Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom eseményei Balassagyarmaton Ismerkedjünk Saiassagyarmatta/ Az első világháború esemé­nyei már 1914. vegere teljes kiáoránuulást, a háború ér- le.meUenségenek, sót súlyos kóve.ivezmeuyeinek láttán. a bizonytalan jövő és a kétség­beesés érzését kellették a gondolkodó városi lakosság­ban. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­nek híre. s a központi hatal­mak közelgő vereségének biz­tos tudata, valamint a front­ról hazajött katonák magatar­tása éreztette azt a hangula­tot, „hogy nagy népakarati kirobbanás van készülőben”, ahogy egy korabeli írásban olvashatjuk. A 60 évvel ezelőtti balassa­gyarmati események felidé­zése. az országos évfordulók és ünnepségek időszakában érdekes lehet a Krónika ol­vasói számára is. Lapozzuk hát visssza a város történeté­nek 1918. évi lapjait és idézzünk fel azokból néhány eseményt. A Nemzeti Tanács megala­kulásának hírét nagy lelkese­déssel fogadta a város lakos­sága. „A posta és a távíró- központ dolgozói azonnal csat­lakoztak a Magyar Nemzeti Tanácshoz, s közölték az elöl­járósággal, hogy ezen túl csak abban az esetben vesznek fel és továbbítanak táviratot, vagy adják tovább az értesü­léseket, ha a megalakítandó helyi Nemzeti Tanács azt en­gedi, illetve elrendeli.” A nagyközség elöljáróságá­nak tagjaiból még október 31-én megalakult a helyi ide­iglenes Nemzeti Tanács. Más­nap plakátok jelentek meg Balassagyarmaton és a he­lyi sajtó is hírűi adta a meg­alakulás nagy eseményét. Népgyűlést hívtak egybe, amely „lelkes hangulatban folyt le, hitet téve a forra­dalmi változások és az új ha­talom mellett”. Megerősítet­ték és véglegesítették a meg­választott Nemzeti Tanácsot, majd 12 tagú intéző bizottsá­got hoztak létre. Hivatalos lapjuk a „Nóg- rád megye” c. hetilap lett, amely ezen a napon rendkí­vüli kiadásban jelent meg és „Az új Magyarország születé­se” c. vezércikkben köszöntöt­te a forradalmat. „A nép magához ragadta a hatalmat, mely eddig is öt illette, de amelyet az ó nevé­ben azok bitoroltak, akiknek a néppel semmi közösségük nem volt... Legyünk .eggyé ezekben a történelmi napok­ban, tegyünk félre minden párt-, osztály-, vallási, nyelvi különbségeket, segítsük n eg- teremteni a dolgozó és új Ma­gyarországot.” Érdekes, hogy a helyi ha­táskörrel megalakult balassa­gyarmati Nemzeti Tanács no­vember 3-án azt az utasítást kapta Budapestről, hogy a hatalmat az egész megye te­rületén vegye át. Az intézke­dés továbbá azt is tartalmaz­ta, hogy a Nemzeti Tanács a katonasággal tetesse le az esküt, majd őrizze a vonato­kat. a közhivatalokat, biz­tosítsa a rendet min­den körülmények között. En­nek következtében a hivatal­nokokat és az alkalmazotta­kat arra kötelezték, hogy az új rendszer mellett tegyék le az esküt. A vármegyei tisz­tikar nagy része — az alis­pán és a főispán is — letet­ték az esküt. Több megyei és helyi tisztségviselőt, akik az eskü letételét megtagadták, a forradalom első napjaiban el­távolították állásukból. Ezt a tényt plakátokon adták hirül a város lakosságának. A vá­rosban állomásozó máramarosi 85. gyalogezred tisztikarával együtt felesküdött a Nemzeti Tanácsra. Sor került a nem­zetőrség felállítására is, amelynek állománya jelen­tős részben önkéntes jelent­kezés alapján gyarapodott. November 4-re már 150-en jelentkeztek sorai közé. Az önkéntes nemzetőrség jelentős szerepet játszott a város, sőt a környékbeli köz­ségekben is a rendfenntartás biztosítása érdekében. Szükség is volt erre ebben az időben, mivel igen sok nehéz feladat megoldása várt a Nemzeti Ta­nácsra. Ez elsősorban közel­látási jellegű volt. Sajnos a legszükségesebb élelmezési cikkek beszerzése is komoly nehézségekbe ütközött. Hason­ló gondot okozott a tüzelóhi- ánv,' továbbá a hazatérő kato­nák leszereltetése, munkába állítása a nagy munkanélküli­ség ellenére, valamint a hadi- özvegvek és -árvák ,sőt -rok­kantak ellátása is. A nehézségeket és oroblé- mákat fokozta továbbá az. hogy Balassagyarmaton még nem volt olyan pártszervezet, amely a szervezést, irányítást biztosította, vagy segítette vol­na. Így a különböző vezető szervek minden különösebb politikai iránymutatás nélkül magukra hagyatva, ösztönösen cselekedtek, illetve hajtották végre azokat az utasításokat, amelyeket különböző felsőbb fórumokról kaptak. Csak november 8-án került sor arra, hogy Balassagyar­maton újjászerveződjön a szociáldemokrata párt. En­nek tagjai jelentős részben már a század elején is részt vettek bizonyos politikai áramlatokban és a Magyaror- sági Szociáldemokrata Párt célkitűzéseit ismerték, sőt magukévá tették. November 13-án a balassa­gyarmati Nemzeti Tanács is magáévá tette, sőt csatlakozott ahhoz a politikai célkitűzés­hez, amely a köztársaság ki­kiáltását tűzte ki célul. A Nemzeti Tanács a következő táviratban követelte a köztár­saságot : „A balassagyarmati Nem­zeti Tanács hazafias lelkese­déssel és Magyarország boldo­gabb jövőjében^ vetett szilárd hittel üdvözli a’Magyar Nem­zeti Tanácsnak azt az állás- foglalását, hogy Magyarország jövendő államformája a köz­társaság legyen. Egyhangú lelkesedéssel és elhatározott­sággal kimondja, hogy jöven­dő államformául a köztársa­ságot kívánja és ezen elhatá­rozása mellett a legvégsőkig szilárdan kitart”. A forradalmi lelkesedés azonban önmagában kevés volt ahhoz, hogy egy viszony­lag elszigetelt vidéki telepü­lésen komoly eredményeket tudjanak elérni. Mint láttuk, elsősorban a fővárosból nyert információk és utasítások alapján szervezték a forradal­mat. Nem csoda, ha a reak­ció képviselői azt nem egy­szer eltorzitották, s egymás­nak ellentmondó intézkedések születtek. Az új helyi vezetők önfel­áldozó munkája, harca és tö­rekvése kevésnek bizonyult ahhoz, hogy — figyelembe véve az 1919-es januári balas­sagyarmati eseményeket is — a város dolgozó népe zavar­talanul haladton a szocialista forradalom fp'4. Kmetty Kálmán a volt Süvítőn Séta A vasútállomás környékén a megszokott kép fogadja az erre járót: a váróteremben a távolabbi falvakból hajnalban érkezett zöldségtermelők áru nélkül Indulnának hazafelé, néhány iskolából „bliccelő” diák sétál gondtalanul, felöl­tőjük gallérját magukra húz­va. A sínpárokon egymással versenyezve két gőzmozdony pöfög, okádják a füstöt, A vasút hajdan választóvo­nal volt. Eddig tartott a vá­ros, s az acélpáron túl kezdő­dött a Süvítő-telep. — Biztos azért hívták így, mert a vonatok gyakran fü­tyültek, de ami azt illeti: igen csak huzatos vidék volt ez akkoriban — mondja Borszéki Vilmosné tanácstag. Balassa­gyarmaton, a Vörösmarty út 16. szám alatt lakik. Azért a pontos cím, mert benne ez min­dig felidézi a múltat. A Süví- tőnek jelenlegi házuknál volt a vége. Ma meg ezután követ­kezik a város egyik legszebb lakóterülete: a KlSZ-lakóte- lep, az Április 4 lakótelep. Borszékiné itt született, s ma is itt él. Tőle hitelesebben a változásokat kevesen tudnák érzékelni. — Hajdan az utcák úgy po­roztak nyáron, hogy az ember még levegőt is félve vett. Nem volt iskola, egy piciny üzletbe jártak bevásárolni az itt élő munkások. Itt minden meg­változott... ez már nem a régi telep, ahol nyomorban tengőd­tünk — meséli. Régi képek tolulnak elő em­lékezetéből. A Szügyi út, ame­lyet eperfák szegélyeztek. A fákat jó néhány esztendeje, hogy kivágták, rá sem lehet ismerni a környékre. Gomba­módra szaporodnak a korsze­rű, többszintes családi házak. Akkoriban egy magtár volt található a környéken, amo­lyan begyűjtőhelyféle. Most ipari üzemek, intézmények so­rakoznak a hajdani Süvítőn. A Budapesti Finomkötöttáru­gyár gyáregysége, itt az AGROKER megyei kirendelt­sége, a Nógrád megyei Nö­vényvédő és Agrokémiai Ál­lomás korszerű objektum- együttese. Borszékiné a BUFI- ban dolgozott. Álmodni sem merte volna, hogy a vasút másik oldaláról hajdan majd a világ megannyi országába kerülnek egy gyár termékei. — Most munkások élnek ezen a tájon. Többnyi­re, akik a környező települé­sekről ingáztak nap mint nap, s megunták az utazgatást. Vettek épületet, átalakították vagy családi ház építkezéséhez fogtak hozzá, örül a szívem, amikor néhanapján végigsétá­lok az új utcákon. Lassan a házsorok már elérik a Nyír- jest — magyarázza. Azt mondja: ez a környék különösen nyáron csodálatos. Az utcák szélén ezerszínben pompáznak és illatoznak a vi­rágok, a kertekben gyerekek hancúroznak a terméstől ros­kadozó gyümölcsfák alatt, fó­liasátrak oltalmában paradi­csom piroslik, a nyitott abla­kokon át zene szüremlik ki. Egyszóval hangulatos az össz­kép. — A tanácstól évente a ta­nácstagok 10—10 ezer forintot kapnak, amelynek felhaszná­lásáról a körzetben élőkkel közösen döntenek. A mi gon­dunk a járda, az. út, de egye­lőre másként döntöttünk, a közeli iskolához ajánlottuk fel a pénzt, amelynek korszerű­sítése napirenden szereiül — újságolja. A tanácstagszomsződok: a közeli körzetekből Siket Béla, Jászberényi Emil, Bojtos Ist­ván, Szilágyi István — szintén erre az elhatározásra jutottak, mert az új lakótelepen az is­kolai, óvodai férőhelyek bőví­tése az, amit mostanában a szülők gyakran kérnek. Ért­hető is, hiszen fiatal házasok élnek zömmel errefelé, nincs olyan család, ahol ne hancú- rozna egy-két gyerek. — Nekem is van két lányom — mondja mosolyogva Bor­székiné, hogy már kirepültek a családi fészekből. Az egyik cukrász a városban, a másik adminisztrátor Budapesten. Amikor időnként a család tag­jai összegyűlnek az ünnepi asztalnál Borszékiné, s persze a férje is, gyakran emlegetik a Süvítő-időszakot. A lányok­nak is volt benne némi részük még, hiszen a nagyobb 1945- ben született. — A város felszabadulása ezért is emlékezetes nekem. A sok nélkülözést, fájdalmat te­tézte, hogy éppen akkor vol­tam terhes — emlékszik visz- sza a tanácstag, aki most már nyugdíjas éveit élvezi. Előtte az asztalon újságok: Magyar- ország, Népszava. — Nem unatkozom — mond­ja csendesen. — Mindig akad valami teendő. Jönnek időn­ként a lakók ügyes-bajos dol­gaikkal. Most éppen a tanács­ra készülök, mert lassan eljön az ideje a tanácstagi beszámo­lónak is és én szeretnék tisz­tességesen felkészülni. Kikísér a kapun. Az utcán egyszerre siklik végig tekin­tetünk. A kertekben kopaszak már fák, elhervadtak a késői virágok is. Csak a házak me- redeznek komoran. Ez a ko­morság azonban egészen más. mint a volt Süvítőn. — m. szabó — Házigazdánk a tanács elnöke uaEl tendőben épült egységekre va­BlSa '»Éli ;yunk. Ilyen az előttünk lévő Ipoly Áruház a maga 2200 négyzetméterével, a vele szem­ben levő Balassa étterem, a mellette levő ABC-élelmiszer- bolt, vagy a Rákóczi úti és a Lenin-lakótelepi ABC-áruház. Sok mindenről szót válto'- tunk már. Haladunk át a városon. A városi tanácsháza előtt, amelyet éppen most ala­kítanak át, s az átalakítási munkálatait jövőre fejezik be. Elvisz az utunk a művelődé­si központ előtt, korszerűsíté­sére 20 millió forintot köbé­nek. S lehetne még sorolni hosszan mindazt, amivel Ba­lassagyarmat az eltelt 34 év alatt gazdagodott. — Talán menjünk fel arra a dombra, a kábelművek mel­lé. Onnét sok új tárul az ent­A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepén a l3er — javasolja útikala­leányok, asszonyok számára korszerű munkalehetőséget te- uzunk­remtettek. Az itt készített termékek keresettek a piacon. — • • • Néhány perccel ez­előtt, ott az Ipoly Áruháznál,' Dr. Vasa Miklós, a városi dulás előtt Balassagyarmaton is említettem, hogy Balassa- tanács elnöke pontosságáról összesen 2752 lakás volt. Ma gyarmatnak valamikor, a fel - híres ember Balassagyarma- több mint kétszerese, 5714 la- szabadulás előtt összesen egv ton. Az idejével nagyszerűen kást tartunk nyilván. S talán seprűgyára volt, ott, ahol ma gazdálkodik. Ügy osztja be, még egy érdekesség. A felsza- a megyei gyógyszergyári köz- hogy • mindenre jusson. Most baduláskor csak (39) í!) több- pont székel. Azóta sok viz is, amikor a város felszaba- szintes háza volt a városnak, lefolyt az Ipolyon. Az új In­dulásának előestéjén egy sétá- ma kereken 1800! Azt hiszem sebb-nagyobb gyárak egész ra hívom nehezen áll kötél- ez a néhány szám önmaga sora nőtt ki a földből. A vá- nek. helyett beszél... OtJ bent jobb- ros üzemeinek összes terme­— Pedig igazán van mi- ra, a házak mögött van az új lési értéke ma már megha­vel dicsekednünk ebben a vá- óvodánk. Akkor mindjárt azt ladja a 2,3 milliárd forintot.' rosban. Balassagyarmat a is elmondom, hogy még az Ebből az összegből az exoort felszabadulás óta rendkívül idén egy újabb százszemélyes mintegy 850 millió forint. Ezen sokat változott. A várossal óvodával gyarapodik a város, a homokon nőtt fel például a együtt az emberek is forrná- s több mint ötszáz gyermek város legnagyobb üzeme a lódtak. Ma már azt mondhat- elhelyezéséről tudunk gondos- Magyar Kábel Művek balassn- juk, hogy az egykori hivatal- kodni... gyarmati gvára. Erőátviteli ká­noki városból igazi ipari vá- Gépkocsink lassan halad a beleket, légvezetékeket ká­ros lett. Az új házak mellett Rákóczi fejedelem útján. Hi- szítenek, ebben az évben már az ipari üzemek egész sora szén itt van a legtöbb látni- mintegy 1.1 milliárd forint nőtt ki a földből. A valami- való. Vass Miklós pedig egy- termelési értékben. A várható kor mezőgazdaságban, vagy re jobban belehevül a beszél- exportjuk 680 millió forint kö- ki tudja hol dolgozott embe- getésbe. Olyan „kisokos” fé- rül alakul. Mellette található rek ma a gyárak falai között lét vesz elő a zsebéből és so- a „szomszédvár”, a fémipari keresik és találják megélhe- rolja a számokat. vállalat. Az idén már 290 tésüket... — Vízhálózat fejlesztését az millió forint körül alakul a Mielőtt elindulnánk a várost idén több mint 1100 méteres termelési értékük. A bánya­bemutató sétánkra, előkerül a szakaszon végezzük el. De ér- tám, a fűtőkonvektor, acél­város térképe is. Űj vonalak, demes felidézni a 34 év ered- kábel és más fontos cikk a satírozások egész sora. ményeit is. A 34 év alatt fő termelési ágazatuk. Az — Ezek a vonalak vagy új utcák, vagy járdák. A satíro- ||M||IM zások, új lakóházak, illetve la- IBilliBili®1' “ kótelepek. A színeknek is van jelentőségük. Ez például egy új gyárat jelent... Tudja, ha eszembe jut: valamikor Ba­lassagyarmatnak egyetlen sep­rűgyára volt, s ma pedig olyan üzemekkel dicsekedhet minta Magyar Kábel Művek, a fém­ipari vállalat és a többi, ak­kor bizony érzékelheti a vál­tozást. .. No de erről később többet. Inkább valóban in­duljunk el sétánkra... Gép­kocsiba ülünk, mert gyalog bizony nagyon sokáig tartana. — Jó lenne rendszerezni a látottakat — javasolja Vass Miklós. — Talán úgy, hogy egy-egy létesítménynél mind­járt elmondanánk a városra jellemzőt... A javaslatot elfogadjuk! „Üdvözöljük városunkban” fogad mindjárt egy felirat, alatta a város címere, ahogy Szécsény felől érkezik az ide­gen. Vass Miklós pedig most szerepet változtat, s átveszi az 38 210 méter hosszú ivóvízve- idegenvezetői megtiszteltetést, zetéket építettünk meg. El­— Ez itt jobbra a vízmű- készült 17,8 kilométer szenny- vünk. Innét kapja a város a vízcsatorna. Burkolt utat több jó minőségű ivóvizet. Mellette mint 23 kilométeren, burkolt az új szociális otthon, azt bi- járdát pedig 18 500 méteren zonyítja, hogy mennyire gon- építettünk. Csapadékvíz-elve- doskodunk a magukra maradt, zetéshez 15,8 kilométeres sza­munkéban elfáradt idős em- kasz készült el. Itt mindjárt berekről. Balra a kórház. Az szólnék a tervünkről is. Csak új szülészeti, nőgyógyászati jövőre, 1979-beri utakra, jár- pavilon kiemelkedik a többi dákra, korszerűsítésekre több épület közül. Itt jegyzem meg, mint 4,7 millió forintot ter- hogy a kórház nagyszabású vezünk... rekonstrukción megy keresz­tül. Ebben az évben átadásra kerül a több mint 23 millió forint értékű „E” jelű moso­da, befejezzük a központi fű- szönne dr. Vass Miklósnak, tés rekonstrukciós mun- Balassagyarmat város Tanácsa kálatalt. Természetesen más elnökének. Mert ismeri őt fontos munkákat is végeznek mindenki! Sok emberrel vált az építők, a szerelők... egy-két kedves szót, talán még Nincs sok idő az ácsorgásra. hivatalos ügyet is elintéznek Tovább megyünk. A Rá- itt a járdán. kóczi fejedelem út mind a két oldalán új lakóházak emelkednek a magasba. Űjak. szépek, korszerűek. — Ez itt a Nógrádi Sándor- jünk a változásokról. Elöljáró- lakótelep. Ebben az évben a ban talán annyit: városunk- városban összesen 364 lakást ban élelmiszer-, zöldség- és adunk át a boldog tulaidono- gyümölcsboltok, iparcikk jel­soknak. Legtöbb az OTP-la- legű boltegységek és vendég- kás. de sok a célcsoportos és látóegységek — összesen 74 a mas’án’^'ás is. Hagy je- gvezzek rr*'i egv számomra is, de mások számára m£g érde­kesebb számot. A felszaba­A Magyar Kábel Művek ba lassagyarmati gyárában a na« pókban ünnepelték az idén elért cgymilliárd forintos ter­melési értéket, mely méltón mutatja a gyár dinamikus fej­lődését, az eltelt tíz esztendő alatt. Ipoly Bútorgyár Royal, Ró­meó szekrénysorát, a Maci óvodai berendezését ismerik a megyehatáron túl is. A Kő­bányai Porcelángyár konden­zátorait is sok helyütt hasz­nosítják. Igen jelentős a Bu­dapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára, ahol több mint hatszáz asszony ta­lált munkát. A síkhurkolt női és gyermekruházati cikkeik az országhatáron túlra' is eljut­nak. Szólni kell a húsipari vállalatról, a ruhagyárról, a nyomdaipari vállalatról és sok-sok más kisebb üzem kollektívájáról. Hiszen az üze­mekben dolgozók száma Ba­lassagyarmaton ma már meg­haladja a háromezer-három­százat. És ez nagy szám! A munkások jelentősége pedig nem csak az üzemekben, ha­nem a közéletben is igen fon­tos. Ott vannak a pártban, a tanácsban, a társadalmi mun­kában, mindenütt, ahol az em­berekért, a városért, a közös­ségért tenni kell... Csakis igy gazdagodhatott 34 év alatt az ország, benne a megye, s szű- kebb hazánk Balassagyarmat, amelynek fejlődése a jövőben is töretlen... A városi tanácson össze­húzzuk a függönyt a térkép előtt. Azon már a ho’ —o is Megállunk az Ipoly Aruház előtt. Kiszállunk a gépkocsi­ból. Alig megy el mellettünk egy-egy ember, aki ne kö­— Ha Balassagyarmat ke­reskedelméről akarunk képet kaoni ez a legalkalmasabb hely arra, hogy meggyőződ­— több mint 14 000 né^’z-Ü méter alapterületen látják e! a vevőket. A legbüszkéb^k azonban az utóbbi négy esz- olvasható.. S. U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents