Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

tegítség a termelőknek Állami gazdaságok és a MÉN Műszaki Intézete Tavaly decemberben Mollon, a MÉM Műszaki Gö- nyűnktől elvárnak. Magyarán: In- adjanak fel leckéket, hiszen »ézetben (akkor még Mező- ők ismerik közelebbről saját gazdasági Gépkísérleti Inté- gondjaikat, s a gyakorlati kö­tet) rendezték meg a Pest— vetelményeket is jobban meg Kógrád megyei állami gazda- tudják fogalmazni. tágok szokásos főmérnöki ér­tekezletét. Az eseménynek kü­lön programja volt a vendég­— Az első feladatot a száz­halombattai Temperált Vizű Halszaporító Gazdaság bízta látó intézmény munkájának ránk: tervezzük meg halasta- fclaposabb megismerése. A vük oxigéndúsító berendező­két megye állami gazdaságai- sét. Három évig tartó munkát nak vezető'' természetesen már rendelt meg tőlünk a Gödöl- korábban is kapcsolatban áll- lői Agrártudományi Egyetem tak az intézménnyel, az ak- tangazdasága. Elkészítjük a kori találkozó módot adott rá, VI. ötéves tervre szóló gé- hogy a kutatási témák rész- pesítésfejlesztési tervüket, Jeteiről is képet kapjanak. Ek- amelyben külön jelentős fela- kor határozták el véglegesen, dat lesz egy gépjavító és -kar- hogy a kutatási eredmények bantartó bázis tervjavaslatá­gy orsabb üzemi megvalósítása nak kidolgozása, érdekében a két megye ti­zenkét gazdasága és a mű­— Irodánk feladata a Fel- sőbabádi Állami Gazdaság he- szaki intézet közös szakta- lyi üzemanyagnormáinak meg- nácsadó irodát hoz létre. Az határozása, amit összekapcso- iroda ez év június elsejétől lünk a gépi munkanormák ér működik, egyelőre a MÉM időkihasználási tényezők fel- Műszaki Intézet szervezetén dolgozásával. A korszerű gaz- beiül. Később a gazdaságok dálkodáshoz az egyéb ener- szer- giák ésszerű hasznosítása is szak- szorosan hozzátartozik. Ebben a tárgykörben mind a tizen­A világ számos országábaküldik termékeiket a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozói. A keresett üvegtárgyak kiváló minőségéért valamennyien felelősek, az exportárut csomagoló brigád — képünkön — már alig talál hibás üvegféle­séget. A határainkon túlra kerülő termékek remélhetőleg örömet nyújtanak vásárlóiknak. és az intézet társasági ződése alapján önálló tanácsadó iroda lesz. Az iroda vezetője dr. Bállá Sándor, ve- két gazdasággal megállapod ­le beszélgettünk Gödöllőn. tunk arról, hogy az iroda szak­— Mi annak idején örömmel tanácsadói rendszeresen fel­fogadtuk az állami gazdasá- keresik őket, s az előírt idő­gok Pest—Nógrád megyei fő- közönként elvégezzük például osztályának javaslatát, illetve a földelés-ellenállás mérése- kérését, hogy intézetünk két, előzetesen kidolgozzuk nyújtson közvetlen segítséget számukra az áramszolgáltató Nógrád és Pest megye állami vállalattal kötendő szerződé- gazdaságainak termelésfejlesz- sekhez az energiafelhaszná- téséhez, hiszen a kutatási lási tarifarendszert, továbbá eredmények gyakorlati átülte- elvégezzük a gazdaságokban tését az MSZMP Központi Bi- levő transzformátorok terhe- zottsága tudománypolitikai lésvizsgálatát, irányelvei szerint kívánjuk megvalósítani. Amikor végle­gessé vált, hogy szorosan együttműködünk a gazdasá- __ gokkal, mi kértük, hogy bát- igényéinek megfelelően“ ran igenyeljek mindazt, amit Vizsgáló, fejlesztő intézmé- Fehér István Jelenleg ezek az új szakta­nácsadó iroda feladatai, ame­lyek a jövőben újabbakkal egészülnek ki, a gazdaságok Gutntann-nal a pót ellen Meglehetősen szennyezett a egy Hidroklon—20 nedves le- levegő a ZIM salgótarjáni választó berendezést szerelnek gyárának öntvénytisztító és fel a műhelyben. Ezeket a -íűvató műhelyében. Ennek gépeket — ahol lehet — ha- az állapotnak a megszűnteié- zai gyártmányú részegysé­ge végett környezetvédelmi gekkel egészítik ki. Valószínű, beruházásra szánták el ma- hogy a drégelypalánki Szondy gukat a gyár vezetői. Szövetkezet egyik levegőtisztí­A benyújtott pályázatokból tásra szolgáló termékét is az ÉVM egy majdnem három fölhasználják a ZIM-ben. és fél millió forintot fölemész- A beruházás elkészültének tő részberuházás tervét fo- eredeti határideje jövő év gadta el. A pénz fele közpon- júliusának első napja. Ám az ti támogatásból, fele saját evvel foglalkozó szakemberek alapból származik. Az a szán- előbb végezni akarnak. Eltö- dékuk, hogy egy Gutmann kélt szándékuk, hogy március acélsörétes öntvénytisztítót és elsejére befejezik a munkát. Nyolc év alatt egymillió új lakás Az elmúlt nyolc évben (1970—77 között) egymillió la­kást építettek Csehszlovákiá­ban. A 15 milliós lakosú or­szágban mintegy ötmillió ház­tartás van. A családok 50 szá­zaléka a háború után épült, konszern lakásban lakik. A lakások nagy részét la­kásszövetkezetek építik. Az említett egymillióból 306 ezer a szövetkezeti lakások száma. További 276 ezer új lakás magánerőből épült fel. Az ál­lam, akár a szövetkezeti la­kásépítésnél, itt is vállalja a költségek egynegyedét, s a ház 15 évig adómentes marad. Az üzemi és termelőszövet­kezeti építkezés is bevált. 1970—77 között 207 ezer gyá­ri és tsz-dolgozó kapott új lakást. Állami eszközökből épült meg az elmúlt nyolc év alatt 205 ezer új otthon. Ezeket fő­ként a kisebb jövedelmű többgyermekes családok kap­ják. Az eredmények titka az elő­regyártott épületelemek, a gé­pesítés elterjedésében kere­sendő. Manapság az ország nagy építővállalatai nem egé­szen 400 órai munkával építe­nek meg egy lakást. A terv szerint a következő években ezt a 400 órát is csökkentik, 250 órára! Eredmények vannak, de.. NEB-vizsgálal tizenegy üzemben A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság két év­vel ezelőtt tizenegy vállalat­nál folytatott vizsgálatot a belső tartalékok feltárásá­ról, illetve hasznosításáról. Ennek során ellenőreink meggyőződhettek arról, hogy több vállalatnál alig tettek szűk körű önállósága, s az er­re felépült korlátozott in­formációs rendszerük. Az adatokból megállapítot­tuk, hogy a vizsgált egységek jelentős részénél a termelés 1977-ben tíz, az export tizen­kilenc százalékkal növeke­dett. Az egy fizikai dolgozóra sítésére irányuló tevékeny­ség. Megállapítottuk, hogy a vizsgált üzemek zömében lát­ják a kérdés fontosságát, mit bizonyít: a tizenegy termelő- egységből hétnek volt reális, eredményes intézkedése. Pél­daként: a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységénél valamit e téren, illetve még jutó termelési érték pedig az 1976-os 5,6 millió Ft vesz­csak a kezdeti lépések meg­valósításánál tartottak. Ez a körülmény, valamint a kérdés aktualitása adta az impul­zust a NEB-nek: tűzzön na­pirendre utóvizsgálatot, amely a közelmúltban be is fejező­dött. A vizsgálat során külön­böző szervezettségi színvona­lom levő vállalatokkal, gaz­dálkodóegységekkel találkoz­11,2 százalékkal volt nagyobb mint az előző évben. A ter­melés növekedését a költsé­gek 5,6, és a nyereség 77 szá­zalékos emelkedése mellett érték el, ami a hatékonyság jelentős javulását mutatja. Legdinamikusabb fejlődést a VEGYÉPSZER-nél, vala­mint a Ganz-MÁVAG mát­ranováki gyáregységében értek el — 48, illetve 34,3 százalékos voíumennöveke­tunk-, A legnagyobb gondot dés 60 , illetve 32 ^^1^ az jelentette, hogy a nem ön­álló gazdálkodást folytatók — a megyén kívüli vállala­tok egységei — csak hiányos, korlátozott információkkal tudtak szolgálni. Lényegesen jobb a helyzet a vállalati szervezetben működő ZIM és az OBV salgótarjáni gyárá­ban, ahol viszonylag kevés a kötöttség. A vizsgált egysé­gek közül mindössze az öt­vözetgyár és az Ipoly Bútor­gyár tekinthető önálló vál­lalatnak. Különösen nehezí­termelékenység, valamint 17,5 és 17 százalékot elérő költ­ségnövekedés mellett. tőséggel szemben egy év múlva már 17,1 milliós nyereség­gel zártak. A jelenlegi sza­kaszban a tevékenység fő­ként a veszteséges termékek részarányának csökkentésé­re irányul. Az írószer Szövet­kezet korszerű termékek gyár­tására tőkéscégekkel kötött kooperációs szerződést, amely kapacitásának kilencven szá­zalékát köti le. Űj termékek bevezetésére hat vállalat li­cenced négy pedig know- howokat vásárolt. A ZIM- nél a korszerű költséggazdál­kodási módszerek alkalma­Szembetűnően kedvezőt- zása eredményezne, hogy a len az összkép az Ipoly Bú­torgyárban. Itt egy jelentős beruházás után — az állóesz­közök nettó értéke 540,7 szá­zalékkal emelkedett! — a ter­melés 5 százalékkal alacso­nyabb, a kölségszint viszont 6 százalékkal magasabb a bázistól. A készletek 40 szá­zalékkal emelkedtek, a nye­reség 34,5 százalékkal csök­tette az összehasonlítások kent Jelentős gond mutatko­végzését a Kőbányai Porce­lángyár balassagyarmati és az írószer Szövetkezet salgótar­jáni részlegének rendkívül i«iiiiiiiiu iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiitiiiHiiiiiaiiiiiitiiiiiiHiiaiiigtiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM IZ ét évvel ezelőtt tartót- ták meg hetedik kong­resszusukat az ipari szövetke­zetek. Akkori határozatuk a lakossági árualapok választé­kának növelését, a szolgálta­tások bővítését és az állami nagyiparral kialakult együtt­működés erősítését jelölte sokféle Az ipari szövetkezetek ma és holnap (1.) tevékenységet foly- Az ipari szövetkezetek hosz­elaprózott erőket. Ez is fel­tétele volt a sikeres korszerű­sítésnek, a hatékonyság foko­zásának. Voltak, s helyenként ma is előfordulnak nem eléggé át­gondolt kezdeményezések az egyesülésekre. Olyan esetek, túlnyomórészt be a népgazdaság igényeit az bérteményekben érintett szövetkezetek termé­kei iránt vagy nem számol­tak a lakosság igényeivel. Előfordult, hogy emiatt bővült az úgynevezett hiánycikkek köre. Káros és megengedhe­tetlen minden olyan egyesí­tési törekvés, amely veszé­lyezteti a szövetkezetek rugal­meg kiemelkedő feladatul, tatnak. A bányászat, a kohá- szú időn át a volt kisiparosok amikor nem ^vették figyelem- Fontos követelményként szat, a nehézvegyipar és az munkahelyein, hangsúlyozták a hozzájárulást energetikai ipar kivételével elhanyagolt a tőkés eredetű import mér- jelen vannak hazánk ipa- dolgoztak. Az utóbbi évek- sékléséhez, a termékek mű- rának minden ágazatában, ben Nógrádban is sokat ja- szaki színvonalának és minő- Emellett őrzik a hagyományo- vult a helyzet. A ma mű- ségének javítását, s mind- kát olyan, ma már ritka, de ködő 900 szövetkezet mintegy azoknak ^ a tényezőknek a szükséges szakmákban is, kétharmadának korszerű köz­szem előtt tartását, amelyek mint a rézműveseké, a szíj- ponti üzemháza és megfelelő sikeresen szolgálják a jobb gyártóké, a bognároké, a ke- munkaterülete van. Tíz évre hatékonyságot, termelékenysé- rékgyártóké és a díszműko- — a hetvenes évtizedre — , , get és a költségek csökkenté- vácsoké. szóló fejlesztési programjuk massa§at, csak látszateredmé­sét. Háromszázezer embernél azt irányozza elő, hogy 1980. koz- valójában viszont A legutóbbi két év tapasz- többet foglalkoztatnak, ár- végéig minden szövetkezetnek ártalmas gazdasági és társa­talatai, s népgazdaságunk bevételük 1970-ben 27 és fél jó adottságai legyenek a mun- da mi hatásokat vált ki. mostani és jövőbeli igényei milliárd, tavaly már csaknem kához. Ez természetesen a z iparj Szövetkezetek igazolják, hogy a tömörítve 60 milliárd forint volt, s két nem jelenti azt, hogy addig országos Tanácsa a felsorolt célok vitathatatlanul év múlva — mostani ötéves minden, ma még használatos közelmúltban megállapította helyesek. Mégis sokan úgy tervünk utolsó esztendeié- telephelyen kielégíthetővé vál- hogy a helyes irányú további gondolják, hogy az ipari sző- ben az előirányzatok szerint nak a munkakörülmények, fpu/wz, órdekéhen a nvnWa- vetkezetek dolga mindenek- eléri a 72-73 milliárdot. Hosszú folyamat ez. amely nas évtizedre is szükséges előtt a szolgáltatások fejlesz- Gyártmányaik, áruik három- természetesen az anyagi lehe- eav átfogó nrneram kidolen- tése. Sőt, vannak, akik ezt negyed részét belföldön érté- tőségektől függően halad elő- 7asa Ennek lénveoe a tér kizárólag ipari szövetkezeti kesítik. a többi pedig az re. mékszerkezet további korsze­feladatnak tekintik. Mások azt exportot gyarapítja. Annak - Mint a többi szövetkezeti rűsítése a gazdaságosság fo- tartják, hogy ezek a szövetke- az összegnek, amelyet ruház- ágazatban, az ipari szövetke- hozása ’és a minőséé Javítása zetek olyan termékek előállí- kodásra és bútorra költ, min- zetek körében is végbementek fe°z Xz el^ tízéves proe- tására hivatottak, amelyeket den harmadik forintját ipari egyesülések. Tudatos iparpo- rarn amelvnek teljesítéséből különféle nagyvállalatok — szövetkezeti termékek meg- litikai törekvések és józan még’ két év van hátra már valamilyen ok miatt — nem vásárlására fordítja a lakos- közgazdasági megfontolások ma js láthatóan eléri á kitű- képesek gyártani. Széles kö- ság. A szocialista szektor ál- eredményeként számottevően 7xtt rzinkof Neneazrlasáennk rű az a nézet is. amelv szerint tál nyújtott szolgáltatásoknak összpontosították az anyagi és s benne az jpari8 szövetkeze az ipari szövetkezetek köte- a felét adják az ipari szövet- szellemi erőket Nem kizáró- tek megváltozott körülményed lessege az úgynevezett hiány- kezetek Szamuk egyébként lag a meretek megnövelése- azonban előtérbe hozzák a cikkek listájának csökkente- 900, dolgozóik több mint rol volt azonban szó, hanem kérdést hogy a jövőben fő se megszüntetése. négyezer munkahelyen és 12 arról is, hogy egybekapcsol- ként mire iránvuljanak az Kifejezésre jut ezekben a ezer szolgai atoegysegben al- jak az úgynevezett vegyes ipari szövetkezetek' erőfeszí­vel ekedesekben regi keletű litanak elő nepgazdasagi profilú szövetkezetek azonos tgSei Erről szól következő beidegződés csakúgy, mint szempontból hasznos termé- tevékenységi köreit. így Cikk|jnk annak a hatása, hogy az ipa- keket, s elégítenek ki közvet- ugyanis eredményesebben le­ri szövetkezetek rendkívül len lakossági igényeket. hét hasznosítani az azelőtt Gulyás Pál zik az exporttervek telje­sítésében is: az idei évre 20 millió forint termelési elő­irányzattal szemben vizs­gálatunk időszakában (júni­usban) csupán 3,7 millió fo­rintos megrendelés volt a vál­lalat birtokában. Szerin­tünk az új technológia foga­dására nem tudták kellőén felkészíteni a munkásokat és a termelést irányítókat. Negatívumként kellett megállapítanunk, hogy a terv­adatot közlő tíz egység kö­zül hat, 227 fős létszámnöve­kedést tervezett 1977-re, ugyanakkor a tényleges hely­zet 146 fős csökkenést mu­tat. Ez arra vall, hogy a vál­lalatok a munkaerő-tervezés terén nem számolnak a rea­litásokkal. Kedvezőtlen ké­pet mutat a nem fizikai ál­lomány alakulása is. Hét egységnél ez növekedést je­lent. Különösen jelentős az OBV-nél, ahol 13,8, az ÜM Szerszám- és Ké­szülékgyáránál, ahol 13,2 százalékkal nőtt a termelés­ben közvetlen részt nem ve­vők aránya. Példamutató az ötvözetgyár; a csökkenés 9,5 százalékos. Vizsgálataink során meg­győződhetünk arról, hogy a termelőegységek kiemelt feladatként kezelték az anyag- és energiatakarékos­ságot. A múlt évben előbbi­nél 17, az utóbbinál 71 szá­zalékkal nőtt a megtakarítás. Az eredmények azonban meglehetősen változatosak, mivel az ötvözetgyárban, a ZIM-bén és az OBV-nél visszaesés tapasztalható. Di­namikus viszont a fejlődés a VEGYÉPSZER-ben, a FÜ- TÖBER nagybátonyi gyárá­ban és a Kőbányai Porcelán- gyár balassagyarmati tele­pén. Üj vonásként jelentkezik a termékszerkezet korszerű­modern konstrukciók adják a gyártott típusok közel 85 százalékát. A gyár nem szo­cialista exportja ennek alap­ján az 1976-os 26,5 százalék­kal szemben az idén már el­éri a 31 százalékot. A munkaidőalap veszte­ségforrásainak feltárásában, elemzésében, a feltárt hiá­nyosságok megszüntetésében jelentős eredményeket ért el a ZIM, a bányagépgyár, a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyár és a Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyára. Figyelem­re méltó e tevékenységben, hogy a hagyományosok mel­lett, új, fejlett módszerek megvalósításával is foglalkoz­nak. Ilyen például a 3M munkamódszer, amelyet a Vá­ci Kötöttárugyár pásztói gyá­ra és a ZIM salgótarjáni gyá­ra indított be. A gépi üzemidő kihasználá­sát csak lassú javulás jel­lemzi. A teljesített gépórák száma 1976-ban mindössze 0,3 százalékkal, a múlt év­ben sem sokkal többel: 2.1 százalékkal emelkedett. Ked­vező viszont, hogy a nagy teljesítményű gépeknél az emelkedés 2,2, illetve 3,9 szá­zalék. Kifogásolható, hogy a korszerű, újonnan beállított gépek mellett továbbra is üzemben tartják az elavult, alacsony teljesítményű, ma­gas kezelői és karbantartói létszámot, nagy költséget igénylő berendezéseket. Igen kedvezőtlen képet mutat a forgóeszköz-állomány alaku­lása is. A 9,9 százalékos ter­melési érték emelkedése 19,6 százalékos készletnövekedés mellett valósult meg. A vizs­gált egységek anyagkészlet­mennyisége 17.3 százalékkal nőtt, de vannak kirívó pél­dák is. Az Ipoly Bútorgyár­nál 46, az OBV-nél 37,5, a szerszám- és készülékgyár­nál 36,4 százalék. összegzésként megállapít­hatjuk: a vizsgált egységek­ben ugyan jelentős eredmé­nyek is születtek, ám fel* adatok további sora vár meg­oldásra. S ez nem hosszú távlatok célkitűzése: min­dennap megvalósításukon kell fáradozni. Kilvády Tibor NEB-tag, vizsgálatvezető NÓGRÁD — 1978. november 15., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents