Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

I K « * .. , rr o s z o n t o párosunk felszabadulásának 34. évfordulóján tisztelettel köszöntőm a város valamennyi lakóját. Felszabadult, szocialista társadalmat építő hazánk egyik fejlődő, gyarapodó kisvárosa Balassagyarmat, életünk, min­dennapi munkánk színtere. A helynek, ahol a város , falai, házai, üzemei emelkednek, több száz éves múltja van, de fej­lődésének és lehetőségeinek igazi kezdete 1944. december 9-e, amikor a szovjet hadsereg 4. gárda gépesített dandára és a 4. gárda lovas hadtest Ljubimov alezredes felderítő osztag- vezetővel az élen hajnali 3 órakor hatalmas tűzcsapás után felszabadította a várost. A felszabadult város siralmas örökséget kapott a múlt­tól. A háborús károk, emberi veszteségek jelentősek voltak. A városban csak lassan kezdődött meg az élet, de a felsza­badulás új korszakot nyitott Balassagyarmat történetében. , A felszabadulást követő évek nehéz és áldozatkész mun­kája ellenére a város fejlődése, átalakulása mérsékelt ütemű volt. A III. ötéves terv időszakában Balassagyarmat és tér­ségének ipari fejlődése felgyorsult, gazdasági és társadalmi szerkezetében immár új alapokon fejlődik, formálódik a vá­ros, melynek azóta\ is, nap mint nap valamennyien tanúi le­hetünk. 1978. — az előző évekhez hasonlóan — jelentős állomá­sa munkánknak. Ipari üzemeinkben a termelés növekedésé­nek üteme várhatóan meghaladia a 17 százalékot, amelyben a legjelentősebb eredményt a Magyar Kábel Művek balas­sagyarmati gyára, a fémipari vállalat és a bútorgyár érte el. A város építőipari kaoacitásának növelését jól és ered­ményesen szolgálja az építőipari szövetkezet megerősödé­se. Munkájuk eredményeként meggyorsult az Április 4. la­kótelep lakásainak átadása. A város üzemeiben jelentős mennyiségű az exportra kerülő termékek száma, melyben meghatározó szerepet tölt be az MKM. Az év végére a városi szinten várható 25 szá­zalékos növekedés elérése egyben az eredeti tervünk jelentős túlteljesítését eredményezi. Az V. ötéves terv időszakában tovább folytatódik az üze. mek rekonstrukciója, bővítése, új kapacitások jönnek lét­re, új technológiák kerülnek bevezetésre. A fémipari vál­lalatnál a bányatámgyártás I. ütemének sikeres befejezése után megkezdődött a termékek sorozatgyártása. Az alumíni­um teirmékcsalád a VI. ötéves tervben jelentősen bővíti a város exportárualapját. Folyamatban van a kábelgyár gépi rekonstrukciója, beruházása, mely jelentős mértékben növe­li a gyár kapacitását és bővíti a termékszerkezetet. TVapjaink legfontosabb feladata minden gazdálkodó-, tér. 1' medőegységünkben a termelés hatékonyságának, nö­velése és a termékek minőségének további javítása. A dolgo. zó kollektíváknak minden szinten arra kell törekedni, hogy munkájuk erdeménye kifogástalan minőségben és időben ke. riilijön a bel- és külföldi piacra egyaránt. Nem lehetünk elégedettek a munkaidőalap kihasznált­ságának fokával, a helyenként változatlanul magas táppén­zesnapok számával. A takarékos gazdálkodás ma még nem éri el a kívánt szintet. Munkaerő-gazdálkodásunkban tovább, ra is a belső átcsoportosítás, az ésszerű üzem. és' munkaszer. vezés hozhatja felszínre tartalékainkat. . Lakásépítésünk ez évben ütemes volt, melynek eredmé­nyeként átadásra kerül az év végéig 305 lakás, több mint az V. ötéves terv előző két évében együttvéve. Ugyanakkor fe­szitő gondként jelentkezik a kórházi rekonstrukció lassúsá­ga és az oktatási intézmények bővítése és felújítása. Változatlanul kevésnek tartjuk az óvodái helyek számát, az általános iskolai tanulócsoportok létszáma magas, sür­gető igényként fogalmazódik meg a Balassi Gimnázium bő­vítése és felújítása, a szakmunkásképző intézet kollégiumá­nak és tanműhelyének megépítése. Tovább folytatódik a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ felújítása, mely több szakaszban történik és ezért hosszabb időszakot vesz igény­be. Erőfeszítéseket teszünk a város vízellátásának javításá­ra. Arra törekszünk, hogy városunk és a csatolt települések (Ipolyszog és Patvarc) minden lakosa számára biztosított le­gyen az élelmiszer-, iparcikkellátás, az alapvető szolgálta­tások elérhetők legyenek. Amikor e napon évről évre emlékezünk és tiszteletün­ket, hálánkat fejezzük ki felszabadítóink iránt, azt is meg kell vizsgálnunk, hogyan gazdálkodunk, élünk lehetősége­inkkel, szabadságunkkal. Eredményeinkben jelen van a vá­ros minden becsületes, szorgalmas, fegyelmezett munkásának, parasztjának, az értelmiségieknek tenniakarása, alkotó, cse­lekvő részvétele. Legyen városunkban egyre inkább a jó és tiszta munka az érték, az emberi cselekedetekben a közösségért érzett fe_ lelősség a meghatározó. Ne csak szeressük városunkat, ha­nem becsüljük is meg közös munkánk eredményeit, óvjuk tárgyi és emberi értékeit, érezzük személyes felelősségünket is mindabban, amelynek megvalósítása még reánk és utó­dainkra vár. IT érjük és várjuk a dolgozóktól, a lakosságtól további feladataink megvalósításához a hatékony társadalmi összefogást, a javaslatokat, kezdeményezéseket, melyekkel tovább gazdagíthatjuk elért eredményeinket. Kívánok az ünnep alkalmából városunk lakosságának gazdag munkasikereket, erőt, egészséget. Rith Lajosné, a városi pártbizottság első titkára Balassagyarmati NÓGRÁD BALASSAGYARMATI MELLÉKLETE 19*8. december MEGJELENIK KÉTIIAVONKÉN'P Az ünnepi tanácsülés napirendjén Családjainkért városunkban BALASSAGYARMAT vá­ros Tanácsa a város felsza­badulásának 34 évvel ezelőt­ti napjára is emlékezve tart­ja soron következő ülését. A tanács fennállása óta minden­kor a város életének egyik legfőbb szervezője volt, ülé­seinek napirendjén Balassa­gyarmat lakóit legközvetle­nebbül érintő kérdések sze­repeltek. Ha egybegyűjtenénk mindazt a kérdést és doku­mentumot, ami a tanács tag­jainak testületi ülésén meg­vitatásra került és amelyek­ben döntés született — le­mérhetnénk, csupán ezen is a város utóbbi évtizedeiben és különösen a legutóbbi tíz évben elért jelentős fejlődé­sét. A mostani ünnepi tanács­ülésen — szép hagyománya­ként városunknak — kitünte­téseket adományoznak olyan balassagyarmatiaknak, akik a legutóbbi esztendőkben sokat tettek a város fejlődése érde­kében. Az ünnepi tanácsülés elé kerül az a beszámoló, amely a tanácsi szervek családpoliti­kai tevékenységéről ad szá­mot. A családok gondjaival való foglalkozás a tanácsi munka szerves, elválasztha­tatlan része. A testületi ülé­seken a szakigazgatási szer­vek munkaprogramjaiban rendszeresen szerepelnek a családi élettel kapcsolatos feladatok. Ezt a munkát jog­szabályok, széles körű társa­dalmi összefogás és a taná­csoknál létrejött családpoliti­kai fórum egyként segíti. Vá­rosunkban tizenegy tagú csa­ládpolitikai fórum működik, amelynek Kmetty Kálmán, a tanács elnökhelyettese a ve­zetője. Tagjai között egész­ségügyi, művelődésügyi, igaz­gatási osztály vezetőjét, a pénzügyi osztály munkaügyi előadóját, a gyermek- és ifjú­ságvédő intézet hivatásos pártfogóját, a Vöröskereszt titkárát, az ifjúságvédelmi al­bizottság elnökét, a szociális otthon igazgatóját, a népfront helyi szervezetének képvise­lőjét és a tanács titkárságának dolgozóját találjuk. Ezen ösz- szetétel biztosítja, hogy min­den lényeges családpolitikai tevékenységet jelentő terület megfelelő képviseletet kapjon. A fórum által kidolgozott el­vek érvényesülnek a szakterü­letek munkáiéban. Különö­sen nagv gonddal foglalkoz­nak a fiatal házasok lakás- poblémájának megoldásával. A JÓ CSALÄDPOLITIKA egyik legfontosabb feltétele a gyermekintézmények fejlesz­tése. Városunkban jelenleg 888 gyermek elhelyezéséről gondoskodtak az óvodákban. Ugyanakkor az óvodáskorú népesség 82 százaléka jutott óvodai elhelyezéshez, így to­vábbra is szükséges az óvo­dai helyek számának növe­lése. Tíz esztendő alatt vá­rosunkban mintegy kétezer lakást adtunk át a családok­nak, ugyanakkor az iskolai tantermek száma ezzel ará­nyosan nem növekedett. Nyolc tanterem építkezése a Dózsa iskolában az idén elkezdődött és ez várhatóan 1980-ban tan­évkezdéskor a gyermekek ren­delkezésére áll. Mégis az ál­talános iskolai fejlesztésben továbbra is indokolt egy új, 16 tantermes iskola terveinek megrendelése és a következő ötéves tervben az építkezés nagyon gyors véghezvitele. A fizikai dolgozók gyerme­keinek segítése ugyancsak a kiemelt feladatok között sze­repel a családpolitikai tevé­kenységben. Szükségesnek lát­szik külön feladattervet készí­teni a velük való megkülön­böztetett gondoskodásról va­lamennyi oktatási intézmény­ben. Ezek a tervek el is készültek. És hogy megvaló­sulnak, arról a szakfelügye- letek révén meggyőződtek- A gyermek- és ifjúságvédelem feladata ugyancsak szorosan kapcsolódik a családpolitiká­hoz. A tanács végrehajtó bizottsága az év elején tár­gyalta a város gyermekvédel­mi helyzetét. Az ott elhatáro­zott feladatok végrehajtása napjainkban történik. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem ugyancsak fontos része a családpolitikai tevékenységnek. Városunk­ban ma már heti ötnapos terhestanácsadást tartanak és ezt szakrendeléssé szervez­ték át. A szakrendelés mun­kájában a szakorvosok és vé­dőnők vesznek részt, s hogy a szakrendelés betölti felada­tát, bizonyítja: a terhes nők jelentős része már a terhes­ség első harmadában felkere­si a tanácsadót. A népesedés- politikai határozatnak megfe­lelve. városunkban család- és nővédelmi tanácsadás is mű­ködik. Ezen évente átlagosan mintegy két és fél ezer háza­sulandó fiatal jelenik meg. A csecsemővédelem első és legfontosabb feladata az új­szülött gondozása. Védőnői rendszeresen látogatják az új­szülötteket otthoni környeze­tükben a körzeti gyermekor­vossal együtt. Tovább nö­vekszik a bölcsődei elhelyezé­sek iránti igény, s erre szá­mítva, a Nógrádi Sándor-la- kótelepen épül egy hatvan­személyes bölcsőde. A város­ban mind az öt körzeti és a három gyermekkörzeti állás betöltött, mindenütt teljes és szakképzett az asszisztencia is, így a fekvőbetegek kezelé­se. ellátása és ápolása ered­ményesen folyik. A felnőttvé­delmi szociális gondoskodás­ban jelentős összegeket fordít a tanács minden évben a rendszeres szociális segélyek kifizetésére, a jogos igények kielégítésére. Ebben az esz­tendőben 1,2 millió forintot fordítanak rendszeres szociá­lis segélyre. Ugyanakkor nö­vekszik a rendkívüli segély­ben részesülők száma is. A CSALÁDPOLITIKAI fő-’ rum elvei a tanácsi szakigaz­gatási szervek munkájában megfelelően érvényesülnek, jelentős intézkedések történ­tek a családpolitikai munka tudatos, összehangolt végzésé­re. Kétszer szaba 1918. december. Balassagyar­maton is egyre többet beszél­nek az emberek, hogy a vá­rosban él a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. Még csak sejtekben dolgoznak a kom­munisták, de itt vannak... 1919. január. A régi vámhi­vatal mellett, a malom udva­rán és környékén kerepelnek a géppuskák, robbannak az aknák. Egyre hevesebben. A molnár és felesége is idege­sebb. Hol lehet gimnazista gyermekük? A tanár előtt több fiatal so­rakozik fel. Elsősorban hete­dikesek, gimnazisták. Köztük Gácsfalvi Jenő, a molnár fia. Fegyvert kérnek, hogy a cseh intervenciósok mielőbb el­hagyják Balassagyarmatot. S irány a laktanya. Eredmény természetesen semmi... A lö­völdözés egyre sűrűbb. Gács­falvi Jenő és társai szinte mindenütt ott vannak. Ha kell zászlót lengetnek, ha kell se­besülteket szállítanak. Kive­szik részüket a munkából, úgy diákhoz illően. Es eljött a nap. 1919. január 29-én kiverték a a varos cseh intervenciósokat Balassa­gyarmatról. Felszabadult a város! A vasút felé vezető utcában húzódik meg dr. Gácsfalvi Jenő nyugalmazott főorvos la­kása. Aranydiplomás. A szo­bákban a csend, a nyugalom az úr! A mindenki Jenő bá­csija gondolataiba mélyed. Hi­szen azóta kereken hat évti­zed, egy emberöltő telt el. — Igen, tizenhét éves vol­tam akkor, hetedikes gimna­zista. Az őszirózsás forradal­mat, majd a Tanácsköztársa­ságot megelőző időszakban a diák mindenütt ott volt. Szin­te magával ragadott a forra­dalom !... Sajnos nem úgy végződött, ahogyan sokan el­képzeltük. . . Egy dologra azon­ban jó volt. Jobban kinyílt a szemünk. Dr. Gácsfalvi Jenő 1921-ben érettségizett Balassagyarmaton. Aztán egyetem, s utána a gyó­gyító munka csaknem fél év­századon át Terényben és Mo- horán. — Mindig a szegényember járt hozzám. Azokat gyógyí­tottam. A földet túró, a föld­höz ragaszkodó embert. Ügy érzem, hálával gondolhatok rá­juk. Persze ez a hála köl­csönös. .. Negyvenhat év. És dr. Gács­falvi Jenő most sem pihen, pedig már jóval túl van a hét évtizeden. — Visszatértem szülőváro­somba. Bekövetkezett, amiről 1918-ban, .1919-ben álmodtunk. Másodszor is felszabadult Ba­lassagyarmat. Nem tagja a pártnak, azt vallja, így is lehet szolgálni a népet. S igaza van. A mos­tani aktivitása, a közéletben való részvétele bizonyítja: es­küjéhez hűen él, gyógyítja az embereket. Mint iskolaorvos több mint ötezer gyermek egészsége felett őrködik óvo­dáskortól az érettségiig. — Ez az én hivatásom. Ezt akkor határoztam el, amikor mellettem kerepeltek a gép­puskák, robbantak az aknák. S hogy mindez valóra váljon, kétszer kellett felszabadulni Balassagyarmatnak! —So— Benyovics Mihály, a Nógrád me­gyei Tanács Útkarbantartó Költ­ségvetési Üzemében a balassa­gyarmati telep vezetését látja el. Munkatársaival jelentős részt vállalt a város parkosításában, az óvodák kertjének szebbé té­telében, a télen átadásra kerülő kpraolyapályák létrehozásában. Csordás János tanácstag a vá­lasztókörzetében szervezett ér­téket adó társadalmi munkát. A járdák építése mellett, az itt- lakók az elektromos vezetékek cseréjében, fásításban, az ivóvízvezeték lefektetésében jeleskedtek. Az idén - előzetes számítások szerint - 80 ezer lo- rint munkát végeztek. Siket Béla az Április t. lakóte­lepen irányította tanácstagként a közös munkát. Az egyik legna­gyobb eredményük a játszótér, ahol a mászókákat, hintákat, csúszdákat is a szülők készítet­ték. A KISZ-től és a Hazafias Népfronttól kapott kitüntetések nem teszik elbizakodottá, most sportpályát alakítanak ki. Paule László, a fémipari válla­lat munkaverseny-lelelőse han­golja össze a városban levő igényeket az üzemben dolgozó szocialista brigádok felajánlá­saival. Az idén várhatóan egy­millió-kétszázezer forint érté­kű társadalmi munkát nek a lémi párosok, vegez­Aigner József harmadik eszten­deje irányitja a kábelgyárban a szocialista brigádok tevékenysé­gét. Az eltelt idő alatt elérte, hogy a szervezett kollektívák mindinkább felajánlják segít­ségüket Balassagyarmat gazda­gítására. így az idén már egy­millió forintot ér az önzetlenül végzett munka értéke. Dr. Bártól Gábor a kórház bel­gyógyászati osztályának orvosa rendszeresen felkeresi munka­társaival a fémipari vállalatot, hogy az ott dolgozók egészség- ügyi szűrővizsgálatát elvégezze. A kórház és a gyár szocialista szerződése értelmében a ki­szűrt betegeket soron kiviil helyezik a belgyógyászattá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents