Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
Ncm rctyfchj a Z-Iff, csak... Si!kiJ'gr®§if|yár — zökkenőkkel, eredményekkel / | | \ Igaz, utóbbival egyre keve- gyalásokkor nem számítottak IS.*.«/ seub a gond, hiszen e££éle rek- arra, hogy idén kell a Zagylamáció nem is tudom, érke- va II. üzemet felújítani. Vél- Mondjak a gyárban: egy- zett-e mostanság hozzájuk, ték, erre csak 1979-ben kerül f^er. Ugyanazon körülmények Pedig vevőik között nem ke- sor, de aztán a központi ve- között jobban, máskor meg — vésbé igényesek vannak, mint zetők ráeszméltek: akkor az ki érti? rosszabbul nyegy a amerikaiak, kanadaiak, hol- orosházi gyárnak kell leállnia. Zagyva III. Ezek szerint rej - landok, svájciak, NSZK-be- Két siküveghúzó üzem hiá- tély az ASAHI-kemence.’ liek és — természetesen, mi nya pe'dig egyenesen megen— Nem! — hangzik a vá- magunk, magyarok. Bajuk a gedhetetlen. lasz. — Csupán arra nem síküveggyáriaknak csupán a tudtunk még rájönni,' hogy jó minőségből eredő áreme- naha, miért jó, máskor miért lésekkel volt. Hiszen a hazai nem. Hat-nyolc szakemberünk „végez nyomozást”, ám a végeredménytől még távol va- lések-meggyőzések” után százalékkal túlteljesítik, s más gyünk. Hatalmas mennyiségű volt' hajlandó magasabb ősz- gazdaságossági mutatóik is, adat összegyűlt már, amit szeget fizetni a jobb termé- mint példaként a „dollárki- mi képtelenek lennénk rend- kért. (Egyesült államokbeli termelés” (jelenleg ötven. foígy. a jóváhagyott tervek módosítása nélkül kezdtek hozzá a tarjáni rekonstrukcióhoz. Igaz, a tőpiac is csak meglehetősen késexportot, amire nagy gon- hosszú, hároméves „rábeszé- dot fordítanak, várhatóan tíz szerezni: számítógépre bíz- megrendelőik viszont szem- zuk. Lehet; véglegeset így rebbenés nélkül vették tüdősem tudunk meg, de legalább másul a közel ötven százalérint körül hoznak egy dollár értéket) javultak, mégsem túlzottan rózsás a vállalat hely következtetni tudunk valame- kos áremelést; egyébként ide zete. 1980. januárjára terve- lyes befolyásoló tényezőkre. Sz idén több mint hétszáz- zik a feldolgozóüzem „beindu- Arniket aztán ki lehet küszö- negyvenezer négyzetméter- lását”, ahol a tervek szerint,. óölni. Egy már biztos, s ta- nyi húzottüveget exportál- lan ez a legnagyobb go^id: nak.) Ezt kimondva, vélné az már abban az évben 8,5 millió dollár értékű ragasztottminden erőfeszítés ellenére ember, nem is adódhatna de- üveget is előállítanak, s várbukik húzókamrák fjeit a síküveggyárban, hiszen szabályozna jobban fizetnek termékeikért, s az így beáramló pénz ellensúlyozza nehézségeiket. A feltételezés nem helytálló. ( — Várhatóan — említi Ja hatóan a veszteségek jelentő' sen csökkennek. Addig azonban bőven akadnak teendők. Kérdem, végül is miként kívánják gondjaikat megoldani? Kivárják, míg idők sem sikerül a hőmérsékletét Pedig ezen áll vagy minden. — Hallottam, japán szakemberek beutaztatását tervezik. — Igen, szó esett erről. Szóba került.. ■ ' ,, —. 7 ,, , ... „Pli pp Miként az is, illetve ez már evet termelési értekben _ ot- ™ , kész tény: a veszteségek szá- ™llll0S veszteseggel zárjuk, gondjaira, vagy.... mottevő csökkentése céljából nehezednek el szavai számítógépet szereznek be. ~a eIeve veszteségesre Programozás, az anyag leg- volt tervezve, a kemencefel- jobb méretezése szempontjá- újítások miatt. Ennek osztói tarthatatlan a mai papi- szege pedig kitesz otvenmil- ron-számítósdi. (A gond je- lot' lenleg csupán az: svájci vagy A Zagyva II. felújítására más tőkésállambeli szerke- hatvanmilliónál is többet, a zetet vásároljanak-e?!) Zagyva III-ra, negyvenTovább kell lépni, mi több: milliót költöttek. Eredmény- azt produkálni, amire a Zagy- telenségüknek egyébként — va III. is, a japán technológi- most már bizonyos — a nem ával teremtődött. Minőségi kellő előrelátás is a döntő téhász Gyula igazgató — ezt az végeztével, saját maguk jönnek ra az ASAHI-kemence Presztízsből nem hívnak külső segítséget? — Mi nem szégyelljük, ha valaki nálunknál jobb — adódik a diplomatikus válasz, — de... A mondat befejezetlenül marad. Miként arra sem lehetne egyértelmű feleletet adni: mikor lesz végleg „sínen” a salgótarjáni síküveggyár...?! üveget adni, megfelelő meny- nyezője. Hiszen az idei évet, nyiségben és minőségben. 1977-ben előkészítő tervtár(Vége) Karácsony György ■ PIIRKU HTOK Húsz kutató dolgozik az ipargazdaságtani kutatócsoportban. Az elmúlt években A Magyar Tudományos Román Zoltán, aki 1968 óta Akadémia Budaörsi úti kuta- áll a kutatócsoport élén. „A tóházának harmadik és termelékenység a fejlett orszánegyedik emeletén tucat- gokban körülbelül kétszerese az ágazati ipargazdasági es nyi szobát foglal el a miénknek, s ez azt jelenti, szervezési intézetek széles háaz MTA ipargazdaságta- hogy amit — mondjuk — ná- lózata jött létre, ennél sokszo- ni kutatócsoportja, 1960- lünk egy ezerfős üzem tér- rosan nagyobb létszámmal. „A ban kezdte tevékenységét, s mel, azt ott egy ötszáz fős ál- vállalati munkába közvetlenül az első kutatások középpont já- lit ja elő”. ezek az intézetek kapcsolódban az állóeszköz-kihasználás a fő probléma tehát nem nak be”, — mondja Román és a folyamatos munkarend az, hogy kevés a kis telepek Zoltán, — „mi inkább módkérdései álltak. száma, hanem hogy ezek, a szertani segítséget kívánunk Az első időkben Hevesi nagyvállalatok részeként nem a, 1. ,a vállalatoknak. Megkí- Gyula akadémikus irányításé- eléggé önállóak, fejlődési le- e^ore jeIezni az ipar val elsősorban . a folyamatos hetőségük alig van. Az állami fejlodesenek tendenciáit és — munkarend bevezetésének fel- ipar mintegy hétszáz vállalata amennyire ez lehetséges — a tételeit és várható követkéz- több mint ötezer teleppel dől- gazdálkodó szervezeteket idő- ményeit vizsgálták, akkoriban gozik. A telepek túlnyomó ré- b felkészíteni az úi felada- még igencsak újnak számító, sze nem önálló, hanem egy .. ■* szociológiai és pszichológiai nagy egységnek része. Ez vi- tokra felmérésekkel is alátámasztva, szont kapcsolódik az ipárirá- / A hetvenes évektől a terme- nyitás kérdéséhez is: ahhoz a. lékenység és a hatékonyság törekvéshez, hogy minden problémái kerültek előtérbe, ágazatban kevés számú, nagy Egyre több jelenség hívta fel egységet kelljen irányítani, a figyelmet arra, hogy a Persze, ennek is vannak elő- gazdaságirányítás és a nyere- nyei, mert a nagyobb egység ségérdekeltség rendszere ön- jobban tudja koncentrálni az magában nem biztosítja kielé- erőforrásokat, hatékonyabban gítően a termelékenységnöve- léphet fel a világpiacon. De lés tartalékainak .kihasználó- vannak hátrányai is: a nagy sát. A termelékenység növeke- egységek irányítása bonyolultlését még a legfejlettebb orszá- tabb és rugalmasságuk kisebb, gokban is új módszerek, kor- A kutatócsoport vizsgálatai- szerű eljárások tudatos elter- nak középpontjában jelenleg jesztéseve , a vállalatok kozot- az iparpolitika fő kérdései áll- ti tapasztalatcserek szervezése- nak; a termelési struktúra és vei es sok más eszközzel segi- a vállalati szervezet korszerűÚJ KORSZAK HÍRNÖKE A KOMMUNISTA SAJTÓ SZÜLETÉSE M Föld S. Péter | a már történelem, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja eredményeinek, sikereinek legfőbb forrása a pártnak és a tömegeknek kölcsönös bizalmon nyugvó szoros együttműködése volt. Ez az együttműködés azonban nem jöhetett volna létre, ha a párt nem teremti meg az agitációs. és propaganda- munka személyi és tárgyi feltételeit, eszközeit és eszközrendszerét. Éppen ezért döntő jelentőségű, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja nemcsak feladatul tűzte ki a proletariátus és más dolgozó ré. tegek forradalmi nevelését, előkészítését a proletárforradalom kivívására, hanem — az akkori lehetőségekhez mérten — olyan agitációs és propagandabázist hozott létre, melynek révén a néptömegek megismerhettek célkitűzéseit, stratégiáját és taktikáját. Az agitáció és a propaganda egyik legjelentősebb eszköze volt a Vörös Újság, az első kommunista sajtó, amely — a párt megalakulása után alig két héttel — 1918. december 7-én jelent meg. „A Vörös Újság nem akármilyen lapindulást jelentett, nem egyetlen újságot, hanem teljesen új korszakot. A Vörös Újság az új elveket hirdető, egy új társadalmat előkészítő kor, egy új hatalom, a munkáshatalom világának egyik bölcsője és műhelye volt”. A leghaladóbb eszmét, a marxizmus—leninizmus eszméjét hirdetve, következetesen képviselte a munkásosztály, a dolgozó nép érdekét, híven szolgálta a párt politikáját. Tájékoztató, mozgósító, szervező és propagandamunkája a forradalmi cselekvést segítette, szavának hitelével az új iránti bizalmat erősítette. Ezért minden haladó elődjét felülmúlta, s az új korszak hírnökeként, a magyar kommunista sajtó szűrőjeként emlékezünk rá 60 év távlatából is. S emlékezünk mindazokra, a bátor és forradalmár újságírókra, akik nehéz körülmények között hirdették az igazságot, s elkötelezetten kiálltak a szocializmus, a nép ügye mellett. A reakció sötét erői, a fehérterror idején elfojtották az igazság krónikáját. A felszabadulás után azonban újra feltámadt, hogy hirdesse az eszmét, segítse az új társadalom felépítését. A mai magyar sajtó és munkásai büszkén tekintik az első kommunista sajtót példaképnek, melynek fellépése, munkája értékes tanulsággal szolgál. Ma, a fejlett szocializmus építésének körülményei között is a sajtó legalapvetőbb szerepe ugyanaz, mint a 60 évvel ezelőtti kommunista sajtóé volt. Legfontosabb funkciója, hogy beavassa és megnyerje a tömegeket a pánt politikájának,. Terjessze a marxista —leninista ideológiát, nevelje, hitelesen és gyorsan tájékoztassa a lakosságot, mozgósítson és szervezzen legfontosabb feladataink végrehajtására; segítse elő az alkotó aktivitás kibontakoztatását! Ugyan, akkor tükrözze a valóságot, a szocialista építés folyamatait, elemezze a pozitív és a negatív tendenciákat, bemutassa az eredményeket és a problémákat, valóság- fedtáró és kritikai cikkeivel hívja fel a figyelmet az új jelenségekre, harcoljon az ósdi, a maradi, a marxizmus—leninizmus tanításaival szemben álló nézetek ellen. A sajtó általános funkcióinak megtartása mellett a tömegpolitikai munkában azonban figyelembe kell venni azokat a megváltozott körülményeket is, amelyek a fejlett szocializmus építésének mai időszakát jellemzik. Ilyen pld. —, ha csak érintőleg is említjük —, hogy jelenleg népgazdaságunk intenzíven fejlődik. Műveltebbek, tájékozottabbak és felkészültebbek az emberek. A legalapvetőbb politikai kérdésekben a társadalom két alapvető osztálya és rétegei között teljes a nézetazonosság. Mind jobban élnek az emberek a szocialista demokrácia adta lehetőségekkel, és fokozódik közéleti tevékenységünk. A szocialista életmód térhódítása következtében a lakosság egyre jobban azonosul a szocializmus értékrendszerével. s növekszik a közösség iránt érzett felelőssége. A tájékoztatás demokratizmusának fejlődése, a tájékoztatási eszköz- rendszer kiszélesedése — a nagy példány- számú napi. és hetilapok, folyóiratok, rádió, televízió, filmhíradó — lehetővé tette, hogy a tömegkommunikációs eszközök eljutnak az egész lakossághoz. S végül a változó körülményekhez tartozik, hogy a békés egypás mellett élés elvének gyakorlattá válása mellett éleződik az ideológiai harc. Mindebből következik, hogy a tömegközlési eszközöknek megnövekedett olvasói, nézői és politikai igényeket kell ki- elégíteniök. A tájékoztatásnak, az agitáció- nak jobban be kell avatniok az embereket a politikába. A sajtónak meg kell értetnie a nehéz és bonyolult társadalmi folyamatokat, s ebben az egyes ember szerepét, feladatát. Más szavakkal: mindennap megmutatni az egyszerűben a bonyolultat, a bonyolultban az egyszerűt, hogy a kibontakozott aktív cselekvőkészséget fenntarthassuk, erősíthessük. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tömegbefolyásolás minden eszköze együttműködik a politika szolgálatában. Állandó, tervszerű és konkrét munkát végez, hitelesen és gyorsan tájékoztat, a valóságra épít és a lényegre orientál. Pártunk az elmúlt több mint két évtizedben marxista—leninista politikájával, munkájával olyan légkört teremtett az országban, amelyben a társadalmi aktivitás, a szocialista demokratizmus nemcsak kibontakozhatott, hanem követelménnyé is vált. Sajtónk — beleértve a rádiót és a televíziót is — s politikát jól szolgálta, s hozzájárult a párt és a tömegek kapcsolatának további erősítéséhez, a közvélemény érzékeléséhez és formálásához. A tömegkommunikációs eszközök tevékenysége megfelelően tükrözi társadalmi viszonyainkat, egészében kielégíti a vele szemben támasztott követelményeket. Á magyar sajtó napján alkalom nyílik arra is, hogy köszöntsük a magyar sajtó munkásait: szerkesztőket, újságírókat, tudósítókat, levelezőket, a technikai alkalmazottakat, a nyomdászokat és a lapterjesztőket, akik naponta az információ sokaságát juttatják el hozzánk. Akik hűen szolgálják sokrétű és felelősségteljes munkájukkal pártunk politikáját, szocialista hazánk ügyét és mind jobban kielégítik az olvasók, a nézők, a rádióhallgatók igényét. Figyelembe véve növekvő feladatainkat, a változó körülményeket, lépést tartanak a fejlődéssel, pártosan és elkötelezetten teljesítik hivatásukat. Németh Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának al oszt ál yv ezet ő j e tik. Különböző empirikus vizs1 sítése. A szervezeti rendszer és az érdekeltség vizsgálatánál gálátokat kezdtek a vállalatok- abból indultak ki? bogy nem- nal arra vonatkozóan, hogy csak a vállalati és a népgaz- tórmelekenyseg no- dasagi érdeket kell megkülön- yekedeset elősegítő es gátló böztetni, de az ágazati és te- J-'™^ezok- Az utóbbiak közül rületi irányításban is érvenye- kuionosen kettő lenyeges: a sü!nek külön érdekek. Az ösz. Bpecializáció alacsony foka es tönzők rendszere sem kielégí- a vállalatok közötti kooperáció- t5 Erre a iegjobb példa: évek ban mutatkozó zavarok. A ku- d^a c;d az export növelése, de ta ások alapjan megalapítót- e2t egy olyan mutató segítsé- tak,_ hogy a kooperáció akaao- gével mérik, mely nem tük- zasanak egyik oka az 'PfP rözi, hogy az exportált termé- szervezet túlzott kozpontositá- kekbez mennyi importot hasz- sa. Azt a bizonyos hatteret, náltak fel. Ha egy vállalat amelyen annyian reklamál- megkétszerezi exportját, min- nak^ ma az iparban es a gaz- denfelől elismerés övezi —, dasagban —-, es amely nagy- hogy ehhez esetleg háromszor fokú ^speciahzacio mellett, annyi importot használt fel, korszerű eljárásokkal gyárt a - azt ritkán kérik számon. katrészeket, nyújt szolgaltatasokat — a fejlett országokban Gazdaságunk gondjai kö- óltalában kis-, vagy középüze- zött emlegetik a munkaerőinek látják el. Ezeknek a vál- hiányt, s ezzel kapcsolatiban lalatoknak ez a fő feladatuk, az ipargazdaságtani kutatólétük is attól függ, hogy ezt a csoport hívta fel a figyelmet feladatot becsülettel, a vevők arra — és ez ma eléggé elfo- megelégedésére lássák el. „Ha gadottá vált —, hogy az or- nem az alacsony termeié- szagban valójában nem mun- kenység miatt sokszor felesle- kaerő-, hanem tel.iesítményhi- gesen felduzzasztott létszámo- ány van. A vállalatoknak ez- kat, hanem a termelés mére- ért nem a többletmunkaerő, teit nézzük, ipartelepeink nem hanem a hatékonyságnövelésit olyan nagyok” — mondja lehetőségeit kell keresniük. Korszerű fűtőberendezések készülnek Nagybátonyban, a FÜTÖBER nagybátonyi gyárában. A Buda v'sti Nemzetközi Vásáron is sikerrel szerepelt konvektorok gyártásával a lakásépítési program sikeres végrehajtását segítik. Száz aranyérmes termék A KGST-n belüli munka- megosztás alapján Bulgária foglalkozik pupliningek, pamut- és selyemszövetek, konfekcióruhák, bőr- és szőrmeáruk készítésével. Az 1976—80, közötti időszakban ehhez még a sportcikkek gyártása járul. A bolgár könnyűipar fejlettségét mutatja, hogy a KGST-n belül az egy főre jutó pamut- és gyapjúszövetgyártásban az ország a második helyet foglalja el. A bolgár könnyűipar termékei keresettek külföldön. Sikerüket bizonyítja, hogy az elmúlt .tíz esztendőben száz termékük nyert aranyérmet nemzetközi vásárokon. A szocialista országok mellett megjelennek a bolgár könnyűipari cikkek, az NSZK, Franciaország, Nagv-Britannia, a skandináv országok, a Közel-Kelet, Ausztrália, Űj-Zéland és Latin- Amerika üzleteiben is. A hetedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődik Bulgária könnyűipara: a termelés előreláthatólag 45 százalékkal nő, ugyanakkor új technológiák bevezetésével javítják a minőséget is. Az ipar korszerűsítésére, a munkafeltételek javítására ennek a tervidőszaknak a végéig kereken 54 millió levát szánnak. A terv szerint a könnyűiparban az átlagkeresetek rövidesen elérik a gépgyárak munkásainak jö> védelmét.
