Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

Előkelő helyen a megyék rangsorában Társadalmi Természetvédelem Nógrédban Amikor a megyei tanácsok 1977. évi természetvédelmi munkájának értékelését az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elvé­gezte, számba vette a megyei jelentőségű természetvédelmi értékeket darabszám és terü­letnagyság szerint. Elkészült az úgynevezett állapotgrafi­kon, amely a megyénkénti, darabszám szerinti megosz­lást ábrázolja. Az egyes megyék grafikon­oszlopai közül magasan ki­emelkedik Nógrád megye osz­lopa. Ez azt jelenti, hogy va­lamennyi megye adatait fi­gyelembe véve, számszerűen, Nógrádban van a legtöbb tör­vényes megyei védelem alá vont természeti érték. A megyei jelentőségű termé­szetvédelmi értékek száma 1977. végén az egész or-zág területén 493 volt. Ebből Nóg­rádban helyezkedik el 77, az összes megyei értékeknek több mint 15 százaléka. A 493 érték területe összesen 8930 hektár, ebből a 77 nóg­rádi érték területe 1765 hek­tár, az összesnek közel 20 százaléka. Érdemes megnézni, hogy az egyes kategóriák milyen értékeket, természetvédelmi objektumokat tartalmaznak. Földtani értékmegjelöléssel kerülnek védelem alá a kü­lönleges sziklaalakzatok, kö­vületek, barlangok. Nógrád megyében ezt a csoportot a jobbágyi andezitsziklák, a bárnai Nagy- és Kiskő, a hon- ti ősmaradványok lelőhelye, különböző bazaltkúpok és feltárult vulkáni szelvények (Salgótarján, Sámsonháza, Kazár), a bárnai Szerkő és még jó néhány hasonló geoló­giai alakzat képviseli. Víz­tani érték gyűjtőfógalommal a forrásokat, gyógyvizeket, kü­lönleges természeti adottságú tavakat, lápokat jelölik. A megyében a ma védett forrá­Dicséretes elképzelés meg­valósítását tervezik a hónap végén Nógrádszakálban. A Ha­zafias Népfront járási elnök­ségének és a Kommunista If­júsági Szövetség járási bizott­ságának kezdeményezésére HNF-klubot alakítanak ki az egykori községi tanács épüle­tének tanácskozóhelyiségében, a település központjában. A néofrontklub bútorzattal való felszerelését a HNF járási el­nöksége vállalta. Szeretnék, sok száma hét. Ezek közül, 1977-ben került védelem alá a nagybátonyi „büdös-kút”, a szuhai gombás bükkfa for­rás. Ugyancsak 1977-ben kelt az a határozat, amely a Pa­tak községben levő Kifli-tavat és környékét helyezi — víz­tani értékként — természet- védelem alá. A növénytani természetvé­delmi érték fogalma összetet­tebb. Az emlékfák, a külön­leges alakú, kiemelkedően ma­gas életkorú fák, fasorok mellett e csoportba tartoznak a ma mér együttes előfordu­lásukban ritka, vagy az adott földrajzi helyzetben különle­ges növénytársulások és egyes kertek, vagy azok növény- csoportjai is. Az utóbbi eset­ben szinte alig lehetséges, hogy a növénytani érték kü­lönváljon az egyéb kultúrtör­téneti, tájképi, természetvé­delmi értéktől. A számos kas­télykert, amely Nógrád me­gyében védelem alatt áll, nö­vénytani értéke mellett szin­te minden esetben kultúrtör­téneti értéket is képvisel. A horpácsi Mikszáth-park, a Benczúr-kastély parkja, a csesztvei parkok, a felsőpeté­nyi Almássy-park, a szécsé- nyi Forgách-kastély környe­zete, az újabban védetté nyil­vánított Andreánszky-kas- télypark, a szügyi Simonyi- park növénytani szépségeiken túl, történelmi események tanúi voltak, illetőleg a ma­gyar kultúrtörténet egyes ál­lomásait is jelzik. Nehezen választható külön az ipoly- szögi égerláp és a nagybárká- nyi tőzegmohaláp víztani és növénytani értéke is. A megyei tanácsok munká­jában a „növénytani érték” kategória döntő hányaddal szerepel. Az országos átlag 51 százalék. Nógrád megye természetvédelmi tevékeny­ségének komplex voltát jel­zi, hogy az országosnál ki­ha az új létesítményben kul­turált körülmények között ta­lálkozhatnának a művelődés iránt érdeklődő helybeliek, si­kerülne a községben lakók szellemi és fizikai erejének eredményesebb, példásabb ösz- szefogása, s a cigánylakosság — mely itt jelentős számban található — gondolkodásának, szokásainak, ízlésének korsze­rű, szocialista szellemű for­málása. egyenlítettebb arányokon be­lül ez a kategória alacsonyabb hányaddal — 46 százalék —• s ezen belül is rendkívül vál­tozatos összetétellel van je­len. Tájképi érték az összefog­laló neve azoknak a területek­nek, táj részeknek, „amelyek tájképi jellegzetességük, vagy kedvező természeti tulajdonsá­guk miatt különösen jelen­tősek.” (1901. évi 18. sz. tör­vényerejű rendelet 2. §.) A kultúrtörténeti értékcso­port sok esetben a műemlék- védelem tárgyaihoz csatlako­zik. Ahol egy-egy jelentős műemléképület, vagy épület- együttes védelmének érdekei megkívánják, ott annak kör­nyezetét — az épületet körül­vevő kert, az épülethez veze­tő fasor is védetté nyilvánít­ható. Ilyen a Nógrád megyei értékek között a szécsényi kastély kertje, a drégelypa- lánki Szondi-emlékfasor, a Hasznos—Cserte vároldala, a nógrádi vár környéke és még számtalan hasonló jellegű te­rület. A kultúrtörténeti értékcso­porton belül védett a régé­szeti ásatások területe, a nép­rajzi értékű lucfalvai, krak- kópusztai tánctér és a teres­kei temető. A fenti sor távol­ról sem teljes, csupán jel­lemzésére szolgál a megye ter­mészetvédelem alatt álló kul­túrtörténeti értókcsoportjá- nak. Ami a számokon túl is ki­emelkedik és nem maradhat említés nélkül, az a megye társadalmának egyértelmű, pozitív hozzáállása a termé­szetvédelem ügyéhez. A ter­mészetvédelem hivatásos mű­velői sokszor idézik a század­elő nagy természetvédő egyé­niségének, Káhn Károlynak, azon megállapítását, amely szerint az érdemi természet- védelemhez — egyéb fontos előfeltételek mellett — társa­dalmi bázis szükséges. Ez a megyében megvan. A tevékeny megyei természetvé­delmi bizottság mellett úttö­rőcsapatok, a madártani egye­sület helyi csoportja dolgozik a természetvédelem érdeké­ben. Mindennapi munkájukat a természetvédelmi ismeret- terjesztés szolgálatába állítják a megye nevelői, mezőgazda- sági és erdészszakemberei, kulturális és közéleti munká­sai. Nem véletlen tehát, hogy a természetvédelem eredmé­nyeiben az országos összeha­sonlításban Nógrádé az első hely. Tass! Ilona, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal tanácsi főfelügyelője Nógrád szakáll terv munka — reményen felül Nőgrádon a községi közös tanács költségvetésében az idén 300 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzése szerepelt. Ennek teljesítésére feladattervet készítettek, amit a végrehajtó bizottság hagyott jóvá. A község lakóinak szor­galmát bizonyítja, hogy már az első fél évben 30 ezer fo­rinttal túlteljesítették az éves vállalásukat. A háromnegyed éves értékeléskor már több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Legfontosabb és legna­gyobb gondjuk a berkenyéi sportöltöző építése volt, alap­jait a nyáron kezdték lerakni. A berkenyéi KISZ-esekkel karöltve a szakipari munkát a község lakossága végezte el. Az épület tető alatt áll, a még hátralevő hiányosságok végeztével az öltözőt a jövő évben már birtokolhatják a sportolók. A háztulajdonosok (minden­ki a saját lakása előtt) rend­be tették a vízátereszeket és vízelvezető árkokat ástak. Nagy gondot fordítottak a há­zak előtti területek parkosítá­sára, környezetük szebbé té­telére. A KISZ-esek a sportolókkal a kultúrház mögé betontám­falat emeltek, kerítéslábaza­tot építettek. Valamennyi munkát szombat-vasárnap bo­nyolították le. Az elmúlt va­sárnap mintegy félszáz segítő­kész szülő az új óvodápál szennyvízlefolyó árkot ásott amivel a rétsági TÖVÁLL-nak segítettek. Kölcsönös ez a segít­ség, hiszen a vállalat a kis ne­bulóknak autóbuszt kölcsönöz a kirándulásokra. Afrikába Tiszik varrt n°i rí szállít a Salgótarjáni Ruha) egy líbiai megrendelőnek ruhák összértéke négy és millió forint Ugyancsak decembei Svédországba is visznek lám termékeket: ötezer ruhát, jerseyből. ruhagyár megvalósítja az id re előirányzott — tőkésors gokba szánt — exportten „Alvó városok" gyermekei Tizenhárom éve élek lakótelepen, már a második gyer­meknemzedék növekedik itt, szemem láttára. Az ember azt hiszi, csak a felnőtt küszködhet beilleszkedési gondokkal, csak’ő kényszerül elszakadni régi életmódjától, kötelékeitől, szokásaitól, megszokott normarendszerétől, bezzeg a gyerek olyan, mint a facsemete: ahová ültetik, ott ereszt gyökeret. Nos, azt kell tapasztalnom, hogy nem így van: a gyerek épp úgy megszenvedi az urbanizációs ártalmakat, a lakótelepek monotóniáját, az utcák, hangulatos terek, romantikus kapu­aljak, meghitt zugok hiányát — vagyis az ingerszegény kör­nyezetet —, mint a felnőtt. S ha mindehhez érzelemszegény­ség, unalom és kapcsolathiány párosul, könnyen csapódik galerikhez, rossz barátokhoz. Toronyházunk előtt — meséli a K-i KÖJÁL-szolgálat egyik orvosa — hétszer ültettek el néhány fiatal nyárfát. Egyikkel a szárazság végzett, a másikkal valamilyen beteg­ség, a harmadikat vihar tépte ki a földből, a negyediket, ötödiket, sokadikat — a gyerekek. Szüleik szó nélkül tűrték, nem úgy a szomszédok! Ám szólni nem tanácsos, mert abból csak viszály támad. „Az én gyerekemet ne egzecírozza, a sajátjának dirigáljon!” „Azzal törődjön inkább, hogy a kölyke ne masírozzon faklumpában éjjel-nappal a fejem felett!” S a szülő, aki régi baráti körétől elszakadva azóta sem szerzett új barátokat, ezzel jó időre elejét is vette min­den közeledésnek lakótársaihoz. Az Sz-i új lakótelep toronyháza mögött gyéren felszerelt játszótér kínálja szerény örömeit a kisebbeknek: egy libikó­ka, két láncos hinta és egy homokozó. A láncos hintát ki­sajátították a tizenévesek, a homokozót pedig a szűk lakások rabságából kiszabadult kutyák... Ha a gyerekek lármáznak az is baj, ha a fűre lépnek az is; a járdán kerékpározni szi­gorúan tilos, de melyik szülő merné kiengedni csemetéjét a forga'mas főútvonalakra?! Egyik megyénk székhelyén büszkélkedik az ingatlanke­zelő vállalat vezetője: a lakótelepi házak földszintjén a kö­les rendeltetésű helyiségek egy részét barkácsműhely cél­jaira átengedték a lakóknak. Az egyikben az autótulajdo­nosok „piszmoghatnak”, a másikban asztalosműhelyt rendez­tek be maguknak az amatőr famegmunkálók. És a gyerekek­nek? Nekik nem jutott egy rumliszoba — legalább egyetlen egy! — a lakótelepen? „Nem mondaná meg, melyik házban? Ki lenne hajlandó eltűrni azt a zsdvalyt, amit egy csapat gyerek csinál, ha együtt van?!” , Elnézem sokszor a „kulcsos” gyerekeket: azokat, akik helyhiány miatt nem járhatnak napközibe; akiknek — mint szomorú amulett — pertlire kötve lóg a nyakukban a lakás­kulcs, nehogy elhagyják, ök azok, akik fagyosan eszik az ételt, mert nincs türelmük megmelegíteni vagy egyszerűen félnek a gáztól; közülük kerül ki a legtöbb étvágytalan, so­vány, mert egyedül nincs kedvük enni; a házi feladatot ösz- szecsapják, mert ugyan ki szeret órákig a négy fal között lenni magában, a rájuk bízott házi munkát, bevásárlást el­felejtik, mert az eszük már a játékon jár. Jó szándékú pedagógusok puhatolózásai, iskolai felmérő dolgozatok jelzik, hogy bajok vannak a lakótelepi gyerekek szabad idejének —, s még inkább vakációjának — regeneráló hatású, célszerű eltöltésével. Csöregh Éva tanár-szociológus négy budapesti lakótelepen végzett vizsgálatokat; arra a kér. désre, mit csináltak előző nap, így válaszoltak a 10—14 éve­sek : „-----felkeltem, felöltöztem, ettem, iskolába voltam, ta­n ultam, vásároltam, ettem, tévét néztem, lefeküdtem.” Meg­döbbentő az a falanszter-életmód, amire ezek a gyereke1' kényszerülnek. De nem elég megdöbbenni — tenni is kell valamit. Levonni a tanulságot és „alvó városok”, ingerszegény egyhangú lakótelepek helyett derűs-otthonos lakónegyéde- ket építeni. Felvenni a harcot azzal a szemlélettel, amely a járulékos beruházások több éves elmaradását szükségszerű­ségnek, „bocsánatos bűnnek” tekinti. A helyi tanácsokat, in gatlankezelő vállalatokat arra ösztönözni, a közös rendelteié' helyiségek elosztásánál a gyerekek érdekeit helyezzék - legalább egysorba — a hobbistákéval, s az autótulajdono sokéval. A lakóterületi népművelők kapjanak több beleszólá. si jogot a játszóterekre, szórakozási lehetőségekre szánt ösz- szegek elosztásába. Szerezzenek végre érvényt az ifjúsági törvény azon előírásainak, amelyek az iskolai tornatermek, tömegszervezeti klubok, helyiségek megnyitását szorgalmaz­zák a gyerekek és ifjak előtt. Kezdetnek ennyi is elég. elgondolkozni... A továbbiakon pedig érdeme^ Nyíri Éva Gólyák fészkében A gólyák elfoglalták a fészküket. Az ősszel melegebb vidé­kekre költöző madarakkal ellentétben ezúttal a számviteli főiskola első évfolyamosairól szólunk, akik a becéző gólya névre hallgatnak, s a korszerű kollégium lakói lettek. Nem­csak lakhatási lehetőséget kaptak itt a diákok, hanem ott­hont, ahol kényelmes környezetben tölthetik szabad idejüket, készülhetnek tanulmányaikra, őket mutatjuk be otthonuk­ban. A négyágyas szobákat saját ízlésük sacrint díszíthetik, ren­dezhetik be az ifjú lakók. Varga Judit a virágok hatásában bízik. Aztán itt a klub. Egyelőre még nincs rendszeres program, de a társasjátékok így is összehozzák a lányokat, fiúkat. „Néha” azért a tanulmányokra is figyelni kell. A közös szo­bában laka évfolyamtársak együtt készülnek másnapi be­számolóikra, óráikra. Nyakas Erika és Pokrócos Mariann a délutáni séták után logikai gyakorlatokat oldanak meg. j NÓGRÁD - 1978. novembei 28., kedd 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents