Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
Folyamatosan javítják, illetve ellenőrzik a különböző bányai berendezéseket a Nógrádi Szénbányák Vállalat nagy* bátonyi gépüzemében. A képen Nagy Lajos villanyszerelő az F—6-os fejtő-rakodó gép elektromos részét ellenőrzi. Január 1-től felemelik az alacsony 1979. január 1-től — a rendszeres évi nyugdíj-kiegészítésen túl — felemelik az alacsony összegű nyugdíjakat, a nyugdíjak és járadékok alsó határát — erről hozott határozatot a Minisztertanács, a SZOT pedig kidolgozta az 'emelés végrehajtásának résznyugdíjakat letes szabályait. Az intézkedés több mint 1 millió 300 ezer nyugdíjast érint, számukra az emelés összesen évi 1,8 milliárd forint többletbevételt jelent. Különböző mértékű emelés azoknak jár, akiknek .a nyug- (Folytatás a 2. oldalon) Síküveggyári tapasztalatok Jja, egélysio Igái a t eredmények kel, teendőkkel Ülésezett az SZMT elnöksége Tegnap két napirendi pont szerepelt a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa elnöksége ülésének programjában: elsőként megvitatták és ezt követően elfogadták a salgótarjáni síküveggyár szak- szervezetének irányító és ellenőrző munkájáról szóló jelentést, majd dr. László István előterjesztésében hallhattak a jogsegélyszolgálat működésének tapasztalatairól, s a további teendőkről. Béres László a salgótarjáni síküveggyár szb-titkára elmondotta: a hajdan volt, alig négyszáz munkást foglalkoztató gyárban jelenleg már közel kétezerkétszázan végzik tevékenységüket, kiknek 94,5 százaléka tagja a szakszervezetnek. Látnivaló hát: szerepük, tevékenységük nagyban meghatározója, segítője a gyári eredményeknek, hiszen — hogv csak az egyik legfőbb tényezőt említsük — hetvennyolc szocialista brigád több száz tagia vesz részt mindennap a feladatok megoldásában. S hogy mily’ sikerrel járulnak ehhez hozzá? A kettős irányítás — egyfelől az Üvegipari Művek, másrészt az ém'tők megyebizottsága irányítása alá tartozó szakszervezet tagiai tevékenv»n vannak ott a gyár terveinek kidolgozásánál, tesznek ajánlásokat, s — hajtják végre azokat. Általuk fogalmazódnak meg évről évre a szocialista munkaverseny célkitűzései. a kollektív szerződés módosításai, s a szakszervezet, amely önként vállalt többlet- munkákra mozgósítja a dolgozók tömegeit. A szakszervezet vezetői — mögöttük tudva a széles tagságot — hathatósan segítik a cselekvési program kialakítását. s tartják a kapcsolatot az üzem párt- és gazdasági vezetőivel. Sikereik jelentősek, ám gondok is adódnak. Nem tudták kellőképpen befolyásolni a balesetek csökkenését, a jobb minőségi munkát, szilárdítani a munkafegyelmet, s biztosítani a munkaverseny- felajánlás teljesítéséhez szükséges feltételeket. Nem minden esetben jó a tagok aktivitása, kulturálódásuk, s különösképp a vidékről bejáró hatszázötven dolgozó gondjainak megoldása akadozik. Az eredmények mellett e fentebb említett nehézségek adnak további teendőket a síküveggyár szakszervezeti vezetőinek most, s a közeli jövőben. A hozzászólások, s az anyag megvitatását követően került sor a jogsegélyszolgálat tapasztalatainak megtárgyalására. E témára lapunk hasábjain még visszatérünk. Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIV. ÉVF., 300. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Napirenden: a jövő évi költségvetés törvényjavaslata Az országgyűlés tanácskozásáról Gordon Judit, az MTI főmunkatársa jelenti a Parlamentből: Szerdán délelőtt — Apró Antal elnökletével — megkezdte tanácskozását az országgyűlés. A téli ülésszakon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. A képviselők néma felállással adóztak a legutóbbi ülésszák óta elhunyt dr. Orbán Lászlónak. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését az őszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A pénzügy minisz tér expozéja — Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása. Ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezethetjük le a gazdasági növekedés ütemét, a fejlődés irányait és az elosztási arányokat — mondotta Faluvégi Lajos. — A gazdasági egyensúly fokozatos elérésének útjára csakis úgy léphetünk, ha mérséklődik a növekedés üteme, mindamellett erőteljesebben kjbontakoznak az intenzív gazdasági fejlődés jegyei; ha a hatékonyság és a növekedési ütem új, kölcsönös egymásra hatása alakul ki. — A termelésnek és a nemzeti jövedelemnek az 1978. évinél, mérsékeltebb, 3—4 százalékos — ezen belül az ipari termelésnek mintegy 4, a mezőgazdaságinak 3—3,5, az építési-szerelési teljesítménynek pedig egyszázalékos — növekedésével számolunk. A gazdasági egyensúly akkor javulhat, ha a mérsékeltebb növekedés hiellett a gazdaságos kivitel erősen bővül, egyszersmind a behozatal növekedési üteme csökken, vagyis kevesebb külső forrást veszünk igénybe. — A belföldi felhasználásnak erőnkön felüli fokozását nem folytathatjuk. Ezért a jövő évben a fogyasztás csak kevéssel növekedhet, s a felhalmozásnak csökkennie kell. A lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal bővülhet, az élet- színvonal emelésében tehát a folyamatosság —, ha . szerényen is, és nem minden réteg számára, de — megvalósítható. A nominális jövedelem számításaink szerint az ideinél kevésbé, a fogyasztói árszínvonal viszont az ideivel majdnem azonos mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nomináljövedelem átlagosan 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 százalékkal lesz magasabb. A fogyasztói árszínvonal emelkedésében —, mint a korábbi években — hatósági áremeléseknek és piaci tényezőknek egyaránt szerepe lesz. Az egy főre jutó reáljövedelem végül is mintegy két százalékkal nő. — A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait is figyelembe véve január 1-től havi 400 forinttal emeljük az 1954 előtt, 300 forinttal, az 1954—59. között, valamint 100 forinttal az 1960—71 között megállapított — 1700 forint alatti — sajátjogú nyugdíjakat. Kiegészítjük az özvegyi ellátást is. 100 forinttal emeljük a nyugdíj alsó határát, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadékot és a szociális ellátást. Havi 500 forintra egészítjük ki a házastársi pótlékot. Ezek az intézkedések 1 300 000 nyugdíjas jövedelmét növelik, együttesen egymilliárd-nyolcszázmillió £o: hogy az átlagos bérnövelés ne haladja meg a tervezettet, másfelől, hogy a növekedés jobban igazodjon a vállalatok eredményeihez. — Szűkebb körben termelői árintézkedéseket is hozunk, folytatva a nemzetközi árviszonyokhoz való fokozatos alkalmazkodást. Bizonyos fémeknek, vegyipari alapanyagoknak. félkész termékeknek és építési célú anyagoknak az ára emelkedni fog avégett, hogy a termelői érdekeltséget erősítsük, és a felhasználókat reálisan tájékoztassuk a költségekről. — A költségvetés kiadásaiból — majdnem teljes egészében beruházásra — 74 milliárdot. fordítunk. Különösen számottevőek az energiaipari beruházások, s jelentősek a kohászati és a vegyipari beruházások. A jövő esztendőben 90 000 lakást kívánunk megépíteni állami és magánerőből. A költségvetés kiadásaiból 40 százalékot, 164,5 milliárd forintot az úgynevezett társadalmi közkiadásokra, azaz a költségvetési intézmények fenntartására és bővítésére, s a társadalombiztosítás kiadásaira tordítunk. A tanácsok 1979. évi összesített költségvetése kereken 52 milliárd forint, fejlesztési alapjaik előirányzata 33 milliárd forint. Ezek 6—6 százalékkal haladják meg az 1978. évit. A törvényjavaslat vitája rinttal. Ezen kívül ebben az évben is emeljük á szokásos arányban, de legalább 70 forinttal mindenkinek a nyugdíját, az előbb már említettekét is. Ez átlagosan 4,8 százalékos emelést és további egymilliárd 700 millió forintot jelent. — A végső felhasználás másik tág köre, a felhalmozás az elmúlt években nagyon gyorsan bővült, jócskán túllépve az V. ötéves terv első három évére számítottat. A növekedést átmenetileg meg kell állítani. Beruházásra ilyenformán összesen 204—206 milliárd forintot fordíthatunk. — Amellett, hogy módosítottuk a vállalati tevékenységet befolyásoló gazdasági szabályozó eszközöket, a közvetlen állami döntéseket is szigorítottuk. Ezeknek a változtatásoknak általános célja, hogy a vásárlóerő szabályozósával a felhalmozás és a fogyasztás tervszerűen alakuljon; az erőforrások valóságos költségeit a vállalatok jobban érzékeljék, mint eddig: a nem gazdaságos tevékenységet határozottabban szorítsuk vissza. E változások módosítják a vállalati' gazdálkodás pénzügyi feltételeit: a vállalatoknak több adót kell fizetniük; az 1978. évi adózott nyereségből az eddigi 15 százalék helyett 25 százalékot kell a kötelező tartalékalapba tenni. A bérek és a keresetek növelésének szabályai szintén szigorodnak. Egyfelől el kívánjuk érni, Bognár József, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta: valamennyi, a korábbi bizottsági üléseken felszólaló képviselő hangsúlyozta, hogy az új gazdaságpolitikai koncepció megértésével és helyes alkalmazásával a különböző gazdasági és nem gazdasági ágazatok alapvető feladatai megoldhatók. A koncepció megértésének és helyes értelmezésének szükségességére rámutatva a bizottsági tagok kiemelték, hogy a tartalékok feltárása csak ebben az új felfogásban lehetséges. Az ugyanis, hogy mit tekinthetünk adott esetben, még, vagy már tartaléknak, a gazdaság- politikai helyzet függvénye. Ugyanakkor gyökeresen szakítani kell a mennyiségi szemléletmód automatizmusával és beidegzett reflexeivel ahhoz, hogy az új helyzetben el tudjunk igazodni. Ezért a változó feladatokra és szükségletekre kell koncentrálni a cselekvést. Ebben az értelemben mondották a felszólalók, hogy az új helyzet megértésével és az abból eredő következmények bátor levonásával még jelentős tartalékok állnak rendelkezésünkre. Bognár József az országgyűlés bizottságai nevében az 1979-re szóló költségvetés elfogadását javasolta. Gajdócsi István, (Bács-Kis- kun m. 13. vk.) megyei tanácselnök hangsúlyozta, hogy elengedhetetlenül szükséges növelni a helyi gyáregységek önállóságát, felelősségét, a termékszerkezet átalakításában. Kívánatos: mielőbb legyenek képesek áttekinteni tevékenységük külgazdasági megítélését, hogy pontosan tudják, gyártmányaik gazdaságosan ekportálhatók-e, s ha nem, mit kell tenniük a helyzet megváltoztatására. Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m„ 3. vk.) a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidéken tevékenykedő tudományos dolgozók is minél aktívabban és szervezettebben kapcsolódjanak be az országos távlati tudományos kutatási tervek megvalósításába, elsősorban a területükhöz tartozó regionális tervek kialakításába és kidolgozásába. Kasó József (Baranya m., 12. vk.) a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemek — az elszámolás jelenlegi rendszerében — igen lassan reagálnak a világpiac árváltozásaira, és csak megkésve követik annak előnyös, vagy hátrányos alakulását. Ezért javasolta: vizsgálja meg a kormány a mezőgazdasági üzemek és a külkereskedelem jelenlegi együttműködési rendszerét, és a külkereskedelmi vállalatokat is tegye érdekeltté a piaci körülmények változásainak közvetítésében. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta: — Jelenleg a legdöntőbb feladatunk megszilárdítani az anyagi termelésben és népünk életszínvonalának javításában elért eddigi vívmányainkat, megalapozva a jövőbeni további fejlődés feltételeit. E feladata végrehajtásának kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állításával bizonyítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. — Az elhatározott változtatások és intézkedések munkánk minőségének gyors javítását szolgálják, így távlati fejlődésünk szempontjából szükségesek. Jelenlegi helyzetünk saját gyengeségeinkkel való határozottabb szakításra, tevékenységünk jó oldalainak erősítésére, fejlesztésére kényszerít bennünket. Az ötéves terv gazdaságpolitikai góljainak közelítése érdekében egyrészt módosítanunk kell a gazdasági fejlődés, a növekedés és elosztás fő arányait, másrészt gazdaságpolitikai, gazdaság- irányítási gyakorlatunkat a változó helyzet követelményeihez kell igazítani és ezt gyorsan, halasztás nélkül kell megtennünk. — A termelés hatékonyságának növelése a népgazdaság minden ágazatában alap(Folytatás a 2. oldalon)
