Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

A BUG salgótarjáni gyáregységében kazettás magnetofonokba kerülő elektromotorokat Is készítenek. Tóth Erzsébet a nagy pontosságot igénylő összeszerelésnél még mikroszkópot is basznál a munkájához. Még nagyobb feladatok A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már kidolgozták és a következő napokban a gyár dolgozóival is megvitat­ják az 1979. évi gazdaságpoli­tikai tervet. Ezek természete­sen még nem sokoldalúan egyeztetett és jóváhagyott elgondolások, de olyanok, ame­lyek összhangban vannak a népgazdasági célkitűzésekkel, a minisztérium által támasz­tott követelményekkel. A gyár­ban az 1978-as év is „nyújtott lépést” jelentett a fejlődésben, de az 1979-es elgondolások sem jelentenek kisebb fel­adatokat. A kohászati üzemek terme­lési értékének növelése jövőre az ideihez képest 9,9 százalék­kal növekszik, értékben pedig 314 millió forinttal nagyobb az előző évinél. A jövő évi terv az eredeti ötödik ötéves tervben szereplő mennyiség­nek és értéknek 95—96 száza­lékát jelenti. A vállalat ter­melésnövelésének és gaz­dasági fejlődésének üteme lé­nyegében összhangban van az V. ötéves terv eredeti célki­tűzéseivel. A vállalat továbbra is törek­szik a termékösszetétel kedve­ző alakítására, s ennek meg­felelően a késztermékek ará­nya az 1979-es évben induló hegesztetteső-gyártás és gör- gőspályagyártás folytán to­vább növekszik. Emelkedik a nagyobb szilárdságú ötvözött termékek részaránya a hideg­szalagoknál, a kovácsolt ter­mékeknél és a húzottáruknál. A termékösszetétel kedvezőbb alakítása révén az egy tonná­ra eső árbevétel 712 forint­tal, vagyis 5,2 százalékkal nö­vekszik. A DS-Reck-elemek és a görgőspálya gyártása az országos raktárfejlesztési program fontos részét jelenti e termékek gyártásának beve­zetése további előrelépést je­lent a gyár végső célkitűzé­seiben, mely szerint megvaló­sul a komplett raktári szer­kezetek termelése és szállítá­Jövő év as SKL-ben A hideghengermű dolgozói­nak 1979-ben mintegy 2600— 2800 tonnával kell több termé­ket előállítaniok. Ebből a nö­vekedésből kell nagyrészt fe­dezni a kisterenyei gyáregy­ségnél jövőre induló hegesz­tetteső-gyártás alapszükségle­tét. Emellett természetesen a termékek összetételének ked­vezőbb változását is biztosíta- niok kell. A jelenleginél több, magas karbontartalmú edzett, ötvözött szalagféléket, több DEXION-terméket, fűrészt és rugót kell előállítaniok. A huzalmű gyárrészlegben mindössze 2,9 százalékos emel­kedést terveznek. A jövő évi elképzelések kialakításánál, a valóságos igények figyelem- bevétele mellett, a magasabb értékű termékek gyártását sze­retnék fokozni. Az egyik leg­főbb célkitűzés, hogy a lehe­tő legjobban ki kell használni a vertikális üzemek kapacitá­sát, megfelelő mennyiségben és minőségben kell biztosíta­ni a hegesztő- és horganyzott- huzal-áruk, valamint a szeg belföldi szükségletének és az exportigények maradékta­lan kielégítését. A kovácsoló- és öntöde gyár­részlegben a kovácsolóüzem termelését 7,1 százalékkal akarják növelni, míg a vasön­töde termelésének szintentar- tására törekszenek, hogy az ózdi kokillaigényeket biz­tosítani tudják. A termelés nö­velése ennél a gyáregységnél főleg a kovácsolt és sajtolt termékekből, valamint mező- gazdasági gépalkatrészekből tevődik össze, mintegy 1200 tonna körüli mennyiségben. A kisterenyei gyáregység­ben az 1979. év elején „belé­pő” hegesztetteső-gyártás és görgőspályagyártás szinte ug­rásszerű változást eredmé­nyez: mintegy 2,5 félszeresére emelik a gyáregység termék­kibocsátó képességét. A fiatal kisterenyei üzem árbevétele jövőre már meghaladja a 300 millió forintot. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az új gazdasági évben is elsőrendű feladat lesz az export. Fokozott gondot fordítanak a termékek minősé­gére, hogy továbbra is biztosí­tani tudják stabil helyüket a világpiacon. A hideghenger­mű mellett a huzalmű és a kovácsoló gyárrészleg dolgo­zóinak is jelentős ebbéli teen­dőket kell megoldaniok. A kisterenyei gyáregység dolgo­zóinak az exportfeladata je­lentősen növekszik. Ez az új üzem 1979-ben 1200 tonna nem rubelelszámolású exportfelada­tot kap, 27 millió forint érték­ben. Együttesen a nem rubel- elszámolású export 42 ezer tonna feletti mennyisége 563 millió forint, míg a ru­belelszámolású export 52 millió forintot ér. A gyár vezetői számba vették a munkaerő-ellátás lehetősé­geit és igényeit. Ezen a téren többletlétszámmal a kistere­nyei gyáregységnél számolnak. A törzsgyárban az 1978. év azonos létszámviszonyai mel­lett a termelékenység növelé­sével, a különböző műszaki intézkedésekkel és a kedve­zőbb termékösszetétel bizto­sításával akarják végrehajta­ni a megnövekedett felada­tokat. A nagyobb igényekből és a létszámtervek viszonyá­ból következik, hogy a jövő évben a gyár termelékenységi mutatója 6,7 százalékkal nö­vekszik. Amelynek biztosítása érdekében több fontos műsza­ki intézkedést terveznek, de mellette célul tűzték ki a vesz­teségfeltáró tevékenység fo­kozását, valamint a teljesít­ménybérben foglalkoztatottak arányának 78-ról 80 százalék­ra növelését. Ugyanakkor a ténylegesen teljesítmény alap­ján elszámolható órák száma is 4—5 százalékkal növekszik. Mindezt a munkaszervezés ja­vításával, a termelési felada­tok gondosabb összehangolá­sával akarják elérni. Orosz Béla SZÉPET ÉS JÓT A szépség és a hasznosság fogalmairól, kapcsolatáról az emberi gondolkodás kezdetei, ről mindmáig vitáznak a fi­lozófusok. Eszünk ágába sem jut avatatlanul beleszólni ebbe a filozófiai eszmecse­rébe, csupán arra a nagyon is gyakorlati terepre invitáljuk az olvasót, ahol a szép és a hasznos — olykor pedig a rút és haszontalan — min­dennapos megjelenési forrná, it filozófiai tankönyv nél­kül is tanulmányozhatjuk. Ez a terep: a boltok pultja. Amiből alighanem máris • ki­tetszik, hogy a szépséget ez­úttal nem Arisztotelész, vagy Kant közreműködésével pró­báljuk ábrázolni, hanem al­kalmazott és tömeges, tehát gyári és árusítási alakjaiban. Ez a tanulmányozási mód­szer pedig egyenesen elvezet az ipari formatervezés té­maköréhez. Ám mielőtt erről szólnánk, érdemes még egy fölidéznünk az isménti filo­zófiai párosítást: a szépnek és a jónak, a hasznosnak a kap­csolatát. Kérdés lehet ugyan­is: mi a keresnivalója a for­mának, tehát a szépnek ab­ban a növekvő letben korszerűsítette a mind. máig érvényben volt, 71 esz­tendeje született jogszabályt az ipari mintaoltalomról. Ar­ról van szó, hogy az ipari termékek külső, formai je­gyeit — azt a szellemi pro­duktumot tehát, mellyel ez a külső alakot öltött —, külön védelemben, szaknyelven: ipari mintaoltalomban része­síti az Országos Találmányi Hivatal. Talán nem felesleges hozzátenni, hogy sok egyéb mellett az új jogszabály elő­írja: a mintaoltalommal vé­dett termékek megalkotásáért a tervezőknek anyagi ellen­szolgáltatás is jár. A másik jogszabály: négy ipari miniszter közös ren­deleté formatervezési nívó­díj alapításáról. Az évente odaítélt" díjakra olyan ipari gyártmánnyal, vagy gyárt­mánycsaláddal lehet pályáz­a gazdaságosság összefüggé- pillanatra seit egyértelműbbé teszik: ni, amely — immár a rende­let szóhasználatával — „cél­szerűen és esztétikusán ki­ilyen például a gépiparnak alakított, kimagasló és előre- az a lehetősége, hogy a funk- mutató értékű külsővel ren- cióhoz pontosan igazodó for- delkezik”, továbbá: „műsza­ma anyagot is megtakarít, kilag kifogástalan, gyártása kizárva, hogy túlsúlyos, szűk- gazdaságos és előnyösen ér- ségtelenül kilóra gyártott ala- tékesíthető”, erőfeszítés- öltsön a gép. A és a jónak, az ben, amely éppenséggel a Az iparl formatervezés te- esztétikusnak és a gazdasá­hasznosság — más szóval: a ^át _ azon túl hogy ízlés- go&nak korszerűen értelme­g azdasagossag gyarapító- formáló, közművelődési sze- zett összhangját tükrözi a sara irányul? Bármily külö- gépköré nyilvánvaló —, nem jogszabály. Korszerű? Nos, ne nősnek tűnjék azonban: a valamiféle kívülről, vagy fe- hamarkodjuk el a választ, a forma, s vele együtt a forma- lairő! a gyártási ’folyamatba következő sorokat ugyanis tervezés gyakori mellőzése, erőszakolt „ráadás”, hanem a Arisztotelésztől idézzük: háttérbe szorulása is a tér- korszerűség, s vele együtt a „• ■ .azép az. amire töreked— mékszerkezet avultságával, 'gazdaságosság mellőzhetetlen fűnk önmaga mivoltáért ér- a gazdaságosság mérsékelt tényezője. S, ha mégis mellő- deines, és ami ezért dicséret­zik, az közvetve bár, de a reméltó, vagyis az ami... jó korszerű termékszerkezet ki- ®s éppen mert j<Ü kellemes . alakítására ösztönző vállalati Krről van szó napjainkban is, nyomáshiányt tükrözi! ámbár sokirányú elfog­laltságuk miatt aligha ajánl- Ebbe a nagyobb összefüg- hatjuk a gyárak irányítói- tehát, hogy a tetszetősebb kül_ gésrendszerbe illesztve cél- naj{) hogy nagy hordereiű sejű, szépvonalú, ízlésesen szerű szólnunk két jogszabály, döntéseikhez tanulmányozzák csomagolt, modem színek- ról; mindkettő a közelmúlt- az ókori szerzőt, nem árt tűd­ben megjelenő áru kelendőbb, ban jelent meg, s azt célozza, ni0k; a szép önmagáért is itthon is és az exportpiaco- hogy a forma és a tartalom dicséretes, egyszersmind _ k on is jobban értékesíthető, az ipari termelésben is jobban a bevétel’ oldaláról nézve —r Ehhez járulnak még azok a közelítsen egymáshoz. Az kellemes is. közvetlenebb kapcsolódási Elnöki Tanács legutóbbi ülé­pontok, amelyek a forma és són új törvényerejű rende- Tábori András javulásával függ össze. Aligha kell bizonyítani ugyanis, hogy az ipari forma a legszorosabb kapcsolatban van az ipari tartalommal; azzal Marad a Trabant mellett Oktatóból raktáros Harmincmillió a keze alatt A termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, mezőgazda- sági gépalkatrész-szükségletét a megyei AGROKER Vállalat balassagyarmati telepéről szerzik be. Anyagbeszerzők jönnek-mennek, nagy a sür­gés-forgás. Hűvös őszi dél­után jártunk a telepen, a rak­tárvezető az udvaron gondo­san csoportosított alkatrész­erdő között tájékoztatta ügyfelét. Sapkája félrebillent­ve, füle mögött tintaceruza lapult Itt kéznél van a szám­la megírásához. Bemutatko­zás után megeredt a szava. — Sok a kezdő anyagbe­szerző, de számos új alkat­részt még a szakmában járta­sak sem ismernek, s nem is ismerhetnek. Állandóan meg­jelenik valami újabb darab. Így el kell mondanom a jel­lemzőit, esetleg mit helyette­síthet vagy épp miért jobb mint az eddig ha szál t előd­je — tájékoztat Pajor János raktárvezető. — Hogyan lett raktáros? QlizgazciäBkodasi program Lengyelország nem bővel- dálkodási intézet foglalko- kedlk túlságosan felszíni vi- zik. Munkája igen sokrétű, zekben, s ezért a rendelke- Vizsgálja mindazokat a ter- zésre álló vízmennyiség ész- mészeti jelenségeket, ame- szerű felhasználása fontos lyek befolyásolják a víz meny­kérdés a népgazdaság szá- nyiségét és minőségét, tanúi­méra. Ez késztette a lengyel mányozza a vízgazdálkodási kutatómunkát szakembereket egy központi rendszerek különböző mo- fejlesztési program kidolgo- delijeit, amelyek lehetővé zására, amely arra hivatott, tennék a vízzel való legjobb hogy tíz éven belül megte- gazdálkodást, remtse a korszerű vízgazdái- A kutatások fontos terüle- kodás tudományos-műszaki te a vízvédelem, amit első­alapjait. sorban a víz minőségének ja­A program megvalósításé- vitására és a szennyezett vi- nak első szakaszában a leg- zek tisztításának növelésé- főbb hangsúly a tudományos re összpontosítanak. Űj meg- kuta'ómunkán van, amely- oldásokat keresnek a haté­nek koordinálásával az orszá- kony szennyvíztisztító- állo­körű munkában több mint 1500 kutató működik közre. Jelentős eredményekre szá. mítanak az úgynevezett zárt vízrendszerek széles körű alkalmazásával. Ilyen jellegű ul a bányászati központi in­tézet a kőszénbányák zárt vízrendszerének területén, a papíripari kutatóintézet pe­dig a lódzi és a sziléziai mű­egyetemek közreműködésével a cellulózé- és papíripar te­rületén. Hasonló vizsgálato­kat folytatnak a kohóiparban is. Eddig összesen húsz kutatói gos meteorológiai és vízgaz- mások tervezésére. E széles részfeladatot oldottak meg. A központi fejlesztési prog­ram két, úgynevezett vízgaz­dálkodási vezetőrendszer létrehozását írja elő. Az egyik a felső-sziléziai ipar­vidékre vonatkozik, a másik folvtat Déldá- a Notec foIyó £els® . szakaszának mezogazdasagi területére. E rendszereket két éven belül kialakítják, s mintául szolgálnak majd az ország más területein létreho­zandó vízrendszerekhez. Ügy tervezik, hogy a köz­ponti fejlesztési program ku­tatói részét 1980. végéig befe­jezik. A következő ötéves tervben pedig a kutatási eredményeket átültetik a gyakorlatba. — Mindig érdekelt a tech­nika, a gép. Először MHSZ- oktató voltam, majd autósze­relőként és technikusként te­vékenykedtem. Már negyedik éve, hogy ide kerültem. Tet­szik amit csinálok és szere­tem is! Nem panaszképpen, de ahhoz képest, hogy mi­lyen nagy a felelősségem, nem vagyok megfizetve. Általá­ban 30—35 millió forint van a kezem alatt. Óriási áru­tömeg, de még gyakori a kézi anyagmozgatás, a le-fel pako­lás. Targoncánk sokat segít, de ha elromlik, bizony meg kell fognom a szerszámoslá­dát és orvosolni a baját. A raktárban a Mikszáth Kálmán Szocialista Brigád öt tagja szolgálja ki a vevőket. De az ő feladatuk a számlá­zás, a rakodás, az árufoga­dás is. Univerzális embert kö­vetel a szakma. Megnő fel­adatuk, gondjuk az itt dolgo­zóknak, a kampánymunkák idején. Aratáskor, az őszi munkák során ügyeletet tartanak, hétköznap hosz- szabb a munkaidejük, de va­sárnap és ünnepnap is szol­gálatban vannak. Az ő mun­kájukat is dicséri, ha időben végeznek a mezőgazdasági üzemeink feladataikkal. — A kedvezőtlen talajadott­ságok nehezítették az őszi munkát, a talajelőkészítés ütemét. Köztudott, hogy gya­kori volt a törés, meghibáso­dás. Így hozzánk jöttek és vitték az ekéket, tárcsákat, 30—50-es kötegeltben. Ezzel nőtt a forgalmunk, a mun­kánk, de' mi annak örülünk, ha minden vevőt kielégíthe­tünk — mondja Pajor Já­nos. — Alkatrészhiány? — Van. Azt hiszem olyan időszak nincs, amikor min­dent tudnánk szolgáltatni. Vi­szont úgy érzem, nagy hiá­nyosságról nem beszélhetünk. Általában az NDK gyártmá­nyú gépek alkatrészellátása nem kielégítő. — Ennyi alkatrész közül, nehéz lehet a kertet kiemel­ni. — Megtanulja az ember, gyakorlat kérdése. Én már, bekötött szemmel is megtalá­lom, amit keresek. Rendsze­rezve vannak áruink. Az ud­varon a nagyobb, helyigényes és az esőre nem túl érzékenv portékát tároljuk. A fedett raktárban munkagépek, mű­szaki alkatrészek, csapágyak, külön-külön. Gondot okoz a kevés száraz hely, így évente tetemes kárt okoz a korrózió, számos alkatrészt nem lehet már használni, ez is kárba vész. Éppen ezért a jövő év­ben megkezdjük egy űj, fe­dett tároló építését. — Szabad ideje? — Nem bővelkedem ben­ne. Főleg az idénymunkák idején. De vasárnap szívesen ülök családommal a Tra­bantba, és járjuk az országot. Szórakozásnak, pihenésnek számít, ha vezethetek, im­már 26. éve. Negyedik ko­csim a mostani — mind Tra­bant volt — de maradok is emellett. Esténként szak- könyveket bújok, mindig sze­retem az új érdekességeket. Most végeztem el a kétéves felsőfokú, raktárgazdálkodási tanfolyamot, hogy ezzel is bő­vítsem látókörömet — sorolja, s hozzáteszi: — Feleségem a kórházban talált munkát. Fiam az eszter­gomi tanítóképző főiskolán ta­nul, s ha vége a hétnek, szá­momra megnyugtató ha együtt lehet a családunk. — kodák — NÓGRÁD — 1978. december 9., szombat 3 r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents