Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-21 / 300. szám

Folyamatosan javítják, illetve ellenőrzik a különböző bá­nyai berendezéseket a Nógrádi Szénbányák Vállalat nagy* bátonyi gépüzemében. A képen Nagy Lajos villanyszerelő az F—6-os fejtő-rakodó gép elektromos részét ellenőrzi. Január 1-től felemelik az alacsony 1979. január 1-től — a rend­szeres évi nyugdíj-kiegészíté­sen túl — felemelik az ala­csony összegű nyugdíjakat, a nyugdíjak és járadékok al­só határát — erről hozott ha­tározatot a Minisztertanács, a SZOT pedig kidolgozta az 'emelés végrehajtásának rész­nyugdíjakat letes szabályait. Az intézkedés több mint 1 millió 300 ezer nyugdíjast érint, számukra az emelés összesen évi 1,8 mil­liárd forint többletbevételt jelent. Különböző mértékű emelés azoknak jár, akiknek .a nyug- (Folytatás a 2. oldalon) Síküveggyári tapasztalatok Jja, egélysio Igái a t eredmények kel, teendőkkel Ülésezett az SZMT elnöksége Tegnap két napirendi pont szerepelt a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa el­nöksége ülésének programjá­ban: elsőként megvitatták és ezt követően elfogadták a sal­gótarjáni síküveggyár szak- szervezetének irányító és el­lenőrző munkájáról szóló je­lentést, majd dr. László Ist­ván előterjesztésében hallhat­tak a jogsegélyszolgálat mű­ködésének tapasztalatairól, s a további teendőkről. Béres László a salgótarjáni síküveggyár szb-titkára el­mondotta: a hajdan volt, alig négyszáz munkást foglalkoz­tató gyárban jelenleg már közel kétezerkétszázan végzik tevékenységüket, kiknek 94,5 százaléka tagja a szakszerve­zetnek. Látnivaló hát: szere­pük, tevékenységük nagyban meghatározója, segítője a gyári eredményeknek, hiszen — hogv csak az egyik legfőbb tényezőt említsük — hetven­nyolc szocialista brigád több száz tagia vesz részt minden­nap a feladatok megoldásá­ban. S hogy mily’ sikerrel járulnak ehhez hozzá? A ket­tős irányítás — egyfelől az Üvegipari Művek, másrészt az ém'tők megyebizottsága irá­nyítása alá tartozó szakszer­vezet tagiai tevékenv»n van­nak ott a gyár terveinek ki­dolgozásánál, tesznek ajánlá­sokat, s — hajtják végre azokat. Általuk fogalmazód­nak meg évről évre a szocia­lista munkaverseny célkitűzé­sei. a kollektív szerződés mó­dosításai, s a szakszervezet, amely önként vállalt többlet- munkákra mozgósítja a dol­gozók tömegeit. A szakszervezet vezetői — mögöttük tudva a széles tag­ságot — hathatósan segítik a cselekvési program kialakítá­sát. s tartják a kapcsolatot az üzem párt- és gazdasági ve­zetőivel. Sikereik jelentősek, ám gondok is adódnak. Nem tudták kellőképpen befolyá­solni a balesetek csökkenését, a jobb minőségi munkát, szi­lárdítani a munkafegyelmet, s biztosítani a munkaverseny- felajánlás teljesítéséhez szük­séges feltételeket. Nem min­den esetben jó a tagok akti­vitása, kulturálódásuk, s kü­lönösképp a vidékről bejáró hatszázötven dolgozó gondjai­nak megoldása akadozik. Az eredmények mellett e fen­tebb említett nehézségek ad­nak további teendőket a sík­üveggyár szakszervezeti veze­tőinek most, s a közeli jövő­ben. A hozzászólások, s az anyag megvitatását követően került sor a jogsegélyszolgálat ta­pasztalatainak megtárgyalásá­ra. E témára lapunk hasáb­jain még visszatérünk. Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIV. ÉVF., 300. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Napirenden: a jövő évi költségvetés törvényjavaslata Az országgyűlés tanácskozásáról Gordon Judit, az MTI főmunkatársa jelenti a Parla­mentből: Szerdán délelőtt — Apró Antal elnökletével — megkezdte tanácskozását az országgyűlés. A téli ülésszakon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. A képviselők néma felállással adóztak a legutóbbi ülés­szák óta elhunyt dr. Orbán Lászlónak. Ezt követően az or­szággyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését az őszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavas­latot. A pénzügy minisz tér expozéja — Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása. Ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezethetjük le a gazda­sági növekedés ütemét, a fej­lődés irányait és az elosztási arányokat — mondotta Falu­végi Lajos. — A gazdasági egyensúly fokozatos elérésének útjára csakis úgy léphetünk, ha mérséklődik a növekedés üteme, mindamellett erőtelje­sebben kjbontakoznak az in­tenzív gazdasági fejlődés je­gyei; ha a hatékonyság és a növekedési ütem új, kölcsönös egymásra hatása alakul ki. — A termelésnek és a nem­zeti jövedelemnek az 1978. évinél, mérsékeltebb, 3—4 szá­zalékos — ezen belül az ipari termelésnek mintegy 4, a me­zőgazdaságinak 3—3,5, az épí­tési-szerelési teljesítménynek pedig egyszázalékos — növe­kedésével számolunk. A gaz­dasági egyensúly akkor javul­hat, ha a mérsékeltebb növe­kedés hiellett a gazdaságos ki­vitel erősen bővül, egyszer­smind a behozatal növekedési üteme csökken, vagyis keve­sebb külső forrást veszünk igénybe. — A belföldi felhasználás­nak erőnkön felüli fokozását nem folytathatjuk. Ezért a jö­vő évben a fogyasztás csak ke­véssel növekedhet, s a felhal­mozásnak csökkennie kell. A lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal bővülhet, az élet- színvonal emelésében tehát a folyamatosság —, ha . szeré­nyen is, és nem minden réteg számára, de — megvalósítha­tó. A nominális jövedelem szá­mításaink szerint az ideinél kevésbé, a fogyasztói árszín­vonal viszont az ideivel majd­nem azonos mértékben emel­kedik. Az egy lakosra jutó nomináljövedelem átlagosan 7 százalékkal, a fogyasztói ár­színvonal 4,7—4,9 százalékkal lesz magasabb. A fogyasztói árszínvonal emelkedésében —, mint a korábbi években — hatósági áremeléseknek és pi­aci tényezőknek egyaránt sze­repe lesz. Az egy főre jutó reáljövedelem végül is mint­egy két százalékkal nő. — A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának javaslatait is figyelembe véve január 1-től havi 400 forinttal emeljük az 1954 előtt, 300 forinttal, az 1954—59. között, valamint 100 forinttal az 1960—71 között megállapított — 1700 forint alatti — sajátjogú nyugdíja­kat. Kiegészítjük az özvegyi ellátást is. 100 forinttal emel­jük a nyugdíj alsó határát, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti járadékot és a szo­ciális ellátást. Havi 500 fo­rintra egészítjük ki a házas­társi pótlékot. Ezek az intézke­dések 1 300 000 nyugdíjas jö­vedelmét növelik, együttesen egymilliárd-nyolcszázmillió £o: hogy az átlagos bérnövelés ne haladja meg a tervezettet, másfelől, hogy a növekedés jobban igazodjon a vállalatok eredményeihez. — Szűkebb körben termelői árintézkedéseket is hozunk, folytatva a nemzetközi árvi­szonyokhoz való fokozatos al­kalmazkodást. Bizonyos fé­meknek, vegyipari alapanya­goknak. félkész termékeknek és építési célú anyagoknak az ára emelkedni fog avégett, hogy a termelői érdekeltséget erősítsük, és a felhasználókat reálisan tájékoztassuk a költ­ségekről. — A költségvetés kiadásai­ból — majdnem teljes egészé­ben beruházásra — 74 milli­árdot. fordítunk. Különösen számottevőek az energiaipari beruházások, s jelentősek a kohászati és a vegyipari be­ruházások. A jövő esztendőben 90 000 lakást kívánunk meg­építeni állami és magánerő­ből. A költségvetés kiadásai­ból 40 százalékot, 164,5 milli­árd forintot az úgynevezett társadalmi közkiadásokra, az­az a költségvetési intézmények fenntartására és bővítésére, s a társadalombiztosítás kiadá­saira tordítunk. A tanácsok 1979. évi összesített költségve­tése kereken 52 milliárd forint, fejlesztési alapjaik előirány­zata 33 milliárd forint. Ezek 6—6 százalékkal haladják meg az 1978. évit. A törvényjavaslat vitája rinttal. Ezen kívül ebben az évben is emeljük á szokásos arányban, de legalább 70 fo­rinttal mindenkinek a nyugdí­ját, az előbb már említettekét is. Ez átlagosan 4,8 százalékos emelést és további egymilliárd 700 millió forintot jelent. — A végső felhasználás má­sik tág köre, a felhalmozás az elmúlt években nagyon gyor­san bővült, jócskán túllépve az V. ötéves terv első három évére számítottat. A növeke­dést átmenetileg meg kell ál­lítani. Beruházásra ilyenfor­mán összesen 204—206 milli­árd forintot fordíthatunk. — Amellett, hogy módosí­tottuk a vállalati tevékenysé­get befolyásoló gazdasági sza­bályozó eszközöket, a közvet­len állami döntéseket is szigo­rítottuk. Ezeknek a változtatá­soknak általános célja, hogy a vásárlóerő szabályozósával a felhalmozás és a fogyasztás tervszerűen alakuljon; az erő­források valóságos költségeit a vállalatok jobban érzékeljék, mint eddig: a nem gazdasá­gos tevékenységet határozot­tabban szorítsuk vissza. E változások módosítják a válla­lati' gazdálkodás pénzügyi fel­tételeit: a vállalatoknak több adót kell fizetniük; az 1978. évi adózott nyereségből az eddigi 15 százalék helyett 25 százalékot kell a kötelező tar­talékalapba tenni. A bérek és a keresetek növelésének sza­bályai szintén szigorodnak. Egyfelől el kívánjuk érni, Bognár József, a törvényja­vaslat bizottsági előadója el­mondta: valamennyi, a koráb­bi bizottsági üléseken felszóla­ló képviselő hangsúlyozta, hogy az új gazdaságpolitikai koncepció megértésével és helyes alkalmazásával a kü­lönböző gazdasági és nem gaz­dasági ágazatok alapvető fel­adatai megoldhatók. A kon­cepció megértésének és helyes értelmezésének szükségességé­re rámutatva a bizottsági ta­gok kiemelték, hogy a tartalé­kok feltárása csak ebben az új felfogásban lehetséges. Az ugyanis, hogy mit tekinthe­tünk adott esetben, még, vagy már tartaléknak, a gazdaság- politikai helyzet függvénye. Ugyanakkor gyökeresen sza­kítani kell a mennyiségi szem­léletmód automatizmusával és beidegzett reflexeivel ahhoz, hogy az új helyzetben el tud­junk igazodni. Ezért a válto­zó feladatokra és szükségle­tekre kell koncentrálni a cse­lekvést. Ebben az értelemben mondották a felszólalók, hogy az új helyzet megértésével és az abból eredő következmé­nyek bátor levonásával még jelentős tartalékok állnak ren­delkezésünkre. Bognár József az országgyűlés bizottságai ne­vében az 1979-re szóló költ­ségvetés elfogadását javasol­ta. Gajdócsi István, (Bács-Kis- kun m. 13. vk.) megyei ta­nácselnök hangsúlyozta, hogy elengedhetetlenül szükséges növelni a helyi gyáregységek önállóságát, felelősségét, a ter­mékszerkezet átalakításában. Kívánatos: mielőbb legyenek képesek áttekinteni tevékeny­ségük külgazdasági megítélé­sét, hogy pontosan tudják, gyártmányaik gazdaságosan ekportálhatók-e, s ha nem, mit kell tenniük a helyzet megvál­toztatására. Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m„ 3. vk.) a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem tanára arra hívta fel a figyel­met, hogy a vidéken tevé­kenykedő tudományos dolgo­zók is minél aktívabban és szervezettebben kapcsolódja­nak be az országos távlati tu­dományos kutatási tervek megvalósításába, elsősorban a területükhöz tartozó regionális tervek kialakításába és kidol­gozásába. Kasó József (Baranya m., 12. vk.) a Szigetvári Állami Gaz­daság igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemek — az elszámolás jelenlegi rendszerében — igen lassan reagálnak a világpiac árvál­tozásaira, és csak megkésve követik annak előnyös, vagy hátrányos alakulását. Ezért javasolta: vizsgálja meg a kormány a mezőgazdasági üze­mek és a külkereskedelem je­lenlegi együttműködési rend­szerét, és a külkereskedelmi vállalatokat is tegye érdekelt­té a piaci körülmények válto­zásainak közvetítésében. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke hangsúlyozta: — Jelenleg a legdöntőbb fel­adatunk megszilárdítani az anyagi termelésben és népünk életszínvonalának javításá­ban elért eddigi vívmányain­kat, megalapozva a jövőbeni további fejlődés feltételeit. E feladata végrehajtásának kulcskérdése, hogy a minősé­gi és hatékonysági tényezők előtérbe állításával bizonyít­suk a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének javítását. — Az elhatározott változ­tatások és intézkedések mun­kánk minőségének gyors javítását szolgálják, így táv­lati fejlődésünk szempont­jából szükségesek. Jelenlegi helyzetünk saját gyengesé­geinkkel való határozottabb szakításra, tevékenységünk jó oldalainak erősítésére, fejlesztésére kényszerít ben­nünket. Az ötéves terv gazda­ságpolitikai góljainak köze­lítése érdekében egyrészt mó­dosítanunk kell a gazdasági fejlődés, a növekedés és el­osztás fő arányait, másrészt gazdaságpolitikai, gazdaság- irányítási gyakorlatunkat a változó helyzet követelmé­nyeihez kell igazítani és ezt gyorsan, halasztás nélkül kell megtennünk. — A termelés hatékonysá­gának növelése a népgazda­ság minden ágazatában alap­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents