Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-30 / 306. szám
Vasi falumúzeum. Légi felvétel Szombathely belvárosáról. Szombathely M agyarország legrégibb városa lesz a fiatal Salgótarján játszótársa pár nap múlva a televízió Ti és mi vetélkedőjén. Ez a város Szombathely, ahol a minap jártunk, hogy képeket villantsunk fel múltjából és jelenéből. Nyugat-Dunántúl egyik ősi városi központját sok jelzővel illették történelme során. Volt például „Pannónia első, büszke, római hivatalnokvárosa” és „Nyugat Királynője”, hogy csak e két címet említsük. De hívhatnánk az orchideák városának is, hiszen határában „virágzik” az ország legkisebb termelőszövetkezete, amelyet Európa nagy virágexportőrei között tartanak számon, s különösen orchideái keresettek az európai piacokon. Maradjunk azonban csak annál, hogy Szombathely ma az ország tíz legnépesebb városa közé tartozik s megkülönböztetett szerepe van Nyugat-Magyaror- szág idegenforgalmában. A hajdani „boiusok pusztaságán” időszámításunk után 43-ban Róma légiói emeltek várost Claudius parancsa szerint, a Borostyánkő út mentén. Savaria császári székhely is volt. Septimus Severust itt ÉPEI kiáltották ki császárrá, itt uralkodott Constantinus Chlo- rus. Járt falai köz.ött Nagy Constantin és Iulianus „aposz- tata”, rendeletet keltezett innen Valentianus. Virágzott itt az egyiptomi Isis kultusza, jelentősek voltak őskeresztény gyülekezetei. A római Savaria 455-ben földrengés áldozata lett, hívták így is — nem tudni, mely időtől — „Stein am Anger”, wgyis: kő a pusztaságban. Zombothel nevét először IV. Béla 1264-ben keltezett oklevele említi. Nem szólunk most a középkori, barokk és polgár városról, amelynek emlékei koronként váltakozó gazdagságban várják a látogatót, fordítsuk tekintetünket inkább a jelenre. Szombathely napjainkban a vasi—őrségi vidék virágzó központja. A Szombathely című Panoráma képeskönyvben írja Kulcsár János, hogy a város „faforgácslapból 60 százalékát, lábbeliből 15,3 százalékát, gyapjúszövetből 12,6 százalékát adja a magyar ipar termelésének.” Vas megye ipari termékeinek csaknem hatvan százalékát itt állítják elő. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát, a Lakástextil Vállalat, a MÁV járműjavító üzem, a Savaria Cipőgyár, nem utolsósorban a győri Rába-gyár szombathelyi üzeme országosan is ismertek. A város 1972-ben kapta meg a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János-emlékérmét. Kulturális élete eleven és gazdagodó. A tavasszal és nyár végén zajló Savaria-program eseményei országos, sőt nemzetközi hírűek, így például a nemzetközi női kosárlabdatorna, vagy éppen a Savaria nemzetközi táncverseny és magyar táncbajnokság, amely nem hivatalos világbajnokságnak számít az amatőr táncvilágban. Az Iseumban operabemutatók zajlanak, Mozart Varázsfuvolája évenként felcsendül itt. A Savaria urbanisztikai nyári egyetem az ember és környezete kapcsolatának kérdéseivel foglalkozik s megrendezik ekkor a magyar városok fórumát. A város zenei és kóruskultúrája magas fokú. A volt műemlék-zsinagógából kialakított Bartók Béla- terem emlékezetes zenei események színhelye. Nemzetközi hírű a Petró János főzeneigazgató vezette szombathelyi szimfonikus zenekar, a MÁV Haladás férfikar és Erkel- kórus, a Jeunesses-kórús, az Ungaresca együttes. A Savaria táncklubot, amelyet Rimányiné Kiss Anikó vezet, az ország legjobb táncklubjai között’ tartják nyilván. Szombathelyen rendezik meg a fal- és tértextil-, valamint az iparitextil-biennálékat. A Savaria Múzeum tekintélyes textilgyűjteménnyel rendelkezik, ezt legutóbb Franciaországban mutatták meg nagy sikerrel. A Szombathelyi Képtárépítő Egyesület elnöke dr. Gonda György államtitkár. Az egyesület mindazokat tömöríti, akik társadalmi munkával járulnak hozzá a leendő városi képtár létesítéséhez. A képtár társadalmi összefogással jön létre, egyedülálló módon az országban. Otthont ad Derko- vits Gyula, Dési Huber István életművének, illetve a szocialista művészeti törekvéseknek napjainkig. A Savaria téren diszkót áll a római Savaria alapításának emlékére. Az oszlop tetején Tyche istennő bronzszobra tekint a messzeségbe, öt a véletlen istennőjeként is tisztelték. A város jövőjének tervezői nem az ő nevében munkálkodnak, hanem messzemenő tudatossággal alapozzák a holnapot. Tóth Elemér Szombathely legújabb büszkesége a Borostyánkő Áruhál műszaki osztályának egyik részlete. A Borostyánkő út egyik részlete a Romkertben, A MÄV járműjavító üzemének egyik részlete. Metszet az 177-es évekből a belvárosról. Fotó: Tóth Imre _______________________________________________t N ÓGRAD - 1978. decenibei 30., szombat 5
