Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

I összecsapások Iránban Jugoszlávia ünnepén Harmincöt esztendő A boszniai kisváros, Jajce nevét a középkor magyar históriájából ismerjük. A világtörténelem lapjaira azonban egy újkori esemény hozta-írta be Jajce nevét. Harmincöt év­vel ezelőtt, 1943. november 29-én itt ült össze a Jugoszláv Népislszabadítás Antifasiszta Tanácsa, hogy megalakítsa az ideiglenes kormányt, s döntsön a jövő szövetségi berendez­kedésű jugoszláv népi államáról. A népi felszabadítási harc hosszú, véres évei alatt más­fél millió jugoszláv állampolgár esett áldozatul a hábo­rúnak. A négyéves küzdelem eredményeként a partizán­osztagokból szerveződött népi hadsereg megtisztította az or­szág területét a német, olasz és belső fasisztáktól. A hadmű­veletekben szoros együttműködés alakult ki a Vörös Had­sereggel, amely sokoldalú segítséget nyújtott a jugoszláv népi erőknek. A jajcei határozatban kijelölt út fontos állo­mása volt az a döntés, amellyel két évvel később, 1945-ben ugyanezen a napon a felszabadított fővárosban megalapítot­ták a népköztársaságot. Jugoszlávia soknemzetiségű lakosságának jelentős ré­sze már a háború utáni években született, számukra ezek az évek már történelmet jelentenek. Azonban, ahogy ezt a ne- retvai csatában aratott győzelem évfordulóján elmondott be­szédében Tito elnök hangsúlyozta, ez nem egyszerűen hon­védő háború volt, hanem olyan küzdelem, amely a jelenlegi szocialista társadalom alapjait vetette meg. Hat köztársaság és két autonóm tartomány szövetségi államában ma 22 millióan élnek — nyelvek, népek, szoká­sok, hagyományok sokfélesége jellemzi Jugoszláviát. A két világháború között az ellentétek országa volt a monarchi­kus Jugoszlávia. A múlt tanulságaiból okulva a jugoszláv kommunisták arra törekedtek, hogy az országban meglevő jelentős fejlődésbeli eltéréseket kiegyenlítsék, s valamennyi nemzet és nemzetiség számára biztosítsák a sokoldalú fejlő­dést. Az elmúlt több, mint három évtizedben Jugoszlávia népe nehéz feladatokat oldott meg; megsokszorozódott a szocialista ipar termelése, új iparágak jelentek meg a haj­dan elmaradott területeken, kiépült az infrastruktúra, vas­utak, utak kötik össze a korábban egymástól elszigetelt te­rületeket. Az ipari-agrár állammá vált Jugoszlávia színvonalas ter­mékekkel jelentkezik a világ legigényesebb piacain. Örven­detes tény, hogy a szocialista gazdasági közösséggel Jugosz­lávia aktívan együttműködik, a KGST több szakosított szer­vezetének teljes jogú tagja. Belgrádban ebben az évben tartották meg a JKSZ XI. kongresszusát. A jugoszláv kommunisták legfelsőbb fóru­mát munkakongresszusként jellemezték. A kongresz­szuson elfogadott dokumentumok, az elkövetkező időszakra feladatul tűzték ki a gazdaság és a társadalom sokoldalú fej­lődésének folytatását, az ország népei közötti testvériségnek, egységnek az erősítését. Hazánk és a szomszédos Jugoszlávia kapcsolatai örven­detesen fejlődnek. Jelzi ezt az élénk elvtársi párbeszéd, amely az MSZMP és a JKSZ között kialakult, a párt- és állami vezetők eszmecseréi, a magas szintű tapasztalatcsere. A gazdasági együttműködés fejlődését az árucsere-forga­lom növekedése, az ipar és a mezőgazdaság között kialakult kooperációs megállapodások biztosítják. Jelentős lépés az Adria-kőolajvezeték megépítése, amely három szocialista or­szág — Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia — közös vállalkozásában épülve az Adriai-tenger kikötőjéből szállít­ja majd a fontos energiahordozót. A jószomszédi viszony fontos eleme a hazánkban, élő délszláv nemzetiség és a ju­goszláviai magyarság, amelyek hídként kötik össze orszá­gainkat. Nemzeti ünnepükön szívből köszöntjük jugoszláv szom­szédainkat, további sikereket kívánva szocialista építő­munkájukhoz. Albánia •• nemzeti Országos konvenció ' Szombaton és vasárnap két­napos országos konvenciót — egyfajta minikongresszust — tartott a Francia Szocialista Párt. Napirenden a párt szer­vezeti szabályzata szerepelt, de az előző hetekben a veze­tők között nyilvános prob­léma alakult ki és ezért so­kan lehetségesnek tartották, hogy a tanácskozáson szaka­dásra kerül sor, legalábbis a párt belső csoportjának vi­szonyában. Az országos konvenció vé- jgül is heves vitát és magyaráz­kodást hozott, de úgy tűnik, hogy a Francois Mitterrand el­ső titkár, Pierre Mauroy és Michel Rocard országos titká­rok, illetve a Ceres tanul­mányi központ körül csopor­tosuló négy nagyobb Irányzat között egyelőre nem kerül sor kenyértörésre. A vitában Mitterrand és Mauroy a párt­vezetőt közvetve többször is bíráló Michel Rocard-ral szemben azt hangoztatták, hogy a szocialista párt helye a baloldalon van — már csak azért is, hogy ellensúlyozza a kommunisták befolyását. (MTI) MTO-közgyűlés Peter Corterier (NSZK), a NATO szombaton Lisszabon­ban megnyílt 24. évi közgyű­lése politikai bizottságának elő­adója vasárnap figyelmeztetett arra, hogy a SALT—II. tárgyalá­sok kudarca „teljes egészében eúlyosan visszavetné a kelet— nyugati kapcsolatokat”. Sze­rinte 1977. nagy részében ;,mély bizonytalanság” jelle­mezte az enyhülési politika légkörét. Kifejtette, hogy e kedvezőtlen légkört egyebek között a nyugat úgynevezett emberjogi kampánya, az afri­kai fejlemények és a szovjet— amerikai SALT—II-megállapo- dás megkötése körüli nehézsé­gek idézték elő. A fajüldöző dél-afrikai rezsim szemére ve­tette, hogy veszélyes politikát folytat, nem támogatja a Na­míbia politikai jövőjéről tár­gyaló öt nyugati országot. Rá­mutatott arra, hogy az ENSZ által elrendelt szankciók al­kalmazását vonhatja maga után, ha Dél-Afrika továbbra is szabotálja a namíbiai prob­léma megoldását. M. P. Klaas de Vries (Hol­landia), az évi közgyűlés ka­tonai bizottságának előadója újságíróknak elmondotta: a bizottság elé terjesztett hatá­rozati javaslatában sürgette a NATO tagállamait, tartózkod­janak attól, hogy fegyvereket adjanak el Kínának. E fegy­vereladást ugyanis a Szovjet­unió — teljes joggal — biz­tonsága közvetlen veszélyezte­tésének tekinthetné. A NATO szombaton meg­nyílt évi közgyűlése a tizen­öt tagállam kétszáz parlamen­ti küldöttének részvételével — öt napig tanácskozik. (MTI) Hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Hafez Al- Asszad, a Szíriái Arab Köz­társaság elnöke, akit Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hívott meg. Emeli e meghívás jelen­tőségét az a tény, hogy sze­mélyében első ízben látogat Magyarországra szíriai állam­fő, így a mostani tárgyalások különösen alkalmasak lesz­nek az országaink közt kiala­kult — eddig is tartalmas és széles körű — együttműködés továbbfejlesztésére. Asszad elnök útja szorosan kapcsolódik állama haladó, következetesen antiimperia. lista politikai vonalához. Or­szágának szerepe az elmúlt időben — a közel-keleti vál­ság szeparatív megoldására tett izraeli—amerikai kísér­letekkel párhuzamosan — megnőtt. Egyiptom kiválásá­val Szíria lett Izrael fő ka­tonai célpontja. A kedvezőtlen erőviszonyok újbóli kiegyenlí­tése, az arab országok közti egység erősítése, a libanoni A hét végén tömeges mére­tű megmozdulásokról és ösz- szecsapásokról érkeztek hírek Iránból. Egyes jelentések sze­rint a kormányellenes tünte­tők és a biztonsági erők ösz- szetűzéseinek 13 halálos áldo­zata volt. A közép-keleti ország élete vasárnap megbénult: a dolgo­zók gyakorlatilag teljes mér­tékben eleget tettek az ellen­zék általános sztrájkfelhívá­sának. A munkabeszüntetési akciót a siita vezetők és a pol­gári—liberális nemzeti front a „gyász jegyében, az elnyomás elleni küzdelem jelszavával” hirdette meg. Washingtoni diplomáciai források értékelése szerint az egyiptomi—izraeli békeszer­ződés-tervezetet alkotó „cso­mag” eddig titkosként kezelt dokumentumainak nyilvános­ságra hozatala a washingtoni tárgyalások hamaros — és si­keres — lezárását jelzi. Az em­lített körök rámutatnak: a nyilvánosság előtti kölcsönös elégedetlenkedés hangoztatá­sával Izrael ás Egyiptom csu­pán leplezni kívánja: a do­kumentumokat azzal a szán­dékkal közölték a sajtóban, hogy kipuhatolják, hogyan fogadja a világ közvéleménye az eddig csak általánosságban körvonalazott különbéke konkrét részleteit, s egyszer­smind még az aláírás előtt megpróbálják lecsillapítani annak a felháborodásnak az első hullámát, amely az ag- resszor előtti teljes egyipto­A Szovjetunió és Etiópia kapcsolatainak szüntelen fej­lesztése mindkét ország érde­keinek megfelel és elősegíti a béke és a stabilitás megszilár­dítását Afrikában — állapítja meg a többi között az a szov­jet—etióp közlemény, amelyet Mengisztu Hailé Mariam, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzótanácsá­nak elnöke, miniszterelnök, a forradalmi hadsereg főpa­rancsnoka látogatásáról ad­tak ki Moszkvában. A két fél megelégedéssel állapítja meg, hogy a közelmúltban számos, konkrét lépést tettek a sok­oldalú politikai, gazdasági, kulturális együttműködés és a más területeken meglevő kap­csolatok fejlesztése során. A közlemény méltatja a két ország között november 20-án aláírt barátsági és együttmű­ködési szerződést, amely meg­felel az ENSZ alapokmányá­nak, nem irányul egyetlen más ország ellen sem, cél­ja az, hogy fejlessze a széles körű nemzetközi együttműkö­dést, s jelentős tényező lesz Afrika e körzete békéjének és polgárháborús veszély további megakadályozása és egy min­den érdekelt felet kielégítő közel-keleti rendezésre való törekvés — megannyi súlyos feladat Szíria számára. A nemrég befejeződött bagdadi csúcskonferencia fon. tos határozatai közt szerepelt az a megbízatás is, amellyel az arab országok Asszad el­nököt ruházták fel: tájékoztas­sa képviselőjükként a szocia­lista országokat, a Közel-Ke­leten kialakult helyzetről, s a résztvevő országok szándékai­ról a kapcsolatok fejlesztésére. Nyilván szó esik erről a bu­dapesti megbeszéléseken is. Nem kisebb fontosságú ugyanakkor a két ország vi­szonyának áttekintése sem: az elért eredményeken, a már megkötött egyezményeken túl számos területen van mód előrelépésre, ennek lehetősé­Üjabb szórványos zavargá­sok zajlottak le hétfőn több iráni városban azt követően, hogy a központi bank nyilvá­nosságra hozta az olajbevéte­lekből származó jövedelmeket külföldre csempésző személyek névsorát. A legújabb jelenté­sek szerint a listán 180 veze­tő személyiség neve szerepel — köztük magas rangú katona­tiszteké és volt minisztereké —, akik összesen 2,4 milliárd dollárt juttattak ki az or­szágból. Csaknem egy hónap óta nincsen tanítás Irán egyetlen oktatási intézményében sem. A hatóságok ugyanis a sah­md kapitulációt kézzelfogha­tóan tanúsító szerződés lét­rejöttét fogadja majd. Ami magukat a washingtoni tárgyalásokat illeti, az izraeli kabinet szokásos vasárnapi ülésén Begin kormányfő ki­jelentette: egyelőre nem lát­ja értelmét annak, hogy az iz. raeli küldöttségvezetők — Da- jan külügy- és Wedzman had­ügyminiszter — visszatérje­nek Washingtonba. Izrael el­fogadta a békeszerződés-terve­zet amerikai formuláját, s most Egyiptom válaszát várja — mondotta Begin. Jól értesült washingtoni for­rások szerint nincs kizárva, hogy a két fél most csak Car­ter elnök újbóli látványos köz. belépésére vár, hogy „kibékül­jön” és véglegesen megegyez­zen. (MTI) biztonságának megerősítésé­ben. A közös közlemény nem­zetközi kérdésekkel is fog­lalkozik, kifejezi a felek elé­gedettségét azzal, hogy a vi­lág erőviszonyaiban a béke, a demokrácia és a szocializ­mus javára mentek végbe változások. A két ország véleménye sze­rint a pekingi vezetők po­litikája veszélyezteti a békét és a szocializmust. A Szov­jetunió és Etiópia a béke és a nemzetközi biztonság érde­keitől vezettetve állást fog­lal a fegyverkezési korláto­zásról és a leszerelésről folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sok, mindenekelőtt a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról indult és különösen nagy fontosságú szovjet—amerikai tárgyalások sikeres befejezése mellett. Az afrikai helyzetről szólva, a közlemény megállapítja: a kontinens teljes és végleges felszabadulásának útján vál­tozatlanul az imperializmus jelenti a fő akadályt. gét megteremti a kormányzó pártok közt kialakult együtt, működés. (Szíriában a Baath- párt másfél évtizede van ha­talmon, s a vezetésével lét­rejött nemzeti haladó front tagja a Szíriai Kommunista Párt is. Asszad elnök egyben Baath-párt főtitkári tisztét is betölti.) Fejlődik országaink tömeg- szervezeteinek kapcsolata, kölcsönös miniszteri látoga­tásokra is sor került. A két ország közt műszaki-tudomá­nyos. kulturális egyezmény, közúti szállítási megállapodás és légiközlekedési szerződés van érvényben. Több száz Szí­riái diák folytatta és folytatja ma is tanulmányait magyar egvetemeken, főiskolákon. Gazdasági kapcsolataink az elmúlt években kiszélesed­tek: gvapot-, bőrárukat és könnvűipari cikkeket vásá­rolunk, s főleg gépeket és híradástechnikai berendezése­ket exportálunk. A Hajó. és ellenes megmozdulások „ve­szélyes központjainak” minő­sítették az összes egyetemeket és iskolákat és ezért novem­ber X-én valamennyit bezá­ratták. Teheránl értesülések szerint Cholam Reza Azhari kormány­fő tárgyalásokat kezdett a diá­kok vezetőivel az oktatás bé­kés újrakezdésének lehetősé­geiről. Husszein jordániai király hétfőn háromnapos magánlá­togatásra az iráni fővárosba érkezett. A vendéget a tehe- ráni repülőtéren Mohammad Reza Pahlavi sah fogadta. (MTI) Sándor István, az MTI tu­dósítója jelenti: Az NSZK parlamenti ellen­zékének két pártja, a keresz­ténydemokrata (CDU) és a ke­resztényszociális (CSU) unió Carl Carstenst, a parlament jelenlegi elnökét jelöli köztár­sasági elnöknek. A hivatalos döntést Helmut Kohl CDU-elnök jelentette be pártja elnökségi ülésén. Miu­tán a CDU—CSU az államfőt jövőre megválasztó szövetségi testületben többséggel rendel­kezik, Carstens győzelme biz­tosra vehető. A legmagasabb nyugatné­met állami méltóság keresz­ténydemokrata várományosa azonban az utóbbi hetekben a sajtó támadásainak tüzébe került. Előbb kiderült, hogy ifjú ügyvédként jelentkezett és belépett a nemzeti szocia­lista pártba, a Spiegel című hamburgi hetilap legújabb szá­ma szerint pedig néhány éve — a kancellári hivatal volt államtitkáraként — hamisan tanúskodott egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Harcok Costa Ricánál A Somoza-rezsimhez hű nemzeti gárda egységei és a Sandinista Nemzeti Felszaba­dítási Front csapatai a hétvé­gén többször is összecsaptak a Costa Rica-i határ közelében. — Erről tájékoztattak mana- guai katonai források. Jelen­tések szerint a sandinisták ol­dalán a harcokban részt vet­tek a „nemzetközi brigádok” is, amelyek panamai, mexikói, kolumbiai és venezuelai ön­kéntesekből állnak. Omar Torrijos tábornok, a panamai nemzeti gárda pa­rancsnoka vasárnap megerő­sítette, hogy országa helikop­tereket bocsátott a hadsereg- I gél nem rendelkező Costa Ri- I ca rendelkezésére. (MTI) Darugyár kikötői berendezé­seket szállít, a Május 1. Ruha­gyár egy teljes konfekcióüze­met állított fel Damaszkusz- ban, a Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinát pedig tojáskelte- tő-telep létrehozását vállalta. Az árucserét jelenleg magyar aktívum jellemzi, de a két gazdaság kiegészítő jellege biztosíthatja a kereskedelmi egyensúly elérését. Nem a kölcsönös jó szándék, hanem Szíria objektív nehézségei gá­tolják a gyors továbbfejlődést. Közrejátszik ebben az is, hogy költségvetésüket jelen, tősen terhelik súlyos honvédéi, mi kiadások. Szíriában a közel-keleti események alakításában fon­tos szerep hárul: az arab or­szágok haladó erőit egyesítve Damaszkusz a különutas ma­nőverek ellen, egy átfogó, igazságos béke eléréséért küzd. E törekvésben mindenkor szá­míthatnak a szocialista orszá­gok — így hazánk — aktív segítségére is. amint azt a mostani magas szintű tárgva- lások is minden bizonnyal megerősítik. Szegő Gábor Harmincnégy éve annak, hogy az albán nép nemzeti felszabadító harca eredménye­ként az Adria-parti kis bal­káni ország területe felszaba­dult a német és olasz fasisz­ták megszállása alól. A „sasok fiainak országa ’ az elmúlt évezred alatt viha­ros történelmet élt át. Majd ötszáz évig az Oszmán Biro­dalom része volt, csak 1912- ben lett független állam. A két világháború közötti évek szinte semmi előrelépést nem jelentettek Európa legelmara­dottabb, legszegényebb orszá­ga számára. Albániát az ural­kodó réteg először gazdasági­lag tette Olaszország gyarma­tává, majd végül politikailag is eljátszotta a függetlenséget. A fasiszták elleni harc élé­re az albán nép legjobb íiai, a kommunisták álltak. Har­cukat a környező országok partizánjaival együttműködve folytatták, s nagy katonai si­kerüket nem érhették volna el a Szovjetunió Vörös Hadse­regének győzelmei nélkül. A háború után a középkori elmaradottság félfeudális vi­szonyai között kezdték meg az országban az új társadalom építését. A fejlesztés megva­lósulásának valóságos motor­ja volt a szocialista országok közösségével, mindenekelőtt a Szovjetunióval fenntartott sok­oldalú kapcsolatrendszer, amely bevonta Albániát a nemzetközi munkamegosztás­ba, s hozzájárult ahhoz is, hogy az elmaradott mezőgaz­dasági ország, ahol még ál­talános volt a félnomád ál­lattenyésztés, az ipari hala­dás útjára lépjen. A fejlődés eredménye volt, hogy az al­bánok felszámolták az írástu­datlanságot, leküzdötték a pusztító járványokat, a króni­kus alultápláltságot. Albánia hozzálátott természeti kincsei­nek feltárásához, megkezdték a feldolgozóipar kiépítését, s fejlesztették a kollektivizált mezőgazdaságot is. Aligha kétséges, hogy a szo­cialista fejlődés nagyobb si­kereket ért volna el, ha az albán párt- és állami vezetés nem szakítja meg együttmű­ködését a hatvanas évek ele­jén a szocialista országok kö­zösségével. Albánia kilépett a Varsói Szerződés szervezeté­ből és nem vesz részt a KGST munkájában sem. A szocialista országok vál­tozatlanul arra törekszenek, hogy a fennálló véleménykü­lönbségek ellenére fejlesszék kapcsolataikat Albániával. A Magyar Népköztársaság — népeink érdekeit szem előtt tartva — a normális állam­közi viszony fenntartását szorgalmazza, s ennek kere­tében a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére ,s tettünk lépéseket. Albánia nemzeti ünnepén, népünk ba­ráti érzelmeit kifejezésre jut­tatva, kívánunk sok sikert az albán népnek, országépílő munkájához. 2 NÖGRÁD - 1978. novembei 23., kedd (MTI) Magyar—szíriai kapcsolatok Sokoldalú együttműködés Egyiptomi puhatoló ti zó játszma Ki lesz íz elnök? Szovjet—etióp közlemény

Next

/
Thumbnails
Contents