZOTTS ÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ' V|v Pvt 293. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. DECEMBER 13., SZERDA Köszöntjük az elméleti tanácskozást Rangos tanácskozás színhelye lesz ma és csütörtökön, Salgótarjánban az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságának székháza: kétnapos oiszágos elméleti tanácskozást rendez „A munkaerőhelyzet alakulása és hatá­sa a termelésre” címmel, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztály a megbízása alapján a Nóg- rád megyei pártbizottság oktat ási igazgatósága. A KB 1976. október 26-i határozata — amely a pártpropaganda soron levő feladataival foglalkozott — szellemében az idén ha­zánkban már több, hasonló jellegű országos tanácskozást szerveztek, az oktatási igazgatóságok közreműködésével. A különböző párthatározatok, állami döntéselv, mint doku­mentumok adják a kereteit a ma kezdődő rendezvénynek is. A témakör megvitatásának id őszerűsége nyilvánvaló. A KB legutóbbi — 1978. december 6-i határozata például a munka­erőhelyzettel kapcsolatos tendenciát az alábbi tömör megfo­galmazásban vázolta: „A foglalkoztatottak száma a nem ter­melő ágazatokban, a kereskedelemben és a közlekedésben nő, az iparban és az építőiparban lényegében változatlan, a mezőgazdaságban csökken.” Nem feledhetjük, hogy az inten­zív gazdasági fejlődés minőségi és hatékonysági követelmé­nyeinek valóra váltása elsősor ban a különböző népgazdasági ágazatokban dolgozó embereken múlik. Szellemi és fizikai képességeik összességén, amely lehetővé teszi, hogy a terme­lési eszközökkel céltudatos tevékenységet végezzenek az életszínvonalemelése, népünk boldogulása érdekében. ^ párt programnyilatkozata is leszögezte, hogy a következő tizen­öt-húsz esztendőben fontos feladat az élőmunkával való ha­tékony gazdálkodás. Hazánk társadalmi rendjének alapja a munka, s miként a közmondás tartja: munka és boldogság egy úton jár. A munkához való jogot az alkotmány minden­kinek biztosítja. Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék. A munkához való jog tehát nem egyoldalú, hanem kötelezettségeket is tar­talmaz. Hazánkban a foglalkoztatáspolitika a szocialista ál­lam gazdaságpolitikájának szerves része, egyik meghatáro­zó tényezője. Célja, olyan foglalkoztatási szint és szerkezet kialakítása, amely összeegyezteti a munkaképes népesség igéhyét, a társadalmi-gazdasági fejlődést leghatékonyabban szolgáló foglalkoztatással. A foglalkoztatáspolitika meghatá­rozása hosszabb időre szól. Ám a társadalmi-gazdasági fej­lődés követelményeinek megfelelően időszakonként változik. Jelenleg a legfontosabb feladat — a teljes foglalkoztatottság megvalósítása mellett — a foglalkoztatás hatékonyságának a növelése. Hazánkban, megyénkben manapság teljes a fog­lalkoztatás, a foglalkoztatási szint nemzetközi összehasonlí­tásban is magas. Csaknem minden második állampolgár — a 10,6 milliós népességből 5,1 millió — aktív kereső. Ezen- belül magas a nők aránya, meghaladja a 44 százalékot. A férfiak foglalkoztatási színvonala — amely például Salgó­tarjánban 88 százalék'— már aligha növelhető, de a háztar­tásban dolgozó nők sem vehetők figyelembe számottevő munkaerőforrásként. Lényeges, hogy a magas foglalkozta­tási szint magas hatékonysággal párosuljon. A salgótarjáni elméleti konferenciának nem az a célja, hogy megoldjon szakmai kérdéseket, hanem, hogy a már fel­tárt tényeket, következtetéseket közreadja, a pártpropagan­da, a tömegtájékoztatás számára. A feszítő kérdésekre, a gondokra irányítsa a figyelmet, lefordítsa a propaganda nyelvére a gazdaságpolitika e kérdéskörét. A tanácskozás résztvevői az e témával foglalkozó legjobb hazai szakértők: párt- és állami vezetők, kutatóintézeti szakemberek, felső- oktatási intézmények eladói, a megyei oktatási igazgatóságok képviselői, mintegy 140—160-an. Üdvözöljük Salgótarjánban a tanácskozás résztvevőit. Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy abban a városban rende­zik meg, ahol az alkotó ember keze nyomán az évek évszá­zadokat léptek előre. Kívánjuk mindannyiuknak, hogy vé­gezzenek eredményes munkát! A TIT új elnöke: Ad ám György professzor Ülést tartott az országos elnökség Erősíteni kell a társadalom- tudományi és politikai munka világnézeti nevelő hatását, a programokkal hatékonyan hoz­zá kell járulnia a szocialista közgondolkodás és életmód kialakítását segítő ismeretek elsajátításához — vázolta fel legfontosabb teendőit keddi ülésén a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat országos elnöksége. Jeney Jenő főtitkárhelyet­tes az 1979-es feladatokat is­mertetve elmondotta: na­gyobb gondot fordítanak a fizikai dolgozók körében vég­zett, különösen a szocialista brigádmozgalomra és a mun­kahelyi közösségekre támasz­kodó ismeretterjesztésre, ki­terjesztve e tevékenységet a mezőgazdasági fizikai dolgo­zókra is. A jövőben növekszik a természettudományi ismeret­körbe tartozó rendezvények A következő időszakban a jelentős évfordulókhoz kap­csolódó rendezvényekre is nagy figyelmet fordít a társu­lat: a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója, a nemzetközi gyermekév, a KGST megalapításának 30. évfordulója, Móricz Zsigmond születésének 100 éves jubileu­ma valamennyi szervezet munkaprogramjába bekerül. Az országos elnökség sze­mélyi ügyekről is döntött: tagjai sorába kooptálta Ádám György professzort, az MTA levelező tagját, Hahn Líviát, az IBUSZ vezérigazgató-he­lyettesét, Kaposvári Júliát, a Vöröskereszt főtitkárhelyette­sét és Maróti Jánost, az OTSH elnökhelyettesét. Megválasz­totta új elnökét: az Ortutay Gyula halálával megüresedett tisztség betöltésével Ádám Györgyöt bízták meg. (MTI) Beffé j ező dl ek a magyar —szovjet kormányközi megbeszélések Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden Moszkvában a Kremlben fogadta Marjai Jó­zsefet, a Minisztertanács el­nökhelyettesét, aki a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság elnö­ki megbeszélései alkalmából tartózkodott Moszkvában. A közvetlen hangulatú, elv­társi légkörű megbeszélésen a Szovjetunió és Magyarország együttműködésének további kiszélesítésével, a szocialista gazdasági integráció elmélyí­tésével összefüggő kérdésekről volt szó. A megbeszélésen részt vett Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese és dr. Szűrös Mátyás hazánk moszk­vai nagykövete. A szovjet fővárosban be­fejeződtek a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság magyar és szovjet tagozata elnökeinek, Marjai Józsefnek és Konsz­tantyin Katusevnek megbe­szélései. A megbeszéléseken áttekin­tették a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió gazdasá­gi együttműködésének idősze­rű kérdéseit, a két ország kö­zötti szerződéses kötelezettsé­gek teljesítésének helyzetét, a szakosítás és a termelési koo­peráció továbbfejlesztésének közös feladatait Egyeztették azokat a gyakorlati teendőket amelyek a magyar—szovjet gazdasági együttműködés eredményességének növelését szolgálják. A megbeszélések tárgyszerű, baráti légkörben folytak. Marjai Józsefet elutazása­kor a Seremetyevói repülőté­ren Konsztantyin Katusev és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Ott volt hazánk moszkvai nagykövete, dr. Szű­rös Mátyás. * * A Minisztertanács elnökhe­lyettese kedden hazaérkezett Moszkvából. Fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Feliksz Bogdanov követtaná­csos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A világ számos országába küldi keresett termékeit a salgótarjáni öblösüveggyár. A vi­lágítótestek, keiyhek, vázák az idén 220 millió forint értékben kerülnek határainkon túl. ra. Ez az összeg a gyár termelési értékének felét teszi ki. Az exportszállítások nagyob­bik része valutáért „kél el”, mintegy hárommillió-ötszázezer dollárt fizetnek értük, ami az elmúlt évitől tíz százalékkal, a tervezettől pedig 5,2 százalékkal több. A salgótarjáni öblösüveggyárban elérték, hogy egy dollárt 37—38 forintért „termelnek” ki, ez az iparág­ban is jó értéknek számít. Képünkön világítótest készül, melyekből nagy megrendeléseket elégítenek ki az üveggyáriak. — kulcsár — Korszerűsödik a termékszerkezet A gazdaságtalant megszüntetik — a jól fizetőt megsokszorozzák A párt Központi Bizottságé, nak december 6-i ülése tovább sürgeti a minőségi és haté­konysági követelmények foko. zását, a termelési szerkezet korszerűsítését, amely a jobb gazdálkodási eredmények legalapvetőbb követelményei. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már az 1978-as évben is jelentős lépéseket tettek ebben az irányban, de jövőre folyamatosan tovább korszerűsödik a vállalat ter­mékszerkezete. Ez a törekvés csakis az olyan céltudatos szelektív fejlesztéssel valósítható meg, amelyet kétirányú törekvés­sel oldanak meg. Egyrészt csökkentik, illetve' megszün­tetik a gazdaságtalanul gyárt­ható termékféleségeket, más­részt pedig növelik a gazdasá. gosan gyártható, magasabb termelési értéket képviselő és a tőkéspiacokon is jól értéke­síthető termékek részarányát. Most, az év végéhez köze­ledve konkrétan is mérhető, hogy mit tettek a gyárban az intenzív gazdasági fejlődés és a hatékonysági követelmények gyakorlati érvényesítéséért. A gazdálkodás hatásfokát előmozdította, hogy egy hor­ganyzósor felszámolásával visszafejlesztették a galvani- kusan horganyzott huzaíter- melést. A felszámolt horgany. zósoron gyártott méreteket a tűzihorganyzó sor vette át, ami a termelékenységben, a minő­ség javításában is kedvezően éreztette hatását. A termékstruktúra korsze­rűsítésének része, hogy meg­szüntették a bútorrugót, a szekértengelyt és az ekefej gyártását, gazdaságtalan vol­tuk rpiatt. A felszabaduló helyen a dróthúzó-kapacitást növelték, a felszabaduló mun­kaerővel pedig a süllyeszté- kes kovácsolt áru termelésé­nek személyi feltételeit igye­keztek és igyekeznek megte­remteni. Az újonnan telepített süllyesztékes kovácsüzem ter­melése fokozatos felfutásban van. S bár az év folyamán sok, az új üzemek magasabb fokú Korszerűsítés, felújítás, építés Utak éves mérlege Akik nem vasúttal érkeznek Nógrádba, azok számára az első kapcsolat a megyével az utak minősége. Dicsekvés nél­kül állíthatjuk, nagyon sok átlagnál jobb utunk van, leg­több helyen már a múlté az a jelenség, hogy a megyeha­tárt a táblánál is hitelesebben jelezte a jármű rázkódása, a nyelvharaptató kátyúk sora. Ezzel együtt azonban bizony nem egy utunk minősége ki­fogásolható ma is. A hideg idő beállta nem kedvez az útépítési, -felújítási munkáknak. A KPM megyei közúti igazgatóságának építő­felújító tevékenysége is befe­jeződött erre az évre. össze­sen 188 millió 800 ezer fo­rintot fordítottak az idén utakra. Ebből az igazgatóság saját befektetése 69,3 millió forint, míg a nagyobb rész vállalati tevékenységből adó­dott. Ütkorszerűsítésekre 34 és fél milliót juttattak. Ebből nagy­részt áthúzódó beruházások valósultak meg, mint az elő­ző évben megkezdett korsze­rűsítés a salgótarjáni Rákóczi útqp, a Somoskőújfalui ha­tárátkelőhely munkálatai, s az elkezdett munkák is túl nyúl­nak az esztendő keretein, mint a zagyvapálfalvi útépí­tés, ahol az alsó aszfaltszintet elérték, de még jövőre is folytatni fogják a munkát. Bár a teljes összeghez ké­pest nem jelentős, egymillió forintot fordítottak kiviteli tervekre. Ezek között készült el a salgótarjáni 21-es út új áthaladási szakasz folytatásá­nak terve is. Teljes előkészü­letben áll a pásztói átkelési szakasz dokumentációja, ezt a feladatot szintén jövőre kezdik el. Tovább nőtt a megye asz­faltozott úthálózata. Pásztó és Mátrakeresztes, Vanyarc és Galgaguta, Szécsény és a hol­lókői elágazás között dol­goztak az aszfalt-szőnyegterí- tő gépláncok, de ilyen bur­kolatot kapott a nógrádi és a diósjenői bekötőút is. Saját kivitelezésben 10 ezer tonna aszfaltot használtak fel kátyúzásra. Itatásos henger­léssel 144 ezer négyzetméter utat láttak el, 106 ezer négy­zetmétert szélesítettek, 445 ezer négyzetméter felületi be­vonatot alakítottak ki. A forgalomtechnikai tevé­kenység keretében 8 milliós értékben helyeztek el tájé­koztató tábla rendszert a tel­jes főútvonal-hálózaton. A tengelyvonalat 450 kilométe­res úthálózaton festették fel. Fényvisszaverő kresztáblából 350-et, műanyag vezetőoszlop­ból 2 ezret, korszerű acélsza­lagkorlátból 2 ezer folyó­métert helyeztek ki az utak mentén. Áttekintve az éves tevé­kenységet, a megyei igazgató­ság idei terveit teljesítette, jóllehet nem minden elő­irányzatot tudtak valóra vál­tani. Munkájukat nehezítette, hogy az év folyamán többször akadt gond az anyagellátással, sokszor a fuvarozási kapaci­tással is. A létszám sem ki­elégítő, átlagosan 10 százalék­kal kevesebben dolgoznak, mint ahányra szükség volna. A hiányt nyugdíjasokkal pró­bálják pótolni, a szakember- ellátás javítására pedig az ipari szakmunkásképző inté­zettel 'közös szervezésben szakmunkástanfolyamokat in­dítanak. technikájának elsajátításával járó nehézségekkel kellett meg­küzdeni, a gépiidő-kihaszná- lás 59-ről mintegy 70 százalék­ra javult. Az év során mintegy 15-fé- le új kovácsdarab gyártását Vezették be. Külön említést érdemel, hogy a kovácsolt árut normalizáló sor üzembe he­lyezésével újabb lehetőségek nyíltak a magasabb kikészí- tettségi fokon előállított ko­vácstermékek arányának nö­velésére. A normalizálás egyébként mintegy 34-féIe kovácstermékre terjed ki. Az év során fokozatosan fel­futott a kis átmérőjű ce­mentipari őrlőgolyó gyártása, a golyó hengerlő berendezés üzembe helyezésével. De je­lentősen növekedett a maga­sabb kikészítettségi fokú hi­degszalag-termékek részará­nya is, mint például a faipari fűrész, a domborított mérő­szalag, a redőnyrugó és. a kö- tözőbilincs termelése. A gyár­ban ezen túlmenően növelték a hőkezelt pántolószalagok gyártását. S most már célul tűzhetik a magas szilárdságú pántolószalag exportjának növelését is. Az elmúlt év egyik figyel­met érdemlő eredménye, hogy a CO-i-es védőgázas hegesztő­huzalok termelési eredménye meghaladta a névleges kapa­citást. Mégpedig úgy, hogy közben a termék minőségi ja­vulása is bekövetkezett. hi­szen a huzalok spiralizálása a felhasználói igényeknek ma­gas színvonalon megfelelnek. A termékszerkezet-váltáshoz sorolható a porbélésű hegesz- tőhuzal-gyártás bevezetése. Itt sok nehézséget kellett le­győzni, mivel a gyártó gépsor közel egyéves késéssel került átadásra. Jelenleg a termelés felfuttatása került előtérbe. A porellátás biztosítását a Vas­ipari Kutató Intézettel együtt szeretnék megvalósítani. Át­menetileg, a kapacitás ki­használása céljából, feltöltő hegesztésre alkalmas egybélésű huzalgyártás megoldásán munkálkodnak. A termékszer-' kezet korszerűsítésére tett intézkedések sorozata az 1979- es évben hozza majd meg a maga gyümölcsét. A jövő esztendőben az előbj bi intézkedésekhez kapcsoló­dik majd a kisterenyei he­gesztett cső és a megvalósítás alatt álló Rapistan görgőspá- lyagyártás, amelyek tovább növelik a gyár korszerű gaz­dálkodásának színvonalát.

Next

/
Thumbnails
Contents