Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
Befejeződött az országgyűlés ülésszaka {Folytatás az I oldalról) si'bbnak tartom a felvásárlás eddigieknél még körültekintőbb megszervezését. — A kereskedelmi munkában is minőségi fejlődést kell elérni. A fizetőképes kereslethez jobban igazodó árukínálatot még szervezettebb, fegyelmezettebb kereskedelmi munkával, a szükségletek alaposabb felmérésével kell biztosítani. A kereskedelmi dolgozóknak még aktívabban kell részt venni kereskedelmi politikánk végrehajtásában. Ennek érdekében is tovább kell fejleszteni a szocialista kereskedelemben nagy hagyományokkal rendelkező munka- verseny-mozgalmat. A kollektívák vállalásaikban helyezzék előtérbe a minőség, a hatékonyság, az udvariasság követelményeit. A változó körülmények, a kereskedelmi vállalatok, fogyasztási szövetkezetek vezetőitől kezdeményezőbb magatartást, gyorsabb reagálókészséget igényelnek. Tudomásul kell venni, hogy a feladatokat nem az állami terhek növelésével, hanem jobb szervező, irányító munkával, nagyobb felelősségvállalással, a hatékonyság növelésével lehet és kell megoldani. Mi is, Nógrád megyében, a kereskedelem dolgozói, vezetői, a megnövekedett feladatok tudatában készülünk fel az 1979. évi áruellátásra, nagy figyelmet fordítunk a kis települések jobb alapellátására, ki* emelt feladatként kezeljük a munkásellátás továbbfejlesztését, a gyermekétkeztetésben részt vevők számának növelését. Az iparcikkfogyasztásban a társadalompolitikai célokkal összhangban a gyermeknevelés, a nők háztartási munkáját megkönnyítő lakáskultúra fejlesztését is előmozdító, tartós fogyasztási cikkeket kívánjuk előtérbe helyez i, valamint a kéreskedelmi munka hatékonyságának növelésével, az udvarias kiszolgálással az ideinél jobb, választékosabb áruellátást kívánunk biztosítani, hozzájárulni ezzel is a jó politikai légkör alakításához, pártunk életszínvonal-politikai célkitűzéseinek megvalósításához. Tisztelt országgyűlés! Életszínvonal-politikánk védelme megköveteli, hogy a tervezettől eltérő indokolatlan áremelések ne következzenek be. Ennek megakadályozása érdekében a kormány növeli a vállalatok áremelési szándékának bejelentési kötelezettségét, emellett szükségesnek látszik az árellenőrzések fokozása, szigorítása, kiterjesztése termelőre, forgalmazóra egyaránt. A fogyasztói árellenőrzések során szerzett jó tapasztalatokat hasznosítani kell. Ennek következtében indokoltnak látszik az árellenőrzések társadalmi bázisát továbbfejleszteni és kiterjeszteni a kereskedelem egész területére, beleértve a nagykereskedelmet is. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a kereskedelmen belül a ruházati és a vegyesiparcikk-szakma területén kevésbé gyakoriak és hatékonyak az árellenőrzések, holott itt a legnagyobb az ármozgás, ennek következtében a fogyasztói megkárosítás lehetősége a területen megnövekedett. Tisztelt országgyűlés! A kormány által beterjesztett 1979. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. A pénzügyminiszter válasza Éaluvégi Lajos jólesően nyugtázta, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvény- javaslat vitájában a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgazdasági összefüggések , a gazdaságpolitikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése. Joggal mondhatta több felszólaló, hogy nem újabb összegekért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredményesebb legyen. A törvényjavaslatot támogató előadói beszéd és vita megmutatta, hogy a gazdasági munka egy újabb szakaszánál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támaszkodva kell a feladatokat kijelölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított: ez az év egy nagyobb gazdaságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcsolódik. Ez a megállapítás nem egyszerűen formális kifejezése az előretekintésnek, hanem nagyon mély átgondolása unnak, hogy a nagyobb követelmények, erőfeszítések a következő tervidőszak munkáját is megalapozzák. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzete és a világgazdaság mai feltételei megkövetelik: gazdasági fejlesztési politikánk jobban illeszkedjék a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Bontakoztassuk ki még jobban a KGST-orszá- gokkal folytatott együttműködés progresszív elemeit, s a külkereskedelmen keresztül még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi haladás forrásait. Elsősorban minőségileg nagyobbra értékelhető teljesítményekkel! Ez a megközelítés reális és arra figyelmeztet, hogy a napi feladatok mellett a nagyobb ösz- szefüggésekre is rá kell irányítani a tekintetet. Faluvégi Lajos hangsúlyozta: a terv és költségvetés végrehajtását a kormány beavatkozásra készen figyelemmel kíséri 1979-ben. Ugyanezt kérte a pénzügyminiszter más irányító szervektől is hozzátéve: a zárszámadásnál a folyamatos ellenőrzés tapasztalatairól is tájékoztatást adnak a képviselőknek. Határozathozatal Az országgyűlés az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Az fgazságügyminiszler expozéja 'Dr. Markója Imre az új Büntető Törvénykönyv javaslatáról szóló előadói beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmusban is egyik fontos szervezője és szabályozója a társadalmi-gazdasági folyamatoknak. A bűnözésről szólva elmondta: korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a helyzetet, hogy a bűnözés mértéke az elmúlt másfél évtizedben lényegében azonos szinten mozgott. A bűnözés elleni küz- dé’emben további határozott erőfeszítésekre van szükség. Ehhez viszont tisztán kell látni abban a nagyon fontos kérdésben, hogy a bűnözés a szocializmusban is társadalmi jelenség és az eredményes küzdelem elképzelhetetlen a társadalom legszélesebb körű összefogása nélkül. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésének történetét, majd rámutatott: — E törvényjavaslat remélhető elfogadásával tulajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását. Igaz, hogy az új Büntető Törvénykönyvvel ösz- szefüggésben 1979. első fél évében még néhány jogszabály megalkotására sor kerül. Ezért javasoljuk, hogy az új büntető törvény 1979. július 1-vel lépjen hatályba, mert szeretnénk, ha addig a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok felkészülhetnének a törvény alkalmazására, az irányító szervek pedig minden feltételt biztosítanának ehhez, ideértve a végrehajtási jogszabályok megalkotását is. — A Büntető Törvénykönyv célja, hogy védelmet nyújtson a társadalomra veszé2 NÓGRÁD - 1978. december 22., péntek lyes magatartásokkal szemben, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, a törvények tiszteletére. A javaslat a bűnözés elleni sikeres harc, a hatékony bűn- megelőzés érdekében mindenekelőtt a büntetendő magatartások körének helyes megvonására, illetve e társadalomra veszélyes magatartások reális, a mai társadalmi igényeket, de a fejlődés várható irányait is Lelégítő meghatározására törekedett. — A törvényjavaslat több új bűncselekményi meghatározást tartalmaz. Így — döntően a nemzetközi összefüggések miatt — büntetőjogi védelmet biztosítunk a terror- cselekmények, a muzeális értékek fosztogatása, rongálása, illetve az ország területéről engedély nélkül történő kivitele ellen, illetve fokozzuk a kábítószerrel és a kábító hatású anyagokkal kapcsolatos cselekmények büntetőjogi fenyegetettségét. Viszont mindenekelőtt az itthoni veszélyhelyzetek felismerése miatt védjük büntetőjogilag is az emberi környezetet, természeti értékeinket, műemlékeinket és más fontos érdekeinket. Az igrzságügyminiszter elmondta, hogy a javaslat több bűncselekménycsoportnál az eddiginél szélesebb körben épít a jogi felelősség olyan egyéb formáira, mint a szabálysértési, a polgári jogi, az államigazgatási jogi és a munkajogi felelősség, vagy a gazdasági bírság intézménye. A tervezet a bűncselekmények körének szűkítésével számos olyan magatartás elbírálását utalja ezekbe a felelősségi formákba, ahol a törvény előkészítőinek megítélése szerint a büntetőjogénál még eredményesebb és hatásosabb is lehet a fellépés, a felelősségre vonás. — így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértési és magánlakássértési ügyeket, bizonyos csekélyebb jelentőségű közlekedési bűncselekményeket, a kis kárt okozó vagyon elleni cselekmények újabb csoportjába tartozó ügyeket szabálysértésként bírálják el a jövőben. A törvényjavaslat ugyancsak szűkíti a büntetendő magatartások körét a gazdálkodás rendje elleni büncseiekme- nyeknél is, ahol a jövőben azokkal a népgazdaság érdekeit jelentősen sértő, a társadalomra kiemelkedően veszélyes cselekményekkel szemben indokolt csak a büntetőjogi felelősséget kilátásba helyezni, amelyek esetében a gazdasági szankciók, illetve az egyéb felelősségi formák már nem elegendők. — A vagyon elleni bűncselekmények között is több olyan jelenleg büntetendő magatartás van, amelynél a bírósági eljárás szükségtelen, illetve amely szabálysértési úton is hatékonyan elbírálható. A lopás, a sikkasztás, a csalás, a jogtalan elsajátítás, a szándékos rongálás és a hűtlen kezelés bűncselekményt és szabálysértést megvalósító alakzatait jelenleg az 500 forintos értékhatár választja el egymástól. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ennél valamivel nagyobb kárt okozó magatartás társadalmi veszélyessége is lehetővé teszi a büntetőjogon kívüli felelősségre vonást. Sőt, az ilyen cselekmények miatt a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a jelenleginél sokszor hatékonyabb, gyorsabb eszköz is lehet. Ezért külön jogszabályban a szabálysértési értékhatár ezer forintra emelésére tesznek majd javaslatot. E körben — értékhatártól függetlenül — továbbra is bűncselekmények maradnának természetesen azok az esetek, amelyeknél az elkövetés módja — betöréses lopás, — illetve az elkövető személyisége — visz- szaeső — fokozottabban veszélyes a társadalomra. A törvényjavaslat büntetési és intézkedési rendszeréről szólva a miniszter kiemelte: — a szabadságvesztés például — a törvényjavaslat szerint meghatározott esetekben — lehet életfogytig tartó, illetve az eddigi egyhónapos alsó határ helyett három hónaptól 15 évig, halmazati vagy összbüntetés esetén 20 évig terjedő. Ez a büntetés a bűncselekmények többségénél alkalmazható, számos új rendelkezés biztosítja azonban, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésre csak a valóban indokolt esetekben kerüljön sor. Így néhány bűncselekménynél a büntetés kizárólag pénzbüntetés lehet, amellyel kapcsolatban a javaslat a pénzbüntetés kiszabásának új, az egyéniesítést jobban lehetővé tevő rendszerét vezeti be. Lényegesen bővül azoknak a magatartásoknak a köre is, ahol a szabadságvesztés mellett a javító-nevelő munka és a pénzbüntetés szerepel választható büntetési, nemként. A szabadságvesztés helyettesítését célozza a mellékbüntetések, tehát például a járművezetéstől való eltiltás — önállóan főbüntetés kiszabása nélküli alkalmazásának lehetősége. Ilyen irányban hat az az új intézmény is, hogy hat hónapi szabadságvesztésnél enyhébb büntetés helyett munkaterápiás intézeti kezelésre kötelezhető az elkövető, ha bűncselekménye alkoholista életmódjával függ ösz- sze. Az igazságügyminiszter kérte az országgvűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa a? ország törvényei közé. A törvényjavaslat vitájában többen kértek szót. Az igazságügyminiszter válasza Dr. Markója Imre örömmel állapította meg, hogy nagy érdeklődést váltott ki e valóban nagy fontosságú és politikailag is jelentős törvény- javaslat. Ez jellemezte a tervezet társadalmi és szakmai vitáját, csakúgy, mint az országgyűlés plénumát és a jogi bizottság ülését. A soksok támogató szándékú megjegyzés, észrevétel és javaslat nemcsak ahhoz segítette hozzá a törvényelőkészítőket, hogy „javított kiadásban” tehessék le a ház asztalára a Büntető Törvénykönyvet. Segítséget nyújtott ahhoz is, hogy — a törvény minél következetesebb megvalósítása érdekében tovább tökéletesítsék a gyakorlati munkát is. Teljesen egyértelmű, hogy a jó törvény és a színvonalas jogalkalmazás elválaszthatatlan fogalmak. Ezt szem előtt tartva a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy jól felkészülve és jó feltételek mellett kezdhessenek hozzá a törvény végrehajtásához. Határozathozatal Az országgyűlés a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Vénusz-12 Szovjet címer a bolygón Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: 93 nap időtartamú, több mint 240 millió kilométer hosszúságú út megtétele után december 21-én, moszkvai idő szerint reggel 6 óra 30 perckor — kevesebb, mint négy perccel az előre meghatározott időpont előtt — leszállt a Vénusz bolygó felszínére a Vénusz—12 szovjet bolygóközi kutatóállomás leszállóegysége. A beépített műszerek csaknem két órán, összesen 110 percen át sugároztak adatokat Földünkre a testvérbolygó felszínéről. Mint ismeretes, a legutóbbi páros szovjet űrkísérlet során a Vénusz—9 és 10 jutott el az égitestre, ahonnan televíziós képeket is sugárzott. Jelenleg is leszálláshoz készülődik a második szovjet kutatóegység: a Vénusz—11, — amelyet öt nappal korábban indítottak ugyan útnak, mint párját, — december 25-én jut el a bolygóhoz. A Vénusz—12 szeptember 14- én indult kutatóútjára. Útközben a bolygóközi kutatóállomás állandóan sugározta a Földre, a nagy távolságú űrkísérletek szovjet irányítóközpontjába a műszerek által mért adatokat. A mérések a többi között a közös szovjet— francia űrkutatási programban meghatározott vizsgálatokra irányultak, így a gamma-sugárzás mértékére. A Vénusz—12 december 19- én jutott el a Vénusz közelébe. Itt levált róla a leszálló- egység, maga az állomás 35 ezer kilométer távolságra haladt el Földünk testvérbolygója mellett és folytatja útját a világűrben. A leszálló- egység megkezdte a leszállási manővereket. A bolygó sűrű légkörébe másodpercenként 11,2 kilométeres sebességgel lépett be s előbb a légkör fékezte pályáját. 67 kilométeres magasságban kinyílt a fékező ejtőernyő, majd röviddel később a fő ejtőernyő is: a leszállóegység egy ideig ejtőernyővel megkezdte a leereszkedést. Innen különleges fékezőberendezés segítségével haladt tovább a felszín felé. A bolygóközi állomás magával vitte a világűrbe a szovjet állam és a kommunista párt megteremtője, Lenin arcképét, a leszállóegység pedig eljuttatta a Vénusz felszínére a Szovjetunió címerét. A beérkezett adatokat a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kutatóintézetében dolgozzák föl. A Vénusz—12 kikeres útja újabb bizonyítéka, annak, milyen magas fejlettséget ért el űrkutatási feladatok tervezésében és végrehajtásában a szovjet tudomány. TA SZSZ-nyilatkozat Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság diplomáciai kapcsolatainak felvétele kapcsán Carter amerikai elnök nyilatkozatot adott az egyik amerikai rádió- és tévétársaságnak, s ebben utalt Leonyid Brezsnyevvel, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével lebonyolított üzenetváltására. Mint hivatalos helyről, a TASZSZ tudomására jutott, Carter üzenetében tájékoztatta Leonyid Brezsnyevet a diplomáciai kapcsolatok küszöbönálló rendezéséről. Hangsúlyozta, hogy ennek a lépésnek nincs más célja, mint az egyetemes béke elősegítése, s kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy ez valamennyi országnak hasznára válik. Válaszában Leonyid Brezs- nyev tudomásul vette e nyilatkozatot, valamint az amerikai fél korábbi kijelentéseit, miszerint az Egyesült Államok Kínával fenntartott kapcsolatainak fejlesztése nem iráivul a Szovjetunió eben. Két szuverén állam között a normális kapcsolatok megteremtése — természetes do* log — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió az eddigiekhez hasonlóan továbbra is síkraszáll az ilyen jellegű államközi kapcsolatok mellett. Más kérdés azonban, hogy milyen alapon történik a normalizálás, milyen célokat követnek a felek. Ez szintén magától értetődő kérdés, különösen, ha figyelembe vesszük Kína jelenlegi irányvonalának egészen határozott célzatosságát. Ennek kapcsán válaszában Leonyid Brezsnyev felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai— kínai közös közlemény olyan kifejezéseket tartalmaz, melyeknek célzatossága — figyelembe véve a kínai vezetők megszokott frazeológiáját — teljesen nyilvánvaló. A Szovjetunió magától ér* tetődően figyelemmel kíséri; hogv a gyakorlatban hová vezet az amerikai—kínai kan- csolatok fejlesztése, s ebből levonja a szoviet politika további alakításához szükséges megfelelő következte*écoVpt. (MTI) Interpellációk Jazbinsek Vilmos, (Baranya m. 14 vk.) a Mecseki Szénbányák Vállalat főmérnöke Gergely István államtitkártól, az Országos Vízügyi Hivatal elnökétől azt kérdezte: várható-e, hogy a komlóiak ivóvízgondjait legalább átmeneti jeleggel megoldják, s mikor számíthatnak arra, hogy a várost véglegesen bekötik a Pécs vízellátását biztosító Duna II. vízvezetékrendszerbe? Az OVH elnöke elmondta, hogy a jelenlegi feszültségeket Komlón a már készülő Poroszló környéki kutak üzembe helyezése fogja átmenetileg enyhíteni. A végleges megoldást Komló számára is a Dunából kiinduló és a Pécs vízellátását biztosító vezetékrendszer átadása garantálja majd. Ennek első ütemét 1981-re fejezik be, a második ütem a következő tervidőszakban valósul meg, de már ennek tervezése megkezdődött. Novák Pálné, (Heves m., 12. vk.) Hatvan város Tanácsa egészségügyi osztályának vezetője azt kérdezte Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi minisztertől, hogy a hatvani vasúti hídról, illetve a Hatvan —Kerekharaszt közötti útvonalról mikor tiltják ki a lassú járműveket, s 1980—1932. között az autópálya forgalmának legalább ecv ága a városon kívüli autóútra kerül-e? Pullai Árpád elmondta, bogy a Hatvan—Kerekharaszt közötti útszakaszon megtiltják a lassú járművek közlekedését, a vasúti hídról pedig a csúcsidőkben tiltják ki a forgalmat akadályozó lassú közlekedési eszközöket. Az M 3-as autópályának a 21- es salgótarjáni főúttal való összekötését 1980-ban tervezik, s ekkor a forgalom •— ebben az irányban — elkerüli maid a várost. Kovács Istvánná, (Pest m., 1. vk.) a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kislarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse Pest megyei települések — Kistarcsa, Pécel, Mogyoród, Fót, Gyál, Pomáz, s számos más település — villanyhálózatának ügyében interpellált a nehézipari miniszterhez, hogy az elavult villanyhálózat felújításához, korszerűsítéséhez nem tudnának-e további segítséget nyújtani? Simon Pál miniszter leszögezte: ha a pénzügyi és a kivitelezési feltételeket megteremtik, a Nehézipari Minisztérium — a tanácsi megrendeléseknek megfelelően — elvégezteti a közvilágítás-fejlesztési munkákat. Az interpellációra adott válaszokat az interpelláló képviselők és az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés téli ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. [
