Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

Hz értelmiségi nők vidéken Ifjúsági parlament a pásztói fsz-beii Kevés a lelkesedés A FALVAK ASSZONYAI, a családanyák között ma éppúgy megtaláljuk a fizi­kai dolgozót, mint az értelmi­ségi nőt. A termelőszövetke­zetekben, állami gazdaságok­ban, vagy a tanácsokban mindenütt ott vannak a lá­nyok, asszonyok. A mezőgaz­daság ágazataiban az értel­miségi nők helye és szerepe általában megegyezik a ha­sonló képzettségű férfiakéval. Helyzetüket, az őket megille­tő beosztásokat már mind több helyen kísérik figyelem­mel. Igaz, érdemes is felfi­gyelni arra, hogy a falusi értel­miség munkájába milyen jól, a feladatoknak megfelelően illeszkednek be a magasabb iskolai végzettséggel rendel­kező nők. Régen mi lehetett egy falusi értelmiségi nő? A kör könnyen behatárolható: tanítónő, óvónő, és patikus-, vagy postáskisasszony. Több szakmában aligha lelték fel őket. Ma minden területen je­len vannak. A bíróságon jogi végzettségű leányok, asszo­nyok, a mezőgazdászok között is méltó társ, orvosok, állat­orvosok, (régen nőket nem is képeztek e területre) pedagó­gusok, tanácselnökök, s el­vétve még tsz-elnökök is. Az ügyvitel egyre bonyolultabb, nagy felkészültséget igénylő berkeiben döntően nők dol­goznak. A vezetői beosztásban már kevésbé találjuk ott őket. Aj ország több mint 1200 tsz- elnöke közül heten viselnek szoknyát. A szövetkezeti moz­galom egyik jeles vezetője, egy ízben azt mondotta: „Le­het, hogy azért csak ilyen kevesen, mert mi férfiak fé­lünk, hogy a nők bizonyíta­nak? A tréfás megjegyzés mélységes előítéleteket takar, de korántsem ez az egyetlen oka, hogy a falvakban élő diplomás nők képzettségét és képességét nem, használjuk ki a népgazdaság javára kellően. Már az első lépésnél a férj- hezmenés idején tapasztaljuk, hogy a helyválasztásnál a nő alkalmazkodik a férj munka­helyéhez. Ha ott, abban a helységben képesítésének megfelelő beosztás nem áll rendelkezésére, — a nő alkal­mazkodik. Vállalja azt a mun­kát, amiért nem azon a fő­iskolán, vagy egyetemen kel­lett volna 4—5 évet eltöltenie. Munkájára, szaktudására, ugyanakkor más helyen nagy szükség lenne, s a férj letele­pedését is biztosítanák Saj­nos, a szokásjogok, még úgy írják elő: a férfi által vá­lasztott helyen maradjanak. IGAZSÁGTALANOK len­nénk, azonban, ha ezt a kö­rülményt csupán a férfiak nyakába varrnánk. A nők sa­ját maguk sem mindig igény­lik a végzettségük, a gyakor­latuk szerinti esetleges veze­tői beosztásokat. A MEDOSZ végzett egy felmérést a me­zőgazdaságban dolgozó értel­miségi nők helyzetéről. A szé­les körű tapasztalatszerzés so­rán megállapították, hogy bár igen sokan alkalmasak lennének vezetői munkakör­be, ők maguk sem igénylik az.t. Kisebb felelőséggel járó beosztást szívesebben vál­lalnak. Kialakult számukra a „megfelelő”, de szaktudásu­kat korántsem kiaknázó mun­kakör. Érdemes ennek is a mélyé­re nézni. Azok a nők, akik vezető beosztást vállalnak, már a társadalmi megmozdu­lásokban is szívesen részt vesznek, sőt el is várják tő­lük. Ám a család ellátása, az otthon megszervezése vidéken úgy tűnik, méginkább a nők kizárólagos „joga” mint a vá­rosokban. S emellett a vi­déki szolgáltató- és gyermek­intézményi hálózat, még nem könnyít annyit a nőkön, mint a városi, holott a nagy helye­ken is elégedetlenek vagyunk azzal. A gyenge, vagy inga­dozó szolgáltatás gátolja a nőket, hogy végzettségüknek megfelelő munkakört töltse- nck t)6 \ JELENLEG FELSŐBB be­osztásban a néhány említett tanácsi, vagy tsz-elnöknőt ki­véve, alig találunk vidéken nőket. Az állami gazdaságok­ban például vezetői beosztá­sú nő nincs. Olyan, aki már közelíti ezt a szintet, az mindössze 3,2 százalék. Kö­zépvezetők közül 8,1 nő. A termelőszövetkezetekben fő­mezőgazdász 17, főkertész 12, főállattenyésztő 14 volt az el­múlt évben összesen. Az is­kolákban úgy tűnik, nincs kü­lönbség. A tantestület zöme nő, s ha van egy szem férfi, az az igazgató. Egyesek a vi­dékre települést sem vállal­ják szívesen. Nagyon sokan még az egyetemi évek alatt igyekeznek férjhez menni — különösen az úgynevezett női pályákon, mert ha bekerül­nek egy testületbe, onnan már kevésbé találnak férjet ma­Eqészséqüqt/i újdonságok Ezután nem lesz ritkaság, hogy a fogorvos keresi fel páciensét, nem pedig megfordítva. Az NDK- ban „Minipraxis” néven — tar­talmával együtt mindössze két kilogramm súlyú — fogorvosi tás­kát állítottak össze, amelyben megtalálható minden, a fogorvo­si munkához szükséges műszer, gyógyszer. Az érdekes 'újdonság egyike annak az 50 orvosi talál­mánynak, amivel az NDK felhív­ja magára a szakmai világ figyel­mét. A magdeburgi klinikán első íz­ben operáltak beteget ultrahang­ra működő csontfűrésszel. Dr. Henning Grasshof ezzel az új ké­szülékkel csuklóplasztikai műté­tet végzett. A beteg tökéletesen gyógyultan hagyta el a klinikát. A már jól vizsgázott eszköz mellett más, ultrahangos műsze­rek konstruálásáról, kipróbálásá­ról is érkezett hír az NDK-b-M, így többek között ultrahang-vezér­lésű szikéről. guknak. A félelem a magá­nyosságtól, és a fővárosi, vagy megyeszékhelyi, egye­temi városi státusz megőrzé­se így biztosítottabb. Ismerek több olyan fiatal nőt, aki el­végezte a kertészeti egyete­met, s utána nem a szakmá­jában helyezkedett el, mert nem akart Budapesttől meg­válni. Többen, hogy mégis közel legyenek a kertészet­hez, néhány Budapest kör­nyéki tsz virágkertészetében helyezkednek el, szakmun­kásként. A beszélgetések során hal­lottam olyan véleményt is, hogy a tudományos fokozatok elérésére nem szívesen töre­kednek a nők. Ez nem igaz. Az esélyek, lehetőségek egyenlőek. És sok nő sikere­sen szerzett újabb tudásanya­got, megdolgozott azért. A keszthelyi agrártudományi egyetem egyik tanszékvezető­je is nő, aki szakmai és tu­dományos munkája mellett, anyai hivatásának is eleget tud és tudott tenni. A nők rátermettségét sen­ki nem vitatja. (Legalábbis nyilvánosan.) De egy érdekes eset bujkáló féltékenységre utal. Vidéki értelmiségi há­zaspár olyan munkakörben dolgozott, hogy mind a ket­ten jelentkezhettek aspiran- túrára. Diplomaterveiket el­fogadták és megkezdődött a kandidátusi fokozat megszer­zésének időszaka. A vizsgák­nál a nő volt a sikeresebb, bár a férfi sem maradt el egyetlen szigorlatával sem. Egyszer azonban a nő ha­lasztást kért, de elfogadható magyarázatot nem igen tu­dott adni. Csak nagyon nehe­zen és jóval később tudta meg az aspirantúra vezetője, hogy a férj valósággal ki­sebbségi érzéseket táplált, mi­vel felesége eredményeit többször hangoztatták. Ezért az asszony a családi békes­ség érdekében előnyt adott számára. Megvárta, míg a fér­je kandidátus lett, s ő csak később szerezte meg a tudo­mányos fokozatot. Lehet, hogy az eset egyedi, de figyelemre méltó az bi­zonyos. .. Igaz, hogy ilyen történetek a fővárosban is lehetnének, de ez vidéken tör­tént. Ma vidéken több tízezer értelmiségi dolgozik, köztük sok nő is. Olyan szakmák je­lentek meg vidéken, amelyek­ről régen nem is tudtak. A fejlődés hozta változásban a nők megtalálják a helyüket, -az országnak szüksége is van a nagy anyagi, szellemi ráfor­dításokkal kiképzett emberek tudásának hasznosítására. AZ ÉRTELMISÉGI NŐK, többségükben gyökeret eresz­tettek vállalataiknál, s po­tenciálisan is alkalmasak hiva­tásuk betöltésére. Több segít­séget kell nyújtani szá­mukra, hogy azon a helyen kamatoztassák szakmai tudá­sukat, ahol szükség van rá­juk, amire képesítették őket. Lcndvay Vera A Cserhát csárda különter­me adott otthont a pásztói Béke Termelőszövetkezet na­pokban megrendezett ifjúsági parlamentjének. Mintegy félszáz résztvevő — a gazdaság történetében har­madszor — ült össze, hogy az igényeket felsorakoztassa, ér­tékelje az elmúlt két év ered­ményeit, a következő időszak tennivalóit megvitassa. Dr. Bencze Barna, a közös gazdaság elnöke beszámolója elején az ifjúsági törvény alapgondolatait és a fiatalok jogait ismertette. E szerint az ifjúsági törvény alapvetően biztosítja a felnövékvő nem­zedék magasabb, általános' szakmai és politikai műveltsé­gének megszerzését,, a tudását mindenki maximálisan kama­toztathatja. Lehetőség áll va­lamennyi fiatal előtt, hogy kezdeményező képességét, tu­dásvágyát, társadalmilag a leghasznosabb célok érdekében bontakoztassa ki. A legutóbbi ifjúsági parla­ment határozatainak megva­lósításában nagy segítséget je­lentett. számunkra a párt szö­vetkezeti, ifjúsági politikája, a megyei, járási párt-, állami, KISZ-testületek értékelő mun­kája, és azok határozatai. A két évvel ezelőtti javasla­tok zömmel megvalósultak. A helyi KISZ-alapszervezet a tsz-vezetőséget nagyban segí­tette, munkájához hozzájárult Tengerésznők A legrégibb lengyel tenge­részeti főiskolát 1920-ban Gdyniában alapították. A második világháború kitöré­séig négyszázan végeztek a fő­iskolán. Közülük került ki a lengyel kereskedelmi flotta tisztikarának jelentős része. A háború miatt félbeszakadt oktatás 1945-ben folytatódott újra a gdyniai főiskolán, amely a korszerű igényeknek megfelelően, egyre magasabb szintű képzést nyújt hallgatói­nak. Nem csupán a navigá­ciós és mechanikai ismeretek­re oktatják itt a fiatalokat, hanem a hajózási elektroni­kus berendezések, automata gépek kezelésére is. A főisko­la egyben a továbbképzés színtere: évente 1500 tenge­résztiszt gyarapítja tudását a továbbképző előadás-sorozato­kon. Bár a tengerészetet ősidők óta férfifoglalkozásnak tekin­tik, a gdyniai főiskolán ma már női hallgatók is vannak. Jelenleg 47 a nőhallgatók szá­ma. Ök tanulmányaik befe­jeztével távközlési és elektro­nikus berendezéseket irányító munkakörben kezdik meg majd a tengerészéletet. A Balassagyarmati Fémipari szőr nyerték el az aranykoszo- Vállalat esztendők óta kiemel- rús jelvényt, a$ 1977. évi tel- lcedően dolgozó kollektívája a jesítményük alapján pedig Kilián György nevét viselő megkapták a Vállalat kiváló szocialista brigád. Urbán Pál brigádja megtisztelt címet, irányítása mellett edd\y öt- Teljesítményeik nem marad­nak a gyáron belül, a gyér- brigádtársaikkal az idén pél- mekintezményekben vállalt dául 1310 órát dolgoztak a kö- társadalmi munkájuk is meg- zösség javára, melynek értéke előzi a többieket. Szamosvári mintegy 87 ezer forint. Ké- György, Kremnicsán Sándor, pünkön: brigádértekezlet a Ki- Demeter István, Molnár István lián brigádnál. és előmozdította a helyes dön­téseket. A KISZ-tagok részt vállaltak a szocialista brigád­mozgalom szélesítésében, a társadalmi tulajdon megvédé­sében. A szakmai és politikai ismeretek sokat gyarapodtak. Fontos döntések, kitüntetések, külföldi utakra történő javas­latok során elhangzik a KISZ- titkár véleménye is. Elismerés és köszönet illet minden olyan fiatalt, aki részt vállalt a tár­sadalmi munkákban, a közös megmozdulásokon. Ezért a tsz vezetősége tízezer forintot ado­mányozott az alapszervezet­nek. Emellett hiányosságok is mutatkoztak. A lakásalap lét­rehozása anyagi okok miatt nem valósult meg. A klubhe­lyiség felszerelését nem sike­rült a kívánt mértékben rend­behozni. . Az 1977-beft megfogalmazott intézkedési tervekről, amit a termelőszövetkezet párt-, szak- szervezeti és gazdasági vezető­sége fogadott el, több ered­ményről esett szó. Figyelmet érdemel az az aktivitás, amit a fiatalok az új, korszerűbb technika és technológia iránt tanúsítottak. A termelőmunkában kiemel­kedőnek kell tekinteni a tej­termelésben elért fejlődést, amelyben a fiatalok Mátra- szőllősön egyre nagyobb arányban vesznek részt. Sike­rült előre lépniük a takar­mánytermesztés minőségi és mennyiségi alakításában. Ked­vező helyzet alakult ki a nö­vénytermesztési ágazatban, melyet fiatal szakemberek irá­nyítanak. Kedvezőtlen ezzel szemben a cukorrépa- és zöldségter­mesztés. Meg kell találni és alkalmazni a nyereséges ter­melés módját. Ehhez a fiata­loktól több lelkesedést, ötletet vár a termelőszövetkezet. Nagymértékben nőtt a fia­tal ösztöndíjasok anyagi elis­merése. Így például a szak­munkásképző intézetben tanu­lók 250 forint helyett már 400 forintot kapnak. Emelték az egyetemi végzettségű szakem­berek gyakornoki évét. A munkahelyi vezetők nem tesznek különbséget a jól dol­gozó idős és ifjú szakember jutalmazásánál. Segítik a ka­tonai szolgálatot teljesítő fia­talokat. Nem valósult meg a tervben szereplő sportpálya építése, de ezt kárpótolja az ifjúsági park megvalósításá­nak gyorsítása. Az év végi zárszámadó köz­gyűlésen az eredményektől függően kitérnek a lakásépíté­si hozzájárulásra, és min­dent elkövetnek, hogy esvre több fiatal kapjon új családi lakást. A tartalmas beszámo­lóból kiviláglott, hogy számos azon terület, ahol rengeteg a pótolnivaló. — kotlák — Doktor úr, jó szerencséi! — A FOGORVOSI KARRA jelentkeztem először, de nem vettek fel. így kerültem a pásztói kórházba, ahol a bon­colásnál, a metszetkészítések­nél segédkeztem. A követ­kező évben sikerült a felvéte­lim. Budapesten, az általános orvostudományi kar hallgató­ja lettem, és 1968-ban szerez­tem meg a diplomámat. Ez­után négy évig Barnán tevé­kenykedtem körzeti orvos­ként, majd Nagybátonyba ke­rültem és 1976 szeptembere óta itt, Kányáson, a Béke-ak­nánál vagyok üzemorvos — írhatná önéletrajzába a barát­ságosan mosolygó fiatalember, dr. Tóth Tibor, akinek a leg­apróbb mozdulatából is nyu­galmat árasztó derű sugárzik. — Nálunk az emberek 90 —95 százaléka a .föld alatt dolgozik — számuk 920 körül mozog —, ezért érthető, hogy az orvosnak és munkatársai­nak a műszakváltások idején — reggel hattól 7,40-ig és dél­után kettőtől fél négyig van a legtöbb dolga. — És valóban itt van „haj­nali” hat órára? — Természetesen. Minden héten négy napot rendelek délelőtt, kettőt pedig délután. Miben különbözik, meny­nyivel nehezebb az ön mun­kája a nem bányaüzemekben vagy körzetekben dolgozó kollégáinál ? — Nagy gondot fordítunk az időszakos kivizsgálásokra, ellenőrzésekre, mivel a fejtés­nél, kitermelésnél fokozottab­ban kell számolnunk a bal­esetveszéllyel, sérülésekkel. Ezeknek a szűrővizsgálatok­nak a segítségével sok olyan embert sikerül megtalálnunk, akinek mozgásszervi, szív­ás érrendszeri, légúti, emész­tőszervi, esetleg cukorbeteg­sége van. Gyakoriak még a bőrgyógyászati elváltozások is — átlagosan ötvenen szenved­nek benne —t hiszen a ned­ves, meleg környezet, a be­fülledő gumicsizma kedvez az ekcéma és a bőrgombásodás kialakulásának. Persze, az ek­céma és a gombás köröm vagy bőrfelszín nem tekinthe­tő foglalkozási betegségnek, „csak” munkahelyi ártalom­nak, ami rettenetesen kelle­metlen tud lenni. — Az évente esvszer meg­tartott nagy szűrővizsgálat során a nem egészen égés i- ségesnek talált bányászokkal mi történik? — Általános orvosi gondo­zás alá vesszük és rends^ero- sen ellenőrizzük őket. Külön­féle gyógyszerekkel, üdültetés­sel, pihentetéssel gyógyítjuk, regeneráljuk megfáradt szer­vezetüket. A Nógrádi Szén­bányáktól idén harmincán voltak — közülük nyolcán a kányási üzem dolgozói —, Jósvafőn, ahol légúti elválto­zásaikat különleges barlang­terápiával kezelték. — A Béke-aknánál milye­nek a rehabilitációs lehetősé­gek? — A csökkent munkaképes­ségű dolgozók — számuk ál­landóan száz körül mozog —, vállalaton belüli elhelyezése szintén az én feladatom. Bi­zony, nagyon nehéz dolog ez! A bányánál nincs könnyű munkahely és az aki évtize­dekig a föld alatt dolgozott, nem szívesen jön a felszín­re... elveszik a pótlék, csök­ken a kereset, megs.rűnik a nyugdíjkedvezmény... Sőt, itt kint még nehezebb a foglal­koztatásuk, hiszen fát, vasat, meddőt, iszapot kell rakodni­uk, és a gépesítés ,meg sem közelíti a föld alattiét. Talán a vállalaton belüli munkaerő­átcsoportosítás segíthetne ezen a gondunkon. — Az új felvételesek kivizs­gálása miként történik? ,— A lehető legaprólékosab­ban. Mert például súlyos lá­tászavarral, fél szemmel tilos leszállni a mélybe... Az új bányaszabályzat értelmében — aminek a fiatalítás a célja —, csak 35 életév alatti jelentke­zőket vehetünk fel és a lehe­tőségekhez mérten nem se­gédmunkásokra, hanem szak­másított munkaerőre van szükségünk. Sajnos, a bányá­szok átlag életkora 44 év, a vájárok elöregedtek és az 55 év körüli kedvezményes nyugdíjkorhatár elérése előtt is sokan elmennek. Egyszóval: égető szükségünk van fiatal szakemberekre! — Munkája során milyen gondokkal kell megküzdenie? — KICSI A RENDELŐNK — de igaz, hogy a műszere­zettsége megfelelő —, jó lenne legalább még egy helyiség... és mmdennap saját költsége­men utazom Nagybátonyból Kányásra és vissza. Soha sen­kitől nem kaptam még húsz fillér térítést sem a buszra, sem a gépkocsira... — álla­pítja meg elgondolkozva dr. Tóth Tibor, majd határozott kézfogással elbúcsúzik. Mi­közben az épület bejáratáig kísér, többen köszönnek rá barátságosan: — Doktor úr, jó szerencsét! Tőcsér Julianna NÖGRÁD — 1978. december 6., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents