Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-11 / 266. szám
A KSH jelentése Piackutatók (Fblytatás az 1. oldalról) Az élelmiszeriparban a tér- melés csak 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a baromfi- feldolgozó vállalat balassagyarmati telepén a termelés intenzíven nőtt, a Közép" magyarországi Tejipari Vál- lálat pásztói telepén ugyanakkor csökkent. Hasonlóan csökke!nt 'a termelés a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál is, ahol a bázisidőszakinál kevesebb lisztet és malomipari takarmányt állítottak elő. A 4,5 százalékos termelés- növekedést a megye ipari szervezetei 1978. I—III. negyedévben az összes foglal" koztatottak egy évvel korábbinál 0.6 százalékkal magasabb létszámával érték eU Ezen belül a fizikai foglalkozásúak száma 0,4 százalék" kai volt több mint egy évvel korábban. Az előbbiek ellenére a fizikai foglalkozásúak teljesített munkaóráinak száma 0,6 százalékkal csökkent. Ez szoros kapcsolatban van azzal, hogy az egész _ és törtnapi munkaidőkiesések száma és aránya nőtt. A termelési és munkaügyi adatok alapján az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés az év I—III. negyedévében a bázisidőszakihoz viszonyítva 3,9 százalékkal, a fizikai foglalkozásúak termelékenysége pedig 4,1 százalékkal emelkedett. Legjobban — a termelésnövekedést meghaladó mértékben, 5,1 százalékkal — a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak óratermelékenysége javult. A megye ipari szervezeteinek exportárbevétele 1978. I—III. negyedévben meghaladta az 1,8 milliárd forintot, ez azonban folyó áron is alig több a bázisidőszaki exportnál. . A megyei székhelyű szocialista iparban saját termelésből az ipari szervezetek ez év első kilenc hónapjában 4,6 milliárd forint értékű árút értékesítettek. Ez folyó áron a bázisidőszakihoz viszonyítva 15 százalékkal több. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar 1978. I—III. negyedévben 877 millió forint saját építési-szerelési munkát teljesített, összehasonlító, áron 1.2 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az állami építőipar 10 százalékkal maradt a bázisidőszak szintje alatt, ezen belül a minisztériumi építőiparnál a termeléscsökkenés 7,8, — a tanácsi építőiparnál pedig 20,6 százalék volt. A szövetkezeti építőipar ezzel szemben 10,4 százalékos növekedést ért el. Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munkák értéke a szocialista építőiparban 0,4 százalékkal csökkent: ezen belül az állami építőiparban a csökkenés 7,4 százalékos; a szövetkezeti építőiparban 9,4 százalékos növekedés volt. Az építőipar összes foglalkoztatottainak száma 1978. I—III. negyedévben 5814 fő volt, 0.9 százalékkal kevesebb mint az elmúlt -év azonos időszakában. A létszámcsökkenés az állami építőiparban 2,8 százalék, a szövetkezeti építőipar létszáma viszont 0,9 százalékkal nőtt. Az állami építőiparon belül a tanácsi építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évinek 88,1 százalékára csökkent. Az év első kilenc hónapjában a szőcialista építőipar 397 lakást adott át a megrendelőknek. A minisztériumi építőipar 147—, a tánácsi építőipar 82—, az építőipari szövetkezetek ■ ,54—, a TÖVÁLL-ok pedig 114 lakás építését fejezték be. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági üzemei az idei kedvezőtlen időjárás következtében az időszerű munkákat a szokásosnál később végezhették. •A gabonafélék betakarítását mintegy két héttel későbbi időpontban kezdhették, jó szervezéssel és az üzemek közötti kooperáció nyújtotta lehetőségek kihasználásával azonban a munkát időben befejezték. A gépek megyén belüli átcsoportosítása révén 77 kombájn dolgozott más gazdaságban, ugyanakkor más megyei gazdaságokból, 137, Csehszlovákiából 12 kombájn segítette a megye gazdaságait. A gabonafélék termésátlaga — a rozs kivételével meghaladta a múlt évit, így a megyében 4,5 százalékkal kisebb területen összesen 6,7 százalékkal több gabona termett, mint egy évvel korábban. Legnagyobb területen temesztett gabonafélénk, a búza hektáronkénti átlagtermése az 1977. évinél 11,3 százalékkal több. Ez év őszén a legfontosabb feladatok közül október 30-ig a burgonya és a silókukorica betakarítása befejeződött a cukorrépának 66—. a kukoricának pedig 36 százalékát takarították be a megye gazdaságai. A fenti időpontig a tervezett vetőszántás 98—, a mélyszántás 31 százalékát végezték el. A búza vetésterületének 97—, az őszi árpának pedig 74 százalékán fejezték be a vetési munkákat, rozsból 22 százalékkal többet vetettek a tervezettnél. A megye szarvasmarha-állománya szeptember 30-án, 42,5 ezer darab, 1,8 százalékkal (ezen belül a tehenek és előhasi üszők száma 1,3 százalékkal) több az egy évvel korábbinál. A sertésállomány szeptember végére megközelítette a 90 ezer darabot, a múlt év azonos időpontjához viszonyítva azonban 8,4 százalékkal, a kocaállomány 10,9 százalékkal kevesebb. A nagyüzemek juhállománya 65,6 ezer darab, 5,9 százalékkal haladta meg az 1977. szeptember 30-i állományt. Az anyajuhok száma 13,8 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt 1978. I—III. negyedévben vágómarhából közel azonos mennyiséget (4050 tonnát), vágósertésből 3,9 százalékkal többet (4841 tonnát), vágó- juhból 6.6 százalékkal többet (580 tonnát) vásároltak fel a szocialista felvásárló szervek, mint az előző év azonos időszakában, a baromfi-felvásárlás ugyanakkor 11,7 százalékkal kevesebb (összesen 2459 tonna). Gazdaságaink ez év I—III. negyedévében 30,3 millió, liter tehéntejet, 7,4 millió darab tyúktojást, és 253 tonna nyersgyapjút értékesítettek, 12,5—, 17,7—, illetve 9,5 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai Nógrád megye lakosságának 1978. I—III. negyedévi pénzbevételei (a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján) 11 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. Tekintve, hogy a megyében foglalkoztatottak száma alig emelkedett, a jövedelmek ilyen irányú és mértékű változását elsősorban az átlagbérek jelentős emelkedése eredményezte, amiben jelentős szerepe van a múlt év második felében bevezetett műszakpótléknak. A megyei lakosság betétállománya 1978. szeptember 30" án 19 százalékkal volt több mint 1977. III. negyedév végén, és értéke megközelítette a 2,2 milliárd forintot. A lakossági hitelek a betéteknél kisebb mértékben, mintegy 14 százalékkal nőttek és értékük meghaladta az 1,5 milliárd forintot. A takarék- pénztáraknál igénybe vett hitelek több mint 56 százaléka jiasszú lejáratú építési hitel. Nógrád megye kiskereskedelmi hálózata 1978. I—III. negyedévben 3846 millió forint értékű árut értékesített, ami mintegy 9 százalékkal volt több mint az előző év azonos időszakában. Az árbevétel egyharmada bolti élelmiszerek eladásából származott és forgalmának értéke 11 százalékkal nőtt. A vendéglátás folyóáras forgalma lényegében az előző __ évi szinten maradt, ami elsősorban a szeszesital-eladás 1978- ban bevezetett időleges korlátozásának eredménye. Az előző évek tendenciájával ellentétben jelentősen emelkedett a ruházati cikkek árbevétele, ami'nek 4,5 százaléka árengedményes áruk értékesítéséből származott. A vegyesiparcikkek folyóáras forgalma közel 11 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az eladott áruk 2,5 százalékát árengedménnyel vásárolta a lakosság. 1978. I—III. negyedévben tovább nőtt egyes elektromos háztartási cikkek forgalma. A villanybojler értékesítése például közel 53—, a mosógépekét mintegy 20 százalékkal, ezen belül az automata mosógépeké több mint kétszeresére emelkedett. A híradás- technikai cikkek közül —többek között — a magnetofon, a lemezjátszó • és a televízió forgalma volt magasabb, mint egy évvel korábban, a hordozható és a színestelevíziók forgalma ugyanakkor lényegében stagnált. A rádiók értékesítése 1978. I—III. negyedévben lényegesén kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában, az 1976. I—III. negyedévit ugyanakkor meghaladta. (Az előző évihez viszonyított visszaesés oka az, hogy 1977-ben a ..Magyar Rádió Nógrád megyében” akció keretében kedvezményes rádióvásár volt, aminek következtében az eladott rádiók száma mintegy kétszeresére nőtt, tehát előrehozott vásárlás történt.) Oktatás Nógrád megyében 1978. október 1-én 134 általános iskola működött, számuk — a körzetesítések eredményeként — az egy évvel korábbinál hattal kevesebb. A 905 osztályteremben (aminek 13 százaléka szükségtanterem) az előző tanévinél 41 fővel több 1710 tanerő oktat Javult a tanerők képesítés szerinti összetétele, fokozódott a pedagóguspálya elnőiesedése. Az általános iskolai tánulólét- szám tovább emelkedett és a tanulók száma 1978. október 1-én az 1977—78"as tanév elejinél 273—, a tanév véginél pedig 105 fővel volt több. Az egy évvel korábbi 36 százalékkal szemben a jelen tanév elején a tanulóknak már 42 százaléka részesül szervezett étkeztetésben. A középiskolák nappali tagozatán az 1977—78-as tanévet 3436 tahuló, a tanév eleji létszám 96 százaléka végezte el eredményesen, és 872 tanuló tett érettségi vizsgát. Az 1978—79-es tanévben a megye 10 középiskolájában az előző tanévinél héttel kevesebb, 115 osztályteremben 119 osztályt oktatnak. Az osztálytermi csökkenés ellenére a tárgyi feltételek színvonala javult, ami elsősorban a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola megfelelőbb épületbe való elhelyezésének eredménye. A középiskolák nappali tagozatán 270 tanerő tanít. A tanulók száma 1978. szeptember 15"én 3505 volt. A tanulószám iskolatípusonként eltérően változott; amíg ugyanis a gimnáziumokban mintegy 6 százalékkal csökkent, addig a ^szakközépiskolákba közel 8 százalékkal többen járnak a jelén tanévben, mint egy évvel korábban. KSH Nógrád megyei Igazgatósága A vállalatok 'piaci informálódásának gazdaságunk jelenlegi helyzetében rendkívül fontos szerepe van. Nem kell jósnak lenni annak megállapításához, hogy ez a szerep — már csak az export növelésének sürgető feladata miatt is — a jövőben tovább növekszik. A gazdaságos exportot fejleszteni pedig a piacok, az igények naprakész ismerete nélkül igencsak nehéz, gyakran pedig lehetetlen. Mintegy tizenkét évvel ezelőtt kezdte meg működését az Országos Piackutató Intézet, azzal a céllal, hogy segítse mind a termelők, mind pedig a bel- és külkereskedelmi vállalatok piaci tájékozódását. A más szocialista országokban működő hasonló jellegű intézetektől eltérően az OPK nemcsak fogyasztási cikkekkel, hanem termelési eszközökkel is foglalkozik. Évente átlagosan 50—60 tanulmányt készítenek, ezek fele a fogyasztási cikkek", másik- fele a termelőeszközök és egyéb cikkek piacát elemzi. A jó termékek fóruma A piackutatás mellett az intézet fontos feladatának tartja a piac befolyásolását is. Ezért hozták létre több mint tíz évvel ezelőtt a Kiváló Áruk Fórumát, amelyet ma már tárcaközi bizottság irányít. Az eddig eltelt idő alatt közel négyezer termék került minősítésre, s közülük jelenleg mintegy 1300 viselheti a jól ismert egymásba fonódó háromszögeket — a kiválónak minősített árukat jelölő emblémát. A mennyiségi fejlődést jelzi, hogy az idén már ötszáznál is több termék került minősítésre. A tapasztalatok szerint a „jól vizsgázó” termékek aránya a korábbi évekhez 'képest csökkent. Ez arra utal, hogy szigorúbbá váltak a minőségi követelmények. Persze, ezzel együtt is leIXehés idők Legfőbb Egyszer hálásan dicsérjük, másszor a keresztvizet is leszedjük róla. A Nógrád megyei Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat mindenesetre azok között a vállalatok között van, melyeknek munkáját közvetlen tapasztalataink alapján minősítjük. Nehéz időket él mostanában a Patyolat. A központi üzem rekonstrukciójának eiső ütemén már túljutott, hátravan még a második ütemben tervezett garázssor, tanácskozó- terem és étkezde. Átalakítják a nagybátpnyi mosó- és vegytisztító szalont, s a jövő év első negyedében elkészülnek a balassagyarmati kismosoda tervei is. A központi üzem új vegytisztító szárnnyal bővült, a már meglevő épületben pedig a technológiái sorrend szerint Ebben az esztendőben már túlhaladja az egymilliárd forintos termelési értéket az a különböző kábclféleség, melyet Balassagyarmaton, a Magyar Kábel Művek gyárában készítenek. Képünk az idén átadott új üzemcsarnokban készült. hetne több „kiváló áru”. Lehetne, ám, mint azt dr. Szabó László, az OPK igazgatója is elmondta, a Kiváló Áruk Fórumának hatékonyságát gyengíti az érdekeltség hiánya. A KÁF önkéntes akció, ami azt jelenti, hogy a termelők maguk döntenek arról, nevezik-e a fórumra valamelyik terméküket, vagy sem? A kiváló cím elnyerésének közvetlen anyagi ösztönzője nincs —, a jó minőségű áruk előállítói és tervezői általában jutalmat sem kapnak, ha elnyerik a címet. Ma úgy áll a helyzet, hogy többnyire az a vállalat jelentkezik termékével ezen a fórumon, amelyik növelni akarja értékesítését, vagy ahol a gyár vezetősége presztízskérdést csinál abból, hogy termékükön feltüntethesse a KÁF-jelvényt. Hiánycikkek és feleslegek Ismeretes, hogy a vállalatok gazdálkodásában mennyi nehézséget okoz egyes anyagok, gépek, berendezések hiánya, míg máshol ezek az anyagok helyet és költséget igényelve hónapok, esetleg évek óta állnak a raktárakban. Az egyik helyen hiányzik, a másik helyen felesleges. Ennek orvoslására hívta életre az OPK az Interker szolgálatot, melynek az a célja, hogy elősegítse a termelő és kereskedő vállalatok között az úgynevezett elfekvő anyagok, eszközök mozgását, az ezekről való kölcsönös informálódást. Az évente két-há- rom alkalommal megrendezett börzéken ma már sok százmillió forint értékű készlet cserél gazdát. Az OPK munkatársai e börzék igazi jelentőségét mégsem ebben látják, hanem, hogy ezáltal a vállalatoknál eddig viszonylag elszigetelten dolgozó anyagbeszerzők, kereskedők között közvetlen, személyes kapcsolat jöhet létre, ami elősegíti az annyira kívánatos jó együttműködés fejlődését. A piackutatás úgynevezett „kisegítő műfajának” számít az 1971 óta működő reklámlevél-szolgálat. Közel másfél millió hazai és külföldi címre küldenek tájékoztatókat és reklámokat a termelők ajánlatairól. E tevékenységet jól érzékelteti, hogy mintegy 25 ezer szovjet orvosnak évente több alkalommal megküldik az új magyar gyógyszerkészítmények szakmai ismertetőit. Jóslásra nem vállalkoznak A piackutatás nem csodaszer, ám sok helyen ezt nem veszik figyelembe. Hogy valamely áru iránt a következő években milyen lesz a kereslet, az nagyon sok tényezőtől függ, pontos prognózist adni, lehetetlen. Az intézet vállalati megbízásokból él — ezek díja negyvenezertől egymillió forintig terjed —, de mint mondják, „komolytalan” dolgokra- nem vállalkoznak: így nem fogadták el azt a megbízást sem, melyben arra kérték őket, 1990-ig „jósolják” meg egy termék eladási lehetőségeit. Az intézet úgynevezett kondicionált piackutatásra vállalkozik. Ez azt jelenti, hogy minden előrejelzés csak olyan feltételek mellett érvényes, amelyek mellett megszerkesztették. Polihisztorok, ma már nincsenek — kellő tájékozottság esetén minden vállalat maga mérheti fel legjobban saját terméke piaci jövőjét. Az lenne hát a kívánatos, ha a termelők és a kereskedők nem előrejelzéseket kémének, hanem az intézet által folyamatosan szállított bel- és külföldi információk alapján maguk készítenék el a konkrét prognózisokat. Az effajta kapcsolattartásnak már ma is vannak látható jelei, így az OPK több nagyvállalattal kötött négv-öt évre szóló keret- szerződést. Föld S. Péter- * -V,-,.*. - . .. reklám a jó munka alakították ki a helyiségeket, ezzel jelentősen csökkentve a drága kieső időket. — Megcsappantak tehát a gondjai? — kérdeztük Kun Lajostól, a Patyolat igazgatójától. — Csak részben. Az eddigi rekonstrukció ugyanis nagyrészt épületrekonstrukció volt. A gépi „háttér” csaknem teljes egészében a régi, s az bizony, nem korszerű. Nyáron megkaptuk ugyan az új vegytisztító gépet, de új hengersorral kellene kiegészíteni a meglevő kalandert, moso-csa- varó gépekre lenne szükségünk, mert amikkel most dolgoznak az emberek, azok ugyancsak kiszolgáltak már. Egyelőre azonban be kell érnünk velük, a géppark korszerűsítése a következő tervidőszakban kerülhet sorra. — Sokáig hadilábon álltak a határidők garantálásával. Történhet-e némi javulás? — Nem is kevés. Két öve még jómagam is garmadával kaptam a panaszos leveleket. Nem mondhatom, hogy ma már nem kell reklamációkkal foglalkoznom, de lényegesen kevesebben vetik szemünkre a késést. Tovább csökkennének a panaszok, ha szállítási nehézségeinken enyhíthetnénk. Két gépkocsink 150—200 ezer kilométert futott, javításukról saját magunk gondoskodunk. Legalább ötre volna szükségünk ahhoz, hogy a pontoson elvégzett munkát időre tudjuk szállítani is. — Az elvégzett munka minősége mellett a kiszolgálás hangneme, ami az ügyfelet közvetlenül érinti. Es a kiszolgálási körülményeket tekintve bizony, nem ritkán szó éri a ház elejét! — Magam sem vagyok elégedett valamennyi felvevőhelyünkkel, szalonunkkal. A régi ügyfelek megtartása az újak bizalmának felkeltése feltételezi az udvarias, szolgálatkész intézkedést, a szolgáltatási formákról való készséges tájékoztatást. Ehhez megfelelő intelligencia, s nem utolsósorban jó- modor kell. A magyarországi Patyolat-vállalatok között nálunk a legalacsonyabb a bér- színvonal, talán ez is oka annak, hogy e területen kritika ér. — Erdekeltek-e a felvevőhelyek dolgozói a lakossági igények felkeltésében, illetve megta rtásában? — Most már igen. Mégpedig annak következményeképpen, hogy idén módosítottuk az ösztönzési rendszert. Eddig az alapbéren kívül mozgóbért is fizettünk a felvevőhelyek dolgozóinak. A mozgoDér a lakossági és a közületi árbevétel utáni százalékot jelentette. Azt tapasztaltuk azonban, hogy közületekkel szívesebben foglalkoztak, az apró- cseprő igényekkel is beállító lakossággal kevésbé. Most megszűnt az alapbér, teljes egészében az árbevétel után fizetjük dolgozóinkat, s ezen belül is magasabb százalékot kapnak a lakossági árbevétel után. Nem állítom, hogy osztatlan örömöt váltott ki az intézkedés, de négy felvevőhelyünktől eltekintve végül is megértették szükségességét. Az eredmény máris érzékelhető: az első háromnegyed évben a lakossági szolgáltatás árbevétele 4,3 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Iga2, a tervezetthez -képest még így is jelentős az eima- radás, azt azonban már a terv készítésekor is hangoztattam, hogy korszerű gépi háttér nélkül nincs értelme nagymértékű felfutást tervezni. — Ma már a jó bornak is kell cégér. Törődik-e a Patyolat a hírveréssel? — Reklámmunkánkkal mind ez ideig nem vagyok elégedett. Üjabban tárgyalunk a propaganda kiterjesztéséről. Legnépszerűbb szolgáltatásunk a bérágynemű-kölcsön- zés. fejlesztésére újabb garnitúrákat vásárolunk. Tervezzük azt is, hogy visszatérünk az illatosított öblítésre, hogv a nálunk mosott ruháknak is ugyanolyan kellemes illatuk legyen, mint az otthoninak. Persze, a legjobb reklám a ;ó munka! Szendi Márt»
