Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
Ä Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) Kezdettől fogva világos volt azonban, hogy a határozott előrehaladás az európai értekezlet által kijelölt úton, éppúgy, mint a világbéke meg".* szilárdítása, csak akkor lehetséges, ha minden állam következetesen tevékenykedik ebben az irányban. Sajnálatos, hogy az események nem teljesen így alakultak. Megtörténik, hogy nyíltan megsértik az államok kapcsolatainak általánosan elismert elveit, súlyosan fenyegetik a békét és a nemzet, közi biztonságot, a népek szabadságát és függetlenségét. Kísérleteket tesznek a nemzetközi viszonyok javulásának megállítására, sőt e folyamat visszafordítására. A fegyveres erők és fegyverzetek növekedése nem állt meg, hanem folytatódik. Még nem sikerült hatékony intézkedésben megállapodni a katonai enyhülés és a leszerelés érdekében és ez fenyegeti az európai biztonság megszilár- $ dítása folyamatának fejlődését. Nem szűntek meg, sőt néhány vonatkozásban növekedtek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés akadályai. Ellenséges politikai kampányokat folytatnak a szocialista országok, a kommunista- és munkáspártok és más haladó, demokratikus erők ellen. Az imperialista és reakciós erők támadása, amely a népeknek a szilárd békéért és a nemzetközi biztonságért vívott nehéz harcban elért eredményei ellen irányul, agresszi- ós, revansista és hegemonista célokat szolgál. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok szükségesnek tartják felhívni valamennyi békeszerető erő figyelmét arra, hogy mindez komoly károkat okoz a béke és a biztonság megszilárdításának és a nemzetközi együttműködés fejlődésének. A politikai tanácskozó testület ülésén résztvevő államok, amelyeknek meggyőződése, hogy a béke és a haladás szakadatlanul növekvő erői képesek új, jelentős sikerek kivívására a békéért és a népek szabadságáért folyó harcban, kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy a többi békeszerető állammal, az összes haladó és demokratikus erővel és a széles néptömegekkel együttműködve új ösztönzést adnak a helsinki záróokmány, mint egységes egész, megvalósításának, annak, hogy új megállapodások szülessenek az együttműködés fejlődését és az európai, valamint a világméretű, valóságos biztonság elérését célzó konkrét intézkedésekről és lépésekről. Készek arra is, hogy teljes aktivitással és energiával vegyenek részt a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásában. II. A békét és a nemzetközi biztonságot, az enyhülést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása és fokozódása, ütemének és méreteinek növekedése. A fegyverkezési hajsza fokozódása, amelyért a legag- resszívabb imperialista körök felelősek — nyilvánul meg a NATO-tanácskozás washingtoni ülésén elfogadott határozatokban, amelyek több tíz- milliárd dollárt irányoznak elő katonai célokra, az amúgy- is felduzzasztott katonai költségvetések növelésére. Ezen az ülésen új, évtizedekre szóló programot ' fogadtak el, amely fegyveres erőik fejlesztését szolgálja. E lépések szöges ellentétben állnak a helsinki záróokmány állásfoglalásaival és újabb akadályokat támasztanak Európa államai és népei kölcsönös megértése és békés együttműködése útján. A Varsói Szerződésben résztvevő szocialista országok határozottan fellépnek a fegyverkezési hajsza fokozásának politikája, a katonai zsarolás kísérletei ellen, Ismételten kijelentik, hogy ők maguk sohasem törekedtek és nem törekednek katonai fölény kivívására, katonai erőfeszítéseik kizárólagos védelmi képességük biztosítására irányulnak és mindig is erre fognak Irányulni. Abból indulnak ki, hogy az európai és világméretű katonai egyensúlyt nem a fegyverzet növelésével, hanem csökkentésével, konkrét, különösen nukleáris leszerelési intézkedések határozott foganatosításával kell fenntartani. A fegyverkezési verseny további fokozásának, méretei növelésének, a fegyverrendszerek további tökéletesítésének következményei mind veszélyesebbek a népekre nézve. Ennek megfelelően a politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy a jelenlegi körülmények között a nemzetközi politika legfontosabb feladata: mielőbb döntő fordulatot elérni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről és a leszerelésről folyó tárgyalásokon, mert ezt követeli a népek, az egész emberiség civilizációjának alapvető érdeke. A népeknek nem új nukleáris rakétarendszerek, ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók, szárnyasrakéták, kifejlesztésére van szüksége, hanem mindenfajta atomfegyver gyártásának teljes megszüntetésére és az atomenér- gia békés felhasználására. Az emberiség érdekeit nem a már meglevő tömegpusztító fegyverfajták tökéletesítése, új fegyverek — köztük a neutronfegyverek — fejlesztése szolgálja, hanem ezek gyártásának megszüntetése, valamennyi fajtájának betiltása. A népeknek nem a hagyományos fegyverek további fejlesztésére és tökéletesítésére, nem azok pusztító erejének további fokozására van szüksége, hanem a meglevő fegyveres erők és fegyverzet olyan csökkentésére, amely nem okoz kárt egyetlen állam biztonságának sem, olyan hatékony intézkedésekre tehát, amelyek elvezetnek a katonai enyhüléshez és leszereléshez. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt országok határozottan fellépnek azért, hogy olyan hatékony intézkedésekre kerüljön sor ezeken a területeken, amelyek meg tudják állítani az államok — mindenekelőtt a különösen nagy katonai potenciállal rendelkező hatalmak — katonai erejének növelését, elvezetnek a fegyverzet tényleges csökkentéséhez. Ebben a vonatkozásban az a legfontosabb, hogy tárgyalások Kezdődjenek mindenfajta nukleáris fegyver gyártásának betiltásáról és a meglevő készleMegemlékezés a KMP 60. éyfordulójáról (Folytatás a 2. oldalról) talom birtokában tudatos jelent és tudatos jövőt építeni az ember boldogulására. At ifjúságot éppen ez vonzza napjainkban is a párthoz. Ifjúságunk híve az eszméknek, es az eszmék tudatos megvalósításának. Számunkra a marxizmus—leninizmusban, a párt politikájában éppen az a vonzó, hogy az eszme és gyakorlat, a történelem folyamán soha nem tapasztalt egységét valósítja meg. A fiatalok tudatosan, alko- fóan és cselekvőén részt vállalnak a fejlett szocialista társadalom építéséből, a megyei feladatok teljesítéséből. Döntő többségük $ becsülettel tanul és dolgozik, alkot, cselekszik a munkahelyén, a köz. eleiben. Megyénk fiataljai mindennapi tetteikkel bizonyítják ragaszkodásukat szocialista céljainkhoz, pártunk politikájához. Életideáljuk a tudatos, aktív, a közösségi ember. Olyan tulajdonságok, olyan magatartásformák általánosságává küzdenek, amelyek a szocialista kollektívák és személyiségek kifejezői és megtestesítői, s amelyeket pártunk története során a legjobbak képviseltek. Végezetül pártunk történetének tanulságairól szólt. Az ideológiai és a politikai tapasztalatokon túl a fiatalok azt a nemes, emberi alapot is fel- használhatónak tartják, amely példa lehet az újabb generációk előtt, amelyek nélkül nincs jövő, s nem biztosítható fejlődésünk töretlen íve. A fiatalok büszkén vállalják az elődök művének folytatását. Tapasztalataik győzik meg őket arról, hogy a párt helyes úton vezeti »»épünket, hogy erőfeszítései nyomán szebb, igazabb és gazdagabb lesz életünk. Felszólalt az ünnepi pártbizottsági ülésen Anton Po- dolec, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára is. A megyei pártbizottságnak, a megye párttagságának, valamennyi dolgozójának tolmácsolta a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság, a testvérmegye párttagságának, dolgozóinak üdvözletét, jókívánságait. Majd arról a harcról, küzdelemről szólt, amelyet a munkásmozgalom legjobbjai, a kommunisták vívtak Magyarországon és Csehszlovákiában, Nógrád megyében és a közép-szlovákiai kerületben is az elnyomás, a fasiszta meg. szállók ellen. Megemlékezett a partizánharcokról, a Nógrádi Sándor vezette partizáncsoport küzdelmeiről, amelyben együtt harcoltak a felszabadulásért magyarok és szlovákok. Ma már Csehszlovákiában is fejlett szocialista társadalom építése folyik, amelynek a marxista—leninista párt a vezető ereje. A XIV. kongresz- szus határozataiban megszabott legfontosabb feladatokat az ország, így a közép-szlovákiai kerület dolgozói is sikeresen teljesítették, s ma már a XV. kongresszus határozatainak, programjának megvalósításán fáradoznak. Az ország, a kerület ipara, mezőgazdasága egyaránt dinamikusan fejlődik és folyamatosan megvalósulnak a párt életszínvonal-politikai célkitűzései is. Anton Podolec hangsúlyozta, hogy a szocializmust építő munkában bizton támaszkodhatnak a szocialista országok közösségére, a Szovjetunió baráti segítségére. Ezért a baráti, testvéri kapcsolatok erősítése a Szovjetunióval, a szocialista országokkal továbbra is fontos feladat. Mint mondotta, a szocializmus építésében elért eredmények kölcsönösen erősítik a szocialista országok erejét is. Ezért a közép-szlovákiai kerület párttagjai, dolgozói nagy figyelemmel kísérik a testvérmegye, a Nóg- rádban elért eredményeket és őszintén örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket a XI. kongresszus megvalósítása során a megye dolgozói elértek. Anton Podolec ezt követően átadta a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság», ajándékát Géczi Jánosnak, a megyei pártbizottság első titkárának. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulójára emlékező ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A tanácskozás további részében a megyei pártbizottság Devcsics Miklós előterjesztésében megvitatta a termelés hatékonyságának és minőségének helyzetét a megye kiemelt ipari üzemeiben és meghatározta a további tennivalókat. A vitában Ozs- várt József, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, Urmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója, Rith Lajos- né, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára, Szalai László, az SZMT titkára, dr. Kovács Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igazgatója és Sándor László, a Lampart ZIM salgótarjáni gyára pártbizottságának titkára mondott véleményt. A pártbizottsági ülés anyagának részletesebb ismertetésére lapunk egy későbbi számában visszatérünk. tek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes felszámolásukig. Ezzel párhuzamosan el Kell érni a nukleáris fegyverek alkalmazásának végleges betiltását és azt, hogy minden állam mondjon le az erő alkalmazásáról az államközi kapcsolatokban. ' A Varsói Szerződés tagországai jelentősnek tartják a megállapodások elérését a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati fegyverzetek korlátozásáról. Meggyőződésük, hogy hatalmas jelentősége lenne, ha mielőbb sikerrel befejeznék a szovjet—amerikai tárgyalásokat a hadászati támadófegyverzetek korlátozásával kapcsolatos második megállapodásról és áttérnének olyan új megállapodások megkötésére e fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalomnak is csatlakoznia kell. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok síkraszállnak azért, hogy mielőbb fejezzék be a tárgyalásokat, a fegyverkezési hajsza korlátozásáról, illetve megszüntetésének más vonatkozásairól is. A Varsói Szerződésben résztvevő országok, mint európai államok, különleges jelentőséget tulajdonítanak az európai katonai enyhülés, a leszerelés kérdéseinek. A tagországok ismét megerősítik, készek mindent megtenni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya azon Közismert ajánlásának megvalósításáért, hogy a katonai szembenállás csökkentésével és a leszerelés előmozdításával hatékony intézkedésekre kerüljön sor az európai politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság megszilárdítására. A résztvevő tagállamok minden módon hozzá kívánnak járulni a közép-európai haderők és fegyverzet Kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások sikeréhez. Számos konstruktív javaslatot tettek a megbeszélések tárgyát képező alapvető kérdések megoldására. A tárgyalások döntő haladását célzó újabb jelentős erőfeszítésük az az 1973. június 8-án beterjesztett javaslat volt, amely átfogja a megvitatás alatt álló kérdések egészét és biztosítja az érintett térségben a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szinten, a két fél fegyveres erőinek azonos nagyságát. A tárgyalás azonban csak abban az esetben mozdulna el a holtpontról, ha a másik fél válaszát ugyanilyen konstruktív szellem hatná át. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok, amikor kinyilatkoztatják azon törekvésüket, hogy továbbra is minden erőfeszítést megtesznek más államokkal együtt a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és a leszerelés kérdéseinek sikeres megoldásáért, hangsúlyozzák a bizalom jelentőségét az államközi kapcsolatokban. Határozottan fellépnek azoknak az elveknek a szigorú tiszteletben tartásáért, amelyek elvetik az erő alkalmazását és az erőszakkal való fenyegetést az államnak azért, hogy minden vitás Kérdést kizárólag békés eszközökkel, tárgyalás útján oldjanak meg. Ennek megfelelően a tanácskozáson képviselt szocialista országok intézkedéseket javasolnak egyetemes szerződés megkötésére az erőszakról történő lemondásról, a nemzetközi kapcsolatokban. Javasolják, hogy az összeurópai tanácskozás résztvevői vállaljanak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás ellen, hogy a NATO és a Varsói Szerződés n® növelje tagjainak számát, hogy a két fél ne lépje túl az 50—60 ezer fős szintet az európai hadgyakorlatokon, hogy az összeurópai értékezletekeii egyeztetett bizalomerősítő intézkedéseket terjesszék ki a Földközi-tenger térségére is, hogy történjenek intézkedések a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonsága garanciáinak erősítésére. A tanácskozás résztvevői megerősítik országaik készségét, hogy az Észak-atlanti Szövetség feloszlatásával egy- időben feloszlatják a Varsói Szerződés szervezetét, s első lépésként a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve, felszámolják katonai szervezetüket. Ez nagy jelentőségű lépés lenne a tartós béke megszilárdításában. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok tisztában vannak azzal, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetésének erős ellenfelei vannak, mindenekelőtt azok az imperialista körök és mo-, nopóliumok, amelyek érdekeltek a fegyvergyártás állandó bővítésében és a fegyver- készletek növelésében, miután számukra ez a meggazdagodás forrása, s egyben a független országok és népek leigázásának eszköze. A tanácskozás résztvevőinek meggyőződése, hogy a fegyverkezési hajsza híveinek ellenállása megtörhető, ha a béke megőrzésében és megszilárdításában érdekelt erők tevékenyek és egységesek lesznek. Ebbéli meggyőződésüket azok az elmúlt másfél évtized során elért eredmények támasztják alá, amelyek a fegyverkezési versenyt néhánv területen korlátozó két- és többoldalú szerződések és megállapodások rendszerében fejeződnek ki. A népek életbevágó érdekei most lényegesen többet követelnek. A fegyverkezési hajsza megszüntetésében lehetőség van határozott előrelépésre. Minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy ez megtörténjék. társaságnak a koreai nép nemzeti eszméje megvalósulására irányuló konstruktív kezdeményezéseit, az ország min_ den idegen beavatkozás nélküli, független, békés és demokratikus egyesítését. A szocialista országok a felszabadult országokkal fenntartott kapcsolataikban szigorúan tiszteletben tartják az egyenjogúság, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvét. A szocialista országok ’a világ egyetlen térségében sem törekednek kiváltságokra, nem igényelnek katonai támaszpontokat, nem hajszol, nak koncessziókat., A szocialista országok, amelyek elvi alapokon ellenzik a befolyási övezetek létrehozására irányuló imperialista politikát,' soha nem vesznek részt a befolyási övezetekért vívott harcban. A tanácskozáson képviselt államok meggyőződése, hogy politikájuk —, amelyet a népeknek a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harcával kaocsolatban folytatnak — világos és elvi politika, amely hozzájárul a béke megszilárdításához, a népek szabadsága nagy ügyének sikereihez. III. IV. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről folytatott vélemény- csere során a küldöttségek szükségesnek tartották aláhúzni, hogy a nemzetközi enyhülést veszélyezteti az az imperialista politika is, amely a gyarmati uralom, a fajüldöző rendszer elnyomása alóli felszabadulásért, az újgyarmatosítás ellen, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek ellen irányul. Bár az imperializmus politikája az utóbbi időben kifinomultabbá vált, céljai nem változtak. A szocialista országok felléptek és fellépnek e politika ellen, amely szembenáll az emberiség történelmi fejlődésének objektív követelményeivel. A szocialista országok megerősítik szolidaritásukat a népek küzdelmével, amely a gyarmatosítás, az új- gyarmatosítás, az imperialista uralmi rendszer és elnyomás bármely formája ellen folyik. Segítséget és támogatást nyújtottak és nyújtanak a felszabadult országok népeinek, s a jövőben is fejlesztik a sokoldalú elvtársi együttműködést az új szocialista orientációjú államokkal. Határozottan támogatják Zimbabwe és Namíbia népeinek a nemzeti függetlenség mielőbbi kivívásáért folytatott önfeláldozó harcát. Szolidárisak DóI-Afrika népének az apartheid és a faji megkülönböztetés minden for. májának felszámolásáért vívott, igazságos harcával. Élítélik azokat a kísérleteket, hogy Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeire olyan, számukra idegen, újgyarmatosító döntéseket kényszerítsenek, amelyek újabb konfliktusok veszélyét idézhetik elő ebben a térségben. Az ülés résztvevői ismételten megerősítik az igazságos és tartós közel-keleti' békéről, a térség helyzetének igazságos és átfogó politikai rendezéséről vallott elvi álláspontjukat. A rendezésnek magában kell foglalnia: az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt összes arab területről; a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogának érvényesítését saját állama megteremtésének jogával együtt; a térség valamennyi állama biztonságának és függetlenségének szavatolását, beleértve Izraelét is. A jövőben is együtt küzdenek az arab államokkal, népekkel és minden haladó erővel együtt olyan rendezésért. amelyet csak minden érdekelt fél — beleértve a Palesztinai Fel- szabadítási Szervezetet is — részvételével lehet elérni. A tanácskozáson képviselt államok támogatják a Koreai Népi Demokratikus Közveszélyes tendenciákat szül a nemzetközi helyzet fejlődésében az imperialista köröknek az a politikája is, amely egyfelől ösztönzi és támogatja a fasiszta és más reakciós rezsimeket az emberi jogok durva és tömeges megsértésében, másfelől az emberi jogok problémáját megpróbálja felhasználni a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra, a szocialista társadalmi rendszer elleni támadásokra. A szocialista országok határozottan fellépnek az államok belügyeibe való mindennemű beavatkozással szemben, síkraszállnak valamennyi nép azon jogának szigorú tiszteletben tartásáért, hogy saját maga döntsön sorsáról. Ismételten egyöntetűen kifejezik azon meggyőződésüket, hogy a tényleges demokrácia és a valódi humanizmus összeegyeztethetetlen a gazdasági, a társadalmi és a politikai egyenlőtlenséggel, a nemzetiségi és a faji diszkriminációval. Csak a szocializmus tartja tiszteletben a politikai, az állampolgári, a gazdasági, a szociális, a kulturális és egyéb jogokat, a társadalom minden tagjának, a munkához, a tanuláshoz, a kultúrához, a tudományhoz, az állam irányításában való részvételhez való jogát. Az új társadalmi rendszer keletkezésétől elválaszthatatlan az a törekvés, hogy valósággá váljanak az alapvető emberi jogok, az emberhez méltó, kizsákmányolásmentes életre, a személyiség sokoldalú kibontakoztatására való jog. Az emberi jogok és a szabadság zászlaja — a szocializmus zászlaja. Az ülésen résztvevő országok határozottan visszautasítják azon államok uralkodó osztályainak rágalmait, amelyeknek népe elszenvedi a tömeges munkanélküliség, a nemzetiségi és a társadalmi egyenlőtlenség, a faji megkülönböztetés. a szervezett bűnözés, és az erkölcsi hanyatlás minden következményét. (A nyilatkozat befejező részit szombati lapszámunkban köböljük). Díszvacsora A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa csütörtökön este a Kremlben díszvacsorát adott a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén részt vett küldöttségek tiszteletére. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke mondott pohárköszöntőt. /